Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-08 / 237. szám

W58. OKTÓBER 8. SZERDA 8 Múlt- ­jelen — • h ff JOVO — a csengeri járásban Árok a régi, ..srép" idők! Amikor még Ecsedi Elemér volt a főjegyző és dr. Szu- hányi Ferenc méltóságcs úr, 2000 hold tulajdonosa a fő­szolgabíró Csengerben.. i Meg Kun László főbíró úr, az 1500 holdas Németh- r-iéltóságos, a 700 holdas Kun József méltóságos vol­tak a járás vezetői... Az állam a szamosparttól hozatott kockaköveket Csengerbe. összeült gyor­san a vezetőség: minek kö- vesút a bugrisoknak? Jár­janak csak azon, amin ed­dig jártak! :— s visszahor- datták a köveket. Aztán járásbíróságot akar­tak létrehozni Csengerben. — Hát még mit nem! — röffentek össze méltóságo- sék. — Maradjon csak a bíróság Fehérgyarmaton, gondolja meg a paraszt, ha panaszkodni, akar. Mert bizony Csengertől Gyarmatig sokat kellett gyalogolni.;. Szilágyi Imre nincstelen szegényparaszt gyermeke — most a tanácselnök he­lyettese Csengeren. A régi választásokról beszél: — 1935-ben Mecsér And­rás volt a képviselőjelölt. A választás e’őtt beállított apámhoz: ..Nézze Szilágyi, magára hallgatnak az embe­rek ::; Annyi pénzt .kap* amennyit akar ... Öe az ' öreg Szilágyinak nem kellett a pénz, a csend­őrök viszont alaposan el- agyabugyálták. Mecsér mégis képviselő lett: meg­szavaztatták a csengeri ha­lottakat is. Aztán fújt a szél, a népi demokrácia szele és elfújta őméltóságáékat. Gyarmati Miklós hajdani cseléd lett a tanácselnök Csengeren, he­lyettese Szilágyi, a titkár Kozma Miklós. A tanács­nak olyan tagjai is vannak, mint Szabó Sándor, egyé­nileg dolgozó paraszt. Si­mon Péter volt béres, mcst tsz-elnök. Múzsa Bálint és a többiek. S amit azóta Csenger ka­pott, azt fel sem lehet so­rolni. Csak néhányat emlí­tünk: Szülőotthont, tüdőgondo­zót, orvosi rendelőt, két millió forintos beruházással almatárolót építettek, meg másfélmillióért sütőüzemet. Aztán kutakat, több mint 200 családi házat, négy új utcát... A járásban azelőtt mind­össze 60 tanterem várta az iskolásokat: most több mint a kétszerese! A fiatalság csak a kocsmába mehetef ,,szórakozni“ — most a já­rás 24 községéből 19-nek kultúrháza, mozija van! A felszabadulás előtt csak négy községnek volt villa­nya — azóta 18 községben ég már a technika, a hala­dás fénye... S a jövő? A csengeriek már bátran számolgatják, latolgatják. Ott fogamzik a napközi otthonok vidám ar­cocskáiban, az iskolában, a földeken zakatoló gépekben — a kedves, meleg ottho­nokban, a józan észben és .szivekben...: KELETMA.GT ARORSZÄC5. , | CSEafCERBEM .IÁKTIAK j Egy év után Porosaimén Egy évvel ezelőtt' nagyszerű kezdeményezés született, amely megyeszerte követésre talált. E kezdeményezés Porcsalmán lá­tott napvilágot és nem volt más, mint a községpolitika más­fél éves munkaprogramja. Ez a terv példaként szolgált az ilyen tervek ekészítéséhez a megye valamennyi községben. Arra nem válalhozhatunk — a jelenlegi keretek között —, hogy az egész munkaprogramot elemezzük és beszámoljunk a tervben rögzítettek megvalósí­tásáról. E rövid hírben Csehi Lászlónak, a porcsalmai tanács­elnöknek a szavait közöljük, amit tájékoztatásul elmondott.' A másfél éves munkaprogra­mot a hároméves váltotta fel és ennek keretében folyik- a fel­adatok megvalósítása. A prog­ram célkitűzései — esősorban kommunális téren- — megvaló­sultak. A mezőgazdaságban cé­lul tűzött feladatok folyamato­san valósulnak meg. -> Többek között- a járda építése .meghaladta a 3000 métert, rend­be tették a II. számú napközi- “ otthont, és mindkettőt körülke­rítették. A fásításban jóval meg­haladták a tervezettet s elké­szült a községi park. A villany- hálózat bővítése azonban gyen­gén halad, a TITÁSZ sajnos, csak ígéretekkel kecsegteti őket. Megkezdték a legelőjavítást a mezőgazdaságban; 100 holdon műtrágyát, 70 holdon istállótrá­gyát szórtak a legelőre, ugyan­akkor 30 holdat törtek fel és 150 holdat újra. füvesítettek. Rend be­hozták a határbari lévő. utakat, árkokat, a szövetkezeteknél be­vezették a rendszeres műtrágya- használatot és az egyéni terme­lők is egyre jobban alkalmazzák a műtrágyát. V an példa —■ Követni kell Valamikor, tíz évvel ezelőtt huszonkét falu határában alaíb- tották meg a Csengeri Állami' Gazdaságot. A behemót birtok, csak méreteiben volt nagy, kü­lönben nagyon primitív gazda-' sági alapokon nyugodott. Vetet-! tek, mert vetni kellett, arattak, ha volt mit, mert az első évek­ben 3—4 mázsa búzát adott a makacs szatmári föld, de volt eset, hogy két mázsás átlaggal is megelégedhettek. Az emberi akarat, szaktudás azonban zabolát vetett az aka­ratos természetnek és az idén már 19,20 mázsa árpát, 11,17 mázsa búzát, 20 mázsa szemes kukoricát, 30 mázsa vöröeherét és 2,5 mázsa magot, közel 200 mázsa ci korrépát termeltek hol­danként. Az eredmények egy­részt annak is köszönhetők, hogy 1200 holdon végezték el a me- szezéses talajjavítást. A gazdaság tehenészetének. a tejtermelési tervét — tehenen­ként 2900 litert — június végere teljesítették.. Ez az eredmény is azt mutatja, hogy a csengeri: gazdaság minden téren példát mutat a nagyüzemi gazdálkodás­ban. A gazdasági eredmények nem igen hatnának ki más terület-' re, ha az állami gazdaság szak-: emberi ölbetennék a kezüket eredményeik után. Azonban nem azt teszik, hanem négy községet és benne négy termelő-! szövetkezetét segítenek a jobb. gazdálkodás felé vezető úton, Vetőmagot cserélnek, perme­tezőgépet adnak kölcsön, ha kell segítenek vetőgéppel, kom-, bájnnal. Az egyik patronált szövetkezetben a legelői ásí* ás hoz adtak komoly segítséget: öt kilo­méter hosszan építettek árkot és ültettek az árok mentén cse­metéket. Ilyen példák állnak a csenged járásban a dolgozó parasztok előtt s hogy valóban er. az út a helyes, azt a meglévő; egyré jobban gazdálkodó termelósző-' vetkezetek igazolják. A szamostatárfálvi tsz. elnök Mindössze 34 éves. Barna, szépszál fiatalem­ber Bódi Sándor, az Ady tsz. elnöke. Ki emlékszik még a 13 éves, rnezitlábas Sa- nyi-gyerekre. aki faluról-falura vándorolt a nagy- gazdákhoz filléres napszámért? Bizony, nehéz felismerni a hajdani napszámósgyereket, akit gorombán küldözgettek... , Élete 1949-ben Változott- meg. Belépett a kö­zösbe. s úgy dolgozott, hogy csakhamar csoport- vezető lett belőle. Nem kellett már faluról- falura vándorolni munkáért: akadt itthon is bőven.. Jól keresett, megházasodott — ma már kétgyermekes családapa. ; 1951-ben választotta a tagság elnökké a ko-_ moly, megbízható fiatalembert. Azóta csodák történtek a faluban, a tsz-ben... Jött az első zárszámadás: másfél millió fo­rintot osztottak. Az öregek — végi summások, cselédek keze reszketett, amikor a hatalmas bankjégyköteeekért nyúlt. Nem is egy akadt, aki 70 000 forintot kapott — s nem akarta átvenni, nem akarta elhinni, hogy ez a pénz az övé. Így építhettek a tagok 45 új, modern, kedves családi házat Szamostatárfalván. S. amikor- jött . az ellenforradalom, hiaba uszították?. a csegöldi gazdák fenyegetően az el­nököt: . _ Már sehol sem áll a szövetkezet, vegye tudomásul, hogy magáé a felelősség! Bódi Sándor vállalta ezt a felelősséget: egy percre sem állt még a munka. a tagok vasvillák- kal védték a vagyont. így történt, hogy a tsz. egy szalmaszállal sem károsodott, sőt az ellenforra­dalom alatt is ú.i belépővel, erősödött. Bódi. az elnök most Js -kenjénylegény. ■■ talpán. Nemcsak irányft, — hanem dolgozik 'is. Szereti', becsüli — és követi mindenki... Munkában, szórakozásban együtt . Komlódtótfalu alig ezer lelket számláig köz­ség. Ebben a, kis községben 78 tagot számlál az ifjúsági szervezet. A kiszisták közül 43 a szövet­kezetben dolgozik s nem is akárhogyan. Fedics György, a KISZ-szervezet titkára mesélte, hogy a szövetkezeti kiszisták gyümölcstermélési expórtbrigálja derekasan megállta a helyét. A silózást is a fiatalok végezték s vállalták a sző- szövetkezeten kívüli kiszistákkal együtt, hogy tíz hold kukoricásnak betakarítják a termését. Együtt végzik el a sportpálya körülfásítását is. Á fiatalság táborát a munkán túl, elsősorban a közös rendezvények, szórakozások kovácsolták össze. Nem sók időt enged ilyenkor az őszi- be­takarítás, de a fiatalok találnak módot cgy-egy összejövetelre, szórakozásra. Megtartották a szü­reti bált (olyan sikere volt, hogy más községbe is meghívták őket szervezőnek) és készülnélc a bevo­nulok búcsú-báljára. A Vöröskereszt helyi szer­vével közösen készülnek egy háromfelvonasos mű előadására: Móricz Zsigniond Légy jó mind­halálig című művet viszik színpadra. Van pénz a szövetség .kasszájában több, mint 1500 forint. A mostani , rendezvények bevételét, a kukoricatö­résben szerzett munkaégységek értékének egy részét a lányok táncruhájára szánják. (A többit házi nyúlteriy'észtésre.) Vásároltak már harmo­nikát, szórakozhatnak a fiatalok dominóval - és egyéb játékkal,, de .úg.yf hátároztak, hogy egyle­mezjátszóval még kellemesebbé téti étik a közös összejöveteleket. A szamosangyalosi asszonyok Híresek a szamosangyalosi asszonyok. Nem a pletykáról — ellenkezőleg: arról, hogy ők nem pletykálnak. Nem , érnek rá. ilyesmire...­Áldás a falun ez az asszony­nép. Télen tea-estéket, farsangi mulatságokat szerveznek. Ok az „angyalkái” a szamosangyalosi karácsonyfáknak: sütik a ke­mencében a rengeteg kalácsot és sokféle ötletes ajándékkal le­pik meg a falu népes gyerekse­regét. Ők rendezték az iskolások ballagását is: kistarisznyákat is kézimunkáltak a végzett gyere­keknek. ■Nem is olyan régen két szov­jet házaspárt vendégeltek meg, amúgy magyarosan: bőségesen enni-innivalóval, ajándékokkal. Nincs olyan rendezvény a fa­luban, amiből ők kimaradnának. Sőt: az olvasókörtől a szabászati tanfolyamig, kézimunkaestéktől a nőnapokig mindenféle hasznos dologgal töltik az időt. Tanulhatnak tőlük a férfiak is... ­A porcsalmai kultúrházban A ‘porcsalmai kultúrházban minden nap nagy a forgalom. A kendergyár üzemi színjátszói a „Pettyes”-re, a Kiszisták a „Szél­vihar’ -ra készülnek. Szorgalma­san próbál a vegyes — és a leány- tánccsoport is. A sakkozók, asztaliténiszezők versenyre készülődnek. Nemsokára kezdődik a kultúr­házban a 110 órás mezőgazdasági tanfolyam. No meg a bábosok is ide járnak, meg az úttörők. Minden, második .héten zsúfolá­sig telik a nagyterem: ismeretter­jesztő előadásokon vesz részt a falu apraja-nagyja. Legutóbb igen nagy érdeklődést váltott ki a szputnyikról tartott előadás. A nőszövetség is itt tartja sza­bó, varró és főző tanfolyamait. <U.ózsa Sándor kát rat alfa kalapját — Megjött a ju­hászszámadó — mondja a komlódtótfalusi Két Va­das Testvér Terms' cszö- vetkezet elnöke. Kiné­zünk az iroda ablakán és valóban befordul egy egyfogatos, rajta ugyan­csak ünneplő gálába vá­gott magyar. Fején kes- kenykarimájú. daru tol­lal díszített kalap, ma­gyaros, sulytésos kötött­gombos fekete kabátja szétnyitva, s alatta látni a rézgombos lajbit. A cif­ramintás sure suhog, amikor a számadó, be­csületes nevén Rózsa Sándor, f'ataíosan leug­rik az ülésről és a zseb­től kikandikáló kostök- zacskó sallangja verdesi a nagrágszáráti Nem tudni hogyan, de már ...essziről látszik rajta, hogy kitűnő, vér­beli szakember az öreg. Olyan, aki csak „ránéz* a jószágra és már nin­csen semmi baja. Ebben a hitben a szövetkezet elnöke is megerősít, aki elmondja, hogv „arany keze*’ van Sándor bácsi­nak' és náluk a 830 juh jobb gazdára nem is igen! akadna. Rózsa Sándor be* löki az iroda ajtaját. Látszik rajta, hegy a zsebéből kikandikáló üveg egy kicsit felmele- gítettj ebben a ködös időben. így szokott az lenni — tudom meg ké­sőbb. Sándor bácsi nem iszákos ember. Egy év­ben kétszer- háromszor tart ..hosszú napot1’,, s él rendületlenül a szakmá­jának. Most is avégett jött, hogy dűlőre jusson az angyalosi juhok ügyé­ben. — Te, Zsiga! — áll elé az elnöknek, s tolja1 hát­ra pörge. darutollas ka­lapját.’ — Te. Zsiga, hoz­zuk azt a juhot, vagy nem hozzuk?! Megsza­kad a szívem, amikor látom, hogy egyre csak sorvad ott a jószág. Hadd hozzam el. Lesz. helye a háromszáznak a miénk mellett. Kigyógyítom én azokat a nyavalyából csak hozzuk. Míg beszél, állandóan gesztikulál, megfogja, el­engedi az elnök kabát­ját, s egyre feljebb tolja fején a kalapot. Ha 3z elnök ellentmond, Rózsa Sándor erősebbet mar­kol a kabáton és egyre bizonygatja,, hogy annak a juhnak itt a helye .s ő majd rendbe hozza. Las­san az elnök is hajlik a dologra, s beleegyezik az állomány gyarapításába. Előkerül a flaska Sándor bácsi zsebéből., s körülkí­nálja: — Igyatok áldomást fiúk! Ezt jól megcsinál­tuk. Háromszáz birkával gyarapszik a birodal­mam. Mert ne felejtsé­tek el — emeli f'gyel- meztetően fel a kezét —, az én csőm, az a másik Rózsa Sándor, ahol sok volt, azt szétosztotta a szegények között, de ne­künk, az örökösöknek egyre többet kell gyűj­tenünk — égybé... A fogpaszta lés a kultúríorradalsin Vannak, akik legyintenek, ami­kor a társaságban a falusi kultúr- 1 forradalomról kerül szó. Voltunk a szamosangyalosi földművesszövetkézeti boltban. Itt megtudtuk, hogy két hónap alatt 8 kiló pipereszappan, 56 tu­bus fogkrém, másfél kiló kölni, nagymennyiségű arckrém, Nivea ;Odol fogyott el. A kis falucska lélekszama ;mindössze 800 fő. Tisztelt legyintők: hát ez nem :ultúrforradalom? ... A ZISZ és [ a iuibaJl-labda [ Gyönyörű ZISZ kocsi fékesett a t lyukodi tanácsháza előtt, s utasai ► valamiért kiszálltak. Az autót a í falusi gyerekek pillanatok alatt í körülsereglették. t — Ez Packard! — sipította egy ► ékony hang. ► — Eszed tokja, ez a legújabb ► ZISZ! — oktatta a hang tulajdó­► nosát egy kócos csöppség. — Nem ► is olyan nagy dolog, van belőle telég — biggyesztette ajkát. ,, t S a gyerekek harsány csatazaj­jal vetették magukat a bőrlabdá- jra. Senki sem vetett többé ügyet ► a csillogó autó-csodára... Samu András—Győri Illés György összeállítása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents