Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

1958. OKTÓBER l, SZERDA KEl.fcTM %()YAKORSZAG 5 Dr. Sik Endre elvtárs, külügyminiszter beszéde az ENSZ-közgyülés hétfői általános vitájában (Folytatás az 1. oldalról.) — Az egyik jelszó a béke vé­delme. Arról vagyunk informálva, hogy az USA nagykövete Varsó­ban a Kínai Népköztársaság nagy­követével azért tárgyai, ntwy megmentse a békét. Itt, a köz­gyűlésen az angol és a francia külpolitika képviselői támogatá­sukról biztosították az Egyesült Államok kormányát a békés meg­oldásra irányuló erőfeszítéseiben — Hogyan kell ezt érteni a ki­hívás politikájának fényében? Mu mondanak a tények? Először is arra a következetlenségre sze­retném felhívni a figyelmet, hogy valahányszor a Szovjetunió, vagy bármelyik szocialista ország ré­széről javaslat érkezett az Egye­sült Államok kormányához arra hogy a vitás nemzetközi kérdése­ket békés tárgyalások útján ren­dezik, a válasz mindig az volt, hogy az Egyesült Államok csak bizonyos feltételek mellett akarja a békét. Most a távol-keleti hely­zettel kapcsolatban, számítva a tömegek békevágyára, az Egyesült Államok önmagával szembeni kö­vetkezetlenségében a feltétel nél­küli tűzszünet jelszavával lép fel. De ez a képmutatás enyhébb ol­dala. A súlyosabb az, hogy aki előbb rágyújtotta a házat a bennlakókra, és utána a lakókat nevezi gyújtogatók- nak és velük akarja eloltatni a tüzet. Vagyis e felfogás szerint az nem békebontás, hogy Csang Kaj-sek kilenc év óta szakadatlanul tá­madja a kínai anyaországot, hogy hadserege jelentős részét az anya­ország tőszomszédságában össz­pontosítja a partraszállási kísérlet- nyilvánvaló szándékával, hogy Tajvan állandó kihívást jelent a Kínai Népköztársaság ellen Csang Kaj-sekkel és az ott összpontosí­tott amerikai tengeri, légi és szá­razföldi haderőivel együtt. Mind­ez a State Department szerint nem békebontás. De az, hogy a Kínai Népköztársaság megvéd, magát és végérvényesen megszün­teti a támadás veszélyét saját te­rületén — az békebontás. Ilyen jogon a betörő is érvelhetne a szabadság és a békés élet jelsza­vával, ha tettenérik és le akarják tartóztatni. — A másik jelszó a biztonság. A kihívás politikája a biz­tonság szép jelszava alatt nem a néptömegek biztonság- gát, hanem a gyarmatosító hatalmak gyarmaturalmának és az ezzel szövetkező reak­ciós klikkeknek a biztonsá­gát érti. Mit mutatnak ismét a tények? A kihívás politikája szerint az nem megy a biztonság rovására, hogy Csang Kaj-sek állandó ki­hívást jelent a Kínai Népköztársa­ság ellen, annyira nem, hogy ki­hívó akciói miatt szilárd és haté­kony szövetségesnek kell nevezni. De ha egy több, mint hatszáz mil­liós ország saját területén meg akarja erősíteni biztonságát, ez már a biztonság rovására megy, tudniillik egy nép. és hazaáruló klikk biztonságának rovására. — Megvilágítható ez egy másik példával is. Mind Mr. Dulles, mind Mr. Selwyn Lloyd alarmí- rozni egyekezett a közgyűlést az­zal a bejelentéssel, hogy egyes arab rádióadások veszélyeztetik a Közép-Kelet biztonságát. Az an­gol külügyminiszter idézett is ilyen rádióadásból, majd a biz­tonság érdekében nemzetközi el­lenőrzést követelt. A kihívás po­litikája szempontjából az ilyen rádióadások addig veszélyeztetik a biztonságot, amíg az adások a gyarmati politika uralkodó klikk­jei ellen szólnak. Viszont szabad folyást kell adni, sőt a State De­partment támogatását kell bizto­sítani az olyan rádióadások szá­mára, amelyek a néptömegek biztonságát veszélyeztetik. — Az arab rádióállomások az arab népek szabadságmozgalmára buzdítanak és az arab nacionaliz­mus ellenségeit támadják. Felhí­vom azonban a figyelmet az „Amerika hangja’1, a „BBC", a „Szabad Európa” és a „Szabad Kína hangja” adásaira. Adatokat tudunk nyújtani — részben az ellenforradalomról és Nagy Imré­ről kiadott új fehér könyvben hoztunk nyilvánosságra néhányat belőlük — arról, hogy az „Ame­rika hangja”, a „BBC" és a „Sza­bad Európa" az ellenforradalom alatt és után egymással versengve uszította a magyar bányászokat a bányák vízzel való elárasztására, felrobbantására, útmutatásokat adott merényletek elkövetésére és így tovább. — Ez az uszítás ma sem szűnt meg. Az „Amerika hangja” és a „Szabad Kína hangja” távol-ke­leti tevékenységéről az onnan itt lévő küldöttségek tudnának be­szélni. Ha itt lenne már a Kí­nai Népköztársaság képviselője, beszédes példákat tudna felhozni arra, hogy az amerikai és angol propagandaszervek, az „Amerika hangja", a „Szabad Kína hangja”, az angol rádió propagandája mi­lyen aknamunkára igyekszik iz­gatni a Kínai Népköztársaság ellen Hongkongból, Kimojról és Táj vanról. Ez persze eggyel több ol arra, hogy ez a küldöttség ne le­gyen itt. — A biztonság jelszava alatt tehát azoknak a politikai, ka­tonai, gazdasági és propapan- da-erődítményeknek a kiépí­tését kell érteni, amelyek Ázsia és Afrika feltörekvő népével szemben a gyarmato­sító uralom biztonságát védik. — A kihívás politikájának to­vábbi jelszava az igazságcsság Amikor nem a mostani távol-ke­leti fegyveres események meg­szüntetéséről van szó, hanem más vitás kérdések rendezéséről, akkoi a State Department a „béke’ szó mellé kínos gondossággal teszi oda a másikat: igazságos" A kihívás politikája az igazságos­ság védelmének látszatával lép fel. Mr. Lodge olyan hangnem­ben szokott a State Department külpolitikájáról beszélni, mintha az amerikai külpolitika képvise­lői csupa orleánsi szüzek lenné­nek, hősies és makulátlan bajno­kai az igazságnak. — Ismét mit mutatnak a té­nyek? Ha Jordánia Husszein ki­rálya diktatórikus intézkedésekei tesz és tömegével küldi koncent­rációs táborokba az arab nacio­nalizmus hőseit, akkor ezt aj amerikai politika és propagandí az igazság győzelmeként ünnepli De ha az Iraki Köztársaság ren­des bírói úton felelősségre vonjt a nép árulóit, a népáruló király család politikai ügynökeit, akkoi az amerikai külpolitika és propa­ganda felháborodottan igyekszik beavatkozni az eljárásokba és vé. delmet nyújtani a bűnösöknek. — Ha az arab országok az egy­ség, a szövetség és az együttmű­ködés különböző formáit keresik egymással, akkor ezt aknamunká­nak bélyegzik a State Departmenl külpolitikájában és az egység- bontásra irányuló törekvésekéi tekintik igazságos külpolitkának — Mivel a napokban Mr. Lodge a történelemre hívta fel figyelmünket annak igazolására, hegy az amerikai külpolitikái sohasem vezették önző szándékok, hanem mindig az igazság védelme vezette, azért én most emléke­zetbe szeretnék idézni néhány távolabbi és közelebbi történeti tényt. Közbevetve azonban sze­retném megjegyezni, a magyar beli nagy szabadságharcának hő­sét, a száműzött Kossuth Lajost olyan felejthetetlen megbecsülés sei fogadta. A mostani megemlé­kezést — amikor az amerikai posta Kossuth-emlékbéiyeget ad ki — hasonlóképpen hálásan fo­gadnék, ha a State Department nem használná ezt is kihívási po­litikája eszközeként. — Az amerikai nép nemes ha­ladó hagyományainak semmi közük ahhoz a kihívási poli­tikához, amely ma State De­partment tevékenységét jel­lemzi. — Most pedig tegyünk eleget Lodge úr kívánságának és nézzük a történelmet. Vajon milyen igaz­ságosság tükröződött az 1898-ik évi amerikai-spanyol háborúban, amikor Kuba, Portorico és a Fü- löp-szigetek amerikai gyarmattá lett? Nem vett-e részt 1900-ban Miről beszéllek a megyei kereskedelmi tanácskozáson ? A szocialista kereskedelem ti­zedik évfordulója alkalmából teg­nap Nyíregyházán a megyei ta­nács nagytermében megyei keres kedelmi tanácskozás volt. Eljött í tanácskozásra Halász János elv­társ, belkereskedelmi miniszter- helyettes, Ligeti László elvtárs, a KPVDSZ országos főtitkára és a megyei pártbizottság részéről Cs. Nagy István elvtárs. A szocialista kereskedelem kialakulásáról A tanácskozás számos résztve­vője előtt elevenedett fel a szo­cialista kereskedelem kialakításá­nak harca, amikor erről Fried Andor elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának ve­zetője beszélt. Egy évtized távla­tából már világosan megmutatko­zik minden intézkedés helyessége, amiket a párt, a dolgozó nép kormánya a szocialista kereske­delem megteremtése és kifejlesz­tése érdekében tett. A nagykereskedelem államosí­tása után lehetővé vált a magán kiskereskedelem áruellátásának ellenőrzése, majd 1948—49-ben az Állami Áruház után sorra alakul­tak az állami kiskereskedelmi vál­lalatok. Falun a földművesszövet­kezetekre támaszkodott a szo­cialista kereskedelem kiépítése. Ez azt jelente'é, hogy fokozato­san megszűntek a magán kiske­reskedelem népet sújtó kapzsisá­gai, és az áru rövidebb úton, ke­vesebb költséggel, kulturáltabban i jut el a fogyasztókhoz. Az ellenforradalom idején nagy erőpróbát állt ki a szocialista ke­reskedelem. Tartani tudta szabott áraikat, és biztosítani a készletek tervszerű eladását — megakadá­lyozni z inflációt. A kereskede­lem dolgozói jól vigyáztak az áru­ra, a dolgozó nép vagyonára. A fejlődést bizonyító néhány számadat tz ipar jó munkája következté­ben több árut árusíthattak a bol­tokban. 1949—57 között négysze­resére nőtt az áruforgalom. Há- j romszor annyi cipőt, négyszer annyi zománcárut, kétszsrannyj ruhát, élelmiszert, és több más között 75 százalékkal több mű­szaki cikket árusítottak boltjaink tavaly, mint 1949-ban. A lakosság érdeklődése egyre jobban a. mű­szaki cikkek vásárlása felé for­dult. Míg 1951-ben 40 motorke­rékpárt adtak el megyénk bolt­jai, tavaly már 1262-őt, tűzhe'y- ből pádig 1‘6.768-at, — ami négy­szerese az 1951. évinek. Rádió­ból 1951-ben 2797, tavaly pedig 9181. darab fogyott el. 1956-ban 447 mosógépet vásároltak a ma­az igazság győzelmeként ünnepli. *• De ha az Iraki Köztársaság ren­des bírói úton felelősségre vonja a nép árulóit, a népáruló királyi család politikai ügynökeit, akkor az amerikai külpolitika és propa­ganda felháborodottan igyekszik beavatkozni az eljárásokba és vé- . delmet nyújtani a bűnösöknek. — Ha az arab országok az egy­ség, a szövetség és az együttmű­ködés különböző formáit keresik egymással, akkor ezt aknamunká­nak bélyegzik a State Department külpolitikájában és az egység- bontásra irányuló törekvéseket tekintik igazságos külpolitkának. — Mivel a napokban Mr. ♦ Lodge a történelemre hívta fel * figyelmünket annak igazolására, t hegy az amerikai külpolitikát { sohasem vezették önző szándékok, % hanem mindig az igazság védelme ’ vezette, azért én most emléke­zetbe szeretnék idézni néhány távolabbi és közelebbi történeti tényt. Közbevetve azonban sze­retném megjegyezni, a magyar nép örökre hálás lesz az amerikai népnek azért, hogy a múltszázad­gyében, tavaly pedig 1927-et. Hat­szoroséra nőtt a bútorvásárlás, a hangszer, az óra- és ékszervásás- lás. A vendéglátóipari forgalom az utóbbi három év alatt 41 szá­zalékkal nőtt. Fejlődött a bolthálózat. 1953-ban 924, tavaly pedig már 1347 KISKLR bolt, és az 1953-nak két­szerese, 566 vendéglátóipari egy­ség működött. A szövetkezeti kis­kereskedelem fejlődésére jellemző, hogy míg 1950-ben 169 millió fo­rintot forgalmazott, tavaly 943 milliót. Az fmsz-boltok a megyei áruforgalomnak tavaly már 56,9 százalékát bonyolították le, ami hét év alatt 11.6 százalékos emel­kedést jelent. Megbecsült cm berek a kereskedelem dolgozói Ennek bizonyítéka meg'átszőtt a megyei tanácskozáson is. Sok kereskedelmi dolgozó viselte a jo munkáért kapott kitüntetést. A jubileum alkalmával „Szocialista Munkáért”-árdemáremmel tün­tették ki Fried Andor elvlársat, Stevanyik Máriát, az Állami Áru­ház dolgozóját pedig „Munka Érdeméremmel”. A miniszterhe­lyettes elvtárs a tanácskozáson a „Belkereskedelem Kiváló Dalgo- zója“-jelvényt adományozta Pozs- gai Dezsőnek a Vas- és Műszaki Nagyker. Vállalat igazgatójának, Drobnyik Józsefnek, a FŰSZÉRT raktárosának, Pecséri Imre máté­szalkai népbolt-vezetőnek, Ör­vény János vendéglátóipari dol­gozónak, Závodni Pálnak és Pajzs Józsefnénak, a KISKER dolgozói­nak, Kiss Ernő TÜZÉP igazgató­nak, Apáti Sándor porcsalmai Cmsz-boltvezetőnek és Tarján De­zsőnek, a Textil Nagyker lerakat- vezetőjének. Milyen hibák akadályozzák a további fejlődést? A beszámoló és a hozzászólók is foglalkoztak a szocialista ke­reskedelem továbbfejlődését aka­dályozó hibákkal. Választékosabb árukészletet igényelnek a vásár­lók, és még kulturáltabb kiszol­gálást. Ez megköveteli, hogy a kereskedelem javítson az ipar­ral való kapcsolatán. Törekedni kell a nagyobb választék biztosí­tására és az elfekvő készletek lecsökkentésére. A megrendelése­ket a várható forgalmat ismerve kell eszközölni. Több lelemé­nyességgel, szocialista reklámo­zással, áruajánlással, árubemu­tatók tartásával fokozni lehet a vevők érdeklődését a boltban kap­ható áruk iránt. További erőfe­szítéseket kell tenni az áru út­jának lerövidítéséért, a takarékos­ságért. Nagyobb gondot kell for­dítani a szakosításra. Nem utol­só sorban növelni kell a kultú­rált kiszolgálást, és a szakmai utánpótlást, a szakmai tudást. Szinte minden hozzászóló meg­említette a raktározási problémá­kat. Kérték a miniszterhelyettes elvtársat, hogy a Belker. Minisz­térium minél előbb segítsen a me­gyében új raktárakat építeni, mert a rossz körülmények miatt éven­te milliós értékek kerülnek leírás­ra. Kérik a dolgozók a részletak­ció kiterjesztését járásokra és köz­ségekre is. Említésre méltó kérdés az is, hogy a sokat ígért üdítő italokat minél előbb hozzák forga­lomba a vendéglátóipari egységek­ben. az Amerika Egyesült Államok ab­ban az expedíciós különítményben, amely a gyarmatosítók elleni kínai népfelkelést elfojtotta? Milyen igazság vezette 1903-ban az Egye­sült Államokat Panama ellen? Ugyanezt lehetne kérdezni az 1910-ben Nicaragua ellen folytatotl akcióval kapcsolatban. Lodge úi elfelejtette talán a Szovjetunió elleni 1918-as amerikai interven­ciót? Milyen igazságnak nevezhe­tő, hogy a második világháború alatt az Egyesült Államok Grön- landon és Izlandon támaszponto­kat létesített azzal az ígérettel hogy a háború végén megszüntet: azokat? ígéretét azonban nem tar­totta meg. Milyen igazság igazolja a második világháború utáni ame­rikai kalandokat Kínában, a Fü- löp-szigeteken? Kilc voltak az el­ső idegen katonák, akik Koreábar harcbaszálltak? Amerikaiak. Éi kik lesznek az utolsók, akik Ko­reát elhagyják? Amerikaiak. Idéz­zük emlékezetbe Amerika szerepé* az 1954-es guatemálai események­ben. Talán az amerikai történe­lemnek ezek a lapjai hiányozna! Lodge úr történelemkönyvéből? — Ami pedig a jelenkori tör­ténelmet illeti, joggal írja az U S. News And World Report, hog) aki az úgynevezett szabad viláf térképének bármelyik pontja megérinti, az Egyesült Államo! valamelyik támaszpontját érinti. Negyvenkilenc országban 950 tá­maszpontból álló hálózaton leg­alább másfélmillió katona tartóz, kodik Amerika határain kívül Ha valaki ezt az erő jelének tart­ja, annak csupán azt mondhatom hogy ez éppen a gyengeség je-. i igazság nem szorul ilyer jellegű védelemre. A népek igaz. sága pedig úgyis előhb-utóbl felszámolja ezeket a támaszpan tokát. Ennek hatalmas jelei mu­tatkoznak már a Közép-Keleter is, éppen Libanonban és mégin- kább a Távol-Keleten. (A beszéd második részét la­punk holnapi számában közöljük,

Next

/
Thumbnails
Contents