Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-07 / 236. szám

KFLFTM AOTARORS7 Af> 1958. OKTÓBER 7, KEDD Az idő őszre hajlott. f ern volt forgalmas az utca, aljg volt néhány fogat a falu- tan Az utaságok majorja távo­labb volt a községtől. Az ide igyekvő szekerek ritkán fordul­tak meg a főutcán. Barát Bálint, a közvtg eg) ét­ién tanítója az udvaron foglala­toskodott. Délután volt már, a nap éppsnhogy le nem bukott a láthatáron. S ahogy tűnődőt', csodálta a természet őszi színeit, egy férfi közeledett a kiskapu­hoz. A tanító töprengett: honnan ismeri a váratlan látogatót? Már látta valahol. Mikor néhány lépés választotta el ők.cr egymás­tól. szeme felcsillant, arca mo­solyra derült, kezeit széttárta, és házigazdához illően nyújtotta kezét. — Bajcsy-Zsilinszky Endre. i. Barát hallott már egyet-mást a kormánnyal szemben álló Radi­kális Párt jelöltjéről, aki szük­ségesnek tartotta, hogy szót váltson a 35 év körüli tanítóval. Barát Bálint a megillető-' döttségtől hirtelen szólni sem tudott. Megtiszteltetésnek vette, hogy otthonában fogadhatta » neves embert. Tudta, hogy gyak­ran megfordul Bajcsy-Zsilinszky a földszomjas parasztok között az 1934-es választás idején, így hát nem volt feltűnő, hogy Ará­nyosapátiba is ellátogatott. Vá­lasztásról, földkérdésről,' a kor­mánypárti je'öltekről beszélgettek néhány szót, majd búcsúztak egymástól. A fiatal tanító elme­rengve nézett távozó vendége után. Ügy érezte, az ország sor­sáért. a nincstelen emberek kö­vetelésének teljesítéséért . érzett felelőssége megsokszorozódott. Büszke örömmel beszélt a falu­beliekkel a lefolytatott beszélge­tésről, tervekről, vágyakról. A zsellérek szívében fellobban' egy . parányi szikra, arcuk mosolyra fordult a tolmácsolt szavak hal- lattán. A tanító végtelen örömet, érzett. Szerette volna egyszerre megvalósultnak látni a parasztok vágyát, a tanulni vágyó fiatalok óhaját. A dolgos hétköznapok mitsem változva töfééffék egy­mást. A cselédek hajnalban fog­ták terhük elé az ökröt, éjsza­kába nyúló estéken tértek nyug­vóra. A községházán tovább pi­páltak a képviselőtestület tag­jai, a főbíró hetyke tartással, gő­gösen szelte a község utcáit. Oly­kor elhangzott egy beszéd, mely­ben Tomcsányi Vilmos Pál nyu­QijönQijketCu lenéi galmazott jgazságügyminiszter, Kárpátalja kormányzó biztosa, hétezer hold föld ura, c kor­mánypártiak jelöltje í?ért be­kötőutakat, iskolákat és más. éltetőén szükséges dolgokat. Is­merték már azonban az ígérge­téseket. Kézlegyintéssel válaszol­tak a h- ngzatos szavakra. Vá­lasztásról választásra ismétlődj szavak voltak ezek, amelyek so­ha nem kerültek megvalósításra. Néhányan kifejezésre is juttat­ták aggodalmukat, kétségbevon­ták Tomcsányi szavait, de ez mit sem változtatott a hélyzéten. Egy dologban mégis változás történt. Bajcsy-Z3ilinszky Endre láto­gatása után néhány napra új* c vendég érkezett a fiatal tanító­hoz. Ezúttal a helybéli lelkiatya tett ., megtisztelő látogatást Ba­rátiknál. Szerénység helyett megvetés honolt az arcán, fo­hászkodó szavak helyett rideg hangon kezdett beszélni. Először iskolai, nevelői kérdésekben emelt kifogást á tanító munkája ellen, majd szemében hideg fény villant, homloka rónebaugrott. Különös látvány volt feldúltan látni a papot, aki szívesen mondta ki az áment politizálás közben is, ha saját érdeküket kellett védeni. — Miért járt itt Bsjcsy­Zsilinszky? — kérdezte ellen­vetést nem tűrő hangon, majd erélyesen hozzátette: — Aki őt befogadj a,beszél vele, néni méltó az egyház bizalmára — s látva a tanító válaszra nyíló száját, kezét magasba emelve intette hallgatásra, majd így folytatta: — Aki baráti jobbot nyújt *■ lenségemknek, azt az egyház megveti — s úgy megnyomta *z utolsó szavakat, mintha ítéletet hirdetett volna. — Hegy miért járt itt Bajcsy- Zsilinszkj;? — kérdézté vissza Barát s megütöd ve kémlelte a pap arcát. Csak beszélget­tünk. . — Ügy, csak beszélgettek — ráncolta homlokát a pap, majd villámló szemekkel sarkenfor- dult s az ajtóból válla fölött epésen visszaszólt: — Amit főzött, egye meg! Csak aztán bírja is megemészte­ni .— tette hozzá fenyegetően, becsapva maga után az ajtót. Barát Bálint megrettenve állt meg a szoba közepén. Ügy érezte, mintha jégdarabok ve­rődnének a szívéhez. Mit vétet­tem? — tette fel ■ magának a kérdést. — Nem gyaláztam sen­kit. Bűn az, ha kifejezésre jut­tattam a sok százezer szabolcsi paraszt baját és vágyát? Igen, akkor ez bűn volt Ba­rátnak keserűen kellett tapasz­talnia, hegy a hatalmon levő urak nem nézik szótlanul azo­kat, akik az ellenzék .malmára hajtják a vizet. Hamarosan ta­pasztalhatta azt is, hogy azok, akiktől a papok megvonják a bizalmat, annak érezni kell a sors kemény kezét. Már pedig Barát a papok kezében volt, mint egyházi tanító, s azt tehet­tek vele, amit akartak. Hiába szerette a falu népe, hiába hall­gatták esténként reményt keltő szavait, azok mit sem tehettek érte. Előbb rendőri felügyelet következett, majd elhegyezték Arahycsapátiból. (Folytatjuk) NAGY TIBOR. KÍ5T KIS HÍR m. AZ ISKOLA CSINOSÍTÁSÁÉRT Nyírtéten is megválasztották a szülői munkaközösséget, a választó gyűlésen több mint száz szülő je­lent még. A nevelők és szülők összefogásának tudható be nagy­részt az, hogy szeptemberben alig volt igazolatlan mulasztó a köz­ségben. Szüreti bált is rendeztek, amelynek bevételét, közel kétezer forintot a szülői munkaközösség az iskola csinosítására fordítja* ★ ISMERETLEN TETTES felgyújtotta a vajai tsz. egyik pajtáját. Mire a tüzet sikerű t el­oltani, a pajta és a benne lévő dohány elégett. A keletkezett 36Í378 forint kár biztosítás alap­ján . megtérült. Czóbel Béla, a borsodiak közül Csabay Kálmán, Féíedi Gyula, valamint Vatti István. A legkiválóbb alkotást Miskolc Város Tanácsának 8000 forintos nagydíjával jutalmazzák. Ezenkí­vül kiosztják majd a diósgyőri üzemek áltál alapított díjakat mintegy 50.000 forint értékben. Dögéi Imre földművelésügyi miniszter elfogadta a meghívást a mezőtúri tsz lakodalomba A mezőtúri Petőfi Termelőszö­vetkezet jövő szombaton házasuló 14 fiatal tagjának lakodalomba hívő, szalagos, virágos botú vő­félyei szembaten délelőtt Dögéi Imre földművelésügyi miniszter­nél tették tiszteletüket. A minisz­ter a lakodalmi meghívást elfo­gadta. és fagyok beállta előtt — a gaz­dák és a gazdaságok sürgősen hlózzák a frissen meg nem etet­hető zöldtakarmányekat, a kuko­ricaszárat pedig rögtön a törés után kupacolják, kazlszzák vagy silózzák. A friss kukoricaszár ugyanis csaknem egyenértékű a rétiszénával, a későn vágott, leve- létvesztett, kilúgozott kukorica­szárnak viszent még szalmaériéke sincs. Sok takarmányt takaríthatunk meg az őszi esőzések nyomán kizöl- dült legelők, kaszálók, rétek, to­vábbá az alkalmi legelők: takar­mányrépa-, cukorrépa- és bur­gonyatáblák hulladék takarmány­anyagainak lehelő teljes felhasz­nálásával. Az idei kedvező ta­pasztalatok alapján a szakembe­rek ajánlatosnak tartják, hegy a gazdaságok minél több silókuko­rica — lehetőleg négyzetes mód­szerű vetését irányozzák c’ő jövő évi terveikben. Az állatállomány fehérjetakarmány szükségletének jobb kielégítése érdekében az állati fehérjét előállító vállalatok az i'dín már nagymcnryiaégü táp- korpát bocsátanak a termelők — elsősorban a termelőszövetkezetek — rendelkezésére, Asszonyoknak — lányoknak Milyen a jó asszony? Ross* férj melleit milyen legyen az asszony ? Móg János cikkéhez akarok hozzászólni. Nekem az a véleményem, hogy nincsen oka félni, hiszen egyetlen asz- 1 szony sem féltékeny amíg nincs rá oka, persze adtán gyanút fog a legkisebb kilengésre is. Tíz egypár éve élünk boldog házasságban, ez a szerelmi idil, amit itt írok az uramról, már második eset. Az elsőnél, amikor megtudtam nagyon fájt és kértem, hogy hagyjon el, felnevelem a gyermekeket nélküle is. Sírt, könyörgött, hogy bocsássák meg neki, nem fog többet ilyesmi előfordulni. Közben született még egy gyerekünk, éltem nyugodtan, de az utóbbi időben az uramnak egyre kevesebb az ideje arra, hogy otthon legyen. Bekapcsolódott a kultúrmunkában s egyik esté szereppróba, a másik este énekpróba vagy gyű­lés s így a legtöbb este nincs otthon, éjfél körül jön haza s ha megkérdezem, hogy hol volt, akkor van nemulass. Még az is előfordult, hogy ittas állapotban jött haza. Mind a ketten dolgoztunk s az évi szabadságomat min­dig a nagytakarítással töltöm el. Ö pedig már több esetben a Balatonnál töltötte a szabadságát. Reggel bejelentette, hogy úgy készítsem fel, hogy este utazik nyaralni s az arcomat megsimította. Amikor hazajött a gyermekeknek nem hozott semmit, mert — mint mondta — erre már nem volt pénze. Legutóbb is elment dolgozni s azt mondta, hogy. beutazik Nyíregyházára és délután haza jön. Vártuk, de csak másnap éjfélkor jött haza: Budapesten volt. íme ilyenek a jó minta­emberek. Nekem végig kell szenvedni egy ilyen ember szeszé­lyeit, rosszaságát és takargatni vétkeit, hogy senki meg ne tudja, mert úgy ismerik, mint az egyik legjobb férjet és csa­ládapát. Éh pedig rossz feleség vagyok, aki féltékeny,. akit érdekli, hogy hol jár. Engem két helyemen lehet megtalálni: a munkahelyemen és az otthonomban. Tőlem még soha nem kérdezte meg, hogy el vagyok e fáradva, ha igen, akkor ül­jek le és ő segít. Nem tudom, hogy el tudják e képzelni mit jelent három feladatot elvégezni: dolgozni a munkahelyen anyának lenni és feleségnek lenni egy ilyen ember mellett. Egy napon egy levél és egy fénykép került elő a férjem zsebéhői. A levél szerelmes levél volt, de az is benne állt, hogy segítsen férjem rajta, küldjön egy kis pénzt, mert szük­sége volna rá. Az új csillag, az új szerelmes írta. S érdekes, hogy az én férjem soha sem kap se prémiumot, sem túlóra­pénzt, semmit. A többi dolgozó pedig kap különféle pénze­ket. A férjem esküdözik, hogy ő nem kap. No persze nem csak, hogy a pénzt nem adja haza, de nem is dolgozik ott­hon: nem vág fát, ha elromlik valami, nem csinálja meg, egy lécet fel nem szegei. Mással pénzért kell mindent .meg­csináltatni: A gyermekekkel sem törődik, nekem .sincsen sok. időm velük foglalkozni. Az a szerencse, hogy elég jól tanul­nak. Ha nem így volna, bizony én nem tudnék arra időt szakítani, hogy tanításukkal is törődjek. Az új szerelmese is asszony. A férje távol dolgozik és igy van ideje udvaroltatásra is. Az én véleményem szerint az ilyen asszony csak úticifra lehet, aki otthon házi rossz. Kévés neki a férje, nem tudja megbecsülni, értékelni a .bé­kés családi életet, hanem arra is képes, hogy elvegye a fér­jemet a családjától. A szerelem hatására a férjem most ze­nét tanul, de gyermekei tanításával nem törődik, mert mint mondja, arra nincsen pénz. Mindenre van ideje, de arra, hogy egy veder vizet hozzon — mert messziről kell cipelni — nincsen. Nem ón vagyok az egyetlen, akinek ilyen gondja, prob­lémája van. Ügyszólván minden nap találkozni hasonló ese­tekkel. Szeretném, ha a vitázók tanácsot adnának: mit te­gyek? Belefáradtam már abba, hogy így éljek, hogy tűrjek, dolgozzak gondoskodjak, amikor a férjem így él. Nekem az volna az öröm, ha boldog, egyetértésben lehetnénk, ha gyer­mekeimet, otthonomat tisztán tarthatnám. Az én véleményem szerint ilyen esetek felidézésében sok része van annaK, hogy túl sok az italbolt. Legtöbbször ezzel kezdődik, ezen borul fel a családi béke. Higyjék el, előttem mindig rejtélyes az, hogy tudtaK apáink 40—50 évig együtt élni és felnevelni 6—10 gyermeket. Ha velük beszélek, ők azt mondják, hogy az ő életükben ilyen esetek nem vol­tak. Békésen éltek. Az én férjem pedig, ha este hazajön és a vacsora nem ínyence, akkor bevágja az ajtót és éjfélig ha­za sóm jön. Ki érzi ezt meg, nem más mint én és ami sú­lyosabb, a gyermekek. F. I.-NÉ Kótaj. Ügyhisszük, hogy ezzel a hozzászólássá! ?. lapunk hasáb­jain folyó vita kiszélesedett. F. I-né Kótajból arról ír, milyen a rossz férj. A szer­kesztőség helyet ad e vitában olyan leveleknek, amelyek ar­ról szólnak, hogy milyen a jó férj, vagy milyeu ne legyen a férj. Talán olvasóink is szí­vesen vészük, ha a vita igy szé­lesül, hiszen az asszonyok jó­ságát, vagy a férjek rosszasá­gát nem lehet egymástól kü­lönválasztva vitatni. (Szerk.) Ili iskolát építenek Tsrnyospáicán Tornyospálca községben négy- tantermes központosított iskola építését kezdték meg. Az épület­ben szertárhelyiségek és nevelői lakás is helyet kap. Ez év folya­mán tető alá kerül az új iskola, Jégrakéta kapható... .;. a Csemege Áruházban. A nagy Csemegében —ahogy a vá­ros lakói becézik — új ínycsik­landó meglepetés várja az édes­szájú vásárlókat. Az ízes hideg krémből csokoládé bevonattal ké­szült jégrakéta. Egy szelet ára 2.70 forint. A készítményt külö­nösen a gyermekek, fogadták nagy tetszéssel, _4 ___ Fokozottan ki keli használni a legelőkel és a huliadéktakarmányokat A Földművelésügyi Miniszté­rium takarmánygazdálkodási osz­tályán adott tájékoztató szerint az idei rendkívül szeszélyes és többnyire aszályos időjárás kö­vetkeztében az ország egyes vidé­kein, így nálunk is, kevés takar­mány termett, úgy hogy sok he­lyen gonddal tekintenek a tél elé. A jelentékenyen gyarapodott. ál­latállomány és az állatok növekvő tenyésztése az egész országban, de különösen az aszálysúj tóttá vidé­keken szükségessé teszi a téli ta­karmánykészletek kímélését és a takarékos felhasználást. Legelső teendő, hoev most. — más a derek November 7-én nyílik a mis­kolci Herman Ottó Múzeumban a IV. országos miskolci képzőmű­vészeti kiállítás. Több mint 1200 festmény, grafika és szobor közül választották ki a kiállításra ke­rülő 234 alkotást. A kiállítók ko­zott szerepel többek között Doma- novszky Endre, Szönyi István, Kétszázhariuiucnégy festmény, grafika, szobor a IV. országos miskolci, kepzőműrészeti kiállításon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents