Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-07 / 236. szám
2 1958. OKTÓBER 7, KEHI) Választási rendszerünk demokratizmusa ról A Magyar Népköztársaság Alkotmányában lefektetett törvények alapján 1958. szeptember 26-án az országgyűlés kimondta a feloszlatását és november 16-ra kitűzte az új választásokat. A választás jelentősége az 1956 októberében lezajlott ellenforradalom után óriási. A magyar dolgozó nép az urnákhoz járulva a választásokkal hitet tesz népi rendszerünk, a szocializmus építése mellett. A dolgozók előtt ma már világos, hogy mit akart az ellenforradalom. Nem mást, mint a régi fasiszta népnyúzó rend visz- szaállítását. De tudják azt is, hogy a párt és kormány a szocialista országok segítségével vezette ki népünket az ellenforradalom hínárjából és vezeti tovább a szocializmus építésének útján, amelyet dolgozó népünk támogat. Nem véletlen, hogy az ellenség most megsokszorozott erővel indít támadást népi rendszerünk ellen. Az imperialistáknak és belső ügynökeiknek az ellenforradalom előtt, de különösen most a választás előkészítési munkája során a dolgozók félrevezetésének egyik fő módszere a proletárdiktatúra, az egypártrendszer böcsmérlése és a nyugati demokrácia, az u. n. „Tiszta demokrácia”' dicsőítése. E hazug demagógiával sajnos, különösen az ellenforradalom előtt sok embert félrevezettek, megtévesztettek. Éppen ezért hatását napjainkban sem szabad lebecsülni.. Köztudomású, hogy valamely állam demokratizmusának egyik legjellemzőbb fokmérője a választási rendszer. Annál demokratikusabb egv állam, minél inkább biztosítja állampolgárai számára az általános, egyenlő, közvetlen választójogot, s ennek gyakorlását titkos szavazás útién. A mi választójogi törvényünk általános, egyenlő és közvetlen választójogot biztosít népünknek, azaz úgy az országgyűlési, mint a tanácstagi választásokon résztvesz minden nagykorú magyar állampolgár, tekintet nélkül faji hozzátartozására, nemére, műveltségére, vagyoni Helyzetére, egyhelyben lakására, vagy társadalmi tevékenységére. Ez lényegében korlátozás nélküli választójog, amelyből csak az elmebetegek és e jog gyakorlására erkölcsileg méltatlanná vált személyek vannak kizárva. Mindazok, akik választó jogosultak, egyben választhatók is mind országsvűlési képviselővé, mind pedig tanácstaggá. Minden választójogosultnak egy szavazata van. A szavazatok egyenlő értékűek és közvetlenül — tehát bármiféle testület közbeiktatása nélkül — a képviselők, illetve; tanácstagok megválasztására irányulnak. Nem így volt ez az úri Magyarországon és nein így van ez ma sem a kapitalista országokban. . ■ - a* A „tiszta demokrácia“ kereszteslovagjai, propagandistái számára csupán összehasonlításképpen nálunk az utolsó, 1953-évi ország- gyűlési választások alkalmával az összlakosság 67.5e,’o-a volt választójogosult. Nincs egyetlen kapitalista ország sem, ahol a választójogosultak száma eléri ezt az arányt. Egyetlen burzsoá államban sem szavazhatnak 20—21 évnél fiatalabb polgárok, sok államban a szavazásra jogosító életkor 24—25 év, sőt találkozunk 28 évvel is. A „tiszta demokrácia” nagyobb dicsőségére igen sok kapitalista országban a nőknek egyáltalán nincs választójoguk. A megszorítások, a kihagyások egész rendszerét dolgozták ki. 1939-ben Magyarországon a vagyonos rétegek tagjai több szavazattal rendelkeztek, mint a vagyontalanok. Így van ez ma is pl. Angliában. A választókerületek megállapítása is jó eszköz, az egyik legfőbb eszközük a szavazatok egyenlőségi elvének be nem tartásához. A fasiszta Horthy-rendszer és a „tiszta demokrácia” országa, az Amerikai Egyesült Államok e-tekin- tetben is egyhúron pendültek. Pl. a Budapest- környéki kerületekben — ahol sok volt a szervezett munkás — egy képviselő megválasztásához 19.786 szavazat kellett. Ezzel szemben Szabolcsban egy mandátum megszerzéséhez elegendő volt 9—11 ezer szavazat. A burzsoá demokráciában — mondja Lenin — a kapitalisták ezer fogással — amelyek annál ügyesebbek és anál célravezetőbbek, minél fejlettebb a „tiszta demokrácia” — taszítják el a tömegeket a kormányzásban való részvételtől. A burzsoá parlamentben való részvételt ezernyi sorompó zárja el a dolgozó tömegek előtt. Nálunk a választási küzdelemben nem vesznek részt különböző pártok, igen. Ennek ellenére a mi választási rendszerünk az, melynek demokratizmusa magasan a kapitalista országok választási rendszere felett van. Ez biztosítja a valódi népakarat kifejezését, érvényesülését. E kérdésnél is csupán néhány tényre kívánom a figyelmet felhívni: a Horthy-rendszerben egy képviselő jelöléséhez legalább 500, illetőleg 1500 választó ajánlását Követelték meg. A jelöltnek 2, illetve 5000 pengőig terjedő biztosítékot kellett letenni. Az ajánlási rendszer azt a célt szolgálta, hogy az ellenzék embereit ártalmatlanná tudják tenni. Ez egy olyan biztonsági szelep volt számukra, amivel már a jelölésnél biztosította az uralkodó osztály érdekeit. Ami a kaució lefizetését illeti, erre képtelen volt a dolgozó a múltban. Példa rá, a 39-es választás idejében: „Nem tudjuk — írják a lelső- tiszai községek dolgozói nagyságos Fenyő Miksa képviselő úrnak — még a mindennapi .tenyeret sem megkeresni, nemhogy ruházni, iskolázni tudnánk gyermekeinket. Szívesen vállalkozunk még idegen országban is elmenni, ha így tudjuk eltartani családjainkat.” Hogy vélekedik a képviselő úr? Záhony, Zsurk Tuzsér, Győröcske fsiukal érintő körútjáról az akkori főispánnak a következőket írta: „Mindenütt katasztrofális a helyzet, a lakosság egyrcsze hetek óta kenyér nélkül, újabb ínségakciókra van szükség.” A nagykállói járási főszolgabíró a 39-es választás előtt a következőket jelentette Szabolcs megye főispánjának: „Dr. Nánási földbirtokos — az akkori jelölt — annyira népszerűden a kerületben, hogy törvényes eszközökkel őt megválasztani nem lehet.” A főispán válasza: „Ha nem tudja garantálni, küldök olyan tisztviselőt, aki megválasztja a méttóságos úrat.” És küldött is Dr. Andrássv Dániel úr személyében olyat, aki megválasztotta Nánásit. A „tiszta demokrácia” bajnokaként tündöklő Amerikai Egyesült Államokban a választásokon két párt vesz csupán részt. Felesleges mondani, hogy a két párt jelöltjeinek állításához a szavazóknak semmi közük nincs. Köztudomású, hogy a jelölteket a pártok mögött álló monopóliumok úrai jelölik ki. Mennyivel másképp van ez nálunk, ahol a dolgozók gyűlésein javasolják a jelölteket. E gyűlésen minden választónak joga van jelöltet javasolni. A választási szervek kötelesek a választók akaratához igazodni, a bejelentett jelöltet nyilvántartásba venni. Az általános, egyenlő. közvetlen választójog a titkos szavazás és a jelölésnek ez a közvetlen módja biztosítja, hogy a dolgozók akarata érvényesüljön. A választók névjegyzékét időben el kell készíteni, a választók ezt megtekinthetik, indokolt esetben kérhetik az államigazgatási szervektől, sőt a bíróságtól a kiigazítást. Továbbmentjén törvényünk azt is lehetővé teszi, hogy a szavazatszedő bizottságok a fekvő betegeket lakásukon felkeressék. Ha ezeket a rendelkezéseket ösz- szevetjük a kapitalista országok e téren folytatott gyakorlatával, ismét, kézenfekvő az a következtetés, hogy a mi választási rendszerünk a demokratikus. A Horthy-rendszer például mindent elkövetett, hogy a nemkívánatos személyeket a névjegyzékből kihagyja, és a jogorvoslat jogától ellipse. Pl. Nvírbogdánv községébea az akkori 2388 lakosból minössze 326 szavazhatott, a többieket különféle ürügyekkel kizárták a választásból. Az ehhez hasonló eljárások megyeszerte divatban voltak. Napjainkban is vannak hasonló jelenségek az u. n. „szabad” világban. Az Amerikai Egyesült Államokban 1950-ben a választójogosultaknak csak alig több, mint 408/0-a vett részt a választásokban. A négerek, szervezett munkások, ismert baloldali személyiségek azért nem tudnak az urna elé járulni, mert a Ku-Klux- Klan banditák, felbérelt- geneszterbandák nyílt terorral akadályozzák meg őket választójoguk gyakorlásában. Nálunk a szó igaz értelmében a nép bonyolítja le a választást. Nálunk a nép aktivitása nem zárul le a választásokkal, a választóknak joguk van a már megválasztott képviselőt beszámoltatni, tevékenységét ellenőrizni, sőt a megbízatást visszavonni. A választójognak ezt a mélységes demokratizmusát egyetlen burzsoá állam sem ismeri. Ellenkezőleg: ismeretes, hogy a Horthv-rendszerben a burzsoá Pártok jelöltjei tfit-fát ígérgettek, a választás után pedig az ’’"eretekről gyorsan megfeledkeztek. sőt a vá- 'asztás után a képviselők á választóktól függetlenítették maeukat. ha-úgy tetszett nekik, más pártokba is átmentek, fütyültek pártuk prog- rammjára, választási ígérgetéseikre, választóikra. 1931-ben a magyar parlamentben 84 földbirtokos. 15 bankár, 46 állami főtisztviselő, 37 ügyvéd, 12 pap, 8 nagytőkés és 12 kulák képviselte a „népakaratot.” A most feloszlott ország- gyűlésbe dolgozó népünk annakidején 130 munkást. 99 parasztot. 69 értelmiségit küldött azzal a céllal, hogy ügyét legjobb tudásuk és képességük szerint képviseljék. Ezek a tények kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy a többpártrendszernek semmi köze a választás demokratizmusához, a rendszer demokratizmusához. A többpártrendszer a burzsoá parlament játékszere. Akik nálunk több pártot akarnak, azok a ré*i rend híveit szeretnék becsempészni a hatalomba. a burzsoá restaurációt akarják. A bur- "’oá minden eszközt felhasznál annak érdekében. hogv a hatalmat se tát kezéből ki ne ad.ia. uagv azt visszaszerezze. E-men ezért nálunk sem mindegy, hogy leiket jelölnek a kii’önbÖző államhatalmi szervekbe. Ar-a ’mii törekedni, hogy mindenhol a néo. * néni rendszer leghűbb híveit, a néni fölemelkedőért, a béke -megvédéséért i-0-eeini tudókat delegáljanak, illetve’válasszanak meg. BAFC7.1 nVTJLA a nyíregyházi járási, pártbizottság titkárét Legyen rend a kisvárdai 1. sz. fodrász üzletben! A napokban történt: A napokban bementem a kisvárdai fodrász ktsz. 1. számú üzletébe és rendbehozattam a hajam. Helyesebben, szerettem volna, mert másnap már nem látszott a fodrásznő — Miskolciné — keze- nyoma rajta. Visszamentem és elmondtam a panaszomat. Erre Miskolciné ránézett a fejemre és azt felelte: — Sajnálom, szódás volt a hajad. Nem csinálom meg újra. Ezután szóba sem állt velem. Erre elmentünk az irodába, hogy ott keressünk igazságot, de az elnök állítólag nem volt benn. Többször is visszamentünk, de mindig azt válaszolták: Nincs benn. Végül már az egyik irodán dolgozó elvtárs megsokalta a dolgot és megkérdezte, hogy mit akarunk. Elmondtuk. Erre azt mondta, hogy menjünk vissza a fodrászhoz és meg fogja csinálni rendesen a hajunkat. Mire visz-. '■ • szamentünk, már tudták, a dologról és Miskolciné azzal fogadott: — Jah, hát ti vagytok azok?" Nem csinálom! Kértük a panaszkönyvet, de azt sem adta. — Nem nőttetek meg, előbb nőjetek meg... Különben máris mehettek innen! Én 16 éves vagyok, velem volt .. Kovács Ica, ő 22 éves, de úgy látszik, hogy még nem nőttünk meg eléggé ahhoz, hogy becsületesen kiszolgáljanak bennünket. Hegedűs Veronika, • Kovács Hona Petneháza Arany János a Amikor az Autóközlekedési Vállalattól kérdik: hogyan öltözködjenek ? Furcsa kérdés, de megkérdezzük az 53-as Autóközlekedési Vállalattól, hogyan kell öltözködni a Nyírlugos—Nyíregyháza között közlekedő GO—399. rendszámú autóbuszra. Ha esős idő lesz, akkor esernyőt kell vinni, ha száraz idő lesz, akkor talán valami gáz- álarcféiét kell öltenünk. Száraz időben ugyanis oly nagy a por a kocsiban, hogy az ember majd meg fill és a ruhájáról seperheti a homokot. Ha viszont az eső esik és ősz lévén erre van nagyobb kilátás, folyik az utazókra a víz, mintha csak nem is autóbuszban üinének. Jó volna, ha az illetékesek tennének valamit e visszásságok megszüntetése érdekében. Nyírlugosi utasok. Uj könyvek A Kossuth-téri könyvesholtban sok új könyv kapható. A legfrissebb szerzemények közé sorolják a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában gazdag képes illusztrációval megjelent József Attila monográfiát. A nagyon keresett és régóta várt Ternai Zoltán: A gépkocsi című szakkönyv is kapható. Érdekes és olvasmányos dr. Szénás: Géza könyve, melynek- címe: A törvényesség őrhelyén. - Az ügyészi munka felelősségét, sokrétűségét mondja el, megtörtént példákat felhozva. Nemes László: Eltűnt Európa című regénye egy fiatalember ’ életét rajzolja meg, kit a fasizmus borzalmai Közel-Keletré ’ sodortak. Széles fazonú A Minőségi Cipőipari Vállalat már előre készül a téli szezonra. Az olaszos hegyes fazonú cipők helyett inkább a szélesebb fazonú cipők uralma várható. Természetesen a sötét színek dominálnak. A Népmütésxetir és nagy a forgalom. Sokan vásárolják a passabi, beregi, mezőkövesdi és sok másfajta népi hímzéseket, szőtteseket. A bolt forgalmát az utóbbi időben különösen növelik az itt cipő a divat A vállalat készíti a női- retí- külöket is. Különösen a lapos, sötétszínű estélyi táskák' és a nappali kosárfazonú világos színű táskák iránt nagy a-kereslet. Háziipari Boltban is kapható leértékelt áruk. Kártolt gyapjúból női olaszkákat 120, háziszöttes szöveteket, férfi zakó készítéséhez pedig 120—155 forintos leszállított árakon lehet kapni. Javítják az utakat Folyik a megyei utak karbantartása, illetve javítása. Az Űt- fenntarió Vállalat dolgozói a Kis- várda—Kékese közötti útszakaszon aszfaltszőnyeg borítással látják el az útfelületet. Dombrád és Aranyosapáti közelében pedig itatásos makadámhengerléssél javítják az utakat. A délelőtti nap aranyló zuha- taga jókedvet árasztva hullott le a városra. A hatalmas svéd cirkusz bejárata előtt sok-sok gyerek szorongott. A délelőtti cirkuszlátogatás kezdetét várták. Mint a napsugarak langyme- legére előbújt kis manók, olyan virgoncak, oly csivitelöen hangosak voltak. Teljesen elzárták a gyalogjárdát. Ó, ők nem törődtek a balga, sietős felnőttekkel — élték a maguk kacajos, derűs kis világukat. Az egyik aranyló szőke hajú kicsi lány, a pajkoskodás hevében csillingelő kacagással hirtelen kiugrott az úttestre. Fék csikor- dult, s a motorkerékpár két méternyire fékezett le a 'kislánytól. A kis bűnös elsírta magát ijedteben, a kerékpáros leszállt, s kézenfogva biztos helyre vitte a szepegő csöppséget. Kevesen látták az esetet. De ennek a néhány embernek oly jó volt érezni és látni, hogy a motoros óvatosan, vigyázva vezetett. S a távozó motor nyomában megcsillant a fény a poros utcaköven. (BÉZIl K> ' Csillan a fény a poros utcaköven
