Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-29 / 255. szám
1938. OKTOBER 29, SZERDA KM,I I MAGYARORSZÁG § Zorin elvtárs nyilatkozata az ENSZ Politikai Bizottságának ülésén New York. (TASZSZ): Az ENSZ Politikai Bizottságának hétfőn délutáni ülésén V. A. Zorin, az ENSZ Közgyűlés 13. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője nyilatkozatot tett. Nyilatkozatában többek között kijelentette: — A szovjet kormány következetesen síkraszáll az összes fajta atomfegyver-kísérletek teljes és feltétlen megtiltásáért, A Szovjetunió attól az óhajtól vezérelve, hogy hozzájáruljon e kérdés gyakorlati megoldásához, egyoldalúan beszüntette nukleáris kísérleteit, jóllehet kisebb számú kísérletet végzett, mint az Egyesült Államok és Nagybritannia. Ha az Egyesült Államok és Nagybritannia követte volna a Szovjetunió példáját, az atom- és hidro- génfegyver-kísérletek általános megszüntetése már megvalósult volna. — A genfi szakértői értekezlet arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy lehetséges a kísérletek általános megszüntetésének ellenőrzése és hogy az ilyen ellenőrzést nagyobb nehézség nélkül meg lehetne valósítani. — A Szovjetuniónak arra az egyoldalú kezdeményezésére, hogy beszüntette a kísérleteket, az Egyesült Államok és Nagybritannia kormánya nagyszabású kísérlet-sorozatokkal válaszolt. — Sőt, mi több: a genfi szakértői értekezlet után, amikor a nyugati hatalmak már nem hivatkozhattak az ellenőrzés lehetetlenségére, csak azt jelentették be, hogy egy évre hajlandók felfüggeszteni a kíséleteket. — Ismeretes, hogy a nukleáris kísérletek egy évre szóló ideiglenes felfüggesztése a valóságban egyáltalán nem jelenti a kísérletek megszüntetését, mivel hozzávetőleg egy év szükséges ahhoz, hogy feldolgozzák a kísérlet-sorozat eredményét és felkészüljenek újabb kísérlet-sorozatokra. — Teljesen világos, hogy az Egyesült Államok és Nagybritannia kormánya, amikor a kísérletek egyéves felfüggesztéséről beszél, kevéssel azután, hogy az eddigi legintenzivebb kísérlet-sorozatokat befejezte, csupán arra törekszik, hogy egyoldalú katonai előnyre tegyen szert a Szovjetunióhoz képest, másfelől fenntartsa annak lehetőségét, hogy a kísérleti robbantásokat tetszés szerinti időpontban, bármikor folytathassa. — Tekintettel ezekre a körülményekre, a szovjet kormány kategorikusan elutasítja az Egyesült Államok és Nagybritannia kormányának azt a javaslatát, hogy' egy évre felfüggesszék a kísérleteket. A nyugati hatalmaknak az az álláspontja, hogy elutasítják az atomfegyver-kísérletek haladéktalan és feltétlen megszüntetését, a Szovjetuniót feljogosítja a nukleáris kísérletek folytatására, mégpedig egy-egy arányban az Egyesült Államok és Nagybritannia által végzett kísérleti robbantások számához képest, amíg a folyó év március 31. óta általa végzett kísérleti robbantások száma el nem éri a nyugati hatalmak által az említett időpont óta végzett kísérleti robbantások számát. A szovjet kormány így jár el, ha az Egyesült Államok és Nagybritannia kormánya továbbra is meghiúsítja a megegyezést és akadályozza, hogy megállapodjanak az atom- és hidrogénfegyver-kí- sérletek általános megszüntetésében. — A szovjet kormány nem akarja. hogy a dolog ilyen fordulatot vegyen. A szovjet kormány szükséges- ; nek tartja, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező ösz- szes hatalmak azonnal és végérvényesen szüntessék meg a kísérleti robbantásokat. Ha az Egyesült Államok és Nagybritannia kormánya kész aláírni ilyen megállapodást, a Szovjetunió a megállapodás aláírása után a nyugati hatalmakkal együtt azonnal megszünteti a kísérleteket, noha a Szovjetunió — mint ismeretes — jóval keve-t sebb kísérleti robbantást hajtott végre, mint az Egyesült Államok és Nagybritannia. — A szovjet kormánynak az a szilárd álláspontja, hogy az atomfegyver-kísérletek megszüntetésére felszólító közgyűlési határozatnak semmiféle kétértelműsé- • get nem szabad tartalmaznia, hanem világosan és szabatosan ki kell mondania, hogy az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek megszüntetése mindaddig érvényben marad, amíg az érdekelt hatalmak között megegyezés jön létre, függetlenül attól, hol és mikor kerül sor ilyen egyezmény megkötésére. — Ha megkísérlik, hogy a közgyűlés olyan határozatot fogadjon el, amely mögött megbújhatnak a kísérletek megszüntetését minden eszközzel gátló nyugati hatalmak, a Szovjetunió nem támogathatja ezt a határozatot. — A szovjet kormány a maga részéről azon fáradozik, hogy ilyen értelmű megegyezés létesüljön és ha az Egyesült Államok és Nagybritannia kormánya ugyanerre törekszik, semmi akadálya sincs annak, hogy a közeljövőben megkössük ezt az egyezményt, amelynek következtében végérvényesen és maradéktalanul megoldódnék az atomfegyver-kísérletek megszüntetése. Amikor hidegre fordult az ősz, Dobos József szorongó szívvel indult az iskolába: biztosan üres lesz az épület, senkit nem talál az ajtó előtt. De a gyerekek — mind a 38 ott dideregtek, vacogtak mezítláb, szakadt nadrágban, nyűtt, vékony szok- nyácskában. A tanító szorongó félelme azonban nem múlt el. Mi lesz, ha a hideg állandósul? Tiszavasvári nem hagyta cser ben a „cigánytanítót'’. A nőtanács elnöke, özvegy Szombati Istvánné, a falu fáradhatatlan Irma nénije sorba- járta az asszonyokat. Irma néni, meg a többi asszony szavára megnyíltak a ládák, szekrények. Használt ruhácskák, meleg cipők kerültek elő mindenhonnan. Az állatorvos felesége együtt varrta, igazította a ruhácskákat késő estig a falu asszonyaival, az egyik asszony meg sorba bokszolta, fényesítette a cipésztől visszakerült, megjavított, megtalpalt cipőket. A szív melege, az összefogás ereje hajtotta a szapora öltéseket, az egész munkát. Megmozdult, megindult az egész falu. A pártvezetőség, a Hazafias Népfront, meg a nőtanács szavára mindenütt megindult a gyűjtés. Az I. számú iskola úttörői füzetekre, könyvekre. iskolaszerekre gyűjtöttek, és elhatározták, hogy felkeresik majd játszani, beszélgetni a kis cigánypajtásokat és azokat, akik megállják majd a helyüket, felveszik az úttörőcsapatba. A ti- szadobi gyermekváros nagyobb ruhaküldeményt ígért... Vasárnapra ünnepélyt tűztek ki a tiszavasvári cigányiskolában. A cigánysorban különös mozgalom indult. Faluszerte gallyat gyűjtő cigányokkal lehetett találkozni — s olyan fürdést, általános tisztálkodást még sohasem láttak a viharvert putrik, mint azon a vasárnapon. Az ünnepélyen 38 tiszta, jól öltözött, illedelmes barna gyerek, rengeteg cigány, a pártbizottság, a tanács, a nőtanáes vezetői mind megjelentek, még a járástól, meg sokan a megyétől is. Eljött a járási képvisc. - jelölt: Berki Zoltán elvtárs is. Ilyen bensőséges ünnepély nem volt még Tiszavasváriban, A szavak szívből jöttek, szívbe hatoltak — s amikor a képviselőjelölt is beszélni kezdett, ke- vés szem maradt szárazon. Berki elvtárs szava is elcsuklott — a tiszalöki járás megtermett, talpig férfi képviselőjelöltje elsírta magát a kedves, hálás gyerekek között. S azok közül a gyerekek közül, akiknek szüleit kutyákkal kergették el még a kapuk elől is, felállt az egyik, s értelmesen, bátran szavalni kezdte a tanító bácsi versét a meghatott vendégeknek: ,A CIGÁNYISKOLA Az utca gyermekei voltunk. Rongyos volt ingünk és ruhánk. Mezítláb jártunk az őszi sárban, hideg kunyhóba hívott be anyánk. Terített asztalnál sohsem ültünk, s nem hívtak enni reggel,délben. este. Talán nem is nézték szívesen, ha kezünk az iskola kilincsét kereste. De most minden megváltozott: felvirradt ránk az új idők hajnala. Kinyílt Tiszavasváriban az erdő szélén a „cigányiskola ajtaja. Köszönjük nektek jó emberek, hogy gondoltatok ránk. ígérjük híven mindannyian, hogy még büszkék lesztek miránk ...“ A második padban kedvesarcú, feketehajú, kékmasnis kislány ült. Valaki megszólította ■ — Mi ieszel, ha megnősz? A kislány büszkén emelte kérdezőre gyönyörű szemeit: — Tanító néni! Szomszédja felpattant: — Én orvos... — Én rendőr... —r Én asztalos ... — Színész ... Muzsikus ... Köszönjük. Dobos család, s nektek is, asszonyok: Irma néni.‘Takácsaié, Márkusné, Berec- né, Zákányné, Rajcsányiné, Tün- dikné, Bertalanná, Becsiné —- nektek is úttörő pajtások az I. számú iskolából, köszönjük minden tiszavasvárinak, hogy segí- enek boldog, öntudatos ember’; ;evelni 38 cigánygyerekből. Büszke az egész megye rátok és pártfoaoltjaitokra. akik már a mi hazánk, a mi nagy, szerető otthonunk teljes füzénél melegedhetnek ,.. Győri Ülés György Kik is azok az .’Távol áll a cikk írójától, hogy új értelmezésben próbálja megvitatni e szó fogalmát: ag- reszor. Nagyon jó szó, még ha nem is magyar úgyis megérti még az egyszerű ember is. — Benne dübörögnek a hódító nehéz fegyvernemek, az ágyuk, a bombázók, s benne sziszegnek a golyók, az álnok kígyók, amelyek kinyújtott csápokként ölelik körül az idegen területeket, miként azt tették a nyugati gyarmati hadseregek Afrikában, Ázsiában, s a világ más tájain, annak idején. Erőszak, ököljog, a fegyverek hatalma dördül ebben a szóban: agresz- szor. Idegen kizsákmányoló hadi erő. Idegen területekért harcbaszálló erőszak. Ráismerünk Hitlerre, a fasiszta hadseregre csakúgy mint a francia idegenlégióra, vagy a tőkés nyugati államok gyarmati katonaságára, Ismerjük a szót. ismerjük jelentését. A Szabad Európa Rádió mostanában mégis arról igyekszik meggyőzni hallgatóit. hogy rosszul ismertük ennek a szónak jelentését, ez egészen más fogalmat takar. Nos, teszi ezt azzal hogy ismerteti az amerikai állásfoglalást. Ugyanis Dulles úr állítólag kijelentette, hogy Amerika következetesen kitart elvei mellett, s ha kell, fegyverrel válaszol a kínai ag- resszoroknak, és semmiképpen meg nem engedi, hogy a kínai agresszorok idegen területeket hódítsanak. Aki nem ismeri a földrajzot, az talán nem akad fenn első pillanatra a merész újszerű állításon. Mert ugyanis,, esetleg feltételezheti hogy a kínai haderő amerikai partraszállást kíagresszorok? serei meg, vagy egyszerűen az amerikai halár mentén felvonultatja csapatait, rémületben1 tartva New York, Boston, Chi- kagó lakosságát. Még ez esetben is némileg csodálkozhatna a töldrajzilag analfabéta ember, hogy ugyan mi a fenét akar Kína Amerikától? Hát bizony, ez egyszerűen hülyeség. No, de ha nem igaz, akkor hol is lehetne agresszor Kína, hol akarhat idegen területeket meghódítani, és hol akarja őt ebben az amerikai haderő megakadályozni oly következetesen? Ne tessék csodálkozni: Kínában. Hogy-hogy? Kínában? Hogy akar Kína Kínában idegen területeket véres agresszor módjára hódítani? És hogy akarja ebben Amerika, tehát Kínában Amerika megakadályozni Kínát abban hogy kínai területeket raboljon agresszor módjára Kínától Kínának? Ha én ezt elmondom a tíz éves gyermekemnek, a szemembe nevet, és olyat gondol rólam, hogy... Dehát én nem vagyok Dulles úr, ügye, neki szabad, és ő se az én tíz éves gyermekemnek mondja, hanem komoly diplomatáknak, nyugati hírügynökségeknek. A Szabad Európa Rádió meg az ő hallgatóságának, akiknek törzstagjairól fel is tételezhető, hogy el is hiszik. Már tudniillik’; azt,, hogy az amerikai csapatok: Kína területén a kínai agresz- sziótól védik meg Kínát. Min-; denesetre ezt a cikket sosemu-' tatom meg az én tízéves gyér-; mekemnek,. mert azt fogja hinni hogy én kitaláltam, hogy; Dulles úr, aki végeredményé-; ben egy nagy állam nevében; beszélt, sose mondhatott ilyen! képtelen hülyeséget. S. B. Az egykori „sötét Szabolcs66 egészségügyi téren is felzárkózott az ország többi megyéje mellé A Vörös kérésiét Miegyel küldöttgyűléséről Tegnap délelőtt 10 órakor vette kezdetét az a tanácskozás, amely hivatva volt arra, hogy mérlegre tegye a Vöröskereszt megyei szervezeteinek sokéves munkáját. Az egész tanácskozás kifejezte azt a fáradtságot nem kímélő munkát, amelyet a Sza- bolcs-Szatmárban tevékenykedő orvosok egészségügyi dolgozók, a vöröskeresztes szervezetek aktivistái végeztek. Több mint 150-en vettek részt a Vöröskereszt munkáját hosszú időkre meghatározó tanácskozáson. Dr. Moskovits Károly megyei főorvos szavai után Fazekas Zoltán elvtárs, a Vöröskereszt megyei szervezetének titkára tartotta meg a beszámolót. Elemezte az elmúlt években végzett munkát, sokoldalúan mutatta meg azt a fejlődést, amelyet a sokezer aktivista segítségével, az orvosi kar támogatásával cselekedtek az emberek, a gyermekek, a lakosság egészségvédelme érdekében. Ezután egymás : után szóltak a beszátnolhoz egyszerű vöröskeresztes aktivisták, orvosok, védőnők, termelőszövetkezeti elnök, munkásasszony, háziasszony stb. Dr. Szabó Lajos felszólalásában elmondotta, hogy a Vöröskereszt ma már akkora erővel rendelkezik, hogy a békés időszakban is az élet minden területén képes segíteni. Különösen jellemző ez a szocialista országokban működő, szervezetekre. Makiári Zoltán gyürei küldött beszámolt arról a segítségről, amelyet a vöröskeresztes aktivistái végeztek az egészségház és az orvosi lakás felépítésében Mikulka elvtárs nagyhalászi orvos 39 éy távlatából emlékeztetett a megtett útra és összehasonlította a régi szervezet működését a mostanival. Elmondotta,, hogy szervezetünk rendelkezik filmvetítőgéppel, amely megkönnyíti a dolgozók körében végzendő egészség- ügyi felvilágosító munkát. Többen, mint ő is, megemlítették, a cigányság problémáját, amelyek megoldása érdekében sokat tevékenykednek Nagyhalászban is az 54 fős cigányiskola segítésénél. Ezután szólalt fel dr. Barta Ferenc elvtárs, aki az Egészség- ügyi Minisztérium üdvözletét tolmácsolta, és felsorolta azokat az eredményeket, amelyek ma már Szabolcs-Szatmárt a többi megyék mellé állítják az egészségügy terén elért eredményekkel. Majd bírálta azokat az orvosokat, akik szemléletében még mindig nem érvényesül az, hogy az egészség- ügyi nevelést központi, fontos kérdésüknek tartanák. „.Nemcsak a betegek gyógyításáért, hanem az egész egészségügy problémáiért erezzenek felelősséget az orvosok“ — mondotta. Sok hasznos javaslat hangzott el. melyek szerepeltek a határozatban, s reméljük, hogy az újonnan megválasztott megyei vezetőség valamennyit végre is hajtja. A "tanácskozáson a küldöttértekezlet megválasztotta a megyei Vöröskereszt szervezet elnökséget, és azokat a küldötteket, akik megyénket képviselik, majd az országos vöröskeresztes kongresszu-1 son
