Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-28 / 254. szám

1958. OKTÓBER 28, KEDD iví lí l MAGVAKüRSZAG 3 125 mázsa burgouya, 250 mázsa cukorrépa holdanként Szövetkezetünkben, a császárszállási Űj Alkotmány TSZ-ben nemsokára végetér a betakarítás. Már most elmondhatjuk, hogy minden növényünk gazdagabb termést hozott, mint az egyéniek át­laga. Burgonyából 125 mázsa termett nálunk egy-egy holdon Cu­korrépából 250 mázsa az eddigi átlagunk. Napraforgó-termésünkkel lehetne legjobban dicsekedni. Mi húsz holdról 220 mázsát termeltünk, export minőséget, az egyé­niek csak 6 mázsa körüli termést takarítottak be, Jövőre még jobb termésre számítunk, mert már most nagy gondot fordítunk a talajelőkészítésre. Őszi vetésünk 250 holdon zöldell már. Minket nem akadályozott a vetésben a szárazság sem. Jénai József levelező, az Űj Alkotmány TSZ tagja. Védőnő a beregi végeken Az est rádobta je­ttete fátylát a kicsiny beregi falura, Gu- lácsra. Viaskodni ké­szül, uralkodni akar, mint valamikor. Mindhiába, mert a versenyben alul ma­rad. A mécsesek pis­lákolása helyett vil­lanyfény fogadja. Viaskodik a sötét­séggel itt egy bájos, kékszemű, éjfekete hajú fiatalasszony is: Póthy Sánáorné Hol van már az az idő, amikor ezernyi népbetegség, csecse­mőhalál pusztította a beregi pórt és nem­zedékét?! Eltűnt. 3 ez az ilyen melegszí­vű, halkszavú, a sö­tétséggel, babonákkal harcrakelő asszonyok­nak is köszönhető, mint a mindenki ál­tal szeretett Mária. Napfelkeltétől naf le­mentéig járja a fal­vakat. Naponta húsz kilométert is kerék­pározik, hogy gondos­kodjon a kismamák­ról, a csecsemőkről. Nagy dolog ez! Fényt, világosságot gyújtani az emberek agyá­ban .,. Törékeny kis asz- szony. Alig múlt hu­szonegy . éves. Ügy várják a jöttét He­tén, Fehéresén, Tiva­daron az édesanyák, a csecsemők, mint az erdei madárfiókák a táplálékot hozó és védelmet nyújtó ma­dáranyókát. Hogyne, hiszen Póthy Sándor- né jötte, érk-zése vizsgálatot, tanács­adást, segítséget je­lent a beteg csecse­mőknek, gyermekek­nek. ő a kicsinyek „orvosnénije“, védő „szentje“ itt a beregi falvak egy részében... Ülünk a csinos, tiszta kis konyhában es beszélgetünk. — Gacsályban kezdtem 1955-ben. Nagyon szeretem a szakmámat — mond­ja szerényen. Misit ahogy Mária szereti a szakmáját úgy szeretik őt is. Itt székel Gulácson, in­nen „repül“ ki a köz­ségekbe, Hetére, Fe­héresére, Tivadarra. — Nagyon sokszor megesik, hogy éjszak is felkeresnek. Nincs még állandó orvosa a falunak. Ha valami baj van. csak engem hívnak — mondja. És Póthy Sándorné szívesen megy. Nem számít, ha álmából keltik is fél. Ha nem tud segíteni a felnőtt betegen, akkor is el­megy, mert tudja, hogy szívesen veszik az emberek, ha taná­csot ad. Sokat tudná, nák emberségéről val­lani a falvak lakói, úgy mint Drabatni' akit elsősegélyben lé- sze sített. — Ma reggel is egy súlyos beteghez. Mol­nár Bélánéhoz hívtak. Tudtam, hogy ragasz­kodik hozzám. Elmem terh. Ölelt, a kezemet szorongatta, bennem látta a megmentőjét. Injekciót adtam neki. De hány ilyen eset fordul elő, ahol szá­mítanak Mária segít­ségére? Sok! S ő még sohasem mondott el­lent. Az egyik csecse­mő, Balogh Emőke megmentése érdeké­ben minden nap hat kilométert kerékpáro­zott. S most boldog Póthy Sánáorné, mert sikerült megmenteni a kicsit az élet szá­mára. S ezek az em­beri cselekedetek, a szakértelem, a hiva­tásszeretet az eredmé­nyes munka, az áldo­zatvállalás érlelik meg a, bizalom gyümölcse­it. Mert ma már ott, ahol a csecsemőbe­tegségek ellen köpkö- déssel, szenes vízzel, r-ákhéjból főzött kotyvalékkal, mész­szel, pókhálóval, meg ki tudná mivel „vé­dekeztek“,. ma már Mária tanácsaiban ta­lálnak gyógyírt, se­gítséget. — Hisznek nekm az emberek, a kismamák — mondja szerényen, í—Ha egy kicsit nő a gyerek, azonnal szól­nak. s nagy érdeklő­déssel kérdezik, ho- gyán neveljék, mit adjanak neki enni — magyarázza moso­lyogva. Mária fényt, vilá­gosságot gyújt az egy­kori babonákban hivő emberek fejében, S eljutott addig, hogy ma már — ha baj van —, akkor nem a javasasszonyt, hanem í őt ■ hívják segítségül. S erre nagyon büszke. A gulácsi iskolában a VII. és VIII. osztály részére vöröskeresztes tanfolyamot szervez. Télen, az anyák rér szere „anyák iskolá­ját'*!■ indítanak, ahol fontos egészségügyi, gyermeknevelési. s egyéb fontos kérdésekkel ismerte­ti: meg a beregi asz- szonyokat. így dolgozik, így gyújt fényt az embe­rek fejében a fiatal, de nagy szorgalom­mal, szívvel-lélekkel munkálkodó védőnő itt, a beregi végeken. FARKAS KÁLMÁN BÉKE-MOZI: Csendes Don. Solohov regényéből készült színes, magyarul beszélő szovjet film. Előadások kezdete: fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. DÓZSA-MOZ1: Múló évek. Vágyak... szenvedélyek... meg­próbáltatások ... Magyarul beszélő szovjet film. Előadások kezdete: 4, ti, 8 órakor. GORKIJ-MOZI: Átkelés Párizson. Egy furcsa éjszaka története. Francia film. Előadások kezdete: 4, 6, 8 órakor. MÓRICZ ZSIGMOND (SZAKSZERVEZETI) MOZI: Király asszony lovagja. Francia film. (Ruy Bias) Előadások kezdete: fél. 6 és 8 órakor. Csaknem két évig fosztogatták a vagonokat ItirÓHÚg elé kerültek a kallóséin jeni zni lányok Alig ült még el az ellenforrada­lom zaja, amikor 1956 késő őszé­nek egyik éjszakáján a kálló- semjéni állomás irodájában né­hány ember ülte- körül a forró kályhát. Beszélgetnék és-bort isznak. A bor jó, csak az a hibája, hogy kévés, pedig Horváth István és felesége zugkimérésében nem ad­ják ingyen. A bort mindannyian szeretik, de pénzük egyikőjuknek sincs. Azonban nem olyan embe­rek ők, akik ebbe., belenyugsza­nak. Jurecska István az üzletem­ber— elvégre a földmíjvesszövet- kezet felvásárlója —- így tudja hát, hogy pénz , mindenütt van, csak érteni kell., a megszerzésé­hez. Ő már . tudja, is, hogyan és kiadja a jelszót: ,.A pénz a vago­nokban hever, csak ki kell szed­ni!” B. Nagy Lszlo 1VIAV forgalmis­ta, Pisák Pál és Tóth Miklós he- lysslik az ötletet. Mindjárt a szerepet is felosztják egymás kö­zött. Jurecska vállalja ’ az áru szállítását és értékesítését, B. Nagy és Tóth az ólomzárral ellá­tott kocsik felnyitását. (Ebben ké­sőbb olyan tökélyre tettek szert, hogy még a szakértők sem tudták megállapítani, melyik kocsi volt felnyitva és melyik nem.) „Se­gítségnek” beszervezték még Rltij Pétert, Rózsás Jánost, Nagy Sándort, Teremi Jánost és Kalina Sándort. Ök sem voltak idege­nek a vasút területén — vala­mennyi a MÁV dolgozója volt. A fosztogató banda nem válogatós Miután orgazdáról is • gondos­kodtak Skura László személyé­ben, teljes volt a zsiványbanda, „dologhoz” lehetett látni. Egy csepet sem voltak válogatósak. Mindent loptak, ami jöt. Értéke­sítették, aztán folyt a bor, volt dinom-dánom. Loptak néhány- száz méter lécet majd petróleu­mot, gerendát és deszkát, rönk­fát és cigarettái, lóhérfemagot és zabosbükkönyt, almát,; rozsot, olajpogácsát, darát, zabot ,.és sze­net. öt mázsát, tíz mázsát, kis té­telt, ahogy éppen adódott. Jól ment a zsiványoknak is, az orgaz­dának is. Amit nem tudtak el­adni az orgazdának, eladták a földművesszövetkezetnek. Hiszen Jurecska volt a felvásárló a szö­vetkezetben, hamis vételi jegyek­kel számolta el a lopott holmit a szövetkezetnek. Bővül as üzlet a rixspanamával utazott Karcagra. Ott rizst vásá­rollak, amit aztán jóval drágáb­ban adtak el — saját földműves­szövetkezetüknek. Jurecska később annyira „bele­jött”, hogy a szövetkezeti raktár szomszédságában lévő italboltból — amit csupán egy ponyva vá­lasztott el a raktártól (!) — egy­szer elemeit 18 liter rumot. Ju­recska ielkiismeretét az sem za­varta, hogy a lopás miatt bűn­vádi eljárást indítottak — az italbolt vezetője «dien. Mégsem voltak „utolérhetetlenek a szakmában44 A bűnszövetkezet csaknem két éven át fosztogatta a társadalmi tulajdoni, két marokkal szórták a pénzt és feneketlen gyomruk­ban töméntelen mennyiségű pá­linka tűnt el. Azt hitték, hogy ők már annyira „rutinosak”, any- nyii'a „utolérhetetlenek a szak­mában”, hogy senki sem fogja őket lefülelni. Hozzávetőleges számítások szerint mintegy 132 ezer forint kárt okoztak már, amikor végül mégiscsak utolérte őket az igazságszolgáltatás keze. A nyíregyházi járásbíróság dr. Kiss László tanácsa tárgyalja ügyüket. A tárgyalás alatt a „zsi- ványbecsületet” is felrúgva igye­keztek egymásra kenni gazságai­kat. A vagónfosztogató banda vé~ gülis vérszemet kapott. Bővítették az „üzletet”. Jurecska felvett a földmű vesszüvetkezetben 24.000 forintot és Kalina Sándorral, a banda egyik tagjával együtt el­A fcszogató banda ügyében rö­videsen ítéletet hoznak. Dr. J. B. Almapamdicsom Kettesben lépegetünk a nyirmadaí köves- útón. Idős útitársammal, akihez az utcán szegőd­tem, arról beszélgetünk; milyen eredményeket hozott ez az esztendő a földeken. Szót szó követ s forgatjuk a kicsi, meg a nagygazdaság dolgait, amikor feltűnik az egyik házon a büszke tábla: „‘Nyírmadái Gyümölcstermelő Gazdaság”. — Azt mondom, ha nagygazdaságot, meg szépet akar látni, ide menjen be. Itt igazi alma- paradicsomót ■ talál. Kezet nyújtott á bácsika és engem ott ha­gyott a kapu előtt. Befordultam. Ritka szeren­csés alkalom: ■ ott helyben találtam a szakembe­reket. Hármat is.. , — Én úgy mondanám, az a szerencse, hogy nem öt perccel később jött — így a főkertész —, mert éppen indulunk ki a gyümölcsösökbe. Ha kedve van, vélünk'tarthat. Holdsukéul st.hr mázsa alma Felbúg a motor,, megkapaszkodom a beosz­tott kertész. Román Mihály „puiájkájában” s jókorát ugorva nekiiramodunk —határt nézni. Több gyümölcsös mellett is elrobogunk, de almát én egyetlen egyet sem látok. Több, mint egyórás cSerkészés után (egészen meggémberedtem ott hátul), egy homokdomb-vonulat mögött, végelát­hatatlan almafaerdő tűnik elő. Ricsika. Büszkék a madaiak minden kertjükre, de a ricsikai 117 holdas almáskert „Veri” az egész vidéket. Az idén, az, almaszegény esztendőben is 80 vagonnal termett és három év átlagában fölötte van a hol­danként! 100 mázsának. Azt is elmondják, hogy az összes. 450 hold termogvümölesös több évi átlaga csupán hat mázsával maród alatta a hol­danként 100 mázsának. • Nem láttam almát a fán, de annál többet a tárolóhelyeben. Nagyszerű illatárban úszik a íá- rolóházak.környéke. Sok-sok vagon alma van itt összehordva. A gazdaságban a négyszázat is meghaladja, azoknak a lányoknak a száma, akik szüret óta nap. mint nap. az alma válogatásánál, osztályozásánál dolgoznak. A termés egy részét a felépült, kétszáz vagon befogadóképességű mo­dern tárolóba helyezik. Ott tartják, míg feldol­gozásra kerül. De már most sokat szállítanak külföldre. Válogatják, osztályozzák, selyempa­pírba csomagolják és a leszögezett láda, amely­ben szépen sorjáznak az almák, elindul, túl a határon és büszkén hirdeti a címke: Magyar Jonathan. És eddig, a külföldre irányított almá­ból egyetlen vagonnal sem küldtek vissza! Azonban messzebb látnak ezek a szakembe­rek a kertjük végénél. Szép is, jó is a magyar Jonathán, de sokba kerül, míg ősszel a ládába rakják. Magas a termelési költség. Az idén két forint 20 fillért költöttek egy kiló alma előállí­tására. Jövőre szeretnék ezt a költséget 1,60—1,80 forintra csökkenteni. Nagy szó ez, de felkészül­tek, hogy elérjék célj'ukat. A lehetőségek fel használásával a jó módszerek elterjesztésével teremtik meg az olcsóbb termelést. A gazdaságnak jelenleg éven­te 2500 vagon szervestrágyára lenne szüksége és ebből ezret a gyümölcsös igényel. Ezt megter­melni lehetetlenség, A növényeknek viszont kell a tápanyag. Ügy. segítenek, hogy a szervesanya­got egyre jobban zöldtrágyázással helyettesitik. Évente egyazon helyen kétszer is vetnek zöldtrá­gyának való növényt a-gyümölcsösben és műtrá­gyával kiegészítve nélkülözni tudják az istálló­trágyát. Sokkal olcsóbb, mint az istállótrágyázás, s az eredmény, ahogy a termelés mutatja kielé­gítő. Nemcsak ezzel akarják az önköltséget csók- keríteni. Cséke László főkertész és beosztottja Román Mihály állandóan újabb és újabb meg­valósítható ötleteken törik a fejüket A nyár folyamán konstruált permetezőgép-szórófej al- kalmazása egymillió forintos megtakarítást és minőségjavulást eredményez egy év alatt a gaz­daság gyümölcsöseiben. Nagyban csökkenti majd az önköltséget az idei szüretnél már kipróbált .szüretelő zsámoly”, amiről biztonságosan, ké­nyelmesen végezhető a gyümölcs szedése, s így természetesen nő a termelékenység. A gyümöl­csös metsző brigádja is ezt a zsámolyt választja mert sokkal jobb így dolgozni, mint a létra fo­kain állni. Kellenek ezek az ésszerűsítések a nyirmadaí gazdaságban. Ma még csak 450 hold ontja a ter­mést. de pár éven belül a termő gyümölcsös meghaladja a jelenlegi kétszeresét. Akkor pedig már kétszeresen számít minden fillér, amit a munkaszervezéssel, anyagfelhasználással, a gé­pek munkájával hozzátesznek, (vagy elvesznek) a több száz vagonos termés minden kilójának aas* értékéhez. Jó kirándulás és a jövőbe nézve hasznosbe- szélgetés volt ez a nyírmadai gazdaság almás- kertjeiben. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az itteni szakemberek a jövőben is végre­hajtják terveiket. (—mt.

Next

/
Thumbnails
Contents