Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-28 / 254. szám

1958. OKTÓBER 28, KEDD

iví lí l MAGVAKüRSZAG

3

125 mázsa burgouya, 250 mázsa cukorrépa holdanként

Szövetkezetünkben, a császárszállási Űj Alkotmány TSZ-ben nemsokára végetér a betakarítás. Már most elmondhatjuk, hogy minden növényünk gazdagabb termést hozott, mint az egyéniek átlaga. Burgonyából 125 mázsa termett nálunk egy-egy holdon Cukorrépából 250 mázsa az eddigi átlagunk.

Napraforgó-termésünkkel lehetne legjobban dicsekedni. Mi húsz holdról 220 mázsát termeltünk, export minőséget, az egyéniek csak 6 mázsa körüli termést takarítottak be, Jövőre még jobb termésre számítunk, mert már most nagy gondot fordítunk a talajelőkészítésre. Őszi vetésünk 250 holdon zöldell már. Minket nem akadályozott a vetésben a szárazság sem.

Jénai József

levelező, az Űj Alkotmány TSZ tagja.

Védőnő a beregi végeken

Az est rádobta jettete fátylát a kicsiny beregi falura, Gu- lácsra. Viaskodni készül, uralkodni akar, mint valamikor. Mindhiába, mert a versenyben alul marad. A mécsesek pislákolása helyett villanyfény fogadja.

Viaskodik a sötétséggel itt egy bájos, kékszemű, éjfekete hajú fiatalasszony is: Póthy Sánáorné

Hol van már az az idő, amikor ezernyi népbetegség, csecsemőhalál pusztította a beregi pórt és nemzedékét?! Eltűnt. 3 ez az ilyen melegszívű, halkszavú, a sötétséggel, babonákkal harcrakelő asszonyoknak is köszönhető, mint a mindenki által szeretett Mária. Napfelkeltétől naf lementéig járja a falvakat. Naponta húsz kilométert is kerékpározik, hogy gondoskodjon a kismamákról, a csecsemőkről. Nagy dolog ez! Fényt, világosságot gyújtani az emberek agyában .,.

Törékeny kis asz- szony. Alig múlt huszonegy . éves. Ügy várják a jöttét Hetén, Fehéresén, Tivadaron az édesanyák, a csecsemők, mint az erdei madárfiókák a táplálékot hozó és védelmet nyújtó madáranyókát. Hogyne, hiszen Póthy Sándor- né jötte, érk-zése vizsgálatot, tanácsadást, segítséget jelent a beteg csecsemőknek, gyermekeknek. ő a kicsinyek „orvosnénije“, védő „szentje“ itt a beregi falvak egy részében...

Ülünk a csinos, tiszta kis konyhában es beszélgetünk.

— Gacsályban kezdtem 1955-ben. Nagyon szeretem a szakmámat — mondja szerényen.

Misit ahogy Mária szereti a szakmáját úgy szeretik őt is. Itt székel Gulácson, innen „repül“ ki a községekbe, Hetére, Fehéresére, Tivadarra.

— Nagyon sokszor megesik, hogy éjszak is felkeresnek. Nincs még állandó orvosa a falunak. Ha valami baj van. csak engem hívnak — mondja.

És Póthy Sándorné szívesen megy. Nem számít, ha álmából keltik is fél. Ha nem tud segíteni a felnőtt betegen, akkor is elmegy, mert tudja, hogy szívesen veszik az emberek, ha tanácsot ad. Sokat tudná, nák emberségéről vallani a falvak lakói, úgy mint Drabatni' akit elsősegélyben lé- sze sített.

— Ma reggel is egy súlyos beteghez. Molnár Bélánéhoz hívtak. Tudtam, hogy ragaszkodik hozzám. Elmem terh. Ölelt, a kezemet szorongatta, bennem látta a megmentőjét. Injekciót adtam neki. De hány ilyen eset fordul elő, ahol számítanak Mária segítségére? Sok! S ő még sohasem mondott ellent. Az egyik csecsemő, Balogh Emőke megmentése érdekében minden nap hat kilométert kerékpározott. S most boldog Póthy Sánáorné, mert sikerült megmenteni a kicsit az élet számára. S ezek az emberi cselekedetek, a

szakértelem, a hivatásszeretet az eredményes munka, az áldozatvállalás érlelik meg a, bizalom gyümölcseit. Mert ma már ott, ahol a csecsemőbetegségek ellen köpkö- déssel, szenes vízzel, r-ákhéjból főzött kotyvalékkal, mészszel, pókhálóval, meg ki tudná mivel „védekeztek“,. ma már Mária tanácsaiban találnak gyógyírt, segítséget.

— Hisznek nekm az emberek, a kismamák — mondja szerényen, í—Ha egy kicsit nő a gyerek, azonnal szólnak. s nagy érdeklődéssel kérdezik, ho- gyán neveljék, mit adjanak neki enni — magyarázza mosolyogva.

Mária fényt, világosságot gyújt az egykori babonákban hivő emberek fejében, S eljutott addig, hogy ma már — ha baj van —, akkor nem a javasasszonyt, hanem í őt ■ hívják segítségül. S erre nagyon büszke. A gulácsi iskolában a VII. és VIII. osztály részére vöröskeresztes tanfolyamot szervez. Télen, az anyák rér szere „anyák iskoláját'*!■ indítanak, ahol fontos egészségügyi, gyermeknevelési. s egyéb fontos

kérdésekkel ismerteti: meg a beregi asz- szonyokat.

így dolgozik, így gyújt fényt az emberek fejében a fiatal, de nagy szorgalommal, szívvel-lélekkel munkálkodó védőnő itt, a beregi végeken.

FARKAS KÁLMÁN

BÉKE-MOZI: Csendes Don. Solohov regényéből készült színes, magyarul beszélő szovjet film.

Előadások kezdete: fél 5, fél 7 és fél 9 órakor.

DÓZSA-MOZ1: Múló évek. Vágyak... szenvedélyek... megpróbáltatások ... Magyarul beszélő szovjet film.

Előadások kezdete: 4, ti, 8 órakor.

GORKIJ-MOZI: Átkelés Párizson. Egy furcsa éjszaka története. Francia film.

Előadások kezdete: 4, 6, 8 órakor.

MÓRICZ ZSIGMOND (SZAKSZERVEZETI) MOZI: Király asszony lovagja. Francia film. (Ruy Bias)

Előadások kezdete: fél. 6 és 8 órakor.

Csaknem két évig fosztogatták a vagonokat

ItirÓHÚg elé kerültek a kallóséin jeni zni lányok

Alig ült még el az ellenforradalom zaja, amikor 1956 késő őszének egyik éjszakáján a kálló- semjéni állomás irodájában néhány ember ülte- körül a forró kályhát.

Beszélgetnék és-bort isznak. A bor jó, csak az a hibája, hogy kévés, pedig Horváth István és felesége zugkimérésében nem adják ingyen. A bort mindannyian szeretik, de pénzük egyikőjuknek sincs. Azonban nem olyan emberek ők, akik ebbe., belenyugszanak. Jurecska István az üzletember— elvégre a földmíjvesszövet- kezet felvásárlója —- így tudja hát, hogy pénz , mindenütt van, csak érteni kell., a megszerzéséhez. Ő már . tudja, is, hogyan és

kiadja a jelszót: ,.A pénz a vagonokban hever, csak ki kell szedni!”

B. Nagy Lszlo 1VIAV forgalmista, Pisák Pál és Tóth Miklós he- lysslik az ötletet. Mindjárt a szerepet is felosztják egymás között. Jurecska vállalja ’ az áru szállítását és értékesítését, B. Nagy és Tóth az ólomzárral ellátott kocsik felnyitását. (Ebben később olyan tökélyre tettek szert, hogy még a szakértők sem tudták megállapítani, melyik kocsi volt felnyitva és melyik nem.) „Segítségnek” beszervezték még Rltij Pétert, Rózsás Jánost, Nagy Sándort, Teremi Jánost és Kalina Sándort. Ök sem voltak idegenek a vasút területén — valamennyi a MÁV dolgozója volt.

A fosztogató banda nem válogatós

Miután orgazdáról is • gondoskodtak Skura László személyében, teljes volt a zsiványbanda, „dologhoz” lehetett látni. Egy csepet sem voltak válogatósak. Mindent loptak, ami jöt. Értékesítették, aztán folyt a bor, volt dinom-dánom. Loptak néhány- száz méter lécet majd petróleumot, gerendát és deszkát, rönkfát és cigarettái, lóhérfemagot és zabosbükkönyt, almát,; rozsot,

olajpogácsát, darát, zabot ,.és szenet. öt mázsát, tíz mázsát, kis tételt, ahogy éppen adódott. Jól ment a zsiványoknak is, az orgazdának is. Amit nem tudtak eladni az orgazdának, eladták a földművesszövetkezetnek. Hiszen Jurecska volt a felvásárló a szövetkezetben, hamis vételi jegyekkel számolta el a lopott holmit a szövetkezetnek.

Bővül as üzlet a rixspanamával

utazott Karcagra. Ott rizst vásárollak, amit aztán jóval drágábban adtak el — saját földművesszövetkezetüknek.

Jurecska később annyira „belejött”, hogy a szövetkezeti raktár szomszédságában lévő italboltból — amit csupán egy ponyva választott el a raktártól (!) — egyszer elemeit 18 liter rumot. Jurecska ielkiismeretét az sem zavarta, hogy a lopás miatt bűnvádi eljárást indítottak — az italbolt vezetője «dien.

Mégsem voltak „utolérhetetlenek a szakmában44

A bűnszövetkezet csaknem két éven át fosztogatta a társadalmi tulajdoni, két marokkal szórták a pénzt és feneketlen gyomrukban töméntelen mennyiségű pálinka tűnt el. Azt hitték, hogy ők már annyira „rutinosak”, any- nyii'a „utolérhetetlenek a szakmában”, hogy senki sem fogja őket lefülelni. Hozzávetőleges számítások szerint mintegy 132 ezer forint kárt okoztak már, amikor végül mégiscsak utolérte őket az igazságszolgáltatás keze. A nyíregyházi járásbíróság dr. Kiss László tanácsa tárgyalja ügyüket. A tárgyalás alatt a „zsi- ványbecsületet” is felrúgva igyekeztek egymásra kenni gazságaikat.

A vagónfosztogató banda vé~ gülis vérszemet kapott. Bővítették az „üzletet”. Jurecska felvett a

földmű vesszüvetkezetben 24.000

forintot és Kalina Sándorral, a banda egyik tagjával együtt elA fcszogató banda ügyében rövidesen ítéletet hoznak.

Dr. J. B.

Almapamdicsom

Kettesben lépegetünk a nyirmadaí köves- útón. Idős útitársammal, akihez az utcán szegődtem, arról beszélgetünk; milyen eredményeket hozott ez az esztendő a földeken. Szót szó követ s forgatjuk a kicsi, meg a nagygazdaság dolgait, amikor feltűnik az egyik házon a büszke tábla: „‘Nyírmadái Gyümölcstermelő Gazdaság”.

— Azt mondom, ha nagygazdaságot, meg szépet akar látni, ide menjen be. Itt igazi alma- paradicsomót ■ talál.

Kezet nyújtott á bácsika és engem ott hagyott a kapu előtt. Befordultam. Ritka szerencsés alkalom: ■ ott helyben találtam a szakembereket. Hármat is.. ,

— Én úgy mondanám, az a szerencse, hogy nem öt perccel később jött — így a főkertész —, mert éppen indulunk ki a gyümölcsösökbe. Ha kedve van, vélünk'tarthat.

Holdsukéul st.hr mázsa alma

Felbúg a motor,, megkapaszkodom a beosztott kertész. Román Mihály „puiájkájában” s jókorát ugorva nekiiramodunk —határt nézni. Több gyümölcsös mellett is elrobogunk, de almát én egyetlen egyet sem látok. Több, mint egyórás cSerkészés után (egészen meggémberedtem ott hátul), egy homokdomb-vonulat mögött, végeláthatatlan almafaerdő tűnik elő. Ricsika. Büszkék a madaiak minden kertjükre, de a ricsikai 117 holdas almáskert „Veri” az egész vidéket. Az idén, az, almaszegény esztendőben is 80 vagonnal termett és három év átlagában fölötte van a holdanként! 100 mázsának. Azt is elmondják, hogy az összes. 450 hold termogvümölesös több évi átlaga csupán hat mázsával maród alatta a holdanként 100 mázsának. •

Nem láttam almát a fán, de annál többet a tárolóhelyeben. Nagyszerű illatárban úszik a íá- rolóházak.környéke. Sok-sok vagon alma van itt összehordva. A gazdaságban a négyszázat is meghaladja, azoknak a lányoknak a száma, akik szüret óta nap. mint nap. az alma válogatásánál, osztályozásánál dolgoznak. A termés egy részét a felépült, kétszáz vagon befogadóképességű modern tárolóba helyezik. Ott tartják, míg feldolgozásra kerül. De már most sokat szállítanak külföldre. Válogatják, osztályozzák, selyempapírba csomagolják és a leszögezett láda, amelyben szépen sorjáznak az almák, elindul, túl a határon és büszkén hirdeti a címke: Magyar Jonathan. És eddig, a külföldre irányított almából egyetlen vagonnal sem küldtek vissza!

Azonban messzebb látnak ezek a szakemberek a kertjük végénél. Szép is, jó is a magyar Jonathán, de sokba kerül, míg ősszel a ládába rakják. Magas a termelési költség. Az idén két forint 20 fillért költöttek egy kiló alma előállítására. Jövőre szeretnék ezt a költséget 1,60—1,80 forintra csökkenteni. Nagy szó ez, de felkészültek, hogy elérjék célj'ukat.

A lehetőségek fel használásával

a jó módszerek elterjesztésével teremtik meg az olcsóbb termelést. A gazdaságnak jelenleg évente 2500 vagon szervestrágyára lenne szüksége és ebből ezret a gyümölcsös igényel. Ezt megtermelni lehetetlenség, A növényeknek viszont kell a tápanyag. Ügy. segítenek, hogy a szervesanyagot egyre jobban zöldtrágyázással helyettesitik. Évente egyazon helyen kétszer is vetnek zöldtrágyának való növényt a-gyümölcsösben és műtrágyával kiegészítve nélkülözni tudják az istállótrágyát. Sokkal olcsóbb, mint az istállótrágyázás, s az eredmény, ahogy a termelés mutatja kielégítő.

Nemcsak ezzel akarják az önköltséget csók- keríteni. Cséke László főkertész és beosztottja Román Mihály állandóan újabb és újabb megvalósítható ötleteken törik a fejüket A nyár folyamán konstruált permetezőgép-szórófej al- kalmazása egymillió forintos megtakarítást és minőségjavulást eredményez egy év alatt a gazdaság gyümölcsöseiben. Nagyban csökkenti majd az önköltséget az idei szüretnél már kipróbált .szüretelő zsámoly”, amiről biztonságosan, kényelmesen végezhető a gyümölcs szedése, s így természetesen nő a termelékenység. A gyümölcsös metsző brigádja is ezt a zsámolyt választja mert sokkal jobb így dolgozni, mint a létra fokain állni.

Kellenek ezek az ésszerűsítések a nyirmadaí gazdaságban. Ma még csak 450 hold ontja a termést. de pár éven belül a termő gyümölcsös meghaladja a jelenlegi kétszeresét. Akkor pedig már kétszeresen számít minden fillér, amit a munkaszervezéssel, anyagfelhasználással, a gépek munkájával hozzátesznek, (vagy elvesznek) a több száz vagonos termés minden kilójának aas* értékéhez.

Jó kirándulás és a jövőbe nézve hasznosbe- szélgetés volt ez a nyírmadai gazdaság almás- kertjeiben. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az itteni szakemberek a jövőben is végrehajtják terveiket.

(—mt.