Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-03 / 233. szám

1958. OKTOBER PÉNTEK KEI.ETM AtiY ARORSZAC; 3 Kártevők six emberek közölt... ! ♦ Met«}# augusztusi este volt. A csukottszemű nyírkátai házak mentén, a kis akácok al­ján, nyugalom honolt. Még a kuvaszok is elhallgattak mire a hold végigsétált a csillagok kö­zött és az óra az éjfélre for­dult: Sziled Gábor ablakzörgetésre riadt.’Kinek van dolga ilyen ké­ső écdaka, hogy felveri az em­ber nyugalmát — gondolta, mi­közben ajtót nyitott. Aztán ugyancsak elcsodálkozott, ami­kor Blau Sándor, a nyírmegy- gyesi szeszfőzde vezetője tola­kodott elő a sötétből. „Csak azért jöttem ....” kezdte mondó- káját Blau és hangjában valami különös feszengés bujkált. Gyor­san a lényegre tért: — Egy nyilatkozat kellene ne­kem, tudja a burgonya felől, amit nem rég hozott a telep­re ...” — okoskodott a jövevény és szóhoz sem engedve a gaz­dát, írószert kotort elő és invi­tálta Szűcs Gábort. Meg azt is erősítgette, hogy nincs ennek semmi különös jelentősége, csak formaság az egész. És-a sorok gyűltek: „Felelősségem tudatában kije­lentem, hogy 48.5 mázsa burgo­nyát — a szövetkezetnek eladott 48 mázsán felül — Blau Sándor szeszfőzde vezetőjének valóban eladtam . .Aztán dátum, és aláírás következett, majd Blau búcsút vett. Hanem Szűcs Gá­bort nem fogta tovább az álom. „Hogy is volt csak? mi a kosz- vényért kellett ennek az én alá­írásom? A fene: mennyit is ad­tam én el összesen .. ?” így emésztette magát hajnalig, majd másnap Blau újra „megnyugtat­ta”: ha vizsgálásra kerülne sor, ezt meg ezt mondja ... Ekkor aztán kinyílt a gondolata Szűcs­nek is. Azonnal á szövetkezeti irodába ment és önként tett a valóságról nyilatkozatot. .. / Es kibontakoznak egy fondorlatos burgonyapanama részletei. Ez év áprilisában, má­jusában megkezdődött a burgo-* nyafelvásárlás Nyírkátán is. A* földművesszövetkezet egy idő ♦ után — hely hiányában a felvá-} sárolt mennyiséget egyenesen a» nyírmeggyesi szeszgyárhoz irá- J nyitotta, ahol Blau Sándor „vet-} te pártfogásba” a nyírkátai pa-} rasztok terményét. Előbb ment} is rendjén minden: Blau átvételi} elismervényt állított ki, majd! ennek alapján a szövetkezetnél} vették fel a pénzt á termelők.} Hanem Blau szemfüles levéní gyorsan felismerte a „nagy le- } hetősegeket.” ..Embersége ré-2 vén” nem tagadta meg segítői szándékát az emberektől: ..Net kutyagoljanak vissza a szövetke- 2 zethez pénzért, hisz Szálkán* úgyis vásárolni akarnak. Bízzák? rám az átvételi cédulát, én elő-2 legezek maguknak annyit pénzt...” Egynéhánvan örültek} az ötletnek és mitsem sejtve} tették mellényzsebükbe Blau le-} veiét, aminek alapián — hazafe-} Jé menet Mátészalkán Blau fe-} leségétől felvették a pénzt. j — Majd a szövetkezettel elin-} tézi Blau, legalább ott se kell} várakozni — gondolták az em-;; fcrirek... ;; f • ' Es Blau Sándor elintézte, t Istenesen ... • ■ II Hl— i » Fortuna szekere A Hegyalján 15, az Alföldön 10 %-kal nagyobb a szőlőtermés, mint az elmúlt évben volt Az idei borok minőségileg is jobbak lesznek a tavalyinál Az állami pincegazdaságok teljes felkészültséggel várják a szüivut. v’anna.v korán érő sző'ók, ntc.ynek szüretzíus-hez mar hoz­zá is kezdtek. Különösen Szabó!cs-Szatmár és Hajdu-Bihar me­gyékben. Beszá’getést folytattunk Üveges Sándor elvtárssal, a Tokaí- Hegyaljai Állami Pincegazdaságok helyettes igazgatójával arról, mit várhatunk az idei szürettől? Milyen lesz az idei bor? — A beérkezett szakértői jelentések alapján az a megállapítá­sunk, hogy az idei termés a Tokaj-hegyalján 15, az Alfölden 10%-kal jobb lesz a tavalyinál. Mit jelent ez számokban? — Ez azt jelenti, hogy n Hegyalján az idén 30.000 hektoliter borral több lesz, mint az elmúlt évben volt, Minőségben is mutatkozik javulás? — Igen. Kilátás van arra, hogy az idén úgynevezett „Asszus év” lesz. Az elmúlt évben 1200 mázsa asszut vásároltunk, ai idén ezt túlteljesítjük. Mondanom sem kell, hogy ez milyen nagyfontos- ságú a tokaji bor exportja szempontjából. Ez a minőség javulás megmu átkozik a szabolcsi boroknál is'1 — Igen. Az eddig befutott jelentések azt mutatják, hogy a ho­moki borok átlagban elérik a 18 cukorfokot. Évente 300 hold új telepítés Hogyan folynak az új telepítések a Hegy alján? * — Évente 300 hold területet telepítenek be szőlővel az állami gazdaságok, tsz-ek és az egyéni gazdák is. A must és borárak olyan kedvezőek, hogy serkentőleg hatnak a termelői kedvre is. Az egész Hegyaljén nagy fellendülés mutatkozik a telepítés terén, Mi az a kordonművelés? megyén k ben Csütörtöki szamunkban már megírtuk, hogy Csongár Ferenc, a Balkányi Állami Gazdaság dolgozója a békekölcsön köt­vénnyel 100 ezer forintot nyert. Tüzetesebb utánanézéssel meg­tudtuk, hogy Csongár Ferenc egy másik kötvényével is nyert 360 forintot. A nyeremény ösz- szegét csütörtökön este a balká- nyi moziban népes társaság előtt adták át a szerencsés embernek. Ám az OTP jelzése szerint nemcsak Balkányban járt For­tuna szekere. Begördült Tor­nyospálcára Varga Gyuláné pos­tatisztviselőhöz. Varga Gyuláné 200 forintos kötvényével 40 ezer forintot nyert, melyet teljes egé­szében takarékba helyezett. A százezer forintos nyerő pedig 60 ezret tett takarékba. KISZ fiatalok A. honvédség helyi alakulatá­nak egyik egysége a napokban a városi KISZ-bizottsággal kar­öltve leszerelő katonák búcsúz­tatására nagysikerű szüreti bált rendezett a Tiszti-klubban, ame­lyen a Kölcsey Ferenc Leány- gimnázium és a városi kiszisták legjobbjai is resztvettek. A lá­nyok minden katona zubbonyá­ra piros szegfűt tűztek. barátkozása A bállal egy időben került sor a KISZ és a honvédség közti teke-versenyre, amelyből a hon­védség csapata került ki győz­tesen. A jólsíkerült bál a hajnali órákban ért végett. A katonák fegyelmezett magatartásukkal megérdemelten nyerték el pa­rancsnokaik elismerését. A Művelődésügyi Minisztérium felhívása A Művelődésügyi Miniszté­rium az. elmúlt hetekben fel­hívást adott ki, amely szerint jelentkezni kötelesek a szerző­désnélküli — művészeti intéz­ménynél állandó alkalmazásban nem álló — hivatalos előadó­művészek, működési engedélyük felülvizsgálatára. A jelentkezés határideje 1958. október 10-e. A Művelődésügyi Miniszté­rium nyomatékosan figyelmez­teti az érdekelteket, hogy a je­lentkezést elmulasztók műkö­dési engedélye október 10-e után hatályát veszti. f Érdemes volt Egy tanácselnök estéje ^emrégen történt. Már jó szür­kület volt, mikor Kun Lajos, a kántorjánosi községi tanács elnöke elindult az Ady End­re utca felé. Ez; az utcát most kapcsolják be a villanyhálózat­ba, s még cgy-kél ügyes-bajos do'got meg kell beszélni az emberekkel. Szimicsku István­hoz,is,.ezért kopogta­tott be. A „világos­ság” ügyében pár percen belül meg­egyeztek. Mikor Szi- micsk'u kikísárte az elnököt, a kapuban megkérdezte tőle. — Kun elviárs. hát tényleg csak ezért jött? Azt hittem va­lami.. más, komolyabb dologról is akar be­szélgetni velem. — Közben az egyik, a másik szomszéd is megsejtette, hogy az elnök Szimicskuval beszélget a kapuban. Közelebb jöttek hal­lani valamit. A végén egész kis csoport ala­kult körülöttük, s az emberek egymás után kérdezgették az el­nöktől: — Mcndja már Kun elvtárs, hogy a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjat is kapnak ürességük­re? — érdek’ődött az egyik. A másik em­ber meg arra vo’t kí­váncsi, hegy ha vala­ki bc'ép a tsz be, hegy s mint lesz an­nak a háztáji fö'dje? így sorakoztak a kérdések egymás után. Az egybegyűl­tek elmondták, amit nem értenek, vagy amit szeretnének. Valósággal meghány­ták vetették a falu sorsát. Az elnök pe­dig minden kérdésre válaszolt, ahol kel­lett bizonyított, s ha úgy hozta a beszéd sora, vitatkozott is. Már jól benne vol­tak az éjszakában, mikor a társaság szé- ledni kezdett. A be­szélgetők megelége­detten keze’tek le egymással. A falu legilletékesebb embe­rétől tudták meg, vi­tás kérdéseikre az igazságot. Mindany- nyian úgy érezték, hogy érdemes volt átbeszélgetni ezt az estét. Meedörzcölte markát, aztán eay „kicsit” igazított a számlá­kon. ..Csupán” néhány számmal egészítette ki a mennyiséget, rpng a forintőssze«*t í^y lett a l engyel Leies 6.90 mágiából 56 90. a Bnk Ferenc 6.50 má­májából 26.50 ésatöbbi ésatöb- bi . . . Summa snmmárum: Blau Sándor szeszfőzde vezető szállí­tás nélkül elkönvvelt 150 má""a burgonyát — közel tíz eze" fo­rint értékben, a ivmzi természe­tesen esvf ill érig átvet+e a káta; szövetkezetnél. ADfl-'vi József könyvelő nedig saját, kontóiára — és természetesen Blau beígért összegére — a legnagyobb tivn- gplommal. állította ki az árukí­sérő jegyeket... A megkárosított és boesenelt nWi-l-.Jtpi riprac-i*ok a iárási Né­ni Ellenőrzési Bizottság segítsé­gét kérték. Köztük Szűcs Gá­bor is. akit Blau ma;dnem cin­kossá avatott. A seeítaóg nem maradt el: a vizsgálat során maid a pótvizsga lat eredménye­ként megéli árrést nyert, hogv p.’au Sándor és Anaari József mázsa bureonva árával. közel 18 ezer forinttal csapták be az egyszerű embo-eket. és lengék meg a néngazdaságot. Népi ellenőreink most fényt derítettek a sötétben halá­szó kártevők tolvajkezére, és megnyugtatják a kátai parasz­tokat: akiknek nincs helyük a becsületes, dolgos emberek kö­zött, azok időben megkapják méltó büntetésüket. fa. s.) Pályázat színdarabokra A Színház- és Filmművészeti Főiskola igazgatósága nyílt .pá­lyázatot hirdet mai témával fog­lalkozó, a felszabadulás után-' magyar életet ábrázoló három- felvonásos vagy egyfe’.vonáso darabokra. A pályázaton rész Ív: hetnek olyan kezdő, fiatal írók, akiknek darabját még nem mu­tatták be. A húrom le', vonáscs színdarahpályázat c'sö díja 5000 forint, második díja 3000 forint, harmadik díja 20C0 ferint. Az egyfelvonásos szír darabpályázat e'so di a 3000 forint, második díja 2C00 forint és a harmadik díj 1000 forint. Az első díjjal jutal­mazott darabokat a főiskola Odry-színházában bemutatják. A szerző nevével és címével.ellátott pályázatokat 1959. május 1 ig e fő­iskola igazgatóságához (Budapest; VIII., Vas ulca 2,'c) ke’l b~kül­t * { deni. — A termeléshez szükséges va d alany kinevelését a legújabb el­járással, az úgynevezett „kordönműveléssel” végzik. A karókat, betonoszlopok helyettesítik és az oszlopokat drót köti össze. Erre futtatják fel a szőlővesszőket. 12 arany és 3 ezüst érem A Tokaj-Hegyaljai Állami Pincegazdaság részt, vett a nemzet­közi borversenyen. Mit nyertek és milyen borokkal? ■— összesen 12.arany és három ezüst érmet kaptunk és szépszám- mai oklevelet. Aranyéremmel díja "iák az 1919. 1952., 1955 és 1957. évi szomorodni borunkat, az 1957-es édes szomorodni, az 1957-es hárs­levelűt, 1954-es száraz szomorodni és az 1957-es édes furmint bo­runkat. Asszuink közül aranyérammcl tüntették ki az 1953-as két fajta három puttonos és az ugyanaz évi 4 putterios tokaji aszú1 borunkat valamint az 1943., 1947. évben szüretelt 3 puttonos borainkat. Ezüst érmet nyertek az 1957-es muskotály, 1936-os száraz szo­morodni és az 1947-es édes szomorodni borunk. Elbúcsúzunk, Gratulálunk á Tokaj-Hegyaljai Állami Pincegaz­daság nemzetközi sikeréhez és reméljük, hogy a lesközelebbi ver­senyen még több aranyéremmel öregbítik sikereiket. FARKAS PÁL. A vetőmagcsere akció feltételei Mint minden évben, ezen az őszön is igénybe vehetik a ter­melők az állam által biztosított .nemesített gabonavetőmagvakat. ‘ A termelők egyre nagyobb mér­tékben élnek a csere lehetősé­gével, mert bebizonyosodott, hogy a minőségi vetőmag min­den esetben jobban fizet, mint az, amelyik már leromlott. Az vetőmagért 110 kiló szokvány­rozsot, 100 kiló bú^át, 100 kilo takarmányárpát, 81 kiló sörár­pát, 110 kiló zabot, 100 kiló ku­koricát vagy 81 kiló naprafor­gót lehet becserélni, Börtönre ítélték idén mintegy 250 vagon nemesí­tett vetőmagot biztosított az ál­lam a megyei szükséglet kielé­gítésére. Őszi árpából 37, rozs­ból 95 és őszi búzából 60 vagon nemesített vetőmagot cseréitek el eddig a termelők. Vannak azonban olyan terü­letek, ahol érdeklődtek bár a cserevetőmag iránt, de vala­milyen ok miatt még nem volt módjukban részletes lelvilágosí- tást kapni a csereakció formá­járól, ezért azok részére kö- „ü.jük a csere ieitételeit. iNemesitett vetőmag búza ese­tében egy mázsáért 110 ki.u- gramm szokvány búzát kell ad­ni. Rozsnál, árpánál úgyszintén 10 kilóval többet kell fizetni a vetőmagért. Abban az esetben, ha azonos terményt nem tud adni a gazda, a vetőmagért át­számítási kulcs segna-gcvel más terményt is adhat. Ilyen­formán 100 kiló búza vető­magért llO kiló szokvány búzát, 121 kiló rezset, 110 ki ó takar­mányárpát, 88 kiló- sörárpát, 121 kiló zabot. 110 küó májusi mor­zsolt kukoricát, vagy 88 kiló napraforgót kell adni, a terme­lőnek. . Rozs esetében 100 kiló Erdélyi Pál nyíregyházi műveze­tőt, a társadalmi tulajdon sérel­mére ismételten elkövetett sik­kasztás és tizcnötrendbcli ma­gánokirathamisítás miatt. Erdélyi 1957 június 15-től december 25- ig az Építő és Szerelő Vállalat anyagbeszerzője volt, többször hozzányúlt a vállalat pénzéhez, számlákat hamisított és összesen 4 200 forint jogtalan haszonra tett szert. Sikere van a Tüzcp Vállalat vastetőszerke. zcteinek. Egyre több vastető­szerkezetet lehet látni megye- szertc a dolgozók kislakásain. Képa beink arí ló kombájn Nyírmadán mutatták be az első rápabetakarító kombájnt, amely naponta 28 ember munkáját he­lyettesíti, egy munkafolyamat alatt levágja a répafejeket, el­távolítja a felesleges lomboza­tot. kiemeli és . összegyűjti a termést. Napi teljesítménye: hat hőiden végzi el a munkát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents