Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-25 / 252. szám

TISZTELT HÁZ — PISTA BÁ­CSI — A GÖMBÖS—TELEKY-- BÁRDOSSÁ STAFÉTA - TITKOS KÜLDETÉS — SPORTJEGYZE­TEK XV. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM Ára 50 fillér 1958. OKTOBER 25, SZOMBAT GAZDAG ÉLET Jp urcsa is ez az élet. Annyi A meglepetést tartogat szá­munkra, hogy alig győzzük azo­kat befogadni. Nem, nem a vi­lágcsodákra, a holdrakéták, az atomerőművek és ilyenekre gondolok. Egyáltalán nem. Kó­szálva a legközvetlenebb föld­közelben, itt találjuk a törté­nelem hétköznapjainak frissen írott betűit, amelyeken még re­meg a tinta, de már kitörölhe­tetlenül hirdetik a ma győzel­mét a tegnap fölött. Sok, na­gyon sok ilyen lapja van a mi jelenünk történelmének. A mi­nap Nyírmadán jártam s ott, a gépállomás központjában áradt felém az űjnak a friss lehelete. Nem csintadrattás, gyermekse­reget bámulásra vonzó dolog. Egyszerűsége rejti a mélységét az új nagyszerűségnek, ami ki­tárul, ha megértőén, magunké­vá téve közeledünk felé. A falakon friss vakolás és festés szaga terjeng. A mennye­zeten nagy csillár és tejbúrák várják, hogy kattanjon a vil­lany kapcsolója. Egyik helyi­ségben vadonatúj alacsony asz­talkák, mellettük piros és zöld huzatú párnázott székek. Az aj­tókra új festék kerül és ügyes kezek végzik a műértéknek szá­mító könyvszekrény restaurá­lását. Három szoba nyílik egymás­ba. A legnagyobb, legtágasabba klubterem. Itt helyezik el az apró asztalkákat, a székeket. A következő helyiségben a csend honol majd. Ez az olvasószoba. S a harmadik? Kiállítási terem lesz. És mindezt a Nyírmadai Gépállomás Traktoros Klubjá­nak nevezik. Traktoros Klub! Fenhéjázó nagyképűsködés, mondaná va­laki. Ez a valaki nem gondol­hatna másra, mint az uradal­mak traktoros, gépészkováss, lakatos stb. stb..kommenciósára, akinek az életében nem jutott hely többre, mint vasárnap délután egy fröccsre, meg a kuglira. Ami elérhetetlen volt akkor, irne az a ma valósága lett. A ma valósága pedig azt kö­veteli, hogy ember legyen az ember — aki dolgozik. Ha sza­bad idejében, munka végezté­vel a nyírmadai traktoros, a műhelymunkás leül a klub­ban egy sakkpartira, zenét hall­gat, ha arra van kedve, vagy kézbe veszi Móricz Zsigmond, Tolsztoj, Sinclair regényeinek valamelyik kötetét, ha vitába bocsátkozik, az élet kis és nagy dolgairól, akkor gazdagabb lesz-e, mint a tegnap semmi­vel sem törődő, fáradt, fásult embere? Ügy hiszem, feltétlenül gaz­dagabb. Itt is gyökeret ver a kultúra, aminek zsenge csemetéjét ke­mény, olajoskezű traktorosok ültették el. Távol a nagyvárosi élettől, kint a faluban ... (—u, —s.) Novemberben tartják a tix>ek a xársxámadást Tegnap délelőtt kétnapos ér­tekezletre jöttek össze a járási szövetkezetpolitikai csoport dol­gozói és a bankfiókok tsz-szel foglalkozó könyvelői, hogy meg­beszéljék az 1958. évi zárszám­adások lebonyolításának mód­ját. Bán György elvtárs, a me­gyei tanács szövetkezetpolitikai csoportjának vezetője rövid tá­jékoztatást adott a szövetkezeit mozgalom megyei helyzetéről, majd néhány fontosabb zár­számadás! kérdésre hívta fel a megjelentek figyelmét. 7685 gyűlés, 220.000 választó... JVIegyeszerte befejeződtek a jelölőgyűlések A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága összegezte a választókörzetedben meg­tartott jelölőgyűlések ada­tait. Ezekből kiderül többek között, hogy összesen 7.685 jelölő gyűlést tartottak meg, amelyeken 217.387 sza­vazó vett részt. A jelen­tés szerint a megye vala­mennyi választókörzetében lezárultak a jelölések. Elmondotta, hogy az utóbbi három hónap alatt 31 termelő­szövetkezet alakult megyénk­ben, a termelőcsoportok száma pedig öttel szaporodott. Az eredmények nem lebecsülendők, de az adottságokhoz képest na­gyobb ütemű fejlődés is lehet­séges. Egyes járásokban nem kielégítően foglalkoznak az új termelőszövetkezetek segítésével sem, a további fejlődésnek pe­dig egyik fontos feltétele, hogy ezek az új szövetkezetek minél előbb példamutató nagyüzemek legyenek. A zárszámadások készítése november 1-e és 30-a között kell, hogy megtörténjen. Nagy- feladat lesz ez a munka azért is, mert a tervkészítések is megkezdődnek november hó­napban. Ez idő alatt fokozot­tabb segítséget kapnak a szö­vetkezetpolitikai csoportok a gépállomások és az állami gaz­daságok részéről, a községi gaz­dasági felügyelőknek pedig e feladatok segítése lesz az első­rendű kötelességük. A zárszámadási teendők kö­zül, mint fontos politikai fel­adatot külön is megemlítette Bán elvtárs a földjáradék fize­tését. Ne legyen a megyében egy szövetkezet sem, ahol föld­járadékot nem fizetnének, A megnyitó beszéd után rá­tértek a szakmai lebonyolítás részletes megvitatására. Jó vásárt! Arubőségge] és bő választék kai várja vevőinket a? állami és szövetkezeti kiskereskedelem a nyíregyházi őszi Vásáron. A mint­egy hetven fellobogózott, rtszes pavilonban több mint 40 millió fo­rint értékű ruházati és iparcikk cserélhet gazdát a vásáron! A készletek és az áruk minősége az ipar jó munkáját dicséri. Viszont a szocialista kereskedelem a vásár tetszetős képének kialakításával, a pavilonokban az áruk ízléses elhelyezésével, kínálásával és a kulturált eladással vizsgázik. A vásár látogatói és elsoß rban azok, akik azért mennek a vá­sárba, hogy pénzükért megvásárolják a szükséges holmit — öröm­mel állapíthatják meg, hogy a hagyományos nyíregyházi Őszi Vá­sár kielégíti az igényeket. A jó vasárhoz hozzátartozik az is. hogy jó legyen a hangulat, lehessen jót enni, inni és szórakozni. Erről is gondoskodóit a vá­sár rendezősége. A vendéglátóipari egységek jól felkészültek erre, GuxdaíuHÚcsafló \ ü kukorica kétszeresen hasznos takarmány Azt kívánjuk, hogy a kétnapos vásár érje el a várt sikert, hogy legyen jó hangulat, és úgy a kereskedelem, mint a vásálók is egyformán elmondhassák majd, hogy „jó vásárt csináltunk!“ Kukoricát olyan nagy területen termelünk, hogy annak nemcsak a csöve, de a szára is fon­tos takarmányaink közé tartozik- A nagyüze­mekben általában silózva etetik a kukoricaszá­rat. Nem így van ez a kisgazdaságokban, ahol korlátozottak a lehetőségek és néhány termelő- szövetkezetben, ahol a takarmányozást szintén a nagyapáktól tanult módon végzik. Szólni kell néhány szót arról, hegy akiknek nincs módjukban silózni, azok is sokat nyerhetnek, ha szakszerűen kezelik a kukoricaszárat. A csövek letörése után azonnal letakarított ■kukoricaszár értékben megegyezik a közepes szénával. Az a szár, ami törés után két-három hétig is talpon áll, már csak takar-mányszalma értéket ad, míg a késő őszig vágatlanul hagyott kukoricaszárat kilúgozza az eső. a szél elhordja a legértékesebb részét, a levelét.' Törés után azonnal ajánlatos kévébe kötözni a kukoricaszá­rat és ha nem silózzuk kisebb, 25—30 kévés ku­pakba állítva előszárítani. Amikor olyan állapot­ban van, hogy kazalozható, azonnal be kell hor­dani. A kukoricaszár legjobban értékesül silóban. Törés után azonnal le lehet takarítani a tábláról a kukoricaszárat, akár járva silózóval is. így meggyorsíthatjuk a vetést, ami szintén nagy előny. A lédús kukoricaszárban lévő természetes nedvet nem lehet vízzel pótolni, ezért is gazda­gabb vitaminokban a siló és jobb az étrendi ha­tása is, mint a száraz kukoricaszárnak. Míg a kukoricaszárban tárolás alatt állandóan csökken a fehérje és a keményítő érték is, addig a siló­ban ilyen veszteség nincs. A kukoricaszárat leg­később áprilisban a kukoricamoly miatt el kell fogyaszttatni, illetve égetni, ha kimaradna. A si­lót évekig lehet tartani, egy-egy aszályos esz­tendőre tartalékol lehet képezni. Érdemes még azt is megemlíteni, hogy a silónál a tűzveszély is ki van zárva. A kukoricatörés ugyan megyeszerte befejező­dött már, de szárat még jócskán látni a határ­ban. A legkedvezőbb silózási időn általában már túl vagyunk, silózni azonban érdemes még a félig kiszáradt kukoricaszárat is. Répakoroná­val, melasszal, vagy nyers répaszelettel egészen jó siló készíthető a mostani kukoricaszárból is. A siló szükséges nedvtartalmát lehet biztosítani lakarmánytökkel, vagy kertészkedő termelőszö­vetkezetekben különféle kertészeti hulladékkal, káposzta, karfiol torzsával. A silózást nem akadályozhatja a silótorony, vagy tartály hiánya, hiszen sok példa van már megyénkben is arra, hogy egyszerű árok, vagy gödörsilóban is egészen jó takarmány tárolható. Olcsó és hordozható a mezőgazdasági kiállításon bemutatott palánksiló, könnyű a tömítés is benne. A termelőszövetkezetek ilyen mennyiségű szénát és egyéb takarmányt még soha nem tárol­tak a területükhöz és állatállományukhoz viszo­nyítva, mint az idén. Mégis szükséges, hogy minden termelőszövetkezetben használják ki a silózás előnyeit, ne tartsák kévében a kukorica- szárat, mert legjobban silóban értékesül az. Arra is gondolni kell, hogy az állatállomány fejlesz­tése megkívánja a tartalék takarmánygyűjtését. Cs. B. Krúdyra Zsúfolásig megtelt a nagyterem. Gimnazisták és iro­dalomkedvelő nyír­egyházi emberek jöt­tek el csütörtökön es le a Móricz Zsig­mond Művelődési Házba, hogy emlékez­zenek. Nyolcvan év­vel ezelőtt született a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb írója, a nyírségi táj, és a nyírségi nép hal­ba; atlan ismerője, Krúdy Gyula. Nyír­egyházáról indult el, hogy aztán novellái­val és néhány színda­rabjával becsempéssze a súlyos igazságot az egyszerű olvasók szí­vébe. Ez a jubileumi ün­nepség méltó adózás volt. Az est kezdetére kicsinek bizonyult a művelődési ház terme és pótszékeket kellett betenni. Még így sem jutott hely mindenki­nek... emlékezett a Krúdy munkásságát Katona Béla tanár, egyik legjobb isme­rője méltatta. Beve­zetőben utalt az év­forduló fontosságára, majd arra építette előadását, hogy a szü­lőváros, Nyíregyháza még mindig nem vall­ja eléggé magáénak a nagy írót. — Ez év májusában — Krúdy későbbi la­kóhelyén — Budán rendeztek nagysikerű ünnepségeket az író halálának évforduló­ján — szólt a továb­biakban. — Az akkori lapok meleghangú írásokban méltatták a budaiak szoborlelep­lezését, és azt, hogy Krúdyt igazán magáé­nak vallja Buda. Ké­sőbb pedig az egyik legnagyobb munkás- negyed, Angyalföld helyezett el emlékpla­kettet Krúdy margit­szigeti volt lakóhá­sziilöváros zán... Krúdy valóban minden magyaré, minden irodalom tisz­telőé! De mi, nyír­egyháziak kell, hogy jobban ismerjük, sze­ressük és tiszteljük Krúdyt. Még sok ten­nivalónk van annak érdekében, hogy a nagy író emlékét ne csak a szülőház je­lentse a Nyírség szá­mára. Majd örömmel üd­vözölte a Móricz Zsigmond Művelődési Ház kultúr csoportján nak próbálkozását, akik erre az alkalom­ra tanulták be és ad­ták elő az író ,,Az arany, meg az asz- szony■■ című egyfel-\ vonásos darabját, rtj megjelentek mindezt^, s mind az estet bezáé tó zenekari műsort it kellő elismeréssel ju*\ talmazták. (gyal.í) Világ proletár jól egyesüljetek!

Next

/
Thumbnails
Contents