Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-24 / 251. szám

2 1958. OKTOBER 24, PÉNTEK KEEKTM Vov akii«- / m KEZDŐK A beregdarőci Alkot­mány Termelőszövetkezet tag­jai hosszú hónapok, évek óta érlelődő gondolataikat, terveiket öntötték formába az augusztus jgi összejövetelükön, ahol éle­tük, sorsuk, jövőjük alapos fon­tolgatása után a nagyüzemi gaz­dálkodás útját választotta tíz család. Bizakodásban, remények­ben gazdag este volt az alakuló gyűlés. A szövetkezet elnöke szerint eddig a tíz tagú termelőszövet­kezetnek öt patronusa van. Min­den második tagra jut egy meg­bízott, akiket bizonyára azért ért e megtisztelő feladat, hogy se­gítsék az új termelőszövetkeze­tet. Időközönként meg is jelen­nek a szövetkezetben a patroná­lok. Érdeklődnek, jegyzetelnek. Ügy látszik azonban, a feljegy­zett és megoldásra váró kérdé­sekből csupán újabb feljegyzé­sek. jelentések születnek. Az egyik ellenőr azt mondta Tóth László elvtársnak, a patronánsok nem végezhetik el a vezetőség és a tagok helyett a munkát. Tudják ezt Tóth elvtársék is, csupán azt neri értik, miért ér­deklődnek örömeik, nehézségeik iránt, ha nem történik változás feljegyzéseik után sem? Például észre kellett volna már venni, hogy a szövetkezet elnökének fi­gyelmeztetése nem ' elegendő, hogy a gépállomás javítson munkáján. A különböző szervek megbízottai abban is segíthettek volna, hogy mezőgazdasági szak­ember látogassa a téeszt. Agro- nómus. gyümölcskertész még nem volt az őszi munkáknál. Nagy gondot okozott a ha,van év felé közeledő elnöknek r.z is. hogyan állítsa be a vetőgépet, A talaj előkészítő munkák során is elkelt volna' a jő szó, a hasz­nos tanács. Sok nehézség megoldásában segített a tanács. A vetőmagot idejében biztosították, eljártak műtrágyaigénylésben, amit idejé­ben meg is kapott a szövetkezet. Szállításban és más munkákban is könnyítettek a szövetkezet ve­zetőinek gondjain. De nagyobb segítséget várnak a járásig ta" nácstól is. Legtöbbször a kö2‘ ségi tanács helyiségében trágyái­nak a szövetkezét elnökével, s akkor is „beidézik“, ha csupa.) egy aláírást kérnek. Megoldat­lan azonban a szövetkézét éle­tében, munkájában fontos helyet betöltő épület-kérdés. Az ellen- forradalom idején feloszlott' Űj Élet Termelőszövetkezet gazda­sági épületeit: még most sem ad­ták át az Alkotmány Tsz-nek. Hiába kéri a szövetkezet elnöke, hogy a jelenlegi állapotnak meg­felelően értékeljék az átadásra váró épületeket, azt hivatalosan is adják át rendeltetésének. A szövetkezet tagjai első perctől munkaegység sze­rint kívánnak dolgozni. Kértek már tagkönyvet Rutkai elvtárs­tól, a járás tsz-könyvelőjétÓl, amiben rögzíteni kívánják a 6.0«» Tö KRIZANTÉNUM KERÜL ELADÄSRA A SÄG VARI TSZ-BEN A nyíregyházi Ságvári TSZ-ben már a korábbi hónapokban is szép jövedelmet biztosított a virágkertészét, de a fő bevételük most lesz a különféle őszi virágokból. A legkapósabb őszi virág­ból, a krizanténumból mintegy 6.000 tő vár eladásra. A krizanté- numok fehér szirmai uralják az üvegházakat és környéküket. A szö­vetkezet kertészei felkészültek a dér elleni védekezésre is, éjsza­kánként kihúzzák már a nádtakarókat, A krizanténumon kívül más vágott és cserepes virág kapható, különösen aszparáguszból van nagyobb mennyiség. A szövetkezet Guszev-telep melletti ker­tészetében minden nap vásárolható friss virág. végzett munkát és az érte járó munkaegységet, azonban külön­böző „igénylésekre“ való hivat­kozással még nem érkezett meg Beregdarócra a tagkönyv. Jelen­téktelennek látszó hiba ez. De ha nem orvosolják idejében a ..kis ügyeket“, idővel a hibák felhalmozódnak, ekkor már ne­hezebb segíteni. Ha a járási ta­nács szakemberei rendszeresen látogatták volna az új szövetke­zetét, nem fordulhatna elő az sem. hogy csávázatlan vetőmag kerüljön a földbe. A szövetkezet tagjai tudják; a választás előkészítése sokrétű, körültekintő munkát igényel. Maguk is részesei az előkészítő munkának, az ezzel kapcsolatos összejöveteleknek, megbeszélé­seknek. Kifogásolják azonban — jogosan —, hogy a választási munkák előkészítése mellett ‘ el- hanyagoljáli' az új szövetkezét^ tel való foglalkozást. Véleményünk szerint megalakulás után is kell törődni a szövetkezettel. Az eddigi nem­törődömséget' az ' ellenség is észrevette, kihasználta. Hírvere­sükre olyan mende mondák ke­ringenek a faluban, hogy felosz­lik az Alkotmány Termelőszö­vetkezet. A járási és községi ve­zetők összefogása, segítsége ré­vén újabb lendülettel kell mun­kához látni kommunistáknak és szövetkezeti tagoknak. Mindenre kiterjedő felvilágosító munká­val erősíteni kell a még gyer­mekcipőben járó szövetkezetét, hogy létszámban is gyarapodva, sikerekben gazdag munkát vé­gezzenek. Megkülönböztetett módon kell segíteni az irányí­tásban, hivatalos ügyek intézé­sében még járatlan szövetkezeti vezetőket, hogy megelőzzék a hibákav, s az őszi veiéi befeje­zése. a tíz, .holdas gyübölcsösben végzett őszi munkák után reális tervekkel induljanak harcba a holnapért. Nagy Tibor Szakszervezeti küldöttség ment városunkból a Szovjetunióba Mint ismeretes, az elmúlt hét végén szovjet szakszervezeti ve­zetők látogattak el megyénkbe a szomszédos kárpátukrajnai terü­letről. Látogatásuk viszonzásául tegnap, október 23-án nyolctagú szakszervezeti küldöttség indult útnak Szilágyi Menyhért elv­társ, a szakszervezetek megyei bizottságának elnöke vezetésével, hogy Szovjet Kárpátukrajnában töltsenek néhány napot. A kül­döttség tagjai — Szilágyi elvtárs kivételével — valamennyien üze­mi dolgozók, akik üzemeikben, munkahelyeiken szakszervezeti munkát végeznek. Gyűlést tartottak az első választók Tiszakóródon ünnepélyes gyű­lésük volt az új választóknak, a községi KISZ-szervezet, a haza­fias népfront és a nőtanács ren­dezésében. Részt vett a gyűlésen hatvan új választó, 35 vendég fiatalok és idősebbek. A meg- nyítót Farkas Bálintné, a községi tanács elnöke tartotta. Az ünne­pi beszédet a községi KISZ-tit- kár mondta. Felszólaltak: a nő­tanács elnöke, a hazafias nép­front. elnöke és a községi párt- szervezet titkára. Majd az úttö­rők köszöntötték az új választó­kat. Utána tea-est következett és reggelig tartó táncmulatság. Nők rendezik, de a férfiak is jöhetnek Nem. mindennap, rendezvény színhelye lesz ma délután 5 órakor a József Atti­la Művelődési Ház kisterme. Néhány órá­ra itt beszélik meg gondjaikat, orvoslásra váró problémáikat a nyíregyházi lányok és asszonyok. Az össze­jövetel sikerét az is tetőzi, hogy a csalá­don belüli jogi hely­zettel, válással, gyer­mektartással, elha­gyott gyermekek sor­sával, és sok más, szinte minden ní érintő jogi tudniva­lókkal neves jogásznő; dr. Katona Mártha foglalkozik. A nőknek nem lesz okuk az ide­genkedésre, bármit megkérdezhetnek. Dr. Katona Mártha részt- vett a brüsszeli jo­gászértekezleten. ahol a jogásznők nemzet­közi tapasztalataikat cserélték ki. A városi jogi megbeszélés nagy nyilvánosságára és népszerűségére jel­lemző, hogy kétszáz nő megjelenésére szá­mítanak. S bár túl­nyomórészt a nők jogi gondjairól lesz szó, azért szívesen lábnak a rendezvényen férfi­társakat“ is. Uj helyiséget kap a nyírbátori Báthori István múzeum Mint ismeretes az 1955-ben élet- rehivott nyírbátori Báthori István múzeum csak ideiglenes helyet kapott megnyitása idején a já­rási kutúrházban. A múzeum ala­pítója és jelenlegi vezetőjei — Szalontai Barnabás — elmondotta, ;hogy a mostani hely a felgyűlt ; sok értékes anyag számára kicsi ; és más szempontból sem megfe- ; lelő, éppen ezért rövidesen új épü- ; letet kap a Báthori István mú- ; zeum. Műemlékké nyilvánították a volt minorita kolostort és res­taurálására, valamint múzeummá í alakítására az Országos Mérnöki Felügyelőség a Járási Tanács és a Megyei Tanács együttesen 240 ezer forintot biztosít. Az új mú­zeumépületben 24 helyiségből 13 —14 szobát tartanak fent kiállítá­si célra. Előreláthatólag 1960 má­jus 1-én avatják fel az új mú­zeumot, Báthori István lengyel király koronázásának 384 éves évfordulója napján. Az egykori rendház környékét társadalmi munkával parkírozzák, és az új múzeum így kívül is méltó kör­nyezetet kap. — sss —» 4 zután, hogy Csala fiskális elköszönt a két megyei úrtói, nyomban öccséhez sietett. A fiatal ügyvéd, aki nem lévén oly közismerten ravasz, mint a bátyja, nem kapva meg a Csala nevet, közönségesen csak Szilvási névre hallga­tott. őszintén szólva nem nagyon örült, amikor bátyját látta belépni a kapun. Jól ismerte ravaszságáról, s tudta, hogy most sem jön „ingyen", valami módon kive­szi a honoráriumát. Ha mástól nem, akkor a titkárnőtől csókban. Ez pedig a fiatal ügyvédre legalább olyan, hanem súlyo­sabb, mintha pénzt vettek volna el tőle, mert egy kicsit szerelmes saját titkárnő­jébe. Felesége is van és sokkal szebb, sokkal csinosabb, mint a titkárnő, dehát az már az övé és a birtoklás biztonsága megszürkiti a birtoklás örömét. Máskü­lönben is van egy rossz természete Szil­vási uramnak; akár a vagyonszerzésben, a . szerelemben is folyton az új szerzemé­nyek után vágyakozik. Amíg azonban va- gyonosodásban a régi vagyontárgyak be­cse nő, addig a szerelemben az első szer­zemény folyton veszít a fényéből, vará­zsából. Csala uram azonban semmit sem tu­dott arról, hogy miközben keresztül halad • virágos udvaron, mit gondol az öccse s amikor benyitott hozzá, megjátszotta a lelkendezőt. — Szervusz, öcsi! — kiáltotta és szét­tárta a karját. Szilvási elmosolyodott és lassan oda­ment bátyjához. — Mit akarsz, hiszen tegnap találkoz­tunk! — mondta a bátyja lerendezésére célozva. Csala erre elkomolyodott, úgy tett, mintha gondolkozna azon, hogy valóban igazat mond az öccse, aztán mint, aki sa­ját emlékei közt is igazolásra talált, ön­URAMBATYÁM ORSZÁGA A polgármester úr elszólja magát 10. maga tévedése feletti restelkedő ipoeoly- lyal megjegyezte: — Tényleg, s hogy elfelejtettem.. • Leült. Keresztbe tette a lábát, fejét kissé félrehajtva hallgatott egy ideig, az­tán térdére csapva azt mondta: — Tudod mit hoztam neked? Ugye, nem? Nem, nem, ezt te ki nem találod, mert ilyen jót még senki; nem hozott, mint most a te bátyád ... mint én ... Szilvási kétkedő mosollyal hallgatta és közben arra gondolt, hogy mibe kerül majd ez neki, mert nem hiába kerekít ilyen nagy feneket a dolognak a bátyja. „Meg akar vágni, de nem engedem ma­gam!” — határozta el. — Mit szólnál te ahhoz, ha én ... — kezdte Csala. — Szóval nem más... én, •én saját kijárásra, megszerezném neked a hadiüzemek képviseleti jogát? — Ugyan, azt most úgy sem lehet. — De, ha mégis? — Nem tudom. • — Nos, hát mit adnál? Erre felelj és áztán mondom a többit. < A fiatal fiskális nem tudott ígérni sem. Kicsit nem akart, nehogy elvegye a bátyja kedvét, nagyot nem mert, hiszen azzal magát vágná. — Rendben van, öcsém, akkor majd én végül megmondom, hogy mit kérek! — mondta Csala és közelebb ült öccséhez. — Hát idefigyelj, a főispán rádbizza az üze- meket és egy-két zsíros tárgyaláshoz is hozzájuttat ha. ha,.. — megreszehe a torkát, megfogdosta nyeldeklöjét és azt mondta. — Enyje, de kiszáradt a torkom, nincs valami kis nyakolajad? Szilvási felállt, a szekrényből kivett egy. üveg likőrt és megkínálta bátyját, lszogaíás közben aztán a vén rossz csont elmondta, hogy mit intézett Ujfalussyvai és Mikecczel. — Nos, fiú vállalod? — kérdezte. — Dehát tudod, hogy én lokálpatrióta vagyok! — Attól még lehetsz, de ezt ne en­gedd ki a kezedből, ilyen esetben félre kell tenni az elveket, azok megvárnak, megmaradnak, de a pénz az nem vár, az­után menni kell... Amikor aztán ráérsz, akkor előszedheted az elveidet és dédel­getheted őket. Szilvási gondolkozott, végiggondolta, mit kell csinálnia, aztán a hadiüzemek le­hetőségeit mérlegelte. — Hát nem bánom! — felelte. — Hehehe ... — nevetett Csala. — Mégsem vagy te egészen buta ember . f. No, de mint mondtam, végezetül meg­mondom, hegy mindezért mit kérek én ... Hát idefigyelj, azt mondtam, hogy rádbíz­nak egy-két zsíros ügyet, igaz? — Mondtad! — .Nos... Szóval, hát egy-két ügyet... Ha egy, akkor is az enyém lesz, ha két, akkor egyik az enyém lesz ... Tehát fele, fele, ha egynél több. Rendben van? Szilvási bólintott. Csala pedig felug­rott a székről, hóna alá kapta a kis össze­hajtott táskát, — No akkor a többi már a te dol­god ... Szervusz! Kifelémenet benyitott a titkárnőhöz, de nem ment be hozzá, csupán beszólt: — Csókoiom a kicsi kezét, Ancsurka! — Látom, valami jóban járt! — hal­lott a titkárnő hangja. Szilvási megpróbálta végiggondolni, hogyan is fogja végrehajtani ezt a tervet, hol is kezdje, kihez menjen. Talán a nyír­egyházi espereshez kellene legelőször is elmenni és amikor azzal egyességre jutott és a szervezés gondolatának megnyerte, akkor azzal állít be Bállá polgármester­hez, hogy a városnak segíteni akarnak a papok. És mi lesz, ha egyszer az esperes elmondja, hogy én mentem hozzá s azt mondtam, hogy a város kéri segítségüket? Nem, ez nem jó, valami jobbat kell kigon­dolni. A polgármesterrel, igen, igen Baliá­nál kell kezdeni, aztán úgy tovább, to­vább ... Baliához úgy kell bemenni, mintha csak véletlenül vagy más ügyben járna ott. Ez egy futó gondolatnak tűn­jön és ha Balta ráharap, akkor ki lehet fejteni. És mi lesz, ha közömbösen elen­gedi a füle mellett? Akkor azt mondom: — Méltóságos uram, nem figyelte meg, mit mondtam, s magam is csax most gondolom át, hogy nem is butaság ... hi- sen a püspökség dolgát és szeretet váro­sunk érdekeit jól elősegíthetnénk vele. Figyelje csak meg méltóságod, mit gondol­tam az imént. Nos, erre már meg kell, hogy hallgassa és úgy kell neki a tervet előadni, mintha éppen akkor ötlene elő, de úgy, hogy si­kert ígérjen. (Folytatjuk.) SZABÓ GYÖRGY.

Next

/
Thumbnails
Contents