Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-02 / 232. szám
1938. OKTÓBER 2, CSÜTÖRTÖK KECETMAGYARORSZAG Sík Endre külügyminiszter beszéde az ENSZ közgyűlésén hazánk fejlődéséről és a béke megvédésére irányuló harcunkról Kína 18. íígyelmezietése az Egyesült Államokhoz (Folytatás az 1. oldalról.) nyát és módszerét. Majd meglátjuk, hogy mi lesz ennek a választásnak az eredménye. Gazdasági és kulturális életünk Talán érdeklődésre tarthat számot, ha néhány összehasonlítással bemutatom a gazdasági és kulturális élet változásait. A lakosság jövedelme, amely 1956-ban egyharmaddal haladta meg az 1949. évit, az elmúlt év folyamán igen nagy mértékben, 16 százalékkal nőtt és idén természetesen ugyancsak emelkedik. Ebben a többi közöt szerepet játszik az, hogy az ipari termelés, amelynek színvonala már 1956-ban több mint kétszerese volt az 1949. évinek, tavaly ugyancsak 16 százalékkal emelkedett. Egyre növekszik az országban épülő lakások száma. A tavaly elkészült lakások száma például 51.000. Ez több mint kétszerese a második világháborút megelőző nyolc év átlagában Magyarországon épült lakások számának. Engedjék meg, hogy hasonlóképpen néhány összehasonlító adatot mondjak a kulturális élet területéről. A középiskolai tanulók száma 1938-tól, a második világháború úgynevezett uto'só békeévtől számítva 1958-ig 52.000- ről 126.000-re emelkedett. Ugyanezen idő alatt az egyetemi hallgatók száma 11.000-ről 40.000-re nőtt. Külföldről az a vád szokott érni minket, hogy az egyetemekre a régi értelmiségi és polgári családok gyermekeit nem vesszük fel. Ez nemcsak hogy nem igaz, hanem egyenesen az ellenkezője az igazság, vagyis az igaz, hegy több ilyen családokból származó diák jár ma egyetemre, mint a második világháború előtt. Az egyetemi hallgatók száma majdnem megnégyszereződött, viszont az új létszámnak csak a fele munkás- és parasztszármazású. Tehát az egyéb családok gyermekeinek száma majdnem megkétszereződött az egyetemeken. Az viszont igaz, hogy a munkás- és parasztcsaládokat arra buzdítjuk, gyermekeiket minél nagyobb számban adják egyetemekre, főiskolákra. Most ezt megteheik, a régi világban viszont erre nem volt lehetőségük. Elnézést kérek azért, hogy az ország belső ügyeinek ismertetésével foglalkoztattam önöket, de úgy gondoltam, hogy azután az érdeklődés után, amelyet itt sokan tanúsítottak Magyarország iránt, nem veszik rossz néven ezt az ismertetést. A kihívás politikája Magyar- ország szomszédságában mostanában főleg abban mutatja hatását, hogy zavarja Ausztria kapcsolatainak rendezését a vele szomszédos szocialista országokkal. A Magyar Népköztársaság kormányát Ausztriát illető politikájában az a szándék vezeti, hogy a különböző rendszerek békés egymás mellett élése és alkotó versenye elvének érvényesítésével alakítsa ki a szoros kapcsolatokban mutatkozó jószomszédi viszonyt. Erre jó alapot nyújt a közös múlt sok jó és rosszé, de egyaránt hasznos tanulsága, a két ország népi és földrajzi összefüggései. E kapcsolatok jóirányú fejlődésének útjába sok zavaró akadály kerül, különösen az osztrák vezető kormányférfiak tavalyi amerikai hivatalos látogatása óta és az amerikai illegális szervezetek Ausztria területén való tevékenysége következtében. Most, amikor a müncheni egyezmény évfordulója alkalmából nemcsak az akkori Csehszlovák Köztársaság felmorzsolásáról esik sok szó, amivel akkor Hitler útját egyengették a Szovjetunió ellen, hanem az An- schlussról is, hogy helyénvaló aggodalommal felfigyelni nemcsak erre az amerikai tevékenységre Ausztria területén, hanem a feltámadt német nehézipar tőkéjének Ausztria gazdasági és politikai életébe való beszivárgására is. Övni és védelmezni Ausztriát, a semlegességet vállalt Ausztriát az új Anschluss-ve- szélytől, nemcsak a közép-európai béke, hanem általában a nemzetközi béke érdeke. n leszerelés problémái és a csúcstalálkozó Befejezésül a leszerelés problémáihoz szeretnék még a magyar delegáció nevében hozzászólni. A State Department kihívási politikája zsákutcába vitte az ENSZ-t a leszerelés és a csúcstalálkozó tekintetében is. Hogyan az egyik esetben, és hogyan a másik esetben? Az évek hosszú során át tartó leszerelési tárgyalások mit mutattak a szemlélőnek? Azt, hogy a kihívás politikájának a képvise- ’ői úgy értelmezik a leszerelésre vonatkozó megegyezést, hegy a Szovjetunió adja ki kezéből az önvédelemhez szükséges fegyvereket, viszont a kihívás politikájának képviselői megtartják leghasználhatóbb fegyvereiket. Ennek az elképzelésnek a szolgálatába állították az ENSZ 12. közgyűlését. Világos, hogy akár az ENSZ keretében, akár az ENSZ keretén kívül a leszerelés ügye csak úgy mozdulhat el a holtpontról, ha a kihívás politikájának képviselői végre kétségtelen biztosítékát szolgáltatják annak, hogy nem kihívó politikájukat akarják folytatni, hanem valóban meg akarnak egyezni a fokozatos ellenőrzött leszerelésben. A fegyverkezési verseny fenntartása és fokozása szerves része volt a kihívási politikának. Az volt a feltételezésük, hogy a fegyverkezési versennyel szemben olyan terheket rónak a szocialista országokra, amelyek következtében ezekben az országokban megnehezül a gazdasági fejlődés és ez is elősegítené azt, hogy a fegyverkezési versenyből a nyugati nagyhatalmak kerüljenek ki győztesen s zavartalanul érvényesíthetnék világuralomra törő szándékaikat. A tapasztalatok erre az elképzelésre rácáfoltak. A Szovjetunió megnyerte a ráerőszakolt fegyverkezési verseny eddigi szakaszát és ha a kihívás politikájának gazdái továbbra is ragaszkodnak a fegyverkezési verseny fenntartásához, sőt fokozásához, a szocialista országok közös ereje a verseny további szakaszában sem biztatja előnyökkel a kihívás politikájának letéteményeseit. Q mi célunk a leszerelés, megegyezés A szocialista országok azonban az egész emberiség érdekében őszintén a eszerelési megegyezés pártján állnak.' Ha a nyugati hatalmak most komoly jelét akarják odni annak, hogy a kihívás politikájáról a megegyezés politikájára akarnak rátérni, erre ezen a közgyűlésen új. komoly lehetőség van. A Szovjetunió javaslatot terjesztett elő a nagyhatalmak katonai költségvetésének arányos csökkentésére és arra, hogy az így megtakarított összegnek egv részét az elmaradott országok fejlesztésére fordítsák. A világ békeszerető néptömegei érdeklődéssel várják, hegy a kihívás hívei most milyen kibúvót találnak a fegyverkezés csökkentése és a segítségnyújtás alól A csúcstalálkozót illetően is zsákutcába vitte az ENSZ-t a kihívás politikája. A közép-kelet válság kezdetén a Szovjetunió egészen addig egyetértett abban hogy a Biztonsági Tanács előkészítésével tartsanak csúcstalálko zót, amíg az Egyesült Államok elnöke világossá nem tette hogy olyan csúcstalálkozót akar, amelyen számíthat a Biztonsági Tanács szavazógépezetére, az amerikai—angol közép-keleti katonai akció igazolása céljából. Egy iíyen hamis csúcstalálkozó a népek szemében csak kompromittálhatta volna az igazi csúcs- találkozót, azt a lépést, amelytől a népek joggal várják a megegyezést és kibontakozást. Ennek a lehetőségét azonban az Egyesült Államok kihívó politikájának legutóbbi gesztusa rendkívül bizonytalanná tette. Ha nem a népek békéje forogna kockán, azt kellene mondani a ki hívási politika makacs, elvakult irányítóinak, hogy ki mint vet, úgy arat. Hadd lássák meg elvakult tetteik következményeit. Tetteik következményei azonban nemcsak őket sújtaná, hanem a népek nagy tömegére hoznának súlyos szén ve-1 déseket, az ártatlanok szenvsdné- ? nek a felelőtlen felelősök miatt. } Éppen ezért a magyar delegációi csatlakozik számos delegátus ama* felhívásához, hogy az' Egyesült* Államok vizsgálja felül külpoli - | tikáját. Az egész világ békéje azt's követeli, hogy az Egyesült Álla-J mok kormány- a kihívás politi-1 káját félretéve, lépjen a megegye-? zés és í, béke útjára. Ez az út| sokkal több megbecsülést fog* szerezni az Egyesült Államoknak, | mint a kihívás politikája, amely a f számos eddigi részlet-kudarc után í végülis teljes vereséget szenved. $ A kis országok és a széles néptö-1 megek remenye az hegy a kibí-f vás politikáját felváltja a meg.* egyezés, a béke politikája — fe- £ jezte be beszédét dr. Sík Endre | külügyminiszter, az Egyesü t Nem- . zetek közgyűlése plenáris ülésé- , nek általános vitájában. X nisztérium szóvivője felhatalmaz zást kapott az alábbi kijelentésre: A kínai kormány ezúttal tizennyolcadik komoly figyelmeztetését intézi az Egyesült Államokhoz a súlyos katonai provokációk miatt. Stevenson erőteljesen bírálta az Eísenliower-Hormany távol-keleti politikáiét Lossangeles. (MTI); Adlai Stevenson, az Amerikai Demokrata Párt volt elnökjelöltje, a párt Los-Angelesi szervezetének összejövetelén mondott beszédében élesen bírálta az Eisenhower-kormány távolkeleti politikáját. Stevenson kifejtette, hogy az egészséges amerikai állásfoglalásnak az alábbiakat kellene tartalmaznia: „A csangkajsekista fegyveres erők kivonása Kimojról és Macuról — Kína és a a csangkujse- kisták közös nyilatkozata, amelyben elítélik az erőszak további alkalmazását egymással szemben — az ENSZ és valamennyi érintett fél nyilatkozata, amely szerint Tajvan jövője fölött Tajvan lakossága dönt az ENSZ által meghatározott időpontban és körülmények között.” Újabb árleszállítás a Szovjet is ii lóban MOSZKVA (TASZSZ): A szovjet kormány határozata alapján október elsejével újból leszállították egyes gyermekárucikkek kiskereskedelmi árát. A műselyem- böl cs gyapjúból készült gyermekruhák és fehérneműk, valamint egyes kötött fehérneműk árát átlag 20 százalékkal, a piüss- anyagból készült gyermekkonfek- ciós készítmények árát pedig átlag 13 százalékkal szállították le. Hehosaíai fokozásával is enyhül a bátorhiány Az újonnan házasulókon kívül is mind több az olyan család, amely bútort akar vásárc’ni. A közismert bútorhiányt a hazai gyárak egyelőre nem tudják megszüntetni termelésük fokozásával sem, s így még az elkövetkező években is szükség lesz az importra. Már az idén is sokat eny- íitett a hiányon, hogy külföldről elentős összegekért vásároltunk jútorokat: a legtöbbet a Német Demokratikus Köztársaságból. A nintegy százmillió forint értékben megrendelt bútornak eddig körülbelül nyolcvan százaléka meg is érkezett. Csehszlovákiában negyvenmillió forint értékű bútort kötöttünk le ebben az évben és a háromnegyed részét már ennek is leszállították. Jugoszláviából is rendeltünk bútorokat. Az illetékes szervek úgy döntöttek, hogy a jövő évben még az eddiginél is több bútort importálunk. A külföldről beszerzendő bútorok értéke előreláthatólag 160 —180 millió forintot tesz majd ki. Megbüntettek egy pontat lan boitve/etot Panaszbejelentés érkezett a közelmúltban a nyíregyházi Állami Kereskedelmi Felügyelőség irodájába. A panaszosok kifogásolták, hogy Pócsik Bertalanná, a domb- rádi 10-es vegyesbolt vezetője kiszolgálás közben rendszeres meny- nyiségcscnkításokat, kisebb-na- gyobb felkerekítéseket, árdrágításokat követ el. A panasz nyomán az Állami Kereskedelmi Felügyelet megállapította, hogy a bejelentés jogos, Pócsik Bertalanná különböző árucikkeknél pár dekával kevesebbet mért és néhány ♦ : forinttal többet számolt el. aÍ kereskedelmi felügyelő által vásá-J rolt egy kiló zsír csak 98 deka, a? 15 deka cukorka 14 deka volt, az ^ I egy forint értékű gyújtó bélért, — t j amelynek métere 40 fillér— 1,20 forintot kért a bolt vezetője. A pontatlan mérésen, számoláson kívül hiányzott az élelmiszer szakmára vonatkozó kötelező orvosi vizsgálata is. A kereskedelmi felügyelőség az első ízben tapasztalt vizsgálat után figyelmeztetésben és 200 forint pénzbírságban részesítette Pócsik Bertalannét. Nagy tetszést aratott Szendrei József megyénkről szóló regénye A könyvnapra jelent meg Szendrei József', fiatal Írónak Lesz még gyümölcs a fán című regénye. A regény cselekménye megyénkben játszódik, a nyírségi homoktenger közepén, aminek főhőse Vida Sándor termelőszövetkezeti elnök. A könyvben megírtak 1956 október— novemberében történnek, az ellenforradalom dulását és leverését mutatja be, amiben az öreg kommunista elnök élet-halál harcot vív az ellenforradalmárokkal. A könyv kimagasló helyet foglal el az ellenforradalmat megörökítő szépirodalmi termékek között, minden oldala lebilincselő izgalmas olvasmány. Számos község van megyénkben, ahol az első példányok megismerése után minden fellelhető példányt megvásároltak. Nagyecseden, amikor egy-két dolgozó paraszt megvette és elolvasta a könyvet, majd elmondták ismerőseiknek az olvasottakat — 50 darabot rendeltek és vettek meg a könyvből néhány nap alatt. Az MSZMP megyei pártbizottságán lévő, a Kossuth Kiadó Kirendeltségénél, (Nyíregyháza, Sztálin tér 21.) Szendrei József könyve újra kapható, postán is megrendelhető. Balkányi dolgozó nyerte az I. Békekölcsön 100 ezer forintos főnyereményét Csütörtökien kezdve fizetik a békekölcsön nyereményeit Az Első, az Ötödik és Hatodik Békekölcsön kisorsolt nyertes kötvényeinek beváltását október ?-án, csütörtökön kezdik meg az DTP fiókjaiban és az ország valamennyi postahivatalában. Az ezer forinton felüli nyereménj -- két csak a takarékpénztárak fizetik. A múlt hét végén lezajlott Békekölcsön-sorsolás főnyereményeinek nyertesei közül kettő már jelentkezett. Az egyik — mint ismeretes — Köcsky Endre, a Vörös Csillag traktorgyár esztergályosa. Most Csongár Ferenc, a Balkányi Állami Gazdaság dolgozója mutatta be Békekölcsön kötvényét. amellyel szintén százezer forintot nyertj 5 Peking (Üj Kína): Amerikai repülőgépek kedden tizenhárom- : szór sértették meg Kína felségterületét Fucsien tartományban, s öt amerikai hadihajó hatolt be : kínai felségvizekre e tartomány körzetében. A kínai külügymi-
