Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

A FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZE- TEK ÉLETÉBŐL — TÄGABB HORIZONTOT — SZABÓ EK- VIN EMLÉKEZETE — SPORTROVAT

XV. ÉVFOLYAM, 831. SZÁM.

Ära 50 fillér

1958. OKTOBER 1, SZERDA

Dr. Sík Endre elvtárs, külügyminiszter beszéde az ENSZ-küzgyülés hétfői általános

vitájában

A Kínai Népköztársaság U o n rétié lm i Minisztériumán a k nyilatkozat a

beszámoló kiemeli a Libanonnak, Jordániának és Iraknak adott katonai és technikai segítséget, majd Irakról szószerint a következőket mondja: Irak is akLvan közreműködik a bagdadi paktumban. Nekibátorítottuk Irakot, hogy föl} tassa ezt a magatartást, egyéb intézkedések mellett azzal is,'hogy katonai segítséget biztosítottunk számára.

— A távol-keleti USA-prog- ramrcl szóló beszámoló összegezi a State Department külpolitikának a-/ ottani térségben az elmúlt 10 év alatt elért eredménye i, felvágja perspektíváit. A fő eredményt és a leglényegesebb kilátást ebben a meglepő

mondatban foglalja össze: „a Kínai Köztársaság továbbra is szilárd és hatékony szövetséges és állandó kihívás a kommunista Kínának a kínai nép feletti uralom tartós megerősítésére irányuló kísérleteivel szemben1-, ismerteti ugyan a beszámoló az USA kapcsolatait az összes távol- kvleti országgal, de egyedül Csang Kaj-sekre vonatkozóan állapítja meg, hogy „szilárd és hatékony szövetséges”. Mindezt éppen abban az időben, amikor Csang Kaj-sek haderőinek nagyobb egységei kiépülték át a szárazföldi Kína tőszomszédságába, a partmenti szigetekre, Ki- mojra és Macura.

nyitott lövedékekkel és más korszerű fegyverekkel látta cl a csangkajsekisla légierőket, és miután az Egyesült Államok és a csangkajsekista klikk katonai ve-* zetői tanácskozást folytattak Tajpej ben.

A Honvédelmi Minisztérium szóvivőjét a következő ünnepélyes nyilatkozat tételéx-e hatalmazták fel: a kínai népi felszabadító had-i sereg el van szánva arra, hogy ezért a gaztettért büntető csapósokat mérjen Csang Kaj-sek légi- erejére.

Az Egyesült Államok külpolitikai alapélre* a kihívás politikája

fl francia belügyminiszter közleménye a népszavazás eredményeiről

Párizs (AFP): Emile Pelletier francia belügyminiszter hétfőn este közleményt adott ki a népszavazás eredményeiről

Anyaország, tengerentúli területek, külföldi Algériai Szaharai Szavazásra franciák megyék megyék öszesen:

jogosultak: 24,428.259 3,725.828 281.696 31,435.783

Szavaztak 23,192.479 3,015.528 236.322 26,444.599

Százalékarány 84 6 80.90 83.9 84.1

Érvényes

szavazatok 22,882.920 2,991.098 235.402 26 089.420

„Igen” szavazatok 18,200.512 2,889.586 232.113 21,322.211

Százalékarány érvényes szavazatokhoz viszonyítva 79.6 96.6 98.6 fii.7

„Nem" szavazatok 4,662.408 101.483 3.289 4,767.180

Százalékarány 20.4 3.4 1.4 18.3

A tengerentúli területek végleges eredményeit később hozzák nyilvánosságra.

a veszélyes helyzet előbb a Közép-Keleten, majd a Távol- Keleten megfelel a State Department előzetes elképzeléseinek és hogy a veszélyes- helyzeteket a State Department külpolitikája szándékosan idézte elő.

— Miből látjuk ezt? A Közép- Keletről szóló beszámoló akkor hangzott el, amikor az iraki fordulat még nem történt meg, de a

S. flotta már mozgásban volt a Földközi-tengeren és a libanoni partraszállás esélyeivel fenyegetőzött. Egy héttel előbb hallgatta meg a szenátusi bizottság a 'ávol- zeleti helyzetről szóló beszámolót. Ott viszont már nagy arányokban folyt a csangkajsekista haderők egyharmadának összpontosílása Kimoj szigetére. A közép-kelet:

A State Department dokumen- umai alapján a következő té- iyek világosak:

1. A State Department szó- használatával élve az Egyesült Államok külpolitikai alap- clvét a kihívás politikájának lehet nevezni. Szövetségeseinek, szilárd és hatékony szövetségeseknek azokat tekinti, akik maguk is a kihívás politikáját alkalmazzák. Szövetségeseit á!1a- lábtm abból a szempontból értékeli, hogy mennyire alkalmasak helyzetüknél és érdekeiknél fogva a kihívás politikájának érvényesítésére. Ezt árpolitikát joggal lehetne ugyan provokativ és agresszív jelzővel illetni, mivel azonban a State Department jobban szereti a „kihívás" kifejtést, azért megmaradok annak Használata mellett.

2. A háborús veszély a Közép- Keleten nem az iraki nép forradalma következtében állt elő, hanem ezt a veszélyt a State Department kihívási politikája fokozatosan építette ki az arab népek nacionalista mozgalmai ellen a Jordániái, libanoni és iraki szövetségeseinek adott katonai segéllyel cs az amerikai- angol beavatkozás ígéretével.

3. A távol-keleti háborús veszély nem augusztus 23-ával alakult ki, hanem fokozatosan halmozódott fel a Csang Kaj- seknek adott katonai és politikai segítségben, amely a kihívó politika alkalmazására bátorította Csang Kaj-sckct.

4. A Közép-Keleten kialakult helyzet szoros kapcsolatban ál! egymással. A kapcsolatot a State Department kihívás! politikája adja. A két területen egymással párhuzamosan indult' el a kihívás előkészítése. Miután a katonai beavatkozás a Kiizép- Keleten megtörtént, a kihivási politikát robbanásig fokozták a Távol-Keletcn. hogy a közvélemény figyelmét eltereljék a Közép-Keleten, Libanonban és Jordániában tartózkodó amerikai és angol csapatok.

5. Ez a kihívási politika jellemzi a State Department kü'- politikáját nemcsak a Közép, és Távol-Keleten, hanem általában minden nemzetközi vonatkozásban. A magyar kormánynak erAmilyen mértékig folytatja a State Department kíscrleteIt(hívási politika, mi ellen?

— Mi ellen irányul a kihívási politika? A mai nemzedék átalakuló világban él. A világ különböző pontjain a haladás és a reakció erői mérkőznek egymással. Délkelet-Ázsia és Afrika szóles területein nagy néptömegek most jutottak el a nemzeti öntudatra ébredés fokára. Amin Európa és Amerika népei a múlt században átmentek, a nemzeti öntudatra ébredés élményeit, életük új korszakát most élik át Afrika és Ázsia nagy lakosságú országai. A kizsákmányolt népek végleg le akarják rázni a gyarmatosítás minden formáját. Nemcsak politikailag akarnak függetlenek lenni, hanem földjük kincseit, munkájuk gyümölcseit is maguk akarjál, élvezni. A State Department a szerint mozgatja a 6. flottát, a 7. flottát, a szerint irányítja katonai segélynyújtását és a szerint ígéri gazdasági segítségét hogy hol mozdul meg erőteljesebben a néptömegeknek ez a haladó

mozgalma, de korántsem azért, hogy a haladásnak segítsen.

— A kizsákmányolás és „ gyarmati elnyomás ellen küzdő népek nem amerikától várnak segítséget. Az ilyen népek, hogy a haladás legfrissebb reménységeivel kezdjem a felsorolást, Ghánára, Tuniszra, Marokkóra, Ceylonra. Irakra, az Egyesült Arab Köztársaságra, Indiára, a Kínai Népköz- társaságra, a Szovjetunióra tekintenek. Viszont, ha a földkerekség bármely területén van egy reakciós hatalmi csoport, amely

szeretné uralmát a feltörekvő néptömegek ellen megvédeni, az biztosan az Amerikai Egyesült Államok kormányára tekint, attól vár segítséget és általában nem js hiába. A segítség-listán ilyenek vannak, mint: Libanon elszökött miniszterelnöke, Irak volt királyi családja, Jordánia jelenlegi királya, Csang Kaj-sek, Li Szin-rnan és sorolhatnám a világ más tájairól megszökött politikai szélhámosok neveit is, akik, mivel alkalmasak a kihívás politikájának érvényesítésére, számíthatnak a State Department támogatására is.

— Ha Nagy Imre, vagy Maló- ter Pál megszökhetett volna Magyarországról, vagy ha börtönben is. de élne, akkor a State Department a magyar nép nyugodt élete és a közép-európai béke ellen irányuló kihívási politikájának ezek lennének a fő eszközei. A magyar bírósági ítélet nemcsak az igazságszolgáltatás érdekeinek tett eleget, hanem a nemzetközi békének is szolgálatott tett, amikor a kihívás politikájának ezeket a veszedelmes eszközeit végérvényesen eltávolította a State Department fegyvertárából.

A kiliÍTÁN gmlNikájának szótára

— A kihívás politikájáról a State Department ilyen nyíltan természetesen csak a szenátusi bizottság előtt beszél. A nagy nyilvánosságnak szóló megnyilatkozásokban ezt a politikát olyan jelszavakba öltözteti, amelyek hődítóan habnak a tömegek értelmére. Ezért á kihívás politikájának megvan a maga szótára és annak szóhasználatát jól meg kell érteni, hogy reálisan lássuk a helyzetet^

'Folytatás az 5. oldalon.)

Peking. (UJ KÍNA): A Kínai i Mépköztársasg Honvédelmi Mi- • íisztéruma hétfőn nyilatkozatot < idott ki arról, hogy a csangkaj- i iekista légierők az Egyesült Ál- ( amok közvetlen ösztönzésére irá- ; íyitott lövedéket használnak a j Sinai Népköztársaság légierői elem támadásaik közben A nyilat- < xozat többek között megállapítja: i — A csangkajsekista légierők- i lek ez az újabb fegyveres provo- c cáeiója azután történt, hogy az < Ügyesült Államok F. 86. és F. ICO, : elzésü „Sidewinder” típusú irá- <

zéseit, hogy az ENSZ-t kihívást politikájának eszközévé tegye, olyan mértékig sodorja magát az egész szervezet egzisztenciális válságba.

— Gondolom, se..ki sem tételez: fel, hogy a Kínai Népköztársaság képviselete ellen kierőszakolt közgyűlési határozat után, amíg azt az ENSZ jóvá nem teszi, bármi, lyen illetékes véleményt is tudna nyílvánítani az ENSZ bármely szerve a távol-keleti helyzetről.

ről egészen friss tapasztalatai vannak. Az USA budapesti követsége sajtóattaséjának jelenlétében rendezett sajtókonferencián öt beszervezett amerikai kém mondotta el, hogy milyen aknamunkára készítették fel őket az VSA hivatalos és illegális szervei Magyarország állam- rendje ellen. Annak ellenére, hogy a budapesti amerikai követség diplomatája is jelen volt az adatok feltárásánál, az amerikai szervek még csak kísérletet sem tudtak tenni az ismertetett adatok cáfolására.

6. Ez a kihívás! politika viszi sok tekintetben zsákutcába az ENSZ jelenlegi közgyűlését is és idéz fel nagyon súlyos veszélyt az ENSZ értelme és léte ellen. — Miután az amerikai küldöttség megakadályozta kedvező határozat hozatalát Kína képviseletének megvitatását illetően, a State Department most azzal fenyegetőzik, hogy a varsói tárgyalások sikertelensége esetén az ENSZ állásfoglalását fogja igényelni a távol-keleti helyzet kérdésében.

NEW-YORK (MTI): Az ENSZ közgyűlése szeptember 29-én, hétfőn folytatta a nemzetközi kérdések megvitatását. A közgyűlés ülésén többek között felszólalt dr. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság külgyminisztere, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője.

— A nemzetközi helyzet mindazon kérdései, amelyek közgyűlésünket foglalkoztatják, szoros kapcsolatban vannak az Amerika, Egyesült Államok külpolitikájával — kezdte beszédét dr. Sik Endre elvtárs. — A helyzet és egyes égető kérdések reális megértésének előfeltétele tehát az amerikai külpolitika jó és helyes megértése. Azt hiszem, mindenki számára világos, hogy az amerikai külpolitikát legjobban azok értik, akik csinálják. Világos tehát, hogy magyarázni is ők tudják a legmeggyőzőbben.

— Ha engedjük, hogy a State Department (amerikai külügyminisztérium — szerk.) saját magát magyarázza, akkor mi is jobban megértjük a State Department külpolitikáját és a kritikus helyzeteket, amelyek háborús veszély- ivei árnyékolják be a világot, az ENSZ-t pedig zsákutcába juttatták.

— Beszéljen tehát a State Department. A hivatalos amerikai dokumentumokból idézek, a State Departmentnek az amerikai külpolitika hivatalos okmányaként kiadott bulletinjéből.

— Az ez év július 2-ún megjelent bulletin két beszámoló szövegét ismerteti. Mindkét beszámoló a szenátus külügyi bizottságában hangzott el. Az egyiket Mr. William M. Rountree, a State Department közép-keleti, dél-ázsiai és afrikai ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára tartotta az Egyesült Államok közép-keleti, afrikai és dél-ázsiai politikájáról — a dátum is fontos — ez év május 8-án. A másikat viszont — ugyancsak a szenátus külügyi bi- sottságában május 2-án Mr. Walter S. Robertson tartotta, aki a State Department távol-keleti politikájával foglalkozik és címe: \z USA politikája és programja a Távol sreletcn.

— Ebből a két dokumentumból i napnál is világosabban kitűnik, hogy