Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-14 / 217. szám
1938. szeptember 14, vasárnap KELETMAGYARORSZAG O Huszonkét Tagon pillangós-mag egr járásban A szatmári évelöpillangós termeléséből a mátészalkai járás is kiveszi a részét. Az idén — dacára a nagyfokú arankapusztításnak, — 1700—1800 holdon fogtak magot vörösheréből és lucrenából. Javában végzik a betakarított mag csépi ését. A Mátészalkai Gépállomás 12, a nagyecsedi 8 géppel állt ki a cséplés lebonyolítására. Az idén 20—22 vagon aprómagra számítanak a járásban, ami hozzávetőlegesen öt millió forint értéknek felel meg. A cséplés terén is van baj, elsősorban a Nagyecsedi Gépállomás gépeinek irányításával, de sokkal nagyobb probléma vetődik fel a megtermelt aprómag eladásával, illetve tisztíttatásával. A mezőgazdasági szakemberek „nyakhajlásig” agitálják a termelőket az arankamentes tisztított vetőmag előnyeire, s a gazdák látják is, mert saját bőrükön tapasztalták az idén a kártételt, de nincs, aki átvegye a kicsépelt magot. A MAGES képtelen rá, — Ezért zörgetik a felsőbb hivatalok ajtóit a szatmári magtermelők és kérik, hogy akkor vegye át a magot az fmsz, vagy a Termény forgalmi Vállalat. Ez a termelőknek nagyon is jogos érvelése. Megtermett a mag, vegyék meg tőlük, tisztítsák ki, vagy ha nem, akkor nem sok köszönet lesz abban, ha ők „maszek” értékesítik aranka-fertőzötten; Ezen túlmenően van egy állami szempont is. Az aprómag és elsősorban az évelő pillangósok magva, igen értékes valutánk. — Oldják meg hát az illetékes minisztériumi szervek ennek az értékes exportanyagnak a begyűjtését. És ami nagyon fontos, idejében, akkor kell ezt végrehajtani, amikor az importáló államok még jó árat fizetnek a magért és egyáltalán átveszik. Ez esetben Szabolcs-Szatmárban nem öt, hanem nagyon sok millió forintról van szó! Kétszáz lányból varrónő lesz A LÁNYOK általában szeretnek babaruhát varrni. Már iskolás korban megtanulnak bánni a tűvel, a cérnával és ollóval. Nem csoda, hogy közülük sokan varrónők szeretnének lenni. Erre lehetőséget nyújt a szakszervezeti székházban működő nyolchónapos varrónőképző tanfolyam, melyre mt yénk különböző helyeiről több mint kétszázan iratkoztak be. HAT CSOPORTBAN tanulják a lányok a szabás-varrás mesterséget. Szécsi Sándorné és Lovász Jánosné foglalkozik velük. A TANFOLYAMON az alapismeretek elsajátítása után egyszerűbb holmik varrását tanulják meg, például párnahuzatot, paplanhuzatot varrnak. Később a fehérneművarrást, szoknyavarrást tanulják, és a hatodik hónaposok már szép pongyolát is tudnak varrni. A gyakorlati oktatás mellett az álalános műveltség terén is ismereteket szereznek a lányok. AKI SIKEiíESEN leteszi a vizsgát, az már a szabás-varrásban tud annyit, amennyi egy családban a stafirung-varráshoz, gyermekruhanemük varrásához és egyszerűbb ruhadarabok megvar- rásához elegendő. A legügyesebb lányok közül többen bekerülnek a ruhaüzembe, és a háziipari ■ övet- kezetbe, ahol általában megállják a helyüket és szépen keresnek. A TANFOLYAM vezetősége a haladó szabó-varró tanfolvamis- ták részére háromhónapos továbbképzőt indít majd, ahol öltönyök és kabátok szabását és varrását ismerhetik meg, nagyobb szaktudásra tehetnek szert. Börtön, vagy becsületes élet? Ha a pad, a vádlottak padja beszélni tudna, bizonyára sok „hajótörést” mesélne el. A kis kopott pádon az élet hajótöröttjei ülnek. Nem ritkán olyan emberek ülnek itt, akik a nagy viharokat megingás nélkül állták és egy könnyelmű perc zátonyra sodorta őket. Olyan is van nem kevés, aki tétovázás nélkül emelte magasra az ütleget, de a tárgyalóterem forró, desztilláló levegője kezes báránnyá juhászí- totta. Hány ember ad itt választ a nagy kérdésre: a börtön, vagy a becsületes élet? Nem kevésszer szerepet játszik a vádlott magatartása, a megbánás, a bűn elismerése. Még akkor is, ha a bíróság szabadságvesztést határoz. Évekig álnéven sikkasztott A zavarosban halászásnak sajátos módját „találta fel'’ egy Dugovich Pál nevezetű nyíregyházi férfi. Előéletéhez tartozik, hogy 1948-ban Csehszlovákiába, onnan Ausztriába szökött. Elfogták. A börtön után Pesten ütött tanyát. S hogy ne gátolja az érvényesülésben semmi, elhagyta a régi nevét, mint a szennyes ruhát. Megnősült. Felvette felesége első férjének nevét. Sikerült az immár Erdei Pálnak felkapaszkodni a létrára. A nyíregyházi Építőipari Vállalatnál helyezkedett el „előkelőén”, mint építés- vezető. Üj neve azonban mit sem segített rajta. Megmaradt, sőt kifejlődött a könnyű pénzszerzésre való hajlama. Egyszer 2400 forint hiánya volt, — két évet ült. Ám a lecke nem bizonyult tanulságosnak, 1955-ben a Nyíregyházi Építő és Szerelő Vállalat művezetőjeként 4200 forintot sikkasztott.. Hogy került újra ilyen magas polcra. Rejtély.- Tény, hogy újra elítélték. Most eljárás indult ellene — közokirathamisításért. Lebukott a fehértói uzsorás Az újfehértói uzsorás, Kassai Sándor és .felesége évek óta szédi a jogtalan vámot a megszorult emberektől. Nem lehet tudA télin ima felvásárlási árai A MEGYEI FELVÁSÁRLÁSI operatív bizottság ülésének napirendjén szerepelt a télialma felvásárlásának kérdése. Közismert, hogy a megyében gyengébb a téli- alma-termés, mint vártuk. A termésátlagok országosan meghaladják a szabolcs-szatmárit, de ezek sem érik el a tervezettet. A terméskilátások ismeretében úgy alakították ki az egyes fajták és minőségek árait, hogy a termelők így is megtalálják számításukat. Szabolcs-Szatmár megye, a múlt évhez hasonlóan, zárt télialma fel- vásárlási körzet lesz és a helyi földművesszövetkezeti szervek vásárolhatják fel a gyümölcsöt. Más kereskedelmi szervek és magánkereskedők nem vásárolhatnak téli almát a megye területén. Minden valószínűség megvan arra, hogy szállítási korlátozást vezetnek be az egy mázsán felüli mennyiség esetében. ANNAK ÉRDEKÉBEN, hogy ne férkőzhessen be a spekuláció, több intézkedés történt. Ezek között említhetjük a magánkereskedelem télialma-árainak maximálását (s ez nem lehet több az állami kereskedelem eladási árainál), nagyobb mennyiségű télialmát tárolnak, mint az elmúlt években, arra az időre, amikor a fogyasztók igénye jelentkezik, stb. A felvásárló fmsz-kereskedelem a szerződéses áruért fizeti a szerződési felárat, a válogatási és minősítési költséget és a 30 mázsán felüli tételek szállítási költségét a vasútállomásig. A termelőszövetkezeteknek kisebb tételek után is fizetni kell a 15 százalékos nagyüzemi felárat akár szerződéses az alma, akár nem. A TERMELŐK gyümölcseladási munkájának megkönnyítése végett és azért, hogy a szorgos munkák idején ne legyenek lekötve az alma válogatásával, az idén újra átveszik az almát originál állapotban. Itt feltétlenül biztosítani kell a termelőnek a tényleges minőség alapján kiszámított átlagárat, s elejét venni annak, hogy a termelőket a felvásárlók megrövidítsék és kevesebbet kapFelvásárlási á (szabad ár) Pirosáru: E. I—II. 5,50 Ft/kg E. III. 4.40 Ft/kg B. I—II. 3,80 Ft/kg B. III. 3,00 Ft/kg B. IV. 2,20 Ft/kg Fehéráru: E. I—II. 3,60 Ft kg E. III. 2.90 Ft/kg B. I—II. 2,50 Ft/kg B. III. 2,00 Ft/kg B. IV. 1,50 Ft/kg janak árujukért, mint amit a tényleges felvásárlási ár biztosít. Az idén, mivel a termelőszövetkezetek — egyszerűen szólva — tagjai a MÉK-nek, Őket is megilleti az az árrés — közvetlen a MÉK-nek átadás esetén — amit az fmsz-ek élveznek. Az árrés biztosításával természetesen az jár, hogy az itt jelentkező kötelezettségeknek eleget tegyenek a szövetkezetek. (Az alma vagonba rakásáig vállalják a költségeket.) AZ IDEI ALMAÄRAK, amelyeket itt közlünk, az országos irányárak átlagával teljesen megegyeznek. Azonban a sajátos szabolcs- szatmári viszonyok között ezen belül ésszerű eltérések mutatkoznak. A télialma felvásárlási árai: Szerződéses Szerződéses egyéni tsz és szakcs. 6.00 Ft/kg 6,30 Ft/kg 4,90 Ft/kg 5,10 Ft/kg 4.20 Ft'kg . 4,40 Ft/kg 3,30 Ft kg 3,40 Ft/kg 2,40 Ft 'kg 2,50 Ft/kg 4.00 Ft kg 4.20 Ft/kg 3,10 Ft/kg 3,30 Ft/kg 2,70 Ft/kg 2,90 Ft/kg 2.20 Ft/kg 2,30 Ft/kg 1,60 Ft/kg 1,70 Ft/ke ni, milyen pénzforrásból, annyi szent: a „házi” bankjában néhány ezres pihent. Azaz pontosan az volt a baj, hogy nem pihent, mert mindig kölcsönadta valakinek, magas kamattal. Több ezer forintra rúg a „kisegítetteknek” nyújtott kölcsön összege. Az uzsorások beismerték, hogy 9480 forintot adtak kölcsön az utóbbi években. Azzal védekeztek: ismerősöknek, barátoknak kölcsönöztek. Ez azonban szerfelett érdekes, emberi szempontból is, hiszen akkor nem mástól, mint tulajdon „felebarátaitól” préselte ki a borsos kamatot. A megszorult dolgozók ltiuzso- rázója a közeli napokban felel bűneiért. Szerelmi tragédia méreggel Ritkaságszámba menő szerelmi jelenet okozója Dobránszki Mihály nyíregyházi fényképész. Féltékenységből lúgos folyadékkal szembe öntötte P. Ferenenét. A szerencsétlen asszony jobbszemére megvakult. A íéltékénységi történetben szerep jutott egy nyakéremnek és egy dísztűnek is, amit visszakövetelt a kiábrándult nő. Az esemény napján is ezen kaptak össze. Megkönnyítik a nagy őszi beszerzést a ................boltok. A bíróság döntött, megállapította: Dobránszki Mihály gyermekkora óta hajlamos indulatkitörésre, izgága, elmekórtanilag alkati fogyatékos, ezen felül idült alkoholista, aki ital fogyasztásakor nem tartozik a típusrészegek közé, hanem olyan homály-állapotba kerül, amely bizonytalanná teszi, öntudatlan cselekedetekre vezeti. Ennek ellenére súlyos kimenetelű cselekedetéért tíz hónapi börtönre ítélték. Magánlaksértésért négy hónapi nevetőmunka A furcsa magánlaksértés Űjfe- hértón Légrádi József házában játszódott le. Az elsőszámú bűnös tulajdonképpen a bor volt, melyért Balogh Miklós a csukott ablakon bemászott. Pontosabban Balogh kissé ittas állapotban hazafelé tartott, úgy este tíz után. Eszébe jutott, jó lenne belépni az ismerős Légrádiékhoz egy kis poharazásra. Igen ám, de ott már rég aludtak, hiába zörgetett az ablakon. S miután bentről válasz nem jött, a kisebb ablaküveget betörte. Áz ablakon bebújt a szobába, gyufát gyújtott, szétnézett« Utána, mint aki jól végezte dolgát, elment. A megrémült család tolvajt gyanított és a másik ablakon át a rendőrségre szaladt. Balogh Miklóst magánlaksértésért négy hónapi javító-nevelő munkára ítélték. A javító-nevelő munkát a jelenlegi munkahelyén kell letölteni és ez idő alatt' tíz százalékos bércsökkentésben részesül. Aki a fél országai becsapta Egy szélhámos Székesfehérvártól Szolnokig, Balalonbozsóktól— Zamárdiig, Budapesttől—Nyíregyházáig sokakat becsapott. Szegedi Imre többezer forintot csalt ki hiszékeny emberektől motor- kerékpár, tetőfedő pala, vagy alma eladásának ürügyével. Gyü- gye községben piricsei felvásárlónak adta ki magát, pénzt vett fel Ország Józseftől, Farkas Sándortól és másoktól. Becsapta K. Ilona gávai lakost is, akihez nős létére közel férkőzött és valósággal „levetkőztette” a családot, mert a leendő vőre mindent ráköltöttek. A nyíregyházi Vízügyi Igazgatóságon kicsalt 60 liter benzinjegyet. Szegedi a tárgyaláson félt a büntetéstől, elmebetegnek ‘ tette magát. Bár kétségtelen, az elme- betegség egyik formája (irtbeci- litás) kis mértékben megállapítható. ez mégsem mentesíti, mert a körmönfont csalások azt igazolják, hogy elkövetőjük felismerte a csalások társadalmi veszélyességét. és mindig igyekezett ürügyet, kibúvót keresni. A könnyű élethez szokott -szélhámost öt évi börtönnel sújtották. Egy káromkodás: 300 forint Fedor János nyírteleki gazdálkodó becsületsértésért 300 forint pénzbüntetést kapott. Fedor János a szomszédját sértette meg, mert a szomszéd tyúkjai mindig átjártak az ő földjére. Egyik alkalommal nem bírta türelemmel, és elkáromkodta magát, mégpedig úgy, hogy teljes mértékben kimerítette a becsületsértés fogalmát. Ügy hírlik, sok ember menne tönkre, ha minden káromkodása háromszáz forintjába kerülne. Páll Géza. Pedagógus összejöveteleket rende: a pedagógus szakszervezet kutúr- otthona. Az idei tanév első ilyen összejövetelét a napokban tartották, ahol Tolsztoj műveiből olvastak fel. Elhatározták, hogy kéthetenként találkoznak, és minden alkalommal beszámolnak egy-egy híres író-költő munkásságáról, megismerik a magyar irodalom új hajtásait is. A pirosáruhoz tartozik a Jonathan, Starking, Red-King, és-Golden delíciosus, Staymared fajta. II „Kelet-Magyarország“ rejtvény pályázata l Lapunk egy helyén kereskedelmi jelmondatot rejtettünk el, melynek egy szava (a helyét kipontoztuk) hiányzik. Mai rejtvényünk: megkeresni az elrejtett mondatot és beírni a hiányzó szót.
