Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-12 / 215. szám

1958. SZEPTEMBER IS, PÉNTEK KFLFTMAGY ARORSZÁG 3 dl keltjiipari iskola problémáiról Mintegy 60 szakmából kilenc- száz fiatal fiú és lány elméleti ok­tatását látja el a Munkaügyi Mi­nisztérium 113-as Helyiipari Isko­lája Nyíregyházán. Az évnyitóra csak szorulva fértek el a tanulók ■ 1 az iskola udvarán. A Makarenko utca 7. számú épü­let kicsi már nekik! Itt négy te­remben, a Sztálin téren pedig egy teremben reggel 8-tól este 8-ig folyik a tanítás. Az öt közül talán a „faipari kabinet” az egyedüli, amely az igényeknek megfelelőnek mondható. Az elsőéves villanysze­relő tanulók például negyvenket- ten szoronganak egy 6x5-ös te­remben, az iskolapadok szélén is ülnek, és a padsor a tanári asztal­nál kezdődik. A tanításhoz szük­séges szemléltető eszközöket a szekrények tetején, a tanári szobá­ban, a folyosón és padíeljárón tartják, mert nem rendelkeznek szertárral. Tíz nevelő bajlódik az iskola dolgaival egy pár lépésnyi tanári szobában. A körülmények miatt nehéz dolga van a nevelő- testületnek! Nagyobb iskolára van szükség Az iskola ugyanahhoz a tárcá­hoz tartozik, mint az MTH iskola, ahol 120 fiatalt képeznek ki trak­torosnak: Meglepő a különbség a két iskola elhelyezése és helyzete között! Más lehetne a helyiipari iskolásokkal való törődés, hogyha a munkaügyi minisztérium eljön­ne és megvizsgálná a tanterem — és más problémákat, — ami már amúgy is aktuális lenne egy fél év után! Valahogy meg kellene olda­ni a tárcán belül, hogy a volt ipari tanuló iskolát oktatás céljá­ra használják, ne pedig tanulóott­honnak. Az egy emeletes épületet az iskola szállásának rendezték be. nem célszerűen használják ki. A Makarenko utcai helyiipari isko­lában, vagy valahol másutt lehet­ne biztosítani a traktoros tanulók otthonát, az emeletes volt ipari tanuló iskolát pedig a helyiipari tanulóknak kellene adni. Nem akarjuk a két iskolát szem­beállítani e téren, de lássák be az illetékesek, hogy a megnövekedett helyiipari tanuló-képzést a mosta­ni körülmények között csak „ahogy-úgy” lehet biztosítani. És nem lehet közömbös az, hogy a ki- lencszáz fiatal mit kap az iskolá­tól! Javaslat a szövetkezeti jodrásztanulók jobb gyakorlati oktatására A szövetkezeti fodrász tanulók azt szeretnék, hogy ha létesítené­nek részükre a városban egy ta­nulóműhelyt. Ennek szükségét Pusztai András, a tanulók óraadó mestere is hangoztatja. Szerinte különösen az első és másodéves tanulók gyakorlati oktatását lehet­ne ezzel jobbá tenni. Több szö­vetkezeti fodrász tanuló panasz­kodott, hogy a szövetkezeteknél nem foglalkoznak velük kielégí­tően. Az a dolgozó, akire a tanuló nevelését bízták, a saját haszna ér­dekében kisegítő munkákkal fog­lalkoztatja a fiatalt, mint például a 9-es fodrászüzletben Rökkné Petronyák Juditot. A lány napon­Hegyközséget szerveznek a kisvárdai szülőkben KISVÁRDA HATÁRÁBAN, a vásártér közelében van a haj­dan híres borokat termett közel ötszáz holdas szőlődomb s kap­csolódik hozzá még két kisebb dombocska is. 1948-ig mindhá­rom szőlődombnak volt hegy­község-szervezete. Ebben az esztendőben feloszlottak a hegyközségek és ezzel kezdetét vette a szőlő- és gyümölcsös- kerteki pusztulása. Elhanyagol­ták a fákat, az értékes tőkéket, az enyészet és a zsiványok emésztették el a szőlőkarókat, a garádot. Nem kímélték a ku­takat, de még a borházakat sem. NÉHÁNY GAZDA, aki sze­relmese a kertészkedésnek, nem nézhette tovább a vandál pusztítást és összefogtak meg­menteni, ami még menthető. Elhatározták, hogy hegyközsé­get alapítanak csak úgy, a saját szakállukra. A gondolatot tett követte. A három szőlősdomb gazdái összefogtak egy hegyköz­ségben. Megalakították intéző- bizottságukat, vezetőségüket, s harcot indítottak a pusztulás ellen. Tőkéjük az évi négyszög­ölenkénti tizenkét fillér volt, amit a hegyközség tagjainak legtöbbje be is fizet a közös kasszába. Az épületek rendbs- hozására 30 ezer forintot fordí­tottak. A szőlőskert védelmét hathatósan csakis szőlőpászto­rokkal oldhatták meg. Négyet fogadtak fel és ezeknek is rend­be hozatták a kerülőlakásokat. BÁRMENNYIT IS futká- éozhattak volna a vezetők a hegyközségi rend megszilárdí­tása, a lopások megszüntetése érdekében, ha ők maguk nem rak.jak le saját példájukkal a fejlődés egészséges magvát. Megkezdték a foghíjassá vált szőlők felújítását, a gyümölcs­fák rendbetételét. Példájuk nyomán igen sok gazda csinált rendet a saját portáján. Azon­ban sok itt még a tennivaló. A JÓL GONDOZOTT terület alig haladja meg az egésznek az . egyharmadát, s vannak ösz- szefüggő, tíz holdas területek is, ahol alig van meg az állomány 5—10 százaléka. Teret hódít a szőlőhegyen a direkttermő faj­ta, amivel csak romlik a minő­ség. A hegyközségen belül sem sikerült véglegesen felszámolni a „szarkákat”. A SAJÁT SZAKÁLLUKRA való hegyközségszervezés azt je­lenti, hegy a kertek iránti sze­retet hajtotta az embereket, hogy találjanak valami módot a pusztulás meggát’ására. Ez az egész hegyközségszervezés nem volt hivatalos. Most annak érde­kében, hogy még hatékonyab­ban irányíthassák a szőlősker­tek sorsát és megvalósítsák nagy álmukat, ami szerint fel­újítanák a kisvárdai szőlőket, többen elhatározták, törvényes keretek között alakítanak hegy­községet, hogy majd alapszabá- juk szigorával tegyenek rendet és végérvényesen felszámolják a nem megfelelő á1 lapotokat. Háromszáz szőlősgazda gyűit ősze nemrég evégett és többen követve a vezetők példáját, aláírták a hegyközségbe társu­lásról a belépési nyilatkozatot. Már közel harmincán vannak s egyre nő a táboruk, mert a kezdeményezők mind több gaz­dát győznek meg a hegyközség keretein belül való gazdálkodás élőn veiről. V. Gy. A KIK figyelmébe! Ismerve a sajtó széleskörű ér­deklődését minden probléma iránt, és abban a tudatban, hogy számos alkalommal segített ne­héz kérdések megoldásában, mi, az Arany János utcai új bérház lakói azzal a kéréssel fordulunk a sajtóhoz, hogy panaszunkat legyenek szívesek kivizsgálni és azon segíteni a nyilvánosságra hozatal hathatós eszközével. Ez az új bérház még most sincs egészen készen, és sok a fogyatkozása: túl kicsire mérete­zett szobák, fürdőszoba helyett mosdófülke stb. De legalább volt folyó vize egy darabig. Hatodik hete azonban nincs víz sem. A különböző helyekről nyert fel­világosítások szerint a kút alsó szakasza beomlott. Négy hétbe telt, míg ezt megállapították, s most semmi sem történik. Ha igaz az, hogy új kutat kell fúr­ni, miért nem fognak hozzá azonnal, a hideg idő beállta előtt? A közelben lévő kutak nem bírják a túlzott igénybevé­telt már most sem, s mi lesz ak­kor, ha a többi lakásba is be fognak költözni? Ha beáll a hi­deg, a kutak be is fagyhatnak s hogyan tudunk vízről gondos­kodni? Kit terhel a felelősség, hogy s kút ilyen rövid idő alatt hasz­nálhatatlanná vált, miért nem intézkedtek azonnal a rendbe­hozatalát illetően, s miért késle-; kednek még tovább is? A vizái-' .iat minden lakó megfizeti, egye­lőre nem kap érte egyebet, mint! azt, hogy naponta többször jo-! gában van vizet hordani — más­honnan. Nem tudjuk elhinni, hogy kel­lő szakértelemmel véghezvitt műszaki munka után egy kút ilyen hamar felmondja a szol­gálatot, de ha mégis hibájukon kívül történt, miért nem intéz­kednek azonnal és hathatósan az illetékes szervek? Utoljára, de nem utolsó sor­ban felhívuk a figyelmet arra, hegy a vízöblítés hiánya miatt a WC-ék eldugulása következhet be. Sem ezért, sem az ebből ere­dő költségekért nem vállaljuk a felelősséget és kérdezzük: az épülő ház udvarán létesítenek-? latrinákat, vagy mily módon kívánják majd megoldani ezt az elkerülhetetlen kérdést? Az Arany János utcai új bérház lakói. Olyan nagy a csend, hogy szinte az egész vidéket betakar­ja. A délutáni napfényt valóság­gal magába issza az omlós rög, az aranysárga nyíri homok. Itt pedig, távolabb a kövesüttól, a Tokajhegy aljai Pincegazdaság sóstóhegyi üzemegységének táb­láin sokezer tőkét , hizlal” az aranyló ősz. Azt mondja az erre- valósi ember: „Megkönyörül” az ősz a tavaszon, és az adóssá­got hangyaszorgalommal tör­leszti a napfényes szeptember. így mondja ezt Szikszai Jó­zsef is, az üzemegység agronó- musa, a szőlők szakértője, ahogy sétakezdésünk előtt megtörj a hallgatást. Ismerkedés — a valósággal Fürtöktől terhes tőkék között, vezet a tisztára gereblyézett út. Csodálkozunk itt is, ott is,, di­csérjük a mézédes termést, máj 1 Szikszai eivtárs is lázba jön: — Ügy igaz. mindsn szentnek maga felé görbül a keze — de én azt mondom: keresnj kell a mi területünknek párját az egész vidéken. Jókedvű célozgatás a válrsz — hallaná csak az állami gazdaság vagy a tsz ezt a kijelentést! — de az agronómus márki „kézzel­fogható” hitelt ad a szónak. Az üzemegység harminc hold­ról szüretel az idén. Zömbei rizlinget és ezerjót. Nagy a rend mindenütt, amolyan szüret előtti mézillat lebeg a levegőben. Odébb kisebb lánycsoport haj- .ong a aox i-ak icmcu *, G''' i Ica, Kiss Anna Király Jolán, meg a többiek érés alá fejezik be a kapálást. Valósággal „ba­busgatják” a tőkéket. Mint mondják: okuk van rá! Rekord nkortarialom . Még egy hete sincs, hogy pró- bafokolást tartottak. Már most túl vannak a 15 cukorfokon. Ei pedig kiváló eredmény szeptem­ber elején. Csaknem egy szűk hónap van még há+ra a szüretig, és a mezőgazdaságfce’iek mérge! vesznek rá hogy a tavalyi 18-nsl 1.5—2 fokkal jobb lesz az idei termés. — Szerény számítással! — egé­szíti ki Szikszai elvtárs. — Ha a jó idő tovább tart különösen az ezerjó tesz ki magáért. Vigyá­zunk, hogy .de ne folyjék” a szőlő a tőkéről. Ez esős időben következne be, és csak gyors szürettel lehet megakadályozni a nagy kárt. Csinosítják a „bor hazái A pincében már szüreti za.i fogad bennünket. Nagytakarítást tartanak a beton- és a fahordók táján. Az ötezer hektós kapaci­tás — a kilátások alapján — szűknek bizonyul az idén. Gon­doskodtak pótlásról is, és szük­ség esetén nyolcezret is „bepré­selnek”. Már készenlétben á.l a legnagyobb az 500 hektós hordó is. Nem kel] soká várnia, mert;' ezekben a napokban előszürefet tartanak — Az a tervünk, hogy az előszüret után minden öt nap­ban megvizsgáljuk majd a cu­kortartalmat. Ha mód lesz rá, akkor szeptember végén aztán előszedjük a puttonyokat, meg a présgépeket... A csemegeszőlők egyébként már masii-oznak ez elárusítóhelyekre. Sok elismerést, kapunk a jó termésért. Nem sajnáljuk az időt, és be­kukkantunk Sóstóhegy másik két nagyobb szőlőterületére is. Az állami gazdaság és a termelő­szövetkezet portáján is legalább ilyen nagy a rend és jók a ki­látások. Szikszai elvtárs szavai csengnek* vissza: „...Hát csak1 hadd görbüljön, mert mmt rö-! vid sétánk során is láthattuk: van mihez nyúlni.“ összegezés­ke. t csak annyit: a nyíri Rizlinj és Ezerjó az idén is rászolgál majd minden bizonnyal a jó hír-1 névre. (---------% j ta 30—40 fejmosást végez. A bor- I bély tanulók hónapokig csak pa macsolnak a KTSZ-ben, míg j magánkisiparosoknál tanulók sok­kal hamarabb végeznek haj nyí­rást, borotválást és egyéb igénye­sebb munkákat. Ha a szövetkezeti fodrász tanu­lók külön dolgozhatnának, jól kép­zett szakemberek irányítása mel lett, csökkentett árért, a gyakor­lati oktatás terén előbbre juthat­nának, jo.bb szakemberekké vál­hatnának. A KTSZ vezetősége is gondol­kozzék ezen, hiszen az ország töbt városában már működik ilyen föd rászat. A tanács ipari osztálya és a KIOYZ titkársága is támogassa az iskolai rendtartást! Az iskola tanári kara nagy gon­dot fordít a rendtartásra, a fegye­lemre, a szocialista nevelésre Elő­fordult az elmúlt iskolai évben hogy például két tanulót is ki kel­lett zárni az iskolából viselkedé­sük miatt. A KTSz felbontotta ve­lük a szerződést. Később ugyan­abban a szakmában kisiparosho; szerződtek ezek a fiúk. Olyar helvzet adódott emiatt, hogy a ki­zárt fiúk abba az iskolába jelent­keztek ismét, ahonnan őket ki­zárták. Igaza van a nevelőtestületnek hogy abban az iskolában nem foly­tathatják a tanulást., ahol 900 fia­tal ismeri a magatartásukat! Ezzé! még nincsenek elzárva a tovább­tanulás lehetőségétől, de csak » mesve más helyiipari iskoláját lá­togathatják! Miért probléma ez is az iskolá­ban? Azért, mert a tanács ipari osztálya, valamint a KIOSZ tit­kársága között hiányos az egyet­értés és az együttműködés, — amin lehet változtatni! Segítsenek az illetékesek az is­kola problémáinak megoldásában, és ne késsenek sokáig az intézke­déssel! A békés atomok segítik az embert-J A harkovi ellenőrző és mérő- ■‘'műszer gyárban sikeresen próbál- '„tak ki egy új készüléket. A ké- , szüléknek az a rendeltetése; hogj -J automatikusan biztosítsa a szük­séges folyadékszintet a ciszternák­ban. Az új készülék az érintke­zés nélküli mérés elvén alapszik • t A szivattyútelep adagolja aí 1 olajat. A szivattyútelepet magá­banfoglaló bunker egyik oldalár gammasugár-forrást helyeznek el , a másik oldalán pedig vevőkészü­• léket. A sugárnyalábot a kellc szintmagasságra irányítják. Ha a?, olajszint csak egy-két milliméter­rel magasabbra emelkedik, elzárja a rádióaktív sugarak útját, és a szivattyú villanymotorja automa­tikusan kikapcsolódik. Ha az olaj- szint csökken, speciális isié is­mét működésbe hozza a szivattyút. Az ilyen berendezés alkalmazá­sával lehetővé válik a sziyattyú- I telepek működésének automatizá­lása, a munkafolyamatot ponto- !sabbá lehet tenni, s a működő I berendezés termelékenysége leg- j alább 20 százalékkal fokozható. Kitiinő termést ígér a nyírségi „ezerjó“ Kóstolóban — szüret előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents