Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-06 / 210. szám

2

1958. SZEPTEMBER 6, SZOMBAT

KEIT TM MiY ARORSZAG

f

Ékesebb a tett a szónál

Mielőtt a nyírteleki kommunisták elhatározták, hogy széleskörű felvilágosító munkát végeznek a helybeli termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése érdekében, alaposan megvitatták a tennivalókat. Először is azt állapították' meg: mielőtt a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit ismertetnék, rendet kell teremteni a pártszervezetben, a tanácsban és a tömegszervezetekben. Számba vették: kikre szá- míhatnak e nagy munkában. — Minden munkában, így a szövetkezeti agitáeióban is a kommunista vezetőkre hárul a legnagyobb feladat. Igen ám, de hogyan beszéljen az olyan vezető a termelőszövetkezetbe való belépésről, aki egyénileg gazdálkodik? Serkenthet-e belépésre valakit az az ember, aki bort iszik és vizet prédikál? Nem.

Akik nem féltik a tekintélyükéi

Manapság olyan vezetővel is találkozunk, aki azt mondja: nem beszélek a termelőszövetkezetbe való belépésről, mert elvesztem a dolgozó parasztok előtt a tekintélyem. Az ilyen vezetők tévednek. Amikor a nyírteleki községi párt-alapszer- vezet titkára, Kozák György elvtárs bejelentette a taggyűlésen, hogy mielőtt elindulna agitálni, aláírta a belépési nyilatkozatot, ugyancsak megnőtt a tekintélye a kommunisták és a dolgozó parasztok előtt. Azt mondták: lám, Kozák György nemcsak beszél, hanem tettekkel bizonyítja a közöshöz való ragaszkodását. Varga András tanácselnök 6 holdon gazdálkodott. Nem várta meg, hogy megkérdezzék tőle a dolgozó parasztok: te miért nem léptél be? S ha mégis akadt, aki ezt kérdezte, erre már azt válaszolja: én is szövetkezeti tag vagyok.

Amikor a pártlitkár és tanácselnök alírta a belépési nyilatkozatot beszéltek azokkal a vezetőkkel, akikre számítani lehet a felvilágosító munkában. Cserpák Béla elvtárs, a földművesszövetkezeti agronómusa, szakember lévén, tudja, hogy előnyösebb a nagyüzemi gazdálkodás, mint a kisparcellás. Nem beszélhetett azonban erről meggyőzően, mert néhány holdját egyénileg művelte. Látva azonban a község vezetőinek példáját, ő is az elsők között lé- pet be a termelőszövetkezetbe. Bugyi János elvtárs, bár a Nyíregyházi FJK főagronómu- sa, mégis helyénvalónak tartotta, hogy belép a helybeli termelőszövetkezetbe. öt hold földet vitt a közösbe.

A nyírteleki kommunista vezetők nyíltan beszélnek a szövetkezés előnyéről, s kérik tettekre a dolgozó parasztokat. — Azt tartják: ékesebb a tett a

szónál.

A példa követésre talál

Amikor a faluban megtudták, hogy a község vezetői elsőként léptek a közös gazdálkodás útjára, sokan követték példájukat, Ám az eredmények nem könnyen születtek. Mikor a községi vezetők rendezték „szénájukat”, átfogó programot dolgoztak ki az egyénileg dolgozó parasztok között végzendő fel- világosító munkát illetően. Tanácskozásra hívták össze a gépállomás, az állami és kísérleti gazdaság, a termelőszövetkezetek, valamint a tömegszervezetek vezetőit és a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyét hirdetni kész tagjait. Gondosan elosztották egymás között a tanyabokrokat, utcákat s ház- ról-házra menő személyekhez szóló felvilágosító munkával segítettek a belépni szándékozókat cselekvésre, munkájuk nem volt eredménytelen. Sokan várták őket. Idős Lukács András 8, ifjú Újvári Imre 9 holddal lépett be a termelőszövetkezetbe. Lukács László többször kitüntetett traktoros, belépése alkalmával a^t az óhaját is kifejezésre ' juttatta.' hogy újra trakto- sos szeretne lenni a termelőszövetkezetben. Nagy István 8, Cserpák Józseí'né 7, idős Újvári Imre 4, Béréi Mihály 2 holddal választotta a közös gazdálkodást. Valamennyien magukkal viszik igásjószágaikat, gazdasági felszereléseiket. Nem árulunk el titkot, ha megmondjuk: a belépők többsége új termelőszövetkezet alakításán fáradozik s már azt is terv bevették, hogy 15 hold ősziárpát vetnek az idén a közösbe.

i

Érvelnek az újbelépők

Kozák György elvtárs, a községi párt-alapszervezet titkára, mikor belépett a termelőszövetkezetbe, egymásután kereste fel ismerőseit, szomszédait, akikkel már korábban is beszélgettek szövetkezetalakitásról. Elmondotta. hogy eddigi évi 8—10 ezer forint jövedelmével szemben ha csupán a feleségével — az is dolgozik majd a közösben — munkálkodik a termelőszö vetkezetben, előzetes számításai szerint 30 ezer forint lesz évi jövedelmük. Számvetését a tényekre alapozta, elsősorban a meglévő és jól dolgozó közös gazdaságok példájából merítet-- te. Dolgozó társai megértették igazát. Zagyi József 4, Hanán János 5, Tornai Sándor 5 holdas dolgozó parasztok már bejelentették belépési szándékukat. Dömötör László elvtárs, pedagógus pedig a könyvelési munkát végzi majd a termelő- szövetkezetben. ■ N. T.

A KISZ életéből

Előkésxiilünk az .új tanévre

A kisvárdai leánygimnázium KISZ-szervezetének vezetősége augusztus 27-től 31-ig iskolai és kollégiumi aktívákkal kibővített megbeszélést tartott a KISZ tanácsadó tanár vezetésével. amelyen részt vett iskolánk. valamint a diákotthon igazgatója is. Megbeszélésünk egyik célja a tanév kezdésével járó munka zökkenőmentes előkészítése, a másik célja pedig az ifjúsági vezetők és aktivisták elméleti színvonalának emelése volt. Ahogy az-előadások és viták során meállapítot- tuk, egyetlen KISZ-tag. különösen .pedig KISZ-vezető számára sem elegendő, hogy ösz- tönszerűen vonzódjék szervezetünk iránt, hanem világosan kell látni azt a célt, amelv felé igyekszünk. Tudnia kell, hogy szervezetünk kcmmunisl - ifjakat akar nevelni tagjaiból, akik teljes odaadással szolgálják a párt. a munkásosztály, az egész dolgozó nép ügyét.

Megbeszéléseink . térpái változatosak voltak: a KISZ eszmei. szervezeti 'Egysége, a kollégiumi önkormányzat, a KISZ szerepe az iskolai közösségben, az ifjúsági vezető jellemvonásai. E kérdésekkel kapcsolatban megbeszéltük a KISZ Központi Bizottság határozatát, a bevezetésre kerülő próbarendszert, a Killián György ifjú kommunista, valamint szakpróbák rendszerét, s arra a megállapításra jutottunk, hogy ezek színesebbé, vonzóbbá fogják tenni szervezeti életünket,

segíteni fogják tagjaink világnézetének fejlődését.

Mindezek közben igyekeztünk megjegyezni mindazt, amit szervezetünkben meg lehet valósítani. így került sor a negyedik napon a munkatervi javaslat elkészítésére, amit az iskolai KISZ tanácsadó testülettel való megbeszélés után alapszervezetünk tagsága elé terjesztünk.

Munkatervi javaslatunkban s. KlSZ-munka igen széles területét igyekszünk meghatározni. Szó van a szervezeti felépítésről, csoportokra bontásról. de a KTSZ-én kívüliek világnézeti fejlődésének segí lséről, szórakozás», lehetőségek biztosításáról, fásításról, önképzőkör szervezéséről, sportról, nvári táborozásról, az elsősökkel való foglalkozásról a KTSZ munkanapló bevezetéséről stb. Tervünk az, hogr még alaoszervezeti taggyűlésünk előtt nyilvánosságra hozzuk a faliújságon munkatervi javaslatunkat, hogy mindenki előre megismerje, s előkészülve vehessen részt annak megvitatásán.

Reméljük, sok hasznos javaslatot kapunk, ami biztosítéka lesz a feladatokkal való egyetértésnek. amelyeket tagságunk és vezetőségünk csak együttes munkával tud megoldani.

Adorján Katalin alapszervezeti KISZ-tnkár, Kisvárda.

Waxmann Károly estéi

Amikor a gyár szirénája lc- fúja a nappali műszakot Nyír- bogdányban, az olajmunkások kiömlenek a gyárkapun s hazamennek pihenni, szórakozni, a

vvyywvyyvywvvvv>>by>vwv>>>>>'vvyvvvvvyy>> mom«a>uaaääaaaaaaaaaaaa>oa>ua

Állattenyésztésünk minőségi javításai szolgálja

az utódellenőrzés

Az állatok törzskönyvezése is, mint más olyan eszköz és lehetőség, mely a termelékenységet van hivatva elősegíteni, folyton változik, fejlődik, javul. Ezen célt szolgálja megyénkben is a legjobb állattenyésztési és állategészségügyi dolgozókból megalakult utódellenőrzési bizottság elkövetkezendő munkája.

Mi . az utód-ellenőrzés? Mi a célja? Az utódellenőrzés a tenyészállatok örökletes tulajdonságainak ellenőrzése utódaik minősége alapján. Erről mintegy 2000 évre nyúlnak vissza hiteles feljegyzések, a kínaiak még ennél is régebben ismerték ezen módszert.

A tenyészállat kiválasztásának ez a módszere a legbiztosabb, de egyben a legbonyolultabb.

Egyes fajták kialakításában döntő szerephez jutott állatokra az. utódok hivták fel a figyelmet. Például az angol telivér lónak egyik híres törzsalapítoja a „Godolphin” egy ideig Párizsban vizeslajtot vontató ló, majd próbámén volt. Vagy Goling Károly, a Shorthon marha egyik kitenyésztője, a fajta világhírét megalapozó bikáját a „Hu- backot” 8 éves korában vásárolta meg, mert a marhavásárokon feltűnően legjobb húsformájú borjak ősei után kutatva rájött, hogy azok az említett bikától származtak. Az orosz ügető kialakításában nagy szerepet játszó „Varkin” nevű mént testalakulása alapján csak 400 rubelre becsülték. Versenyeredményei után hétezer rubelre értékelték, amikor már ivadékai megmutatták képességeiket, becsértéke 10.000 rubelre szökött fel és 700 rubelt fizettek egyetlen fedeztetéséért.

Az említettek alapján az ivadék vizsgálaton (utódellenőrzés) keresztül történő tenyészérték megállapításához türelmes, kitartó tenyésztői munkára van szükség. Ezen munkában csak a törzskönyvezésen keresztül több ős (a negyedik ágig visszamenő nagyszülők ismeretével rendelkező olyan apaállatokat kell bevonni, amelyeknél az ősökhöz viszonyítva a termelékenység emelkedést mutat. Ezeknél remény van arra, hogy utódai is jó termelőkké válnak. A származás arra ad támpontot, hogy az állat tenyészértéke előreláthatólag milyen. Az utódellenőrzés pedig arra ad választ, hogy valóságban milyen. s Az utódellenőrzési módszernek különleges időszerűségei adott a mesterséges termékenyítés nagyarányú elterjedése. Itt. alapvető feltétel, hogy megbízható átörökítő képességű apaállatokkal rendelkezzünk. — Mert amíg természetes fedeztetéssel egy bikától évente 40—70 utód származik, a mesterséges . megtermékenyítéssel annak 5— 10-szerese.

Az ivadékvizsgálat csak akkor lesz teljes értékű, ha figyelembe veszi:

1. Az anyai szervezet alakító befolyását az utódokra,

2. az életfeltételek (környezet.) takarmányozás, gondozás,

elhelyezés, egészségi állapot stb. befolyását;

3. elegendő ivadékra támaszkodik.

A felsorolt ivadékvizsgálati eredményességet befolyásoló tényezők közül legjelentősebb a takarmányozási viszonyok optimális biztosítása. Az sem helyes, ha az állatot hajtatva neveljük. Fiatal korban olyan takarmányozást biztosítunk számára, amelyet felnőtt korában nem adhatunk meg. Az ilyen állat igényessé, válogatóssá válik, ami abból adódik hogy az emésztőszervek nem alkalmazkodtak azoknak a takarmányoknak a megemésztéséhez, amelyeket felnőtt korban biztosítani tudunk. Egy ideig visszaesés van úgy a termelésben, mint a kondícióban, mindaddig, amíg ahhoz a takarmányozáshoz nem idomul, amit biztosíthatunk számára. Példa erre az elkényeztetve, túlzottan abrakon nevelt bikák, melyek ha tenyésztésbe kerülnek, visszaesnek, hamar tönkre mennek, korán selejtezésre kerülnek. Bár ilyen vonatkozású hibák — kivéve a növendékbika nevelés néhány esetét — nincsenek megyénk állattenyésztésében. Annál inkább találkozunk a szűkös, hiányos, elégtelen takarmányozással. A termelés folyamán pedig a hullámzó, egyszer jobb, másszor rosszabb, bizonytalanul ingadozó takarmányozásai. A fiatalkori fukar takarmányozás kicsitestű, csókolt, betegségekkel szemben fogékony állatot eredményez. Az.

ilyen állatok egész életükön keresztül drágán termelnek, a takarmányt rosszul értékesítik, pazarolják. A tőlük származó utódok is fejletlenebbek, élet- képtelenek lesznek. Tehát a fiatalkori rossz takarmányozás miatt nem fejlődhetnek ki, nem érvényesülhetnek azok a jó tulajdonságok, amelyeket szüleiktől örököltek. A kifejlődött korbani hiányos takarmányozás pedig azért aid' ferde képet, mert a legjobb egyedek egy ideig szervezetük leromlásának az áfán is termelnek, de ha már tönkrementek, mindaddig drágán termelnek, több tápanyagot igényelnek a tejtermeléshez, amíg izomzatúk helyre nem jön, a szervezet tápanyagegyensúlya helyre nem áll.

Arra törekedjünk, hogy tenyészállataink kora tavasztól kcső őszig • természetszerű, bőséges legelőhöz, kaszált zöldtakarmányhoz jussanak. Ne fo; dúljon az elő, hogy csak azért nem kap az állat zöldtakar- mányt, mert nincs aki kaszáljon,, vagy nincs , fogat, ami az istállóhoz - szállítsa. Az abrak- takarmány, — amit póttakarmányként adunk —- lehetőleg minél több abrakféleségből le gyen összeállítva, mert minél többféléből áll a takarmány- adag, annál jobb annak biológiai hatása, jobb az értékesülése, több a termelés és jövedelmezőbb az állattenyésztés.

Szkíta József megyei t-kv, felügyelő.

családdal le mi. Waxmann Károly, az öreg géplakatos is hazalép. eszik kicsit, meg a fiaitól megkérdezi, hogy nincs-e probléma a leckével — aztán a fejére teszi a sapkát és elmegy. A felesége már nem is kérdezi, hogy hova megy, tudja, meri nyolc év alatt már megszokta, hogy az embernek ilyenkor kezdődik a „második“ hivatása, a tanácstagi kötelesség teljesítése.

S ahogy végig megy Waxmann elvtárs az utcán. Beköszön ide is, oda is.

Most, hogy itt az ősz, esőzések, szeles, hideg hónapok következnek, felvetődött az iskola-ügy. Az üzem környékéről több mint 100 gyerek jár a négy kilométernyire levő községi iskolába. Jó lenne egy kis iskolát építeni a közelben. Ezzel a javaslattal foglalkozik mostanában legtöbbet Waxmann elvtárs. Esténként házról házra jár és beszél a családokkal, hogy ki, mivel tudni segíteni, a gyár vállalná ez anyagszállítást, a fogattal rendelkező gazdák is jelajánlották segítségüket. Már össze van írva,., szakmánként csoportosítva, hogy ki. hány munkaórát vál'al társadalmi munkában. Eddig 2300 munkaórát vállaltak a környék lakói. Waxmann elvtárs pedig a soron levő járási tanácsülésen fogja beterjeszteni a környék lakóinak kérelmét, javaslatát.

Az állomáskörzetben is ég már a villany, van kultúrház, mozi. s most vasárnap a Csokonai Színház fog náluk szerepelni. A községnek van már piaca — aminek létesítéséhez köze van Waxmann elvtársnak, annak, hogy jól képviseli választói érdekeit, becsülettel teljesíti tanácstagi tisztségét.