Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-04 / 208. szám
4 KEtETMAGTAKORSZAG 1558. szeptember 4, csütörtök H I ft E K KONYVUGYBEN &£ ötvösök nevében 1958. szeptember 4, csütörtök, Rozália Méltányosság A korom fátyollal bevont vonatfülkében négyen ültél:. Egyidősebb, rótt szakallú, szemüveges, tisztviselő kinézetű úr, egy falusi paraszt asszony beregi ruháőhn, egy nleghatározliatatian kot a festett ajkú nő és egy húsz év körüli kéményseprő. Egyhangúan döcögött a vicinális magamögött hagyva az őszszínú dombokat. A beszélgető kis társaság rég túljárt már a tornyokkal, karcsú kéményekkel telerakott Nyírbátoron, amikor szinte hangtalanul nyitott a fülke ajtaja. Először csak egy remegő, inas, Varrta kéz mutatkozott, majd egy kopott vándortarisznya, öreg bot, s még öregebb ember ábrázata. Az idős ember torához képest elég cifra, hosszú, régimódi sallangos dohányos zacskót viselt, felül mádzággal összeakasztva. — Egy-kiss ala-mizs-náát, ha szá-bád-na... drága bajtársak.— A levegőben, mint borforráskor enyhe alkohol terjengett, s az öreg remegése is alábbhagyott, mikor a beregi néne, mint egy irgalmas szamaritánus megcsörgette a zsebkendő tartalmát. Egy fényes forintost szemelt ki a megszámláltríapú kéregetönek, aki úgylátszik az állami otthon helyett a kalandozásokat választatta. Az asszony, aki nagy elmeriilésében a táj szépségeit hímezte selymestapintású kendéjére, csak most pillantott rá az ajtónál állóra. Szeme megbotrán- k<*zó, meglepő villámot fogott és visszafogta a már odanyujtott forintot. Felkiáltott: „Hogyisne, bátya, hiszen már harmadszor jön.” — Jaj bocsánat, tévedtem — csapott homlokára remegő kezéről és az egész ceremóniáról teljesen megfeledkezve a póruljárt, majd egy elegáns mozdulattal könyökig nyúlt a tarisznyába, eiőhalászott egy forintot... . ... — Itt van, fogja, nehogy károsodjon — és az asszony kötőjébe csúsztatva a becsületpénzt — amilyen lassan jött, ügy ossant ki az örökmozgó ajtón. PALL G. munkások a szövetkezetekért A (íszavasvári Alkaloida dolgozol jelentősen segítik a községben gazdálkodó Munka Termelőszövetkezetet. Az Alkaloida munkásai legutóbb egy tejfölöző gépet szereltek be a termelőszövetkezet részére és rendbehozták az időjárástól megrongált villanyhálózatot. Tóth Lajos gyári villanyszerelő nem haragszik a háborgatásért, éjjel-nappal készséggel segítségére siet a termelőszövetkezet tagságának. ★ hogy All szent Péter ESERNYŐJE? A Hunnia Filmstúdióban egy régi templom és Gregóricsék lakásának díszletei között folynak Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regényéből készülő színes magyar-csehszlovák koprodukciós film műtermi felvételei. A film Budapesti forgatásánál csehszlovák színészek is közreműködnek. Makk Károly rendező az előkészületi munkálatokat végzi. Karikás Frigyes novellája alapján készülő 39-es Daridár ciihű filmjéhez. Az érdekes és nagyszabású produkció forgató- könyvét Darvas József írta, cselekménye 1919-ben játszódik és az elárult szétvert magyar vc- röshadsereg katonáiból alakult hős dandár dicső tetteit viszi vászonra. Népi játékok, dalok — cigány nyelten Bematatkoaik a italai nyíregyházi cigány népiegyüttes Kevés cigány őrzi meg az idők sorában ősi nyelvét. Méginkább a feledés liomályába. merülnének a cigányság Ősi életéről, vándorlásairól, örömeiről és bánatairól szóló mesék, dalok, táncok. Am az 'időfedte hagyományokat hozzáértő cigányók nem hagyják feledésbe menni. Szorgos készülődés Ha kedden és pénteken este be. pillantunk az Irodaház nagytermébe, szemünk előtt játszódik le a cigányok vándorlásoktól tarka mültja, a cigányember különös lelkivilága és mindennapos élete. A nyíregyházi Ságvári-telep „Ci- gány-Népiegyüttesének“ tagjai próbálnak itt. Az alig hat hónapja alakult harminchat tagú együttes az ősi dalokat, táncokat, cigányéletképeket nemcsak magyarul, hanem cigány nyelven is tolmácsolja. Műsorukat úgy állították össze, hogy az magába foglalja a (l cigányság sajátos életmódját, múltját. A nyíregyházi Stádion- gvgtáson „ugrottak be“ egy számmal, azóta bemutatták Kemécsén á cl inyle^enfj bánatát, a cigány- szólótáncot, leánytáncot, a kártyave tő aSszoÚyt, és műsoruk többi értékes számait — sok táps mellett. Megyei ttirtié előtt A „hdlhónápos“ együttes most megyei, turnéra készül, Kótajban és Kist'árdán, majd a megye különböző községében lép színre. Az előadások csiszolják, tökéletesítik játékukat, a befolyó összegekből pedig olyan ruhákat vásárolnák, amely a legeredetibb kelléke a cigányműsomak. Az együttes rövid „életrajzához" tartozik, hogy tagjai között található a négyéves, tehetséges Lakatos Eva, a hetvenöt éves Horváth György, és a hatvankét éves özvegy Horváth Mik- lósné is. A fiatalok közül sokra viheti: Horváth János, Makula JÖLSZERVEZETT TANÁCSADÁS A tiszavasvári Munka Termelőszövetkezet tagjai részére pali - tikai és gazdasági tanácsadást szerveztek a gyógyszergyár dolgozói. Az Alkaloida munkásaiból alakult tizenegytagú tanácsadó brigád hasznos tanácsokat és segítséget ad a termelőszövetkezet gazdálkodásához. Ezen kívül rendszeres politikai jM egű tájékoztatást és felvilágosítási adnak a szövetkezeti parasztul! időszerű kérdéseire. 800 EZER FORINTOS FORGALOM A TÜZEP MINTABOLTBAN Az elmúlt év utolsó negyedében nyitotta meg Nyíregyházait a Béke szálloda alatt az ország első Tüzép mintaboltját a nyíregyházi Tüzép Vállalat. A mintaooltot olyan tüzelő- és építkezési cikkekkel látták el, amely ugyan megvásárolható a Cuíép telepeken fs, de itt kisebb meny- nyiséget is zavartalanul beszerezhet bárki és egy-két csempéért, egy-két «cila gipszért, vujy egyéb szükséges cikkért ruin kell kigyalogoim Tüzép telepekre. S ba'.ekimhet bárki a a TüzéB-cikkek dzsungeljébe. A mintabolt az elmúlt év utolsó negyedében 215 ezer, ez év első begyedében 175 ezer, második negyedévében 237 ezer, míg júliusban és aligusztusban 191 ezer forintos forgalmát bonyolított le. Különösen kelendő mostanában a kedvelt műanyag, a PWC melyből mindig elegendő választék áll rendelkezésre, BALETTISKOLA nyílik a József Attila Művelődéül Házban, az elmúlt év mintájára, j A beiratások szeptember 2—3— 4-én lesznek. Az iskola 10 hónapos, havi tandíj 55.— forint. Két j gyermek után kerek száz forint.* * * I_| a csak azt mérlegeljük, ' l hogy hat általános iskola helyett ma már nyolc dsztály elvégzése kötelező, és hány új iskola, középiskola létesült a megyében, hogy hány szaktanfolyam működik, hogy üzemekben, állami gazdaságiikban hány hónapon keresztül tanul iskolán kívül is szinte az egész dolgozó társadalom, akkor is azt kell mondanunk, hogy az általános műveltség rohamosan emelkedik. De a műveltség emelésének igen fontos módozata az olvasás, a könyv. A közelmúltban három könyvesbolt is volt Nyíregyházán. Aztán majdnem lett egy antikvárium is. Aztán az egyik boltot — a a Beloiannisz téri pavilont — becsukták. Aztán most kitették a táblát az FJK könyvesboltban is: Vevőket nem szolgálunk ki. Mert él tudja látni a könyvforgalmat a könyvesbolt is. De a bölcs megállapodás, amely az Állami Könyvterjesztő '. .nla m es a sZ ive zeti könyvkterfeskédelem. között jött létre, két dologgal nem számol. Az egyik, hogv a jobb áruellátást a nemes verseny Szolgálja a szocialista kereskede7 lemben. A másik: az FJK-könyves- tíólt közönségszolgálatának megszűntével megszűnt a nyíregyháziaknak a részletvásárlási kedvezményé is. Hol maradt a szép jelszó?: „Könyvet minden dolgozó kezébe!“ yb. Többezer torint értékű nyeremény tárgyak a „Keleímagyarországszeptemberi rejtvén) •pályázatán Ma mindössze csali a harmadik rejtvény-szelvényt közli lapunk; de maris je.entös érdeklődést bizonyít a. „Kéletmagyar- órsZág” szeptemberi rejtveny- paiyazatában résztvevők nagy száma. Lzeptemoert rejtény versenyünk nemcsak szórakoztató, de a szerencsés résztvevőit nagy- értékű jutalomiargyaluiüz is hozzájuthatnak a rejtvény-ver- seny végén megrendezett sorsoláson. Nézzük csak a jutalomtárgyakat: 1. díj: Egy darab világiévá rádió. Értéke: 1.580 Ft. 2. díj: Egy darab márkás német fényképezőgép. Értéké: 650.—. Ft. 3. djj: 21 darabból álló szép- irodalmi kiskönyvtár. Értéke: kb. 400.— Ft. 4. díj: (2 drb.) 50—1,50 mozijegyből álló jegytömb. Értéke egyenként kb. 306—300 Ft. 5. díj: (2 drb.) modern villany- vasaló. Egyenként 210.— Ft-os értékben. 6. díj: 11 darabból álló szép- irodalmi kiskönyvtár. Értéke: kb. 200.— Ft. 7. díj: 4 darab 25—25 mozijegyből álló jegytömb. Értékei i egyenként kb. 150.— Ft. 8. díj: 1 drb. kristályváxa, , Értéke: 146.— Ft. 9. díj: (2 drb.) villamos kávé- tőZogcp, ncgyszcmrlycs. Értó.ua egyénként 135.— Ft. • 10. díj: 1 drb. Sárközi fiitó, (Színes szőttes terítő falra, vagy' asztalra.) Értéke: 129.— Ft 11. díj: 1 drb. kristályváza. Értéké: 127.— Ft. A felsorolt jutalomtárgyakat rövidesen megtekinthetik olvadóink az Állami Áruház kirakatában. A mozijegyekről még annyit, hogy azokat akár városi, vagy akár vidéki pályázóink nyerik, a jegyek minden moziban érvényesek. Rajta tehát! Figyeljek óivá-; sóink minden nap a rejtvény-’ kockát lapunkban, fejtsék meg a rejtvényeket, a megfejtést a kivágott rejtvény-szelvényekkel együtt küldjék be szerkesztőségünkbe, aztán fordulhat a szerencsekerék ! Utólagos megjegyzés a „Római vakáció'Mioz István, Balogh ArArüs,. Bdlógli Mihály, Orgován Józsefné, Makula Karolina, Makula Erzsébet és az ifjabbak, az ötéves Makula Béla és a 9 éves Rostás Gyula. A Cigány-Népiegyüttes vezetője Lakatos Vilmos, aki a napi munka után szabad idejében vezeti az együttes próbáit és irányítja a | játékokat. Ha sikerül műsorukat tovább tökéletesíteni és a legszükségesebb kellékekkel ellátni, titkolt számításuk, hogy szélesebb körben is bemutatkoznak. (P, G.) emrég mutatta be 1 ” a nyíregyházi Béke rrtozí a „Római vakáció” című amerikái filmet, amely a városban a várnáiul ián megfelelően közönségsikert aratott. A „Római vakáció” (PécK-Hepburn) nem kimagasló alkotás — még közepes Sem — tártalma is agyoncsépelt: tragikomikus szeretem egy hercegnő és egy szegény újságíró között, olcsó romantikus történet kacagtató ötletekkel, egy adag verekedéssel, egy adag közlekedési balesettel s az egész csöpögő szirupba mártva. Ez a film tipikus kispolgárt gondolkodást árasztó1, kispolgári tnentalításhak megfelelő volt. Itt tegyünk egy kis kitérőt, hogy pontosabban megértsük egymást. A nyugati filmgyártás a nagytőke kezében van — a legfelső körök, a mágnások, a kivételezettek kivételezettjei irányítják a filmvilágot, szabják meg irányát, szellemét. A fő cél a pénzszerzés. Kezükben a film üzlet. Nos, éppen eb- jből a fő elvből kiindulva vizsgálják és keresik azt 'a réteget — illetve már megtalálták —, amelyik tömegénél és viszonylagos jóléténél fogva a legalkalmasabb piacot jelenti a filmszínházak számára, amely rétegből a legtöbb néző kerülhet ki a kapitalista országokban Ez a réteg a kispolgárság. A kispolgárság még megveheti az aránylag olcsó mozijegyeket, másrészt a kispolgárságnak van a legkevesebb szellemi ellenállása, önálló árculata s a legkönnyebben hajlítható, irányítható a nagy kapitalista törekvések érdekében. (Gyarmatosító szellem; nacionalizmus, kozrhopolitjzmus, Sovinizmus stb.) A kapitaliStá Mtárgyár- tás tömegbázisa tehát a kispolgárság. Következésképpen a szellemi irányítás megőrzése mellett a tőkés filmgyártás arra törekszik, hogy filmjei a kispolgári gondolkodás szellemében készüljenek Erre most nem szükséges külön példákat felhozni. Ám a kispolgárok között is vannak, akik ellene vannak bizonyos előítéleteknek, bizonyos tekintetben liberálisok, refcrmszelleműek. És pedig igen jelentős tömegben. A kapitalista lilmgyártásnak ezzel számolnia kell; azaz ki kell elégítenie az ilyen igényeket is. Nos, az előítéletek elleni küzdelem milyen területen a legve- szélytelenebb és ugyanakkor legszimpatikusabb is? Milyen területen lehet a legtüzesebben kielégíteni a kispolgári liberálisokat, s ugyanakkor a legügyesebben elvezetni a lényeges társadalmi dolgok mellett? Ez a terület a szerelem! Hát nem vonzó egy kispolgári liberalista számára az, hogy a filmen egy szegény újságíró oly ügyesen küzd az elérhetetlen hercegnő kezéért és jaj, hát nein könnyekig hiegható, hogy a bájos hercegnőcske csak egy nap és egy szaka lehet boldog hah! nem szörnyű, hogy még a mai világban vannak hercegnők és szegény újságírók, akiket feudális előítéletek választanak el egymástól?! Nemcsak a Római vakáció volt ilyen ügyeskedő, szemfényvesztő film, hanem találtunk a régi magyar filmgyártásban is példát rá. Például a ejés Dankó Pisiért. Nem ugyanaz-e a történet ázzál kibővítve, hogy a szegény nótaszerző megszökteti a földesúr lányát? S itt van lényegében a bűvészkedés lényege és célja, társadalmi mondanivalója: ha az előítéletek ellen akaíjsz küzdeni, maradj a szerelem területén. Lányszök- tetésből még nem robbant ki forradalom! Lényegében a Dankó Pista felújított kiadása a Feketeszem éjszakája című, most bemutatott film is. Magyar—francia koprodukció. Azaz szocialista és kapitalista filmgyártás közös terméke. Több nem Is igen lehetett ez a film, mint aim. Lehet, hogy egyesek, az elmondottakra azzal válaszolnak, hogy : „nagyképű fecsegés. A filmet sokan nézték meg, rftármiiit a Római vakációt, a film jó volt.” Erre csak egy lehet a felelet: nem a film volt „jó”, hanem még igen erős szemléletünkben a kispolgári, s ezért nem vesszük észre mindig azt, ami számunkra ér-’ téktelen. Soltész István,
