Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-04 / 208. szám

VtMf proletariat egy««Ol/etté XV. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM Asa SO fillér 1958. szeptember 4, csütörtök CODDDaDaanDODDüaaDDDmmnnnnnnnnnnnnnnnnnnnr ÍV ein érünk ró! J úlius 30-án megyei tanácskozásra jöttek össze a ter­melőszövetkezetek elnökei, párttitkárai, hogy meg­vitassák a szövetkezeti mozgalom előtt álló közvetlen felada­tokat. Az aktívaülés egyhangúlag megállapította, hogy min­den feltétele megvan annak, hogy már a következő hetekben is számos dolgozó paraszt válassza a szövetkezeti gazdálko­dást. Az aktíva ezt elsősorban arra alapozta, hogy a termelő- szövetkezetek általában túlhaladták a kisparasztok életszín­vonalát, számos helyen felveszik már a versenyt a közép­paraszti jövedelemmel is. Reális volt az a megállapítás, hogy megvan a lehetőség a gyorsabb ütemű számszerű fejlesztésre? Ezt nem kisebb dologok, mint a tények igazolják. Augusztus hónapban 506 dolgozó paraszt 3264 hold földdel gyarapította a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteket. Ez idő alatt 18 új szövetkezet alakult. Történt előrelépés az alacsonyabb szövetkezeti for­mákban is, habár itt a lehetőségekhez mérten sokkal kiseb­bek az eredmények. Szép eredménynek mondható ez a fejlődés az ellenforra­dalom ideológiai és gazdasági kártevése után. Sikernek mondható azután ítélve is, ahogy néhány hónappal ezelőtt még vélekedtek egyes felelős falusi vezetők a termelőszövet­kezetek számszerű fejlesztéséről. Az élet ezeknek a kételke­dőknek nagyrészét meggyőzte, vagy meggyőzi állításuk hely­telenségéről. A sikerek elsősorban ott születtek, ahol a párttitkárok, tanácselnökök és maguk a párttagok láttak agitációhoz, illetve mutattak jó példát. Laskodon Varga Sándor párttitkár volt a szövetkezet alakításának a kezdeményezője, ő lett az elnöke az új szövetkezetnek. Székelyben Hliva Ferenc képviselő írta alá elsőként a belépési nyilatkozatot. így sorolhatnánk tovább a vállaji, a beregsurányi, vagy a többi kommunisták pédamutatását is. Eredményeinkre büszkék vagyunk, de elbizakodot'tak nem lehetünk. Nem mindenütt dologoznak még úgy a község vezetői, mint Beregsurányban, ahol 30 nap alatt 3 új tsz ala­kult. Ez a követelmény magas is lenne. De a „ráérünk még” és a papíron való tervezgetés bűvköréből nagyon sok helyen ki kellene már lépni. Olyan községekbe, mint Nyírkárász, Rohod és még vagy 80—100 helyen, ahol nagyhírű szövetke­zetek vannak és a dolgozó parasztok érdeklődnek is, sürgő­sen meg kell nyitni a kapukat. Menjenek el a szövetkezetek tagjai a dolgozó parasztokhoz és mondják el eredményeiket. Mert eddig nem volt így, amit az is mutat, hogy a szom­szédos Nyírmadán nagyobb az érdeklődés a rohodi Üj Élet Termelőszövetkezet iránt, mint a saját községükben. Nyír- madáról már többen jelentkeztek felvételre a rohodi tsz-be. Több jól működő szövetkezetben olyan érvet hoznak fel, hogy azért zárkóznak el az új' tagoktól, mert kevés a földjük. Szinte minden községben jelentős állami tartalékterület volt kishaszonbérletben, amit most a termelőszövetkezetek kap­nak meg hasznosításra, ez megoldja a problémát. Azt is mondják, hogy csak a íöldnélküliek érdeklődnek a szövetke­zeti gazdálkodás iránt. Ez sem helytálló, különösen nem az erős, jól gazdálkodó szövetkezetek esetében. Ahogy Bereg­surányban, Székelyben, a nagykállói és a tiszalöki járás né­hány szövetkezetében középparasztok lettek szövetkezeti taggá, úgy máshol is megvan ez az érdeklődés. A föld tehát így is szaporodhat. A termelőszövetkezeti mozgalom első számú agitátorai a szövetkezet vezetői, kommunistái, a község vezetői. De az egyes tömegszervezeteknek, elsősorban a földművesszövetke­zeteknek az eddiginél nagyobb részt kell vállalniuk ebből a munkából. Elsősorban saját kereteik között, az alacsonyabb szövetkezeti formák kialakításában. A „dzsungel“ gyümölcsö­sök szakcsoportban való felújításával, vagy a burgonya, cukorrépa egy dűlőbe való vetésének szervezésével és még sok egyéb társulás szervezésévél előrevinnék a munkát. Sokféle lehetőség van mindenütt,- csak fel kell rá figyelni Javaslatokat kér a városi tanács NYÍREGYHÁZA 1959. ÉVI FEJ­LESZTÉSI TERVÉHEZ Nyíregyháza városi tanácsa minden évben készít városfejlesz­tési tervet. A terv készítésének célja az, hogy elősegítse és meg­gyorsítsa a város fejlődését, fel­használva a helyi erőforrásokat. A tervek szerint sok olyan dolgot valósítottak meg, amelyek váro­sunk lakóinak hasznára lettek. Most ismét javaslatokat kér a városi tanács a város jövő évi programjának összeállításához. — Elsősorban olyan javaslatok kel­lenek, amelyek a lakosság minél nagyobb részének érdekét szolgál­ják, s amelyeknél jelentős társa­dalmi segítség kínálkozik. A javaslatok beküldési határ­ideje: szeptember 13. Hargitai Ferenc a nyíregyházi repülőtérről (Riport a 6. oldalon.) gyakorlatra indul. — (Hammel felv.) Próbaüzemei a 1 iszalöki Erőmű második turbinája A Ganz-gyári és a Klement Gottwald-gyárak, valamint a Ti­szalöki Vizierőmű Vállalat dolgo­zóinak több hónapos megfeszített munkája és jó együttműködése tette lehetővé, hogy a II. számú turbina egy hónapos próbaüzemel­tetését megkezdhették Tiszáinkon. Külön dicséret illeti Járcsics Ist­vánt, Tucsányi Istvánt és Kormos Illést, Doma Istvánt, akik egy szombat délutánt és vasárnapot is feláldoztak és elvégezték az alvízi betétgerendák kiemelését. A szerelési munkáknál a határ, idő lerövidítésével sok pénzt ta­karítottak meg. A vállalat vezetősége a kor­mány takarékossági felhívása alapján megalakította a taka­rékossági bizottságot, amely kidolgozta a vállalat 1958. évi takarékossági feladattervét. A vezetőség, az üzemi bizottság, a pártszervezet és a KISZ-szervezet vezetősége megtárgyalta azt, majd a termelési tanácskozáson üzem­részenként beszélték meg az in­tézkedési tervet. Az anyagkészlettel való jobb gazdálkodással az évvégéig 105 ezer forintot takarítanak meg. A gibárti telepen beren­dezéseket szabadítanak fel, amit tervszerint mintegy százezer forintért fognak ér­tékesíteni. Biztosítják a vízmennyiség maxi­Az cpííwmunkások szállásán Több mint száz építőipari dolgozónak nyújt most otthont az Árpád utcai munkásszállás. Szerdán ellátogattunk az epítőmunkások második otthonába. Dalos bácsi, az új gondnok újságolta, hogy bíráló cikkünk óta megváltozott az élet és a hely­zet a munkás szálláson. Ez mindjárt fel is tűnt, amikor az udvarra léptünk: Nyoma sem volt már a szennyviztócsának s eltűntek a lim-lomok, a szemétdombok. Az udvar tisztára seperve, és a virágágyak gondozva azt tanúsították, hogy jó gazdája van már a szállásnak. Bizony jó volt, hogy Tölgyesi elvtárs, — aki a tanulók neveléséért felelős — szigorúbb kéz­zel fogta meg a fiatalokat. A hálószobákban is példás már a rend, a tisztaság. Az ablakokon tiszta a függöny, az ágyak is takarosak. Megja­vították a leszaggatott villanyvezetéket, a rádiót és Szendrei Jóska másodéves kőműves tanuló visszafalazta a duhajkodásban helyéről kiszakí- tot ajtót. A szekrények nagyobb részéj. kiiavi- tották, működik a zuhanyozó, a mosdó. Sólyom Józsefné, a főszakács arról beszél, hogy a vezetőség intézkedett, jó már füst- és gőzelszívó berendezés, jól működnek az üstök. Lebetonozták a helyiségeket. A konyha főztjével elégedett az ott étkező négyszáz dolgozó. Szerdán reggeli feketekávé és gyümölcsíz yolt. Az ebéd: húsleves, paradi­csomos káposzta, hús és körte. A vacsora sertés- pörkölt. Az udvaron fiúk sütkéreztek a napon. Or­vosi vizitre jöttek. Valamennyien mcst szer­ződtek három évre festő tanulónak. Hajdú Pista például Végardóról jött, és több vidéki tár­sával a munkásszálláson fog lakni. A fiúk tele vannak feszült várakozással és örömmel, s máris festeni, dolgozni szeretnének, örültek amikor megtudták, hogy a szerződés szerint fizetést kap­nak és naponta egy forintért teljes ellátást; Velük is népesebb lesz a munkásszállás, amely most már kielégíti az igényeket. O. A. mális felhasználását, ami által több energiát termelnek, és a ter­melési költségeket mintegy 15 szá­zalékkal csökkentik. A foglalkoztatottság felül­vizsgálásával és munkakörök összevonásával létszámcsök­kentést érnek el. A szállítá­soknál a gépkocsik jobb ki­használásával, az utazási költségek csökkentésével újabb tízezer forintokat ta­karítanak meg. A takarékossági intézkedési tervek megvalósítását havonta ellenőrzik és megbeszélik a soron., lévő feladatokat. A legnagyobb problémát most a tervbevett úszó jégterelő okozza, aminek megépí­tésével nagy kiadást kerülhetnek el és biztosíthatják a zavartalan áramtermelést. kiváltságlevele is, mely a nemes vármegyének és a városi nemes­ségnek korábbi befolyásál jelen­tősen csökkentette, s Nyír igyhá- zát „szabad és priyilegiált‘' város­sá tette. E kiváltságlevél kihirde­tésének most van 120 éves évfor-< dulója. A dohány Szabolcsban a leg­hasznosabb növényféleségek «gyike. A hozzáértő, gouuos gazdának — aki nem sajnálja a munkát — évről évre magas jö­vedelmet biztosít a termése. A köveik jí o tér. • .. , evre rö­vid időn belül megkezdődnek a szerződéskötések. Azonban a jö­vő évi termeltetési szerződések merőben mások lesznek az eddi­giektől. Az új termelési árrend­szerrel az állam a minőséget akarja biztosítani, természetesen a mennyiség fontossága sem ma­radhat el. Ennek érdekében meg­szűnt a többtermelési prémium, amely arra sarkalt so.: termel .i,. hogy a mennyiséget duzzassza, s ne fordítson gondot a minő­ségre. Lényeges emelés történt az osztályonkénti egységé-aknái úgy, hogy a magas jövedelem a minőségi termelésén keresztül jelentkezik. i_:ss c.iasonlítva az idei és a jövő évi árakat, nagy különösé, get látunk az utóbbiak javára. j gy v,iu;-os eisóc talyú Szabolcsi dohányért fizettek 1680 forintot, az új ár 2265 forint lesz. A világos II. ára 1365 fo­rint volt, s jövőre 1846 forint «esz. A oa -na, sinntaüa.i i osz­tályú dohány régi ára 1235 fo­rint, az új 1485. — A Hevesi dohány árat is felemelték. Első­osztályú zölddohány mázsájáért eddig 175 forintot fizettek, jövő­re 270 forintot adnak egy mázsá­ért. A II. osztályúért a 120 forint helyett 185-öt fizetnek. A III. 60 forintos mázsánkénti árával szemben 90 forint lesz jövőre. A Szabolcsinál is, de különösen a Hevesinél erősen érvényesülni kell a minőségi kikötésnek. Téli forgalomra készül Sóstó Sóstógyógyfürdő az elmúlt esztendő óta rohamosan fejlődik.' Két mélyfúrású melegvizkúttal rendelkezik, korszerűsítették a fe- det uszodát, s további építkezések vannak folyamatban. A város fürdőigényét teljes egészében már Sóstó fogja ellátni. Nőtt a vil­lamosvasúti forgalom is, tanúi lehettünk a nyári idényben annak elégtelenségén. Most a vállalat azzal a kérelemmel fordult a MÁV igazgatóságához, hogy a kocsiforgalmat megfelelő számban és a téli idényre való tekintettel fűthetöséggsl valósítsa meg. Sóstó, minti téli kirándulóhely, legalább annyi szórakozással biztat majd ezen a| télen, mint szolgált a nyáron. Szállj magasra, gépmadár Levéltári kiállítás Mint már hírt adtunk arról, hogy a történeti hét hereiében, azzal egyidőben a megyei levél­tár kiállítást rendez Nyíregyházán az ősz folyamán. A kiállításra ke­rülő eredeti Bocskai, Zrínyi Ilona, Kossuth iratok mellett látható lesz majd Nyíregyházának az a D já minőség iá árral párosul Manas áivéíeli árak a iíívöévl dohánytermelési szerződéseknél

Next

/
Thumbnails
Contents