Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-26 / 227. szám

2 «ELFTM AGT A BORSZAG 1958. szeptember 26. péntek TISZTULÁSÉ FOLYAMAT PÁRTSZERVEZETEINK 9 9 00 NYIRKÁTÁN Ebben %z esztendőben há­rom embert zártak ki a pártból Nyirkátán. Csák Mihályt, Tóth Ferencet és Kormos Józsefet. Valamennyi súlyos hibát • köve­tett el. Visszaélések a bizalom mai, egyesek megkárosították a nép vagyont, Kormos meg nem sokba nézte a párttagsági köny­vet, nem járt gyűlésre, a tagdíj- fizetéssel is bajok voltak nála. Helyesen cselekedtek a kátai kommunisták. Intézkedésük el­ismerést váltott ki a falu dolgo­zóiban. És ez a két jelenség együtt mutatja azt, hogy egy­részt ma már a pártszervezetek önállóbbak, mint egykor, bátrab­ban hozzányúlnak kényesnek lát­szó problémákhoz is, másrészt pedig a dolgozók örülnek annak, ha látják, hogy a kommunisták kisöprik maguk közül az olyano­kat, akik érdekből, haszonlesés céljából léptek soraikba. A dolog eddig rendjén is van. No, de mit mondanak a be­csületes pártonkívüli dolgozók? Azt, hogy előbb nem tudták a kommunisták, hogy kik ezek az emberek? És jogosan teszik így fel a kérdést. Annál is inkább mert a három kizárási eset mel­lett van egy negyedik is, Panko- tai György példája, aki viszont kilépett a pártból. Miért, mi ve­zette erre, hiszen néhány hónap­ja kérte a felvételét? Nem titok, hogy Pankotainak csak addig volt jó a párt, amíg a fia beju­tott a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára. így,már többet láthatunk, ala­posabban gondolkodhatunk azon, hogy vajon igazat beszélnek-e a pártonkívüliek. A kizárások mu­tatják, hogy vigy áznak a pártra, annak egységére a kátai kommu­nisták. Igen, vigyáznak, de n e m eléggé. Pankotai kilépése is ezt bizonyítja, hiszen tanulság­képpen megállapíthatjuk, hogy körültekintőbben, nagyobb fele­lősséggel kellett volna eljárniok akkor, amikor ezek az emberek kérték felvételüket a pártba. Lehet-e ezek után azon cso­dálkozni, hogy nem kérik felvé­telüket a pártszervezetbe a dol­gozó parasztok? Nem lehet. A bírálókészség meg van az embe­rek részéről. És ez mutat vala­mit. Azt, hogy megmondják az igazat, véleményt nyilvánítanak egves kérdésekben a kátaiak, csak arra van szükség, hogy job­ban figyelembe vegyék ezeket a pártszervezet vezetői. Nagy szük­ség van erre. hiszen a kis lét­számú, alig tizenhárom tagot számláló pártszervezet csak úgy tud igazán jó munkát végezni, ha összeforr az emberekkel. És igaza volt a tíz holdas Cséke Já­nos, bácsinak, aki pontosan ezt hiányolta. Bár elmondotta, hogy az .utóbbi időben van javulás, és ez közelebb viszi a dolgozókat a ' pártszervezethez, de többet várnak. 0 Es ebben is igazat kell adni az embereknek. Vari bizonyos­fokú közömbösség egyes pártta­gok részéről a közös, a falu fej­lődését előrevivő munkákat ille­tően. A tanácstagság egy részé­nél is tapasztalható ez, ami szin­te visszahúzó erőként akadályoz­za a pezsgőbb, termékenyebb po­litikai, gazdasági és kulturális élet kibontakozását a faluban. Sokat tett és tesz a falu erejé­nek átfogása érdekében a nép­front-bizottság amelynek élén olyan kommunista áll, mint a közszeretetnek örvendő Nagy doktor, mégis azt kell monda­nunk: ha tovább akarnak előre­jutni a fejlődés létráján, akkor termékenyebb kapcsolat megte­remtésén kell munkálkodniok a kommunistáknak. Ez a bizalmat érlelő, ter­mékenyebb kapcsolat már érez­teti hatását az eredményekben. A pártszervezet a kizárások óta egységesebb, nagyobb gondot fordítanak a pártvezetőség tagjai a fegyelem megkövetelésére és betartására. Bár igaz, hogy van­nak még elvtársak, akik külön­böző okokra való hivatkozással nem végeznek pártmunkát, mé­gis azt kell mondanunk, hogy elindult a nyírkátai pártszerve­zet a botlástól mentes, a párt­egységre ügyelő helyes úton, amely eredményeket szült. Tizenhét taggal százötven hold földön működik ma már a Dózsa téesz. S miért? Azért, mert kommunisták, a falu vezetői egységesen foglaltak állást ab­ban a korábban vitatott kérdés­ben: beszéljenek-e arról az em­berekkel, vagy sem. Gyarmati Sándor idős párttitkár, Balogh Gusztáv, a nagy munkabírású, fiatal de meggondolt és határo­zott tanácselnök, dr Nagy István a népfront-bizottság elnöke sok­szor váltottak szót az emberek­kel. Ma már tíz dolgozó paraszt harminc hold gyümölcsösben szervezte meg a szakcsoportot. Tagja ennek a párttitkár is. És még gondolkodnak az emberek. Születésben van egy dohányter­melési társulat is, megalakult tizenhét dolgozó paraszttal a víz­gazdálkodási egyesülés, akik kö­zös erővel 150 hold földről akar­ják levezetni a vizet, hogy ter­mékennyé tegyék a talajt. Jó eredmény ez, mutatja, hogy az emberek fejében olyan tisztulási folyamat van kibontakozóban, amely a közeljövőben a több mázsa gyümölcsben, dohányban, almában, kenyérnek valóban, húsban stb. érezhetik majd hatá­sát és egyben bizonyítja az ösze- fogás nagy jelentőségét. Most, hogy vélekednek a dol­gozó parasztok? Sokan úgy, mint a középparaszt Cséke János, aki a következőket mondta! „Ha fe­gyelem lesz a téeszben, akkor nem lesz baj- Ügy látom, az el­nök, Varga János, talpraesett ember és jó kerékvágásban ve­zeti a közöst. Megígérte — mint a népfront embere is — segít, hogy a dolgozó társaimmal együtt megismerjem a szövetke­zet eredményeit.” Az öreg Cséke tudja, hogy ez sokat jelent, s úgy beszélt róla. mint akinek köze van a szövetkezethez: „Ha látom, hogy jól haladnak a munkák, be­Tticlja-e a balkéz, hogy mit tesz a jobb? Volt már arról szó, nem is egy­szer, hogy a tanács átveszi a 13. sz. Autójavító Vállalat nyíregy­házi két műhelyét. A vállalat központja ezt úgy akarta meg­oldani, hogy az átadásra ne ma­radjanak itt értékesebb gépek. Azok nélkül viszont az átvétel­nek nem sok értelme lett volna. Az elvitt, majd hónapok múlva viszahozott esztergapadnak na­gyon örülnek a kettes számú te­lep dolgozói, mert nagy használ veszik a termelésben. Nemrég azonban elvitették onnan a be épített kocsiemelőt azzal az in­dokkal. hogy „nincs kihasznál­va*’. Másfelől azonban közölték, ■ hogy több mint egymillió forint beruházást fordítanak 1959-ben az autójavító műhely fejleszté­sére, hogy a Berva mopedek és a Csepel Panni robogók garan­ciás javítását, valamint autó­szervizt is végezhessenek. Szűk. ség lesz kocsieme'ökre. Vissza- hozák majd azt, amit elvittek? csületes úton, én is közejü me­gyek.” S ez a vélemény eléggé általános a dolgozó parasztok kö­rében. No, persze, akad hiba is. Töb­bek között az, hogy az ecsedi gépállomás elfeledkezett néhány napig szántási kötelességéről. A kommunistáknak, a vezetőknek erre figyelmeztetni kell a gép­állomásiakat. A másik az, hogy rosszindulatú hírek terjednek el a szakcsoporttal kapcsolatban. Ne hallgassanak ezekről, hanem mondják meg az embereknek az igazságot. Többen szóvátették. hogy a párttitkár, Gyarmati Sándor beszélt a téesz mellett, de ö maga nem lépett be. Nos, ez igaz, de... Tudják meg az em­berek — és beszéljen erről a tit­kár is —, hogy ő is téesz tag lesz, csak nem akar üres marok­kal indulni. A sok ezer forint értékű tár­sadalmi munka, amelyet az is­koláknál, az útak, hidak, járdák, a lisztcsere-telep, a fásítás, a parkosítás érdekében végeztek, továbbá a téesz, a társulások megalakításában nyugszik, mu­tatja: tisztulási, fejlődési folya­mat indult meg Nyirkátán. Ügyeljenek erre a kommunisták. Vigyázzanak arra, hogy rendes mederben, a néppel összeforrva történjék a vezetés. És akkor nem lesznek botlások, erős és még egységesebb lesz a pártszer­vezet Farkas Kálmán. ELETEBOL R sóstóhegyi Rákóczi Tsz-nek nyújtott segítségről tárgyaltak a Nyírségi állami Erdőgazdaság pártszervezetének vezetőségi ülésén A Nyírségi Állami Erdőgazda­ság már hosszabb ideje patro­nálja a sóstóhegyj Rákóczi Ter­melőszövetkezetet. A gazdaság kommunistái, a vezetőség tagjai nagyon komolyan veszik ezt a munkát, melyet bizonyít az is, hogy a szeptemberi vezetőségi ülésen egyik pontként a szövet­kezet problémáival foglalkoz­tak. A vezetőség részére Ke- ményffy István készített rész­letes jelentést, melyben vázolta az elért eredményeket, a problé­mákat és a feladatokat. Meg­állapították, hogy az egyik gon­dot a szélvihar okozta a szövet­kezetnek, mert mintegy 100 mázsa alma hullott le. Ennek az értékesítéséről gondoskodni kell. Javasolták a szövetkezet veze­tőinek, hogy a hullott almából főzzenek pálinkát és így bizto­sítsák a felhasználást. A hullás ellenéi-e — mivel minden mun­kát időben végeztek el a szö­vetkezetben — jó termésre van kilátás. A vezetőség megállapí­totta, hogy megfelelő az a segít­ség', amelyet a gazdaság dolgozói adtak a termelőszövetkezetnék. Különösen Keményífy István érdemel dicséretet, aki kétheti n- kint rendszeresen felkeresi a szövetkezetieket, és tanáccsal látja el őket. Eddig mintegy 850 munkaórával segítették -a gazdaság dalgozói a Rákóczi Tsz-t. Javasolni fogják azt is, hogy a 10 darab tenyésztésre nem al­kalmas anyakocát hízóként érté­kesítsék, és helyettük fehér hússertés anyakocákat állítsa­nak be. Szó volt arról is, hogy a tehénlétszám emelését js java­solják, mert megfelelő istálló áll rendelkezésre. Az agronómus a jelentésben felhívta a pártve­zetőség figyelmét arra, hogy a termelőszövetkezetben kihaszná­latlanok a baromfiólak, ahol nem nagy befektetéssel 200 ap­rójószág nevelését tudnák bizto­sítani. A vezetőség megvitatta a je­lentést. Felszólaltak a vezetőség tagjai, és úgy döntöttek, hogy a megbeszélés eredményeiről tájé­koztatják a tsz vezetőségét. GAZDATANÁCSADÓ: Csávázzuk vetőmag-vainkat! hatást gyakorol, s ennek követ­keztében a fejlődő fiatal növény könnyebben jut át a veszélyes időszakon. A porcsávásán Erre bevált szer a GERMI- SAN porc^ávázó szer. mely hi­ganytartalmú és 1 mázsa velő­mag csávázásához 20 dekagramm szer szükséges. A porcsávázást csak tiszta (kőüszög-puffancsok- tól mentes) vetőmagnál alkal­mazhatjuk eredményesen, ezért előfeltétele a vetőmagtisztítás. GERMISAN porcsávázószert a lenfenésedés, lenragya (pazmó) és a búzavetőmagvak porcsávg- zására használják. A csávázási erre - célra szolgáló porcsávázó készülékben végezzük el. Fahor­dóból házilag is elkészíthetjük ezen készüléket. A gyári készí­tésű vasherdót is igen jól hasz­nálhatjuk csávázásra. A hordót forgatókar segítségével legalább 5 percig forgat juk, lassan, egyen­letesen, hogy a hordóban levő minden szem vetőmagra a csá­vázó poroldat rátapadjon, illetve teljes bevonja azt. Ezután a mag azonnal elvethető vagy száraz helyen tovább tárolható. A GERMISAN porcsávázó szer gombaölő hatását olymódon fejti ki, hogy a szerrel bevont vető­magon a talajba jutva a nedves­ség hatására feloldódik a szer, s így az üszögspórákat elpusz­títja. A porcsávázószer azonban csak kellő nedvesség mellett ad kifogástalan eredményeket/ Ügy a nedves, mint a porcsá- vázásnál tartsuk be az előírásos óvórendszabályokat, egészségvé­delmi utasításokat, mert mind­két szer erősen mérgező hatású. A szer vásárlásakor a kiszolgáló boltnál mindenkor kérjük a használati utasítást. Szilvássy Jóis^J a Miinőszer.-kirendeltség vezetője menysegu potoldattal kell a hor­dóban, dézsában levő alapoidatot feltölteni. A 80 liter szeriében 25 kiló vetőmagot 15 percig kell áztatnunk úgy, hogy a magot a lé égj* tenyérnyire ellepje. A magot közben kevergetjük és a szer színére feljövő hibás szeme­ket és puffancsokat leszedjük és megsemmisítjük. Majd min­den további 25 kiló vetőmag megfürösztése után búzánál 4, árpánál 5, zabnál 6 liter pótol­datot öntünk a hordóban levő alapoldathoz. Az így 3 mázsa vetőmag csávázása után új alapoldatot készítünk. A megcsá­vázott magot tenyérnyi vastag­ságban kiterítjük és megszárit- juk. Ez a vetőmag aztán azon­nal, vagy néhány héten belül elvethető. A vetőmagot a csáva­lében megáztatott és kiszárított zsákokba szedjük fel. A HIGOSAN csávázószei ki­tűnő hatású és biztos védelmet nyújt az őszi és tavaszi búza kő ■ üszögje, az őszi és tavaszi arpa fedett üszögje és a zab por- üszögje ellen. Előnye, hogy a spórákat teljesen elpusztítja, az előírt töménységű oldat haszná­latánál és a csávázási idő betar­tásánál nem csökkenti, hanem elősegíti, meggyorsítja a csírá­zást, mert serkentő (stimuláló) A legmegfelelőbb védekezési eljárás a higanyos nedves csá- vázás, vagy az ugyancsak higa­nyos porcsávázás. A nedves csávázási a Linhadt- féle kosaras kádcsávázássaj vé­gezzük, vízben oldott vegyszer­rel csávázunk és ezzel a vető­mag felszínére tapadt spórákat pusztítjuk el. A Linhardt-réle kosaras kédcsávázás a követke­ző: felhasználunk lehetőség sze­rinti nagyságú fahordót, dézsát, melybe a vegyszeres lé kerül, és a hordóban, kádban elférő kosa­rat kibéleljük ritkaszövésű zsák­vászonnal. A kosárba kerül a vetőmag. A kosarat a benne levő vetőmaggal a hordóba mártjuk, illetve a hordóba tesz- szük és a csávázási az alantiak. ban ismertetett eljárással foly­tatjuk. A nedves csávázási mód igen bevált csávázási mód, fő­leg ott, ahol a vetőmag szárítása nem ütközik nehézségekbe. A csávázáit a Földművelés ügyi Minisztérium a jelenlegi HIGOSAN-készletekre a köve.- kezö képpen szabályozta: a 1a- sakban levő 200 gramm (20 de­kagramm) HIG03AN-csávázó- sZert 80 liter vízben kell felol­dani. tehát az.eddigi 0,20 száza­lékról 0.25 százalékra kell fel­emelni. Ugyanígy elkészített tö­üszögkár lehet látható és rejtett. Látható, mikor a szemek pusz­tulnak el, rejtett, mikor a csira­növény pusztul el. (A csiranö­vény a télnek nem tud ellenáll­ni.) Áz üszögfertőzés a termelés 15—20 százalékát képes elvenni, mely nemcsak a termelő gazdá­nak, hanem az egész népgazda­ságnak is tetemes kárt okoz. Erősen fertőzött évben többmil­lió mázsa szemtermés-veszteség is előállhat. Kárt okozunk akkor is. ha nem megfelelő csávázási végzünk, illetve ném tartjuk be a csávázási előírásokat. Hogyan csávázzunk ? A gabonabetegségek közül a legsúlyosabb kárt az üszögfer­tőzés okozza, mely jelentős szem veszteséggel jár, ezenkívül rontja a búzaliszt és korpa mi­nőségét is. A kőüszög rendsze­rint a csépléskor fertőz, ilyen­kor az üszögpuffancsok felre­pednek és az üszögspórák a ga­bonaszem felületére tapadnak, majd a spóra a vetőmaggal a talajba kerül. Itt behatol a csi­rába (csirafertőzést idéz elő), és a növénnyel együtt fejlődve a kalászba jut. A fertőzés csak kalászhányás után látszik. Az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents