Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-25 / 226. szám
4 1053. sMptemhw 85, csütörtök KEMmHAOTAROBRZAO Hadiállapot kezdődön a mai nappal a nyíregyházi és a nagykállói úttörő csapatok között A gyönyörűen megrajzolt iniciálék még tekintélyesebbé teszik a hatalmas papírtekercsre vetett ultimátumot, melyet a nyíregyházi úttörők küldtek titkos futár- szolgálattal a nagy- kállói úttörő csapatokhoz. Ha idézünk egy pár sort az ultimátumból, mindjárt fény derül a hadüzenet céljára. „Felderítésből eredő híreink szerint önök súlyosan megsértették Császárszállás tanulóit azzal, hogy velük egyáltalán nem törődnek, nem segítenek a csapat megalakulásában. . .. Ezek a pajtások pedig nagy segítségükre lehetnének abban — nemcsak Önöknek, hanem az egész megyének —, hogy történelmileg hiteles adatok alapján feldolgozzák megyénkben a legnagyobb csata történetét, amely 1944. novemberében szabadságunkért folyt.” Ennyit egyelőre az ultimátumból, mert itt mindjárt meg is kell jegyeznem, hogy a szeptember 28-i nagy csatát a jegyzékben foglaltakon túl a Néphadsereg Napjának tiszteletére rendezik úttörőink. Ebben a hatalmasnak ígérkező számháborúban akarják megmutatni, mennyit tanultak, mennyire vannak felkészülve a próbázá- sok anyagából. Különös jelentőséget ad a „hadijátéknak" az, hogy 1944. novemberében Császárszálláson zajlott le a legnagyobb csata megyénkben a német fasiszta és a felszabadulásunkért bátran, elszántan harcoló szovjet csapatok között. Erről úttörőinknek az egyik meghívott veterán tart hiteles beszámolót a délelőtti „hadműveletek" végeztével. A hadititkok megsértése nélkül is elárulhatunk annyit, hogy Nyíregyházáról 14 úttörőcsapat közel 700 úttörővel indul rohamra, a nagykállói járás ugyancsak 700 úttörője ellen, Az előőrsök, felderítők, tereprendezők már szombaton éjjel elfoglalják hadállásaikat. A kémszolgálat már ma munkába kezdett. A csapatok részben kerékpárral (szülői fedezet mellett), részben vonaton érkeznek a harctérre. Üttörőink lázas izgalmát és nagy harci kedvét mi sem jellemzi jobban, minthogy a tervezett tokaji kirándulás helyett inkább a harci játékokat választották és máris szorgalmasan gyakorolják a kar- és sípjeleket, i. Honvédségünk igazi bajtársiassággal siet az úttörők segítségére. A nyíregyházi c*aVITA Milyen a jó asszony? Nemrég cikk jelent meg lapunkban arról, hogy milyen a jó asszony. Egy nyíregyházi levelezőnk elmondta a véleményét. Azóta szerkesztőségünkhöz több levél érkezett a cikkel kapcsolatban. Az alábbiakban néhány beérkezett levélből részleteket közlünk. hegyen a szó nemes értelmében asszony életszükségletnek, hogy körül legyen véve udvarlókkal, vagy akár csak bókolókkal. Meg tud élni a férje iránti szerelemben és nem vágyik e téren újdonságokra és érdekességekre. Nem áll rá az a mondás, hogy „hiúság, asz- szony a neved!” No persze, hiányozzon belőle az a rossz értelemben vett „öntudat” is, amely sok nőt férfias viselkedésre, gondoskodásra serkent. Az asszony legyen asszony: jó feleség, szerető anya, egyenjogú állampolgár. Béres András Nyíregyháza. A férjeken is múlik., £n azt vallom, hogy nem lehet jó asszonyról beszélni anélkül, hogy a férjről is ne ejtenénk néhány szót, mert a jóság — éppúgy, mint a szeretet — csak akkor mérhető és egyben tartós, ha viszonzott. Vannak ugyan az életben arra is példák, hegy rossz, sőt gonosz férfinek jó fe'e- sége van. Az ilyen asszony azonban vagy mártíromságból, vagy azért jó és kedves a rossz férjhez, mert nem tud más lenni. Lényegeben szolgai érzések vagy az önálló élettől való félelem készteti „jóságra". Ez azonban nem lehet eszményképe egy társadalmi és emberi értelemben egyenjogú nőnek. A jóság csak akkor lehet tartós és igazán jóság, ha a férj is jó. Ha az egyik rossz, akkor a másik sem lehet a szó szokott értelmében jó, mert ez a jóság elsősorban azt jelenti, hogy a jó asszory, vagy a jó ember a rossz élettárs mellett elsősorban önmagával szemben rossz. Önzetlen ugyan, de ez már nem helyeselhető önzetlenség: saját elnyomásába, megalázásába való belenyugvás. Az asszony tehát a jóságban is legyen egyenjogú, tartson férjével azonos értékű érzelmeket. D. Kigsnc. Jó asszony csak az lehet, aki jó anya Az asszonyt fogalom az anyaságban éri el tetőpontját. Ebből következtetve, jó asszony csak jó anya lehet. Az anyaság arra kötelezi az asszonyt, hogy abban a közösségben, melyben az anyaságát be kell töltenie, úgy éljen, hogy mindazok, akik hozzá közelállók, a szeretet nagy érzésével legyenek hozzákapcsolva, ő pedig azokhoz. Áz anyaság tehát megszabja az érzések, érzelmek értékét, de megszabott viselkedést, illemet, munkakészséget, köbelességtudást és méltóságérzetet állít követe’ményként az asz- szony elé. No persze, ez nem jelenti azt, hogy csak az lehet jó asszony, aki egyben anya is. Azt jelenti, hogy asszonyi hivatásának és a társadalom iránt ebből eredő kötelességeinek csak. az anya tud eleget tenni. Bűnösnek tartom azt, aki 6aját kényelme fqkezása, vagy szabad mozgása érdekében lemond az anyaságról. Ezt csak azok tehetik meg, akiket betegségük kényszerít erre. Polgár Dénes Miskolc. £ki nekem jó, nem biztos, hosv másnak is jó! Azt, hogy ki a jó asszony, szerintem nem lehet eldönteni, még ha százan, vagy ezren vitatkozunk is rajta. Minél többen próbáljuk megalkotni a jó asszony fogalmát, annál inkább kiütköznek a vitatkozók szubjektív érzései, eszményei, vágyai, álmai: Bégi igazság, hogy szép nő nincs, csak olyan van, aki tetszik. Ez a jóságra is áll. Ami nekem jó, az neked nem biztos, hogy jó. Akivel viszont te élsz és békességben, egyetértésben megvagy, azzal én esetleg csak botrányos veszekedések, nézeteltérések közt tudnék együtt élni. Vannak ugyan eszményített jellemvonások és tulajdonságok. Ez igaz. Ilyenek: erkölcsösség, megértés, tanu'é- konyság, érdeklődés és stb. Ezeken belül azonban különféle színek vannak, különböző-erősségek vannak. Ezek vitára, súrlódásra adhatnak alkalmat. Lehet- egy asszony igen erkölcsös, de crköl- csiségében ely maradi, hogy a szintén erkölcsös, de haladóbb férjével éppen emiatt kerülnek ellentétbe és vitába. Lehet egy asszony megértő, de megértése éppen úgy vonatkozik a rosszra, mint a jóra. Az ilyen szeretetből minden baját, tettét „megérti” élettársának cs ezzel mintegy fokozza a bajok számát. Éppen ezekért arról nem lehet vitatkozni, hogy milyen a jó asszony, de ónnál inkább arról, hogy miért jó asszony az én feleségem, vagy az én anyám. C. L. & |ó asszony ilyen: Omélfóságáék „alkotmánya A törvényhozás JT lőttem van egy „alkot- mánytan”-könyv. Horn János bátyámuram írta a tanító- és tanítónőképző intézetek számára. Nyissuk ki valahol, lehetőleg ett, ahol arról írt e serény férfiú, ami nem volt. Kérdezzük meg tőle, hogy mi az alkotmány? „Az alkotmány az állam szervezetének legfőbb szabályait foglalja magában.” És hol található ez az alkotmány? „Az államok nagy részében még nincs írásba foglalva, mint az állam más törvényei, hanem a nemzet tagjainak lelkében él. Az ilyen alkotmányt — az írott alkotmánnyal szemben — történeti alkotmánynak nevezzük. Történeti alkotmány a miénk is, amely ezer éven át együtt fejlődött a magyar állammal és nemzetünk sajátos felfogását tükrözi vissza. Némely tételeit egyes törvényeink tartalmazzák; nagy részük azonban a szokásjogban gyökerezik.” Nos, tehát ennek az „alkotmánynak” — amint ebből a könyvből is kiviláglik — „nagy részével” úgy volt az uralkodó osztály, mint az egyszeri ember az alsónadrággal: egyszer megeresztette, máskor meghúzta a madzagját, mindig úgy, ahogy neki jólesett. De mi volt azzal a részével, amelyeket „törvényeink tartalmaztak"? Azzal is az, amit őméltóságáék akartak, hiszen a törvényeket is ők csinálták. A törvényhozásról szóló fejezetben Horn bátyánkurunk leírta világosan. Olvassuk csak. „A nemzetet a törvényhozó hatalom gyakorlásában az országgyűlés képviseli... Az országgyűlés két részre oszlik, ú. m. a képviselőházra és a felsőház- ra...” Tudott dolog, hogy a képviselőház tagjait a szavazati joggal rendelkező állampolgárok választották. De kikből állt a felsőház? Hogyan kerültek be oda a tagok? Ettől az okos könyvtől erre is feleletet kapunk. „A felsőháznak négyféle jogcímen lehet valaki tagja: születése, méltósága vagy hivatala révén, választás vagy kinevezés alapján.” Nos, vajon mit kell érteni a felsorolt jogcímek alatt? „I. Születési jogon tagjai a felsőháznak a Habsburg-Lotharin- giai család ama férd tagjai, akik 24. életévüket betöltötték és állandóan az ország területén laknak. II. Méltóságuk vagy hivataluk alapján tagjai a felsöháznak: az ország zászlósai (országbíró, tárnokmester, főpohárnok stb.), a két koronaőr, a m. kir. Kúria és a közigazgatási bíróság elnöke és másodelnöke, a budapesti ítélő tábla elnöke, a koronaügyész, a honvédség főparancsnoka és a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Egyházi méltóságuk vagy hivataluk alapján tágjai a felsőháznak: 1. a római katolikus egyház érsekei és megyés püspökei, a szerzetes tanítórendek főnökei és a székesfőkáptalanok nagyprépostjai; 2. a református egyháznak hivatalban legidősebb három püspöke és három íő- gondnoka; 3. az ágostai evangélikus egyháznak hivatalban legidősebb két püspöke, egyetemes felügyelője és hivatalban legidősebb kerületi felügyelője; 4. az unitárius egyháznak hivatalban legidősebb egyik elnöke; 5. a budai görög keleti püspök; 6. az izx-aelita hitközségek által választott két lelkész (rabbi). III. A választott tagokat a) részben az örökös főrendiházi tagsággal felruházott főnemesi családok ama nagykorú férfitagjai választják maguk közül, akiknek évi föld- és házadója a 2000 pengőt eléri; b) részben a vármegyei és városi törvényhatóságok; e) részben pedig: a mezőgazdaságnak, iparnak és kereskedelemnek, tudománynak, művészetnek és egyes élethivatásoknak szervezetei (a mezőgazdasági, ipari é§ kereskedelmi, ügyvédi, közjegyzői és mérnöki kamarák, a Magyar Tudományos Akadémia, a főiskolák, a vitézi szervezet, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde). IV. Végül tagjai a felsőháznak, akiket az államfő a kiválóan érdemes állampolgárok kö zül felsőházi taggá kinevez. A kinevezett felsőházi tagok száma negyvennél több nem lehet.” Azt már nem nehéz kitalálni, hogy a vér vízzé nem válik, és az alma sem esik messzi a fájától, ha esne is, alá gurul. A képviselőházban és a felsőházban törvénykedö urak csak olyan törvényeket csináltak, amelyek nekik jók voltak. Ez kitűnik abból is, hogy a felsorolt jogcímek közt egy sem volt olyan, ami kimondta volna: a felsöháznak tagjai lehetnek azok a munkások és parasztok, akik osztályuk vezetésére hivatottnak érzik magukat és harcolni akarnak osztályuk érdekeiért. Szabó György Erre a kérdésre a legkönnyebb válaszolni. Jó asszony az, aki szereti élettársát, szívesen dolgozik érle, szívesen kész áldozatokra is, ha családjáról van szó, nem kényes, nem hiú, ha vannak is vágyai, álmai megelégszik férje jövedelmével és nem tesz szemrehányásokat, szereti gyermekeit, megérti az anyós és após „bogarait”, megőrzi mindenkor emberi méltóságát, nem pazarló, akkor is takarékos, ha önmagára költ, nem nyúlkál férje táskájába, zsebébe, nem gyanúsítja férjét különféle dolgokkal, vigyáz arra, hogy köztiszteletben álló férjéhez méltón viselkedjen társaságban és az utcán, ne legyen kevély senkivel szemben, legyen szerény és pirulékony, egyszerre legyen jó anya, jó feleség, jó háziasz- szony és barát. Tudom, hogy erre felnevetnek és azt mondják: Ilyen nincs! Ez igaz! Éppen ilyen nincs. Olyan ember nincsen, akiben erény és jótulajdonság a legtökéletesebb értékben meglegyen. De vannak olyan asszonyok, akik rendelkeznek az eszményi asszony, az eszményi ember sok vonásával. Ezeket igen meg kell becsülni, ezeket példaképül kellene állítani, hogy tőlük tanuljanak élni az asszonyok. Sajnos azonban —■ pedig ez az emberiség egyik fő kérdése — az asszonyok közül még senki sem lett híres, senki sem kapott szobrot azért, mert ha nem is telt nagy dolgokat, de jó asszony volt a szó legigazibb és iegícnköitcbb értelmében. Verdes Miklós. A cikkíró azt mondja, nagy kérdés és örök kérdés az, milyen is az a jó asszony. Ez igaz. Minden férfiban felmerül, mint ahogy minden nő választ keres arra, hogy milyen is legyen az a férfi, akiből jó férj lehet. Én a ;magam részéről erre egy szóval tudok válaszolni: A jó asszony az, aki a szó nemes értelmében asszony! Ezalatt azt értem, hogy hiányzik belőle, vagy csak kevésbé van benne az, amit polgári értelemben az „örök nő" megjelölése alatt értenek. Így például nem- akar mindenkinek tetszeni és ezért nem divatbolond nem tartja patokat nem kevesebb, mint 30 tiszt és tiszthelyettes bajtárs látja el műszaki segítséggel. ök intézik a ködgyértyák begyújtását, a rakéták kilövését és a had- mozdulatök irányítását. Ugyanilyen segítséget kapnak a nagykállói járás úttörői a helyi kiegészítő parancsnokságtól. És még egy-két dologról, ami nem hadititok: Megadják a demarkációs vonalat, amelyen a csata előtt átlépni nem lehet. Ez a felező vonal a tényleges 1944-es demarkációs vonal lész. Pontosan vasárnap délelőtt 10 órakor felröppennek a vörös rakéták és kezdetét veszi a nagy csata. A harci feladat a mindkét csapatnál elrejtett zászló felkutatása, megszerzése. Üttörőink ezt szakszerűen „ta'áikczó számháborúnak” nevezik. A győzelmi pálma — ha döntetlen a csata — azé, aki több foglyot, leolvasottat („halottat"), elfogott kémet tud felmutatni, Természetesen az elfoglalt terület nagysága is döntő a győzelemnél. A csatát délután kettőkor fújják le. Ezután a „harcosok" finom ebédet kapnak és délután nagyszerű kultúrműsort rendeznek. O.-nc.
