Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-23 / 224. szám

1958. SZEPTEMBER 23, KEDD keletmagyarorszag 5 A Külügyminisztérium Sajtó. osztálya közli: A magyar Külügyminisztérium­ban 1958. szeptember 20-án az alábbi jegyzéket adták át az Ame­rikai Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivőjének: ,,A Magyar Népköztársaság kor- tpányának határozott törekvése, hogy külpolitikájában érvénye­sítse a különböző társadalmi és politikai berendezésű államok bé­kés egymás mellett élésének el­veit és kapcsolatait minden ál­lammal az egyenjogúság, egymás függetlenségének és szuverénita- sának kölcsönös tisztelete, egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján építse ki. A Magyar Népköztár­saság kormánya ezen elvektől ve­zérelve arra törekszik, hogy az Egyesült Államokkal való kap­csolatai. is megjavítsa, és mind­két ország számára gyümölcsözővé tegye. A Magyar Népköztársaság bé­kés es minden állammal együtt­működni kívánó politikájával szemben az Egyesült Államok kormánya a Magyar Népkoztar- sáság ellen rágalmazó propagan- dahadjáratot és a fennálló állam­rendje felforgatására irányuló te­vékenységet folytat. A Magyar Népköztársaság kormánya kény­telen felhívni az Egyesült Álla­mok kormánya és követsége fi­gyelmét arra, hogy tapasztalata szerint az utóbbi időben erőtelje­sen tovább fokozódott az Egyesült Államok kormánya, illetve más amerikai szervek által a Magyar Népköztársasággal szemben hosz- szú évek óta folytatott különböző ellenséges és kémtevékenység, va­lamint aknamunka. Az amerikai kormány a legkülönfélébb agresz- szív módszerek felhasználásával, kémkedéssel, diverziós cselekmé­nyek szervezésével sorozatosan megkísérli, hogy beavatkozzon a Magyar Népköztársaság belügvei- be. A Külügyminisztérium kényte­len megállapítani azt is, hogy amíg a Magyar Népköztársaság kormánya a különböző nemzetkö­zi szervezetekben a már említett békés politikájának irányelvei alapján fejti ki tevékenységét, addig az Egyesült Államok kor­mánya ezeket a nemzetközi fóru­mokat a Magyar Népköztársaság eljeni támadások indítására hasz­nálja fel. Ez irányú tevékenységé­ben oly messzire elmegy, hogy más országokat is hasonló eljá­rásra próbál kényszeríteni. Az amerikai kormány ezen ellensé­ges eljárására elegendő csak né­hány legutóbbi példát felhozni. Ilyen az amerikai delegáció dur­va kirohanása a magyar küldöt­tek ellen az 1958 február—már­ciusi genfi tengerjogi konferen­cián, valamint az 1958 júniusi, ugyancsak Genfben megtartott Nemzetközi Munkaügyi Szerve­zet konferenciáján. Az Egyesült Nemzetek Szervezete jelenlegi közgyűlésén hasonló rosszindula­tú magatartást tanúsít az Egye­sült Államok küldöttsége. A két ország egymás közötti kapcsolatát tekintve megállapít­ható és tényekkel alátámasztható, hogy az Egyesült Államok ke .- mányának a Magyar Népköztár­sasággal szemben folytatott poli­tikája összhangban van mind­azon illegális és ellenséges tevé­kenységgel, amelynek több rész­letét a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Tájékoztat-si Hivatala szeptember 13-i sajtó- konferenciája feltárta. Ezzel kap­csolatban a Külügyminisztérium csak röviden kíván utalni néhány olyan tényre, amelyek az 1958 szeptember 13-án elhangzott kormányszóvivői nyilatkozatban közzétetteken kívül ismételtei és világosan bizonyítják az Egyesült Államoknak a Magyar Népköz- társasággal szembeni kifejezetten rosszindulatú, sőt ellenséges poli­tikáját. Ilyen az Egyesült Államok bu­dapesti követsége egyes tagjai­nak a diplomáciai szokásokkal összeegyeztethetetlen magatartá­Magyar jegyzék az Amerikai Egyesült Államok kormányához sa; amelynek eredményeként a múlt évben a magyar hatóságok kénytelenek voltak Gleason és Dallam urakat az országból ki­utasítani. Ugyancsak az amerikai követ­ség volt az, amely az 1956-os el­lenforradalom alatt engedély és bejelentés nélkül titkos rádióadó­vevő készülékeket működtetett. Amerikai államférfiak és hivata­los szervek sorozatosan bocsá­tanak ki a Magyar Népköztársa­sággal és annak törvényes kor­mányával szembeni ellenséges, provokatív hangú nyilatkozatokat (például a State Department ez év március 15-e és legutóbb au­gusztus 20-a alkalmából kiadott nyilatkozata), valamint erkölcsi­leg és anyagilag támogatják a fa­siszta magyar emigrációt. Az amerikai szervek által fenntar­tott és irányított Szabad Európa és Amerika Hangja rádiók állan- dó uszító műsorokat sugároznak a Magyar Népköztársaság ellen, a Magyar Népköztársaság kormá­nya ilyen jelenségeket nem hagy- dat figyelmen kívül, ezeket mély- ségesen elítéli és ellenük a leg- erelyesebben tiltakozik. Az Egyesült Államok diplomá- ciai viszonyban áll a Magyar Nepkoztarsasággal, éppen ezért az amerikai kormánynak és szer­veinek a Magyar Népköztársaság es annak kormánya ellen intézett, fentiekben említett rendszeres el­lenséges, az általános elfoga­dott nemzetközi normákat sértő lí??MdaSai* határozottabban emelendők és visszautasítandók. Államok kormánya Ina gyar Népköztársaságról ml*2,®56'1'. mint >,vasfüggöny mögötti országról“ beszél, amely mereven elzárkózik minden más S8gAal iVaiÓ, n°rmá!is kapcs“ lattól. A tényék ellenkezőleg azt bizonyítják, hogy éppen az Egye­Lmv i aTk kormánya Iliit kor- feüödi a uet °rSzág kapcsolatai fej^desenek megakadályozására „__mar. emIltetteken kívül szüksé- F*-megf az alábbiakra felhívni az Egyesült Al.amek kormánva é követsége figyelmét': a-) Az amerikai hatóságok soro ml?van . akadályokat gördítenek magyar újságírók amerikai beuta­zása ele, ezzel szemben csunán a, ev első fe]ében több mint 30 ame! gon3' Etel811'0 járt Magyarorszá- az Ap teazaupjSágírÓkl°n kívül ügyrmkségek két «S íud££ tot tartanak Budapesten. ^ A Budapesten versenyzett amerikai atléták iránt olyan messzemenő udvariasságot tanu- sriottak a magyar hatóságok, hogy ot vízumot adtak ki név néU kul azzal, hogy az amerikai sport- v ezetok maguk határozzák meg ki veszi azokat igénybe. Ezzel szemben az amerikai hatóságoka magyar sportolóktól vagy megta a vízrot - pél^ ™<flz 1957-es mukorcsolyázó-világbai- noksagra kiutazni kívánó Nagy- testverpar esete, vagy pedig ■,■, utolsó percig elhüfz^f fnnat megadását, mint Rózsavölgyi ist van atléta vízuma esetébem aki pedig amerikai sportszervek me*- hfyasára kívánt kiutazni az Egye­sült Államokba. j r.gye kama^g'VivTnCSak: nagyobb számban kaptak Magyarorszagra beutazási engedeiyt amerikai kereskedők és üzletemberek. Ezzel szemben a magyar kereskedelmi szakembe- rek alig vagy egyáltalán nem kapnak amerikai vízumot. Leg­utóbb a State Department eluta­sította a Magyar Népköztársaság arra irányuló kérelmét is. hogy részt vehessen az 1959. évi New York-i világkereskedelmi vásáron. Az Egyesült Államok majdnem minden esetben mereven elzár­kózik a magyar tudósok látoga­tása elől. Ezt bizonyítja az a tény hogy a március 17-én kezdődött chicagói atomenergiai konferen­ciára, amerikai meghívás alapjan kiutazni szándékozó három ma­gyar tudóstól az amerikai hatósá­gok megtagadták a beutazási en­gedélyt. Ugyanakkor akadály nél­kül biztosítva van, hogy amerikai tudósok tudományos célból Ma­gyarországra látogassanak. Így legutóbb három amerikai tudós lá­togatott el Magyarországra. d) A minisztérium jelen jegy­zékében már rámutatott arra és ezt a fenti néhány példával be is bizonyította, nem a Magyar Nép- köztársaság, hanem az Egye­sült Államok kormánya az, amely gátolja és akadályokat gördít a két ország kapcsolatainak normalizá­lódása elé. Ezt igazolja az a tény is, hogy az amerikai hatóságok nem terjesztik ki az amerikai út­levelek érvényességét Magyaror­szágra és csak kivételes esetekben teszik lehetővé amerikai állam­polgárok magyarországi látogatá­sát. A minisztérium meg kívánja jegyezni, hogy a magyar hatósá­gok nem alkalmaznak hasonló diszkriminációs eljárást a magyar útlevelek Egyesült Államokba va­ló érvényességét illetően. Egyide­jűleg a minisztérium nem hagy­hatja megjegyzés nélkül azt a tényt sem. hogy az Egyesült Álla­mok követsége milyen szokatlan módon jár el a vízumügyek elbí­rálásánál, amikor a vízum kérdő­ívében feltesz olyan kérdéseket, amelyek nem felelnek meg az ál­talánosan alkalmazott vízumeljá­rási gyakorlatnak és többek közt a kérelmező politikai nézetei és párthoz való tartozása iránt ér­deklődnek. e) A Magyar Népköztársaság kormánya kultúrpolitikájában is a népek kultúrájának kölcsönös megismerésére és egymáshoz való közeledésére törekszik. Ennél fog­va intenzív kapcsolatot tart min­den néppel, amely a kölcsönösség elvének elismerése alapján erre hajlandó. A magyar hatóságok e célból tettek lépéseket az Egye­sült Államok irányába is és a kö­zelmúltban vásároltak 10 ameri­kai filmet, amelyeknek bemutatá­sa az ország egész területén meg­kezdődött. Ezzel szemben az ame­rikai hatóságok megnehezítik és egyes esetekben ellenségesen fo­gadják a magyar filmek amerikai bemutatását. j) A Magyar Népköztársaság gazdasági és kereskedelmi politi­kájában ugyancsak az államok közötti normális és kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok ki- fejlesztésére törekszik. Az Egye­sült Államok a népellenes, a re­akciós, fasiszta Horthy-rendszer kormányával 1925. július 24-én „barátsági, kereskedelmi és kon­zuli” szerződést kötött, de a de­mokratikus berendezkedésű Ma­gyar Népköztársaság kormányá­val ilyen kölcsönös előnyöket nyújtó szerződést nem akar fenn­tartani és azt 1951-ben egyolda­lúan felmondta. A Magyar Nép- köztársaság a maga részéről több­ször tett javaslatot az Egyesült Államok kormányának a két or­szág közötti gazdasági kapcsola­tok rendezésére. valamint az Egyesült Államok által alkalma­zott diszkriminációs kereskedelmi rendelkezések megszüntetésére. Ezek közé tartozik többek között az amerikai hatóságok azon ren­delkezése. amely szerint Magyar- országot állítólagos állategészség­ügyi okokból behozatali tilalmi listára tették és amely alapján megtiltották a magyar húskészít­mények Egyesült Államokba való importját. g) A Magyar Népköztársaság kormánya jóindulatúan járt el azokkal az amerikai állampolgár* ságú személyekkel szemben is* akik az 1956-os magyarországi el­lenforradalom után illegálisan* embercsempészési és egyéb ellen­séges szándékkal lépték át a ma­gyar határt, mivel azokat (C. M. Chapelle és Richard Roraback) büntetés nélkül átadta az ameri­kai hatóságoknak. Fentiekkel kapcsolatban a Kül­ügyminisztérium fel kívánja hív­ni a budapesti amerikai követség és rajta keresztül kormánya fi­gyelmét arra, hogy a két ország közötti normális viszony helyre­állításához a magyar kormány ez­után is készséggel hozzájárul, de jogosan elvárja, hogy a magyar kormányhoz hasonlóan az Egye­sült Államok kormánya is té­nyekkel bizonyítsa a rendezetlen kérdések megoldására, a magyar —amerikai viszony jóindulatú rendezésére irányuló készségét. A két ország közötti viszony ren­dezésének elengedhetetlen felté­tele, hogy az Egyesült Államok kormánya a Magyar Népköztársa­sággal való kapcsolataiban az egyenjogúság, az egymás bel­ügyeibe való be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása alap­ján álljon. Szüntesse be a Ma­gyar Népköztársaság ellen irá­nyuló ellenséges propagandát és végérvényesen vessen véget a Magyar Népköztársaság ellen irányuló megkülönböztető politi­kájának, számolja fel egyszer s mindenkorra az amerikai hiva­talos és illegális szerveknek a Ma­gyar Népköztársaság ellen irá­nyuló kémtevékenységét és akna­munkáját, amelyek ellen a Ma­gyar Népköztársaság kormány* szükségesnek tartja, hogy ismé­telten legerélyesebben tiltakozá­sát fejezze ki. Budapest, 1958. szeptember 20. A TASZSZ közleménye Hruscsov üzenetének az amerikai kormány által történt visszautasításáról Moszkva. (TASZSZ): Mint isme­retes, N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke szeptember 19-én üzenetet intézett Eisenhowerhez, az Egyesült Álla­mok elnökéhez a Tajvan térségé­ben kialakult helyzettel kapcso­latban. A szovjet kormányfőt, amikor az Amerikai Egy esült Ál­A kínai kormánv figyelmeztetése az Egyesült Államokhoz PEKING, (Üj Kína): Három amerikai hadihajó vasárnap há­rom alkalommal behatolt Kína felségvizeire Eucsien térségében. A kínai külügyminisztérium egyik szóvivőjét az üggyel kapcsolatban a következő nyilatkozat megtéte­lére hatalmazták fel: Az amerikai agresszorok — nem véve tudomást a kínai nép ismételt figyelmezte­téseiről és a jelenleg folyó kínai- amerikai nagyköveti tárgyalások­ról, — folytatják súlyos katonai provokációikat. A kínai kormány ezért kilencedszer is felemeli intő szavát. Több tejterméket kap az Albfín takustníg Az albán lakosság évról-évre több tej termák at fogyaszt. A meg­növekedett igényekre való tekin­tettel az év eleje óta több intéz­kedés történt a sajt- és vaj gyár­tás növelésére. 1953 első hét hó­napjában Albániában csaknem mégegyszer annyi sajtot és vajat gyártottak, mint 1957 hasonló :dőszakában. Az év hátralévő hónapjaiban 140 százalékkal több tejterméket készítenek Albániában, mint 1957-ben egesz év alatt. lamok elnökéhez fordult, az a ko­moly aggodalom vezette, hogy a távol-keleti feszültség kiéleződése a békét fenyegeti. A távol-keleti feszültség az amerikai kormány­köröknek a tajvani — szorosban végrehajtott agresszív cselekmé­nyei következtében vált súlyossá, A szovjet kormányfő üzenetét a közvélemény mindenütt úgy fo­gadta, mint a Szovjetunió újabb fontos kezdeményezését a világ békéjének fenntartásáért és meg­szilárdításáért folytatott követke­zetes harcában. Másként reagáltak Hruscsov üzenetére azok, akik közvetlenül felelősek a béke fenntartását fe­nyegető. p Tajvan körzetében ki­alakult helyzetért. A TASZSZ előtt ismeretessé vált, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagy- követsége szeptember 21-én az amerikai kormány megbízásából, mint á;l>'tó!ag elfogadhatatlant, visszaküldte Hruscsovnak az ame­rikai elnökhöz intézett üzenetét. Az Egyesült Államok kormá­nyának ezt a lépését nem lehet másként felfogni, mint annak bi­zonyítékát, hogy az amerikai ve­zető körök nem óhajtanak a jó­zan ész szavára hallgatni, mint újabb példa arra, milyen kévés­sé számolnák ezeri a körön a nepeá azon követelésével, hogy hagyják abba azt a kardcsörtető politikát, amely a háború szakadekanak szé­lére sodorta a világot és lépjenek a megolSatlan nemzetközi kérdé­sek békés rendezésének útjára. Ez a válasz újból megerősíti, hogy az említett körök képviselőinek „szúrja a szemét az igazság”. Ami a szovjet kormányt illeti, a szovjet kormány továbbra is te­vékenyen és következetesen vé­delmezni fogja a béke fenntartá­sának ügyét és megmondja az igazságot, tekintet nélkül arra, tetszik-e ez azoknak akiknek po­litikája állandóan komoly nem­zetközi konfliktusok gócát alakít­ja ki a földkerekségnek hol az egyik, hol a másik térségében. I „Kelet-Magyarország“ rejtvény-pályázata ! Lapunk negyedik oldalán találhatják meg olvasóink mai feladványunkat. Beküldendő: a kezdőbetűkből összerakott filmcím.

Next

/
Thumbnails
Contents