Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-20 / 222. szám
1958. szeptember 20 szombat RELETMAGY ARORSZÁG 5 Gromiko szovjet küfiügyminiszter beszéde az ENSZ-közgyűlés csütörtöki ulísen (Folytatás az 1. oldalról.) Az Egyesült Államoknak a tajvani szorosban elkövetett cselekményei, valamint a népi Kínával szemben folytatott egész politikája tiltakozást kelt világszerte. A Távol-Keleten mindaddig nem lehet tarlós béke, amíg az amerikai fegyveres erőket egyszersmindenkorra maradéktalanul vissza nem hívják Tajvan kínai szigetről és a tajvani-szorosból, amíg az Egyesült Államok nem hagyja abba beavatkozását Kína ügyeibe. Gromiko elítélően nyilatkozott arról, hogy az Egyesült Államok » katonai demonstrációk módszeréhez, erőszakkal való fenyegetőzéshez folyamodott. Ki hatalmazta fel az Egyesült Államok kormányát arra, hogy a világ csendőreként lépjen fel, beavatkozzék más országok ügyeibe? — (ette fel a kérdést a szovjet küldöttség vezetője. — A szovjet kormány véleménye szerint a közgyűlésnek határozatot kell hoznia, amely megtiltja a hatalmaknak, hogy tengeri- és légihaderejüket zsarolás, megfélemlítés és agresszió előkészítése céljából ide-od,a irányítgassák, amely határozat előírja, hogy ezeket az erőket tartsák országuk határain belül. Gromiko rámutatott arra, hogy u Kínai Népköztársasággal szemben követett amerikai politika következménye az a visszataszító helyzet, hogy Kína mindezideig nincs képviselve az ENSZ-ben. Az ENSZ-nek rendet kell teremtenie saját háza táján, ól szabaddá kell tennie a Kínai Nép- köztársaság képviselői számára az ENSZ-ben őket megillető helyet. A szovjet küldöttség felszólítja az ENSZ közgyűlését, hogy ez történjék meg. A katonai csoportosulások kössenek megnemtámadási egyezményt Ezután a katonai tömbök lényegét leleplezve kijelentette Gromiko: — A szovjet kormány mindig ellenezte és ellenzi ma is, hogy at világ és az államok katonai -so-| portosulásaira váljék szét, mert a| katonai csoportosulások létezése? komolyan megmérgezi az államok í egymás közötti kapcsolatait. S azt? a veszélyt rejti magában, hogy háborús összeütközés támad a csoportosulok között. A szovjet kormány a varsói szerződésben résztvevő országok kormányaival egyetemben kifejezésre juttatta azt az óhaját, hogy a két csoportosulás kössön megnemtámadási egyezményt. — Nagyon hasznos lenne — mondotta Gromiko — ha az európai államok, valamint az Amerikai Egyesült Államok barátsági és együttműködési szerződést kötnének. Ivét út áll az emberiség előtt — A további fejlődést illetően az emberiség előtt csak két út van — mondotta a szovjet küldöttség vezetője. — Az egyik ül az ellentétek és az ellenségeskedés további szítása, a fő állam. csoportosulások között jelenleg fennálló bizalmatlanság elmélyítése. Erre az útra akarják terelni az emberiséget a hidegháború szószólói és az erőpolitika hirdetői. — A másik út az, hogy az államok határozottan lemondanak az erőszak alkalmazásáról más államokkal szemben, abbahagyják a háborús propagandát, szigorúan tiszteletben tartják minden népnek, minden államnak azt a jogát, hogy a maga módján éljen és olyan rendszert vezessen be országában, amilyet ő maga akar. Ezen az úton a féktelen fegyverkezési verseny helyébe az államok közötti békés együttműködés fejlesztésének kell lépnie és nem szabad előfordulnia annak, hogy egyes országok ellenőrzésük alá próbálnak venni más országokat. Ez lenne az összes országok békés egymás mellett élésének útja. A békés egymás mellett élés feltételei — Az államok tartós, békés egymás mellett élésének, tekintet nélkül az államok rendszerére, vannak bizonyos feltételei. E feltételek biztosítása nagymértekben függ attól, hogy létrejöjjön a kölcsönös bize’c és együttmüköd a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Mint önÖK is tu ják, a szovjet kormány barátsági szerződés megkötését javasolja az Egyesült Államok kormányának. Ilyen szerződés hosszú évekre megteremthetné a két ország együttműködésének szilárd alapját. A szovjet—amerikai viszony javulása nem kevésbé felelne meg az Egyesült Államok, az amerikai nép érdekeinek, mint a Szovjetunió, a szovjet nép érdekeinek. — Az emberiségnek nem a ha- lálthozó és pusztító eszközök előállításában folytatott versenyre, nem a háború dicsőítésére van szüksége. A különböző társadalmi rendszerű államok versenye 1 - gyen olyan verseny, amelynek célja a nép jólétének emelése, a szélién kincsek gyarapítása. Az ilyen verseny nem megosztaná, hanem közelebb hozná a népeket, mert erőfeszítéseiket a béke és a haladás ügyének szolgálatába állítaná — fejezte be beszédét a szovjet külügyminiszter. \ Ken min Ribao kö veteli, hogy az Egyesült Államok haladéktalanul hagyja abba a tűz szitását PEKING (TASZSZ): Mint az Űj Kína hírügynökség jelenti, a Remin Ribao csütörtöki s2ámában cikket közölt, amely követeli, hogy az Egyesült Államok haladéktalanul hagyja abba a tűz szítását. A lap rámutat, hogy megkezdődtek ugyan a tárgyalások Kína és az Egyesült Államok között, de mert az ■ Egyesült Államok újabb és újabb fegyveres erőket dob a tajvani szoros térségébe agressziójának kiszélesítése céljából, a helyzet e térségben még komolyabbá vált. Kína és az Egyesült Államok között nincs semmiféle háború — folytatja a lap. — Hogyan lehet tehát „tűzszünetről“ beszélni? A kínai nép már 11—12 esztendeje harcol országa egész terüle.éneir felszabadításáért. A kínai nép jelenlegi hadműveletei a Kimoj szigetén tanyázó csangkajsekista csapatok ellen csak ennek a harcnak a folytatásra jelentik és nem állrak közvetlen összefüggésben a nemzetközi feszültséggel. Jóllehet, újra megindulta* a kínai—amerikai tárgyalások, mégis a jelenlegi veszedelmes helyzetben, amikor a tajvani szorosban kialakult feszültség bármely időpontban háborúvá valhat Kína és az Egyesült Államok között -- hangsúlyozza a lap —, elsőrendű feladat, hogy hagyják abba a Tajvani szoros térségében a fokozott amerikai katonai tevékenységet, szüntessék be a katonai p 'ovoká- cíókat és a háborús fenyegetéseké-, Kínával szemben. Csak ez vezethet a tajvani szoros térségében kialakult háborús nelyzet haladéktalan enyhüléséhez. Gromiko levele as ENSZ-közgyűlés elnökéhes NEW-YORK (TASZSZ): A. A. Gromiko, a Szovjetunió ENSZ küldöttségének '’ezetője le elet intézett az ENSZ-közgyűlés 13. ülésszakának elnökéhez: ,-.A szovjet küldöttség a SzovDulles felszólalása az ENSZ-közgyűlés ülésén New York, (TASZSZ): Mint már jelentettük, az ENSZ-közgyűlés 13. ülésszakának csütörtök délelőtti ülésén az első felszólaló Francisco Negrao De Lima brazíliai külügyminiszter volt. Ezután Dulles amerikai külügyminiszter, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője szólalt fel. Beszédét azzal kezdte, hogy igazolni próbálta az Egyesült Államok távol-keleti agresszív politikáját. Régi módszerét megismételve, a Kínai Nép- köztársaságot vádolta „agresz- - szióval”, Az a körülmény, hogy olyan területekről van itt szó, amelyek Kínához tartoznak, és amelyeket az Egyesült Államok megszállva tart, semmiképpen sem zavarta Dullest. Az amerikai küldöttség vezetője említést tett az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság nagyköveteinek varsói tárgyalásairól. Kifejezte azt a reményét, hogy e tárgyalások sikerrel járnak. A távol-keleti helyzetről szóló fejtegetései mégis arról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok a varsói tárgyalásokkal tulajdonképpen csak álcázni kívánja agresz- szív cselekményeit. azt állította, hogy a Kínai Nép- köztársaság „erőszakkal” terüle tének kiterjesztésére törekszik. — A „magyar kérdésu előráncigálása — amerikai provokáció Dulles ezután rátért az úgynevezett „Magyar kérdésre", s ezzel újból bebizonyította: ezt a provokációs „kérdést” az Egyesült Államok kezdeményezésére ráncigálták elő, hogy megmérgezzék az ülésszak légkörét és elvonják az ülésszak figyelmét a nagyfontosságú problémákról. A Közel-Keletről szólva Dulles nem mondta meg a legfontosabbat: azt, hogy mikor vonja ki az Egyesült Államok csapatait Libanonból. Az amerikai küldöttség vezetőije beszédében külön fejezetet zentelt a Közel-Keleten állítólag ffolyó felforgató célzatú rádió- tnronaeandának. Javasolta, hosv az ENSZ létesítsen külön szervet a közel-keleti rádióadások jelle- ének megfigyelésére. Azt a benyomást igyekezett kelteni, hogy a Közel-Keleten nem az Egyesült Államok agresszív lépései okozták a feszültséget, hanem a kairói rádió adásai. Az Egyesült Államoknak a felforgató propaganda kérdésében elfoglalt képmutató álláspontja világos mindenki előtt, aki ismeri az amerikai kormány pénzén fenntartott rádióállomások adásait, és aki tudja, hogy az Egyesült Államok hosszú éveken át megakadályozta, hogy a 'Szovjetunió javaslatainak megfelelően az Egyesült Nemzetek Szervezete tényleges intézkedéseket hozzon a háborús propaganda ellen. ; a leszereies Kérdését metoen [Dulles nem mondott semmi újat, [kitartott a fegyverkezési verseny [politikája mellett és nem leszerelésről beszélt, hanem „a fegyver- [kezés ellenőrzéséről”. ► Dulles nem mondta meg vilá- [gosan és határozottan, hogy az • Egyesült Államok szándékozik-e [beszüntetni a nukleáris és hidro- Igénfegyverekkel végzett kísérleteit, pedig ezt követeli a világ közvéleménye és a Szovjetunió már [régen megtette. ez nagy deficitet idéz elő az Egyesült Államok költségvetésében. Dulles határozat-tervezetet terjesztett elő arra vonatkozólag, hogy az ENSZ különbizottságot állítson fel a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek tanulmányozására a világűr békés használatát illetően. Ezzel kapcsolatban megintcsak hangoztatta, hogy világűr felhasználásának kérdését meg kell oldani, „de ezzel nem kell addig várni, amíg meggye zés születjk a leszerelés kérdésében”. Más szóval ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok külön akarja választani ezt a kérdést a más országok területén létesített idegen támaszpontok felszámolásától, jóllehet ezek a kérdések szorosan összefüggenek. Az Egyesült Államok küldötte ismét felvetette azt a régi elképzelést, hogy állítsák fel az ENSZ állandó rendőri erőit, s így az ENSZ zászlaja takargassa a tagállamok belügyeibe történő beavatkozásokat. Dulles tudja, hogy mennyire népszerűtlen ez az elképzelés, éppen ezért kijelentette, hegy nem annyira harci erőkre gondol, mint inkább megfigyelő és járőrtevékenységet ellátó csopor tok felállítására. Dulles beszédében egyetlen olyan javaslatot sem tett, amely lősegítené az ENSZ előtt áTf legfontosabb feladatok konstruk tív megoldását, hozzájárulna a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. jetunió kormányának megiv.^a.-ä- bó] kéri fontos és sürgős je zéssel a kivetkező kérdés felvételét a 13. ülésszak napirendjére; A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannía és Franciaország katonai költségvetésének tíz—tizenöt százalékos csökkentése és az ily módon megtakarított összeg egy részének felhasználása a gazdaságilag elmaradott országok megsegítésére A levélhez fűzött magyarázó melléklet közli, hogy a szovjet küldöttség e kérdés megoldását azért tartja fontosnak és sürgősnek, mert a fegyverkezési hajsza következtében egyre terebélyesedő katonai költségvetésé* 'Sen kr ros hatással vannak az államok gazdasági életére, és súlyos teherként nehezednek a nép vállára. A katonai kiadások szakadatlan növekedése fegyvergyártási célokra von ét a termeléstől óriási összegeket, és emberanyagkészletet, holott mindez a lakosság létszükségleteinek kielégítését szolgálhatná. A katonai kiadások csökkentése ugyanakkor lehetővé tenné, hogy az ily módon megtakarított összeget a békés gazdasági ágak fejlesztésére, a foglalkoztatottság fokozására és a lakosság életszínvonalának emelésére használják fel. A katonai kiadások csökkentése ezen túlmenően módot adna arra, hogy a megtakarított összeg egy részét a gazdaságilag elmaradott országok gazdaságfejlesztési szükségleteire fordítsák. Ily módon a T: .-'V'd’ag e •'■!« adott <"•.« cot; széleskörű programot valósíthatnának meg az ipari építkezés, a mezőgazdaság korszerűsítése, a lakosság anya'gi és kulturális élet- színvonalának emelése területén — írja többek között a levélhez fűzött magyarázó melléklet; \A hadikiadások növelése — mint „érdem** Itette fel azt a .tényt, hegy az Egyesült Államok 45 milliárd dollárt költ katonai célokra, jóllehet fi „Kelef-Magyarország“ rejtvény pályázata l Lapunk egyik helyén mezőgazdasági tárgyú kérdést rejtettünk el. Mai rejtvényünk: megkeresni az elrejtett kérdést és válaszolni rá. Az Egyesült Államok képviselője ezzel ismételten bebizonyította, hogy az Egyesült Államok kormánya ebben a kérdésben a szabotálás politikáját folytatja. Dulles kijelentette, hogy az Egyesült Államok fel kívánja emelni a nemzetközi újjáépítési és fejlesztési bank tőkéjét. Mint ismeretes, az Egyesült Államok ezen a szervezeten keresztül gyakorol gazdasági és politikai nyomást gazdaságilag elmaradott országokra. • JGojfcbUIL AlldinOK »minisztere az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt „érdemnek” tünA „Jegyverkexes ellenorxese“ — a leszerelés helyett
