Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-13 / 190. szám

1958 AUGUSZTUS 13. SZERDA K ELET MAG V AUORSZAG 3 A mérnök ..vallomásai** — egy ieeuielűüízüt elkezeli'űl... (Interjú helyett) — Ne vélje tolakodásnak sza­vaimat. Nekem személy szerint semmi érdekem nincs a dolog­gal kapcsolatban, de mégis úgy érzem, hogy arról a negyven gyulaházi emberről érdemes írni néhány sort. .. .És Demeter Ferenc, az Állami Erdőgazdaság mérnöke pillana­tok alatt rendezi gondolatait. Látszik arcán, hogy maga is furcsának találja a helyzetet — vállalkozott a „nyilatkozásra” — de első szavai mindjárt érdsm- legességet szereznek beszédének. Ügy áll a helyzet ugyais, hogy mint az erdőgazdaság fásítási gondjainak „orvoslója” már hosszabb ideje irányítja a mun­kát a gyulaházi Szabadság Ter­melőszövetkezet szomszédságá­ban. Aztán, hogy hírt szerzett a szövetkezetbeliek fásítási tervé­ről is, egyszeriben ott termett az elnök szobájában ... — És azóta csaknem minden­napos vagyok náluk. A szakma iránti szereteten kívül valami más is vonzott. A most is jól élnek a szövetkezét tagjai, az egy percig sem vitás. Vasárnap délutánonként kell csak végignézni a sétáló fiata­lokon. A legkülönben a szövet­kezetiek járnak . . . Ennyi lenne röviden. Ha úgy gondolja: „összepofozza” egy kicsit a hal­lottakat és megírja ... Rámbízta, s én teljesítettem kérését. (angyal) talpig becsületes emberek nyolcéves múltja már. egyre jobban kezdett érdekelni, öt- venben alakultak és a kezdeti nehézségeket hamarosan leküz­dötték. Hanem úgy 53 táján az­tán megszakadt az egyenes fo­nal. A község szövetkezeti tag­jainak nagyobb százaléka hátat fordított a közösnek, de a Sza­badság túlélte a megerőltetést. Kertész István elnök kezébe vette a gyeplőt és ha kevesebb emberrel is mentek tovább, de összekovácsolták a tagságot . . . És a gyulaházi Szabadság TSZ ma is egy nagy családot alkot — Helyesebben: nem is olyan nagyot, de egyet. . Ls talán ezért érzem,, hogy vétek volna hallgatnom ... Olyan kis „minia­tűr” szövetkezet az övék, de nagyszerű eredményeik vannak, Kis jegyzetfüzet kerül elő a zsebből, sűrű sorok között kutat Demeter elvtárs, és már foly­tatja is: — Nehogy valótlan dolgokat mondjak — ezért a jegyzet. .. Mindössze negyven tagot szám­lálnak és 260 holdnyi a terüle­tű k Dp meanézheti bárki a ren­dezett táblákat. Különösen a ta­karmánytermesztésre adnak so­kat. De a kenyérgabona idei ter­mése is jó munkát tükröz. Míg az alakulás utáni években csu­pán nyolc és fél mázsát csépel­tek egy holdról, ma már tizen­hármat raknak a közös raktár­ba! a szövetkezet államányát. Az előbb említettem, hogy a takar­mánytermesztést kiváltképpen szorgalmazzák, de meg is van az eredménye. Huszonegy törzs­könyvezett szarvasmarhájukat a környező községek valósággal megcsodálják. A tehenek naponta átlag 14—15 liter tejet adnak. Félszáznál több fehér hússerté­sük bizonyára sokat segít majd a város ellátásán. Kétszázhatvan a szövetkezet juh állományának „létszáma". Tehát több, mint 6 minőségi faj juh jut egy tagra! Én úgy gondolom, sokat jelen­tenek ezek a „szürke” számok. Ami pedig engem is különösen érdekel: az a tény, hogy hama­rosan Málna és szamóca telepítésre Kötnek szerződést a földmüvesszövetkezetek A földművesszövetkezetek szer­ződést kötnek a málna és a szamóca telepítésére is. Mind­kettő magas C-vitamin tartalmú. Itthon a szamócát nyers álla­potban és dzsemként nagyon szeretik, bár nem tudjuk sem-a hazai, sem pedig a külföldi pia­cokat elegendő mennyiséggel el­látni. A földművesszövetkezetek ka­matmentesen telepítési hitelt adnak a szamóca termelőknek. A telepítési hitell szaporító anyag formájában kapják a termelők és 40 százalékát a telepítést kö­vető második. 60 százalékát pe­dig a harmadik esztendőben kell visszafizetni. A hitel összege kataszteri holdanként körülbelül 10 ezer forint. v , A mértéktelen alkoholfogyasztás ellen is csak akkor küzdhetünk eredményesen, ha többek között megfelelő mennyiségű málna­szörppel rendelkezünk. A termelők kamatmentes tele­pítési hitelt kapnak a földmű­vesszövetkezetektől szaporító anyag formájában. A hitel 40 százalékát a telepítést, követő negyedik, 60 százalékát pedig az ötödik esztendőben kell vissza­fizetni. A hitel összege kb. öt­ezer forint kataszteri holdan­ként. * Tudni kell azonban, hogy a málna telepítésére csak szak­csoportokkal kötnek szerződést a földmüvesszövetkezetek, mert csak az üzemi málnatermelés hoz megfelelő jövedelmet. Hz új taniervvel ismerkednek a Szabolcs-Szatsnár megyei iskolák igazgatói A Szabolcs-Szatmár megyei tanács művelődési osztályána« rendezésében augusztus ll-én egyhetes, bentlakásos tanfolyam nyílt Nyíregyházán az általános iskolák igazgatóinak részvételé­vel. A tanfolyamon az oktatás­sal kapcsolatos feladatokat be­szélik meg és tanulmányozzák a felsőtagozati osztályok részére készült új tanterveket. A hét közepétől kezdődően a megyé­ben működd középiskolák igaz­gatói is négy napos tanácskozást tartanak. Gyűiiik a 19-es emlékeket Mátészalkán A ránk kővetkező év, — 1959 — nagy évforduló lesz: a dicsőséges Tanácsköztársaság megalakulásá­nak negyvenedik évfordulója. En­nek a dicsőséges korszaknak ma meg sok szemtanúja, résztvevője él, bár számuk az idő múltával egyre kevesebb. Ez azzal is .tár, hogy emlékeik, élményeik sza­munkra és a történelem számára elvésznek, — ha idejében nem kei ülnek feljegyzésre. A Zalka Máté járási kultúrház vezetősége elhatározta, hogy a Tanácsköztársaság számunkra ce- cses emlékeit felkutatja, feljegy­zi, az eljövendő generációk s;.á* mára megmenti. Ezért pedagógu­sok, társadalmi aktívák bevoná­sával gyűjtést és az előkerülő dokumnctációs anyagokból — le­velek, fényképek, stb. — kiállítást rendez és az élményanyag fel­használásával megírják hogyan folyt le az a dicső korszak Má­tészalkán. . E. L. Mátészalka. Mi lesz a méhpempővel ? A szépítkezésre vá­gyakozó női társada­lomban aligha váltott ki nagyobb szenzá­ciót a harmadik szput- nyik Föld körüli ke­ringése, mint az a hi­hetetlen hír, hogy van egy csodaszer, ami megfiatalítja, üdévé teszi a női — kizárólag a női — ar­cokat. Méhpempő! Micso­da isteni zamata van ennek a szónak és hallatlan ereje. A „Szezám, nyílj ki” varázsa liliputi törpe­ként táblából, amióta a MÉHPEMPŐ egyed­uralkodóvá vált. Van egy mondás, amely azt mondja: Említsd a nőnek, hogy a bolondgomba fogyasztása széppé tesz és akkor a no megeszi, még ha tud­ja is, hogy elpusztul tőle, csakhogy egy­szer szép legyen. Per­sze, ez már mesetár­ba való szakállas do­log, de mégis ez az elv sarkallta az Or­szágos Méhészeti Vál­lalatot, amikor min­denütt megindította a pempő termeltetését. Szabolcsban is rá­adta magát 5-6 álla­mi gazdaság a pempő termelésére. Nagy volt a buzgalom. Jöt­tek a pempő-gladiá- torotc, előadók, gya­korlati oktatók, hogy clsajátíttassák a mé­hészekkel a pempő- nyerés tudományát. Méhészeink, fogéko­nyak lévén minden új iránt, hamar bele is lőttek a szakma rej­telmeibe és megter­melték a pempőt. Azonban időközben újabb „csoda” tör­tént: a felsők buz­galma lelohadt és igen félvállról kezelik a méhészeket. Ugyanis odáig jutott a dolog, hogy a gazdaságok alaposan próbára té­ve a méhcsaládok életbemaradását, elő­állították a pempőt s most már nem veszik át. A Csengeri Álla­mi Gazdaságban is ett van a jégszek­rénybe zárva a csoda­szer s a többieknek is ez a sorsuk. Érthetetlen ez a já­ték, különösen akkor, amikor számításba vesszük, hogy egy kiló méhpempő elő­állításához rengeteg energiát használnak fel a méhek, ezzel le­gyengül a család élet­ereje és végső soron még az, hogy egy kiló pempő 30 ezer forint. HAJSZÁLRŰGÖK MŰANYAG­BÓL ÉS ÜVEGBŐL Tiszta üvegszálból és műanyag­ból is készítetlek már óra-haj- szálrúgót. Kipróbálták az üveg­szállal erősített műgyantaszálat is rugóként használni. Különösen ott alkalmas, ahol ügyelni kell arra. hogy a rúgó át ne mágnesezöü- jék. így például iránytűknél, óráknál stb. ★ MÁGNESES DRŐTKÖTÉLVIZS- GALÖ A drótkötelet egyenárammal telí­tett mágneses mezőn húzzák át. Ha s drótkötélben szakadás, elveko- nyodás stb. van a készülék azon­nal jelzi a hibát. FOLYADÉKMOZGÁS MEGF1- LÉSE CSÖVEKBEN Gyakran szükséges tudni, hogy egy csővezetékben mozog-e, árain- lik-e a folyadék Egy angol cég csodarabokat hozott forgalomba, melyben gondosan csapágyazva egy csavaralakú forgórész van. A csodarab átlátszó anyagból ké­szült, a forgórész drágakő-csap­ágyban van. A kerék forgása tá­jékoztatja a szemlélőt arról, hogy milyen a folyadékmozgás a cső­ben. M ár pöttömnyi emberke ko­romban nagy tiszteletet éreztem a természet iránt. Órák t hosszat elüldögéltem egy-egy vo­nuló hangyabolynál, vagy tátott i szájjal figyeltem, amikor a méhek j a virágon sürgölődtek. Em'ék- ; szem, egyszer, Gyuri bátyám na­gyon érdekes dolgot művelt. Fog­ta a kisbaltát, meg a fűrészt. Egy vadalmának, ami a disznóól mel­lett volt, lefűrészelte a törzsét egészen földig és a baltával a megmaradt csonkot behasította. Ebbe a hasítékba beledugott égj almavesszöt arról a fáról, amelyi­ken borízű, , jánycsecsű“ alma termett. Bekötözte ronggyal és utána sárral is körül kente, hogy megfoganjon. Én ettől a fától nem tudtam se játszani, se enni ren­desen. Végül megtörtént a csoda- a fa még ősszel kihajtott. Hát azóta vagyok én a növé­nyek szerelmese. Láttam én mai­sok érdekességet a világból, rend­re el is felejtettem majdmindet, de ez az almafacsinálás beleragadt a kobakomba. Néhány napja Nyírteleken jár­tául. Péter István, az állami gaz­daság főkertésze megmutatta a fa­iskolát és elkerültünk arra ie, ahol a csemeték szemzését vég­zik. Jj^nyhe dombhajlás mogul j 'L/ bukkant elő a katlanban egy csemetóskert s a kertben megannyi virágként piros, kék fehér és egyéb tarkaságok mozog­A fák sebészei lak, himbálóztak az apró cseme­ték között. — Nálunk a faiskolában első­sorban nők végzik a gyümölcsfák nemesítését, a szemzést — világo­sít fe a fökertész. Könnyebb a kezük, fürge az ujjuk és — haj­lékonyabb a derekuk, mint a fér­fiaké, Az idén ezek a lányok, fia­tal asszonyok rövid egy hónap alatt kereken egymillió csemete- szemeznek be. Közelebb menve látom, hogy valóban mutatóban van itt a fér­fi. A két Stofa-testvér állt ki csak versengésre a nőkkel. Kereken százan vannak itt. Érdekes eny társaság. 33 dolgozónak élesre fent szemzőkés a fegyvere, anrn csakúgy csillog a napfény, ahogy forgatják munka közben. Minden szemzölány derekán ott függ az elmaradhatatlan tartozék, a fi nő­szíj. Másik 33 a kötözést végzi. Azoknak az övihez suhogó raffia van erősítve. Ven még 33, de ezek még csak „csemeték“, mint azok a fák, amelyek törzsét megtisztít­ják, a szemzésre alkalmassá te­szik. Ez a 33 fiatal, általános is­kolás gyerekekből tevődik össze. Itt már megbomlik a női egyed­uralom: kisfiúk, kislányok sereg­lenek a nagyok előtt a sorok kö­zött. A hogy nézegetem a fürge ujjak bámulatos mozgásai látom, a kést milyen szakértelem­mel hasítják bele a fa héjába s a borotvaéles késsel vágják a „sze­met” és illesztik bele a hasítékba, a gyerekkori kép újra megjelenik előttem: Gyuri bátyám nagy baju­szával, fűrésszel, baltával áll a kis fácska előtt... szöszmötöl cs egy jó félóra múlva diadalmasan felegyenesedik, hogy befejezte. Ezek a lányok meg, az avatatlan szem nem is tudja követni moz­dulataikat, percenként 4—-5 fács- kát , nemesítenek1 meg. Olyan biztonsággal végzik ezeket az „operációs’■ műveleteket, mint a sebészek a klinikán. Sebészek nagyszerű sebészek ezek a fürge- mozgású. biztos kezű lányok. Nem egyszerűen gyógyítanak, hanem új életet oltanak bele egy másiiz életbe és a kettő nagyszeiű össze- forrottsága gyümölcseként kerül majd asztalunkra a hamvas ba­rack, a rubinvörös meggy, a mo­solygó alma. Az egymillióból 800 ezer álmáját szemeznek, a többi- fajtából a 70 ezer körte és 50 ezer- őszibarack jön számításba, úgy ahogy az igény megkívánja. rl 'öbb szemző-kötöző pár van, L akik megcsináljak napon­ta az 1700—1900 szemzést. Ezen már több éve ezt a munkát vég­zik és ezért van olyan nagy gya­korlatuk a szemzésben. A kezdői', különösen így a szezon elején, ugyancsak nézegetik a napol dél■ ] után. Sajgó derekuk nagyon vö­lgyik a pihenés után. Nem könnyű Imunka ez. rzzó napsütésben, a j sorok közé szorult meleg levegő jforralja a vert az állandó hajla- '.dozás közben. Ez pedig olyan :munka, ami' a. föld színe fölött öt centiméter magasságban kell jvéőisni. S nem iahet mellé, meri a következő fát már különben nem érné el. Kétrét gervy ;dve menni és 'cö-bcn úgy vágni azt a szemet, hgoy egy féltnlllimétcr vastag farcsz se terüljön pí és úgy beleilleszteni a hogy pontosan odatapadjon. egy­máshoz a két metszési felület, úgy kölni a játékosan suhogó raj­fiával, hogy az ne lazuljon meg, mert különben az egész munka kárbavész. Ar olyan párok tudnak igazán jól dolgozni, akik már évek óta együtt vannak, össze­szoktak. Lf ogy mennyi verítéket és 11 mosolyt előcsaló rejtett szépsége van ennek a faisleolai életnek, azt ilyen röviden meg érinteni is alig lehet. A faiskolá­soknak valóban sebész szerszá­maik vannak. Kés, kacor és olló. Más nincs, ezek a szakma jelvé­nyei. Büszkék is rá, nem is csodá, hiszen ezekkel a szerszámokkal, a kezük nyomán fakadnak az új fák, hogy uí gyümölcsöt, teremje­nek. (—u —s.y Megnézheti bárki... »nagy fába” vágják a fejszéjüket. ni fog. Akkor pedig még több jut majd a gyulaházi téesz pa­raszt asztalára. Mert, hogj Gyümölcsözni akarnak. Tizen­három holdat terveznek telepí- . teni, ami bizony egy ilyen ki­sebb tsz-nél nem is olyan kis dolog. De hiszem, hogy sikerül-

Next

/
Thumbnails
Contents