Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-10 / 188. szám
1958 AUGUSZTUS II, VASARNAp KELETMAGYARORSZÄG 7 Mi történt az elmúlt héten a külpolitikában? A csúcstalálkozó új fejesete A csúcstalálkozó körül hetek óta kavarognak a vitában, melyet a békéért szorongó emberiség napjaink feszültséggel terhes légkörben égő reménységgel és sóvárgó várakozással kísér. Űj fejezetet nyitott a Szovjetunió válasza a nyugati hatalmakhoz. Kétségtelen Hrus- csovnak Eisenhowerhez intézett üzenete változott helyzetet teremtett. Aki azonban figyelemmel kísérte az elmúlt hetek eseményeit, annak számára nem jelentett váratlan fordulatot, hogy a Szovjetunió újból az ENSZ közgyűlésének összehívását követeli a válsággal fenyegető középkeleti helyzet megoldására. Tekintsük át az események alakulását a nyugati hatalmak libanoni és jordániai intervenciójától napjainkig és egyszerre világossá válik, hogy o szovjet kormány lépése logikus, magától értetődő s természetes következménye annak a huzavonának, időhúzó taktikának, kétszínű játéknak, mellyel a nyugatiak angolna módjára igyekeztek kisiklani a kérdések tisztázása, a békés megoldást jelentő csúcstalálkozó elől. Mikor az amerikai és angol beavatkozás Közép-Keleten kirobbantotta a válságot, a Szovjetunió már július 18-án a nyugati agressziót követő első napokban javaslatot tett az ENSZ közgyűlés haladéktalan összehívására. Ugyanakkor indítványozta a kormányfők tanácskozásának megvalósítását is. Néhány nap múlva összeült a Biztonsági Tanács, az ülésen azonban a kérdés lényegét be- fullasztották egy terméketlen javaslathalmazba, majd bizonytalan időre elhalasztották a tanácskozást. Ekkor jelentette ki Szoboljev szovjet küldött, hogy ha a Biztonsági Tanács tovább halogatja az ügy érdemi tárgyalását, az ENSZ felsőbb szervéhez, a közgyűléshez kell fordulnia. Hangsúlyoznunk kell, hogy ekkor már napokkal előbb elhangzott a konkrét szovjet javaslat, hogy a négy nagyhatalom kormányfői, Nehru indiai miniszterelnök és Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára haladéktalanul üljenek össze, beszéljék meg a világbékét veszélyeztető közép-keleti probléma megoldásának módját. Ez az üzenet, mely komoly figyelmeztetésként mutatott rá a helyzet veszélyes voltára, ugyanakkor határozott iránymutatást jelentett a békés elintézés felé. Nem kétséges, hogy ez a határozott hangú figyelmeztetés vetett gátat a válság továbbterjedésének, döntő szerepe volt abban, hogy az amerikai—angol beavatkozás nem terjedt át Irakra. A nyugati hatalmak nem fogadták el a válság megoldásának Hruscsov ajánlotta módját. A legközvetlenebb, legreálisabb út, a kormányfői értekezlet helyett a Biztonsági Tanácson belül tartandó csúcsértekezletet javasolták. Hamarosan kiderült azonban, hogy ez a javaslat csak manőver részükről. Mikor ugyanis kínos meglepetésükre a szovjet kormány a háborús veszély halasztást nem tűrő elhárítása érdekében ezt a javaslatot is elfogadta, fordítottak a köpenyegen és most már azt kívánták, hogy terjesszék a közép-keleti helyzet kérdését a Biztonsági Tanács rendes ülése elé, ahol az érdekelt közép-keleti államok és India képviselője nem rendelkezik szavazati joggal, mivel Irak kivételével egyikük sem tagja a Biztonsági Tanácsnak. Vagyis1 a legégetőbb probléma megoldását a súlyos közép-keleti válság ügyét nem a kormányfőkre, hanem a Biztonsági Tanács állandó tagjaira bízták volna. Ez egyben azt jelentette, hogy mivel a tanács többségében a NATO, SEATO és a Bagdadi Paktumhoz tartozó országok képviselőiből áll, az Egyesült Államok készséges szavazógépének kezébe kerültek volna ezek a világ sorsára, az emberiség békéjére döntően fontos kérdések. Az amerikai sajtó maga leplezte le például azt a fonák helyzetet, hogy a Biztonsági Tanácsban az USA felhasználhatja a csangkajsekista küldött szavazatát, s annak vétójogával megakadályozhatja India részvételét a tanácskozásokon. A Biztonsági Tanács egyébként is eljátszotta már egyszer szerepét ebben az ügyben, amikor meggátolta a közép-keleti válság megoldását. Az a, tény tehát, hogy a tanácsban az angol—amerikai agressziót olyan államok képviselői vizsgálták volna meg, amelyek maguk is tagjai háborús tömböknek, s az amerikai politika szekértolói, eleve illuzórikussá tette a felvetett súlyos problémák megoldásának lehetőségét e szerv által. Kiderült azonban hamarosan, hogy a nyugati javaslat csak az Egyesült Államok és Anglia időhúzó taktikáját szolgálta. Míg ugyanis az Egyesült Államok egyrészről a közbevetett indítványaival a csúcstalálkozó kérdését halogatta, másrészről Murphy külügyi államtitkár közép-keleti tárgyalásai által a békés megoldás szándékának látszatát igyekezett kelteni, addig egyre újabb fegyveres erők szálltak partra Libanonban, számtalan harci repülőgép érkezett bombaterhével megralcot- tan a kiépített hídfőállásokra. Nagyarányú csapatösszevonások történtek. Mind olyan intézkedések, melyek egyáltalán nem támasztották alá a harsányan hangoztatott békés megoldásra törekvést, viszont annál inkább kimutatták, hogy mindezek, csak az időnyerés érdekében hangzottak el nyugati részről. A középkeleti válság tehát olyan fázishoz érkezett, amikor sürgős cselekvés vált szükségessé a feszültség megszüntetése, az egyre növekvő háborús veszély elhárítása érdekében. A szovjet válasz ezért felújította a korábbi javaslatát az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésének összehívására. Az ENSZ vezető szerve minden tekintetben alkalmasabb a középkeleti helyzet kérdésének megvitatására a Biztonsági Tanácsnál, hiszen ebben a világ csaknem valamennyi állama résztvesz, tehát minden nép hangot adhat véleményének. Ez helyes és szükséges, hiszen az emberiség békéje minden nép közös ügye, annak megőrzése, a háborús tűzfészek megszüntetése, a veszélyes problémák békés úton való megoldása a világ minden népének egyaránt érdeke. Ebben a teremtő vitában kialakulhat az a légkör is, melyben megvalósulhat a szovjet diplomácia szívós, állhatatos békeoffenzívájának célja: a nagyhatalmak igazi csúcsértekezlete, melyről a Hruscsov- üzenet pillanatra sem mond le. Egyes nyugati sajtóorgánumok meghamisítva az üzenet valódi értelmét azt hangoztatják, mintha a szovjet kormány elállt volna ettől a kezdeményezésétől. Ezzel szemben az, hogy az üzenet világosan kijelenti: továbbra is meg van győződve arról, hogy a legmagasabb színtű találkozó a szovjet javaslat által indítványozott összetételben, hozzásegít ahhoz, hogy a nagyhatalmak megtalálják a hidegháború felszámolásának és a háborús veszély elhárításának módját Hruscsov elvtárs újból, ezúttal is hangsúlyozza: „Tegyünk meg minden szükségest, hogy ez a találkozó, amelyet valamennyi nép vár, ne húzódjék el a végtelenségig. Mi készek vagyunk bármikor részt venni egy ilyen találkozón.” Arra is utal az üzenet, hogy a kormányfőknek a problémák szélesebb körét kellene megvitatniok s dönteniök kellene a háborús veszély tartós elhárításáról. A szovjet javaslat tehát egyenes folytatása annak a világ minden részén az egyszerű emberek milliói által mély együttérzéssel kísért békeharcnak, melynek legújabb megnyilvánulása volt a pekingi találkozó alkalmával Hruscsov és Mao Ce-tung kijelentése, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság minden tőle telhetőt megtesz a nemzetközi feszültség enyhítésére és az új háború borzalmainak elhárítására. Az ENSZ közgyűlés előtt bizonyosra vehető, hogy a leplezett agresszorok tovább folytatják manővereiket és a „közvetett agresszióról” szóló dajkamesékkel próbálják elterelni a figyelmet az egész világot veszélyeztető őrült terveikről. Átlátszó mesterkedéseik azonban nem állhatnak a békét, nyugalmat óhajtó emberiség útjában. Nagy alkalmat kapott a békét áhítozó emberiség a most összehívott ENSZ közgyűléssel, hogy megszüntesse a Közép-keleti lőporos hordó veszélyét, az odázó, halogató javaslatok helyett gyors intézkedésekkel teremtsen enyhülést a feszült nemzetközi légkörben. További tárgyalások útján pedig a nagyhatalmak közötti megegyezéssel elűzze az atomháború, az emberiség pusztulásának rémét és nyugalmát, biztonságot teremtsen a népek számára. Az ENSZ közgyűlés rendkívüli üléséről New York, (MTI): Mint a Reuter jelenti, az ENSZ-közgyű- lés rendkívüli ülésszaka pénteken este megkezdte vitáját a középkeleti helyzetről. Sir Leslie Munro újzélandi küldött, mint elnök, megnyitotta az ülést és felszólított arra, hogy „szenvedélymentesen és tárgyilagosan vizsgálják meg a jelenlegi feszültség okait.” Elsőként Szoboljev, a Szovjetunió küldötte kért szót, s arra kérte a közgyűlést, hogy tegyen lépéseket a Libanonban állomásozó amerikai és a Jordániában állomásozó angol csapatok haladéktalan kivonására. Szoboljev azt hangoztatta, a Szovjetunió reméli, hogy a közgyűlés enyhíti a feszültséget, megszilárdítja a békét, és végetvet az új világháború fenyegető veszélyének. A közgyűlésnek el kell érnie, hogy „azonnal és maradéktalanul véget érjen a fegyveres intervenció Közel- és Közép-Keleten, meg kell kísérelnie olyan körülményeket kialakítani, amelyek között ennek a vidéknek az országai megszabadulnak az idegen intervenciótól.'’ A Biztonsági Tanács jelenlegi összetétele miatt képtelen hatékony lépéseket tenni ezen a vidéken a háborús veszély elhárítására. „Az agressziót csirájában el kell fojtani, a békének győzedelmeskednie kell’: — mondotta Szoboljev. Ezután Cabot Lodge, az Egyesült Államok küldötte szólalt fel. Kijelentette, „sajnálatos”, hogy a Szovjetunió „az Egyesült Államok kormánya ellen intézett támadásokkal kezdte a dolgot”. Caibot Lodge azt állította, hogy az Egyesült Államok világosan kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy kivonja csapatait Libanonból, „amint a libanoni kormány kéri a kivonást, vagy amint az Egyesült Államok biztosítani tudja Libanon függetlenségét.” A továbbiakban kijelentette: „reméljük, hogy a közgyűlés konstruktív módon óhajt foglalkozni az ezzel kapcsolatos alapvető és széles problémákkal, s nem elégszik meg átmeneti intézkedésekkel.’: Lodge felszólalása után Hammarskjöld főtitkár nyilatkozatban hívta fel a küldötteket, hogy „tartsák tiszteletben és fogadják megértéssel” az arab népek problémáit és megvalósítását a világnak ezen a részen. Ha ez a tisz- teletbentartás és ez a megértés általánosan megnyilvánulna, s megnyugtatná az ottani népeket, hogy sorsukat olyan módon alakíthatják, amely legjobban megfelel minden egyes ottani nemzet és az egész terület érdekeinek” — mondotta a főtitkár. A továbbiakban a közgyűlés megállapodott abban, hogy az ülésen csak egyetlen pontot vitatnak meg, azt a kérdést, amellyel csütörtökön a Biztonsági Tanács foglalkozott. A napirendet ennek megfelelően fogadták el. Munro azt javasolta, hogy a lényegbevágó vitát jövő szerdán kezdjék. Ezután a közgyűlést jövő hét szerdáig elnapolták, Husszein király amerikai csapatokat kér Kairó. (TASZSZ): Az A1 Ahbar című lap jelentése szerint Husszein király kérte az Egyesült Államokat, hogy küldjön megszálló csapatokat Jordániába. A király Murphy útján juttatta e) kérését Eisenhower elnökhöz. A lap szerint Husszein király közölte az angol parancsnoksággal is, hogy kevesli a Jordániában tartózkodó angol katonaságot, és kérte, hogy küldjenek az országba újabb erősítéseket. Az A1 Ahbar azt írja, hogy az an%ol kormány elhatározta: sürgősen újabb csapatokat küld Jordániába. Ezek a csapatok már meg is érkeztek Akaba kikötőjébe. Innen repülőgépen mennek tovább Ammanba. Egyidejűleg tovább folyik az angol csapatszállitás Air.manba Ciprus szigetéről légi úton, Izrael területe felett. As USA fokossá katonai késsülődését Tajvan körsétákén Peking, (TASZSZ): Az Új Kína hírügynökség jelenti: Az amerikai imperialisták fokozzák háborús előkészületeiket Tajvan körzebecen, hogy kiélezzék a nemzetközi helyzetet. Sajtójelentásek szerint amerikai sugárhajtású repülőgépek egy Fülöp-szigeti támaszpontról Tajvan szigetére repültek. Augusztus 6-án a 13. légiflotta parancsnoka a Fülöp-szigetekről sürgősen Taj- pejbe utazott, hegy tárgyalásokat folytasson az ottani amerikai flotta parancsnokával és a csangkajsekista klikk magaurangu katonai képviselőivel katonai összeesküvés előikészítése végett. Az Egyesült Államok katonai képviselői fokozzák tevékenységüket a csangkajsekista csapatok által elfoglalt szigeteken is. A tajvani amerikai helyőrség pa- parancsnoka és helyettese egy héttel ezelőtt az egyik szigeten megszemlélte a csangkajsekista csapatokat. Egyiptom és Szarni Rrábia tárgyalásai Mekka, (DPA): Amemak, az Egyesült Arab Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének Szaud- Arábiai tárgyalásairól kiadott hivatalos köz’emány szerint a miniszter „fontos megbeszéléseket” folytatott tzaud icii-.lyal es más személyiségekkel. A megbeszélések célja a két ország közötti kapcsolatok légkörének megjavítása, valamint szorosabb, „testvéribb és barátibb kapcsolatok” kialakítása, valamint közös érdekű és az arab -agp-ek biztonságát szolgáló ügyekről Tanácskoztak. Valószínűleg Dulles képviseli majd az Egyesült államokat a közgyűlés szerdai ülésén Washington, (Reuter): Diplomáciai körök szerint valószínűleg Dulles külügyminiszter vezeti majd az Egyesült Államok küldöttségét az ENSZ szerdai közgyűlésén. Washingtonban általában arra számítanak, hogy egy napra Eisenhower is New-Yorkba látogat. AUTÖÜT KABULBA Afganisztán fővárosába, Kabulba gépáöcsiutat ép- tenék. A szovjet Technoexport Vállalat építi az utat és szállítja a gépeket a Sa- langhágon átvezető út megépítéséhez. Ha elkészül, a fővárosba vezető út 20 kilométerrel megrövidül.
