Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-09 / 187. szám

XV. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM. Ära 50 fillér 1958. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT Í j tsz alakult Yuristváiidilmu íme, ismét megdőlt az egyesek által oly előszeretettel hangozta­tott érv, amely szerint a nagy dologidőben nincsen idő agitáció- val, a szövetkezeti mozgalommal foglalkozni. A dolgozó parasztság nagy sors­kérdése a holnap kérdése, a jobb élet kérdése szüntelenül foglal­koztatja a kisparcella szűk korlá­tái közt verejtékező embereket. Éppen ebben az esztendőben is, amikor elég szeszélyes volt az időjárás, bebizonyosodott az ara­tás során, még szembetűnőbben a cséplési eredményeket látva és alátámasztva a kapásnövények Az idei aszályos időjárásban Ugyancsak talpára kell állni a szakembernek, hogy legalább azt tudja megmenteni, ami megter­mett. Ilyen gondokkal küzdött a Nyírmadai Állami Gazdaság nyír­lövői gyümölcsös kertjének két szakembere az egyetemet végzett Herczeg Lajos és Szabó László kertész. Gyümölcsösükben sok a Starking és Reddelicious fajta és állapotával, nagyüzemeink, ter­melőszövetkezeteink állattenyész­tésének fejlődésével, hogy a kis­gazdaság alul marad a verseny­ben, hogy a dolgozó parasztság számára igazi fellendülés, jó élet- színvonal csak a termelőszövetke­zetekben érhető el. Ezért érdek­lődnek a megye majd minden községében az egyénileg dolgozó parasztok a szövetkezetek ered­ményei iránt. Az érdeklődést ki kell elégíteni most is nap, mint nap jó szóval, felvilágosítássá!, mert sok esetben éppen ez hiányzik egy-egy dolgo­zó paraszt elhatározásához, ezeken az idén is nagy termés ígérkezett. Azonban a rekkenó hő­ség miatt a gyümölcs növekedésé­hez kevés volt a nedvesség és a lehullás veszedelme fenyegette az almát. Hogy ennek elejét vegyék, elhatározták, hogy öntözéssel jut­tatnak vizet az almafák gyökerei­hez Meg is tették és így megmen­tették az idei almatermést a pusztulástól. Ez bizonyosodott most be Túristvándiban is, ahol Dózsa néven új termelőszövetkezet alakult augusztus 7-én. ösz- szesen 9 család 11 tagja 46 hold saját és 75 hold állami tartalékföldör. kezdte el az új életet. Elnöknek Lengyel Jó­zsefet választották meg. Ezekben a napokban több köz­ségben érlelődik a szövetkezet alakításának gondolata. Az ilyen községekben a község vezetői a kommunistákkal élükön nyújtsa­nak segédkezet az új módot ke­reső embereknek. Különösen a termelőszövetkezeti tagok, akik gyakorlatban ismerik már az ala­kulás tennivalóit, adminisztrációs teendőit, járjanak elől a segítség- nyújtásban. Megéri a fáradságot ez a se­gítségnyújtás, mert annál haszno­sabb, jobb segítséget ma ember embernek nem adhat, mint átse­gíteni őket a kezdet nehézségein, a kisparcella korlátain, amelyen túl vár a jólét, a felemelkedés. Z. A. Postásnapok Nyíregy házán Augusztus 16 és 17-én Nyíregy­házán postásnapok lesznek, Szol­nok, Hajdú és Szabolcs megye postás dolgozóinak részvételével. Az ünnepségek során a posta dol­gozói megkoszorúzzák a szovjet és román hősök helyi emlékműveit. Szombat délután a vasutas pályán postás kerékpárversenyt rendez­nek levélkézbesítéssel egybekötve. Itt kerül lebonyolításra a Buda­pesti Postavezérigazatóság, a deb­receni igazgatóság, a Szolnok me­gyei hivatal s a Szabolcs megyei hivatal postás dolgozóinak labda­rúgó körmérkőzése is. Vasárnap Nyíregyházán a Debreceni Posta- hivatal fúvószenekara ad térze­nét, s 10 órakor kezdetét veszi az ünnepi nagygyűlés. A postásnapok kultúrműsorairól a három megye postahivatalának színjátszócso­portjai gondoskodnak. Hajnali találka Ki hallott ilyet? Vonattal menni találkára? Méghozzá nem is egy edül,Khanem közel százan. Nos, egy ilyen különös találkáról esik szó, pontosab­ban arról, hogy pénteken a haj­nal fátyla alatt, Záhonyban, az ország „kapujában” kilencven­nyolc moszkvai, leningrádi, ja- roszlávi iskolai nevelő találko­zott kollégáival. A találka az első ismerkedés izgalmaival, rejtelmeivel volt tele. Miután a hivatalos rész, a kölcsönös üd­vözlés elhangzott, a barátkozás vette karjaira a jelenlévőket. A magyar úttörők piros szek- fűvel köszöntötték a vendége­ket, míg a vendégek képesla­pokat, csokoládét osztogattak. Megoldódtak a nyelvek, min­denki magyarázott, — a maga módján. Az egyik tíz-tizenkét éves úttörőlány már jó félórája parolázott egy egészen fiatal moszkvai főiskolai tanárnővel. Szótár nem volt, csak kéz, láb, meg az arcuk kifejezése. Még is, mikor fütyölt a vonat, a kis­lány elégedetten odahajolt kis barátnőjéhez: „Jól elbeszélget­tünk” — súgta — majd a mozgó vonat után küldött egy kedves „viszontlátást”. A ven­dégekkel immár magyar földön gördült a gyorsvonat. Buda­pestre, s a Balatonra vitte őket, kéthetes üdülésre, szórakozás­ra, tapasztalásra. • • Öntözik az almafákat Nyírlövőn vwwwwwvwvvvvvwwvvwvyvywvvwvv^ * * wvywyy (j tiJKíiiiieiiti táb&vban Alig virrad a reggel, ébren vannak a kisari tiszahíd mellett táborozó nyíregyházi III. számú iskola úttörői. Gyorsan öltöznek, az ágyakat esi nosítják, mosakodnak, tornáznak. Nincs mara­dandóbb élmény városi úttörőknek, mint a tábo­rozás. Élvezni a derengő hajnalt, az ébredő nap bíborszínű sugarait, amely fátyolszerúen bo­rul a tájra, hallgatni a madarak koncertjét, ver­senyt fütyülni a rigóval, cserjék, bokrok között játszani, öreg diófák, akácok, tölgyek, sűrű lombjai alatt zöldpázsi­ton játék után megpi­henni. Elragadó, gyö­nyörű táj, érdekes a nap minden perce. A híres Füzes-csárdá­ban, fák alatt, kecskelá­bú asztalok mellett, ló­cákon ülve reggeliznek: szalámit, kolbászt, teát. A lányok vetélkednek a fiúkkal: kinek szebb, tisztább a körzete? A lá­nyok parkosították, virá- gosították a sátor előtt a rétet városi virággal. Gondozzák, locsolják, homokot hordanak. Mi­kor elfáradnak, megpi­hennek, jóízűen fogyaszt­ják a tízórait. Nincs pa­nasz az étkezésre. Bősé­ges, ízletes. Köszönik az MHS-nek. Hallgatják a szőke Ti­sza csendes morajlását, nézik a csónakázókat, fürdőzőket, napozókat, a víztükrön megtört nap­fényt, az örvényeket, amint egymást kergetve eltűnnek a mélyben. Csatározásra jöttek a tivadari pajtások. Szá­mok kerülnek a sapkák­ra, kúszva, rejtőzve kö­zelednek az „ellenség1' felé. Minden neszre, csörrenésre vigyáznak, nehogy „fogságba” esse­nek. Nekivágnak a Ti­szának. Csekély a víz, derékig sem ér, ahol át kell jutni a csapatnak. Gyakran felhangzik az S. O. S. kiáltás, valahol segítségre van szükség... Csónakokba ülnek, su­hannak a Tiszán, jólesik egy kis sétahajózás. Is­merkednek a környék­beliekkel. Aztán Hegedűs Éva, a Nefelejts-raj parancsno­ka, vigyázzt kiált, sora­koztat. Kezét jelentésre magasan a feje fölé tartja előírás szerint. Reményi Sándorné ne­velő megadja az elvonu­láshoz az engedélyt es jobbra igazodva lépes­ben elinuul a kilencfős raj, hogy megízleijék a haiász.evet. Koroknál Erzsébet úttörő hegedül és énekel: „Szép csilla­gos az ég, elcsendesült a rét”. Tábortűz fénye csil­lan, messze szárnyal da­luk. Aztán álmukra bo­rítja fátyolét a csendes éj... Békési Kálmánné, a szülői munkaközösség elnöke két kislányát ba­busgatja, a nevelőkkel együttérezve gondozza, őrzi a lányokat, fiúkat. Lesz miről beszélni az összejöveteleken. Maradnának még, akár egy hónapig, országjárá­son is eddig voltak, de tanyát kell bontani, visz- szatérni szüleikhez, be­számolni élményeikről, a Tiszáról, erdőről, csár­dáról, zászlófelhúzás és bevonulásról, tábortűz­ről, számháborúról, já­tékról, dalról, vidámság­ról. Pihennek még né­hány hétig, aztán itt a szeptember, újra köny­vek fölé hajolnak, jól felelnek, hogy jövőre is­mét mint legjobbak ré­szesüljenek jutalomüdü­lésben. (N. T.) Lesz paprika M a már szinte szállóigévé vált a mezőgazdaságban az a mondás, hogy több takarmány, több trágya és így lesz több a termés. Ez a körforgás aztán min­dig emelkedő tendenciát mutat, mert a második körben már a több trágya azt jelenti, hogy ugyanannyi terü­letről, mivel a talaj gazdagodik, több lesz a takarmány és ez a lánc többi szemeit is magával húzza. A lánc első szeme a takarmánytermelés fokozása. Legér­tékesebb takarmánynövényeink a pillangós félék. Az agrárté­zisek nyomán megjelenő 3004-es kormányhatározat számsze­rűleg is meghatározza e fontos növények termelési arányát. A határozat szerint el kell érni, hogy a termelőszövetkezetek­ben a szántóterületnek legalább 15 százalékán évelő pillan­góst termeljenek. Megyénkben már a tavasz folyamán elértük ezt a kívánt vetésterületet. A kimondottan homokos területű járásokban, mint a baktai, vagy a nyírbátori, az irányszám alatt vannak, viszont a naményi, csengeri és más járások szántóterületének 20—22 százalékán termelnek évelő pillangós takarmányokat. A tavaszi mostoha időjárás miatt nem minden bevetett területen sikerült megtartani a kikelt növényeket. E mellett évről-évre a meglévő vetésnek egy bizonyos része kiöreg­szik, továbbá az idei nagymérvű aranka-kártétel miett jelen­tős területet kellett kiszántani. Mindezek arra kötelezik a termelőket, hogy a szokottnál nagyobb területen vessenek évelő pillangóst. A lucernának két vetésideje is van: a tavaszi és a nyár­végi. A kötött talajokon még vitatkoznak a szakemberek, hogy a tavaszi, vagy a nyárvégi vetés a jobb, viszont homoki lucernát Teichmann Vilmos, a lucerna kinemesítője csak nyárvégén javasol vetni. A homoki lucerna előveteménye tavasszal fónövényként veteti zolutrugya csniagrürt legyen. A vetés előtt mintegy hat héttel leszántott csillagfürt mütrágyázva és többször hen- gerezve gazdag, nyirkos talajt, tehát jó vetőágyat biztosít a lucernának. Az augusztusban elvetett homoki lucerna ősszel jól megerősödik és tavasszal, amikor legnagyobb a szél pusz­tító ereje, zöld szőnyeggel védi a homokot. A tavaszi vetés sokszor ki sem kel, mire a homokesőt hozó böjtiszelek megjönnek és a vetőágy a maggal ea> ütt a hetedik határban áll meg. A homoki lucernát tehát minden képpen most kell elvet­ni, viszont a kötött talajon is lehet vetni sikerrel lucernát, ott is az a fontos, hogy megfelelő magágyat készítsenek. A homokos járásokban még mindig lehetőség van arra, hogy a tavasziak alá csillagfürtöt vessenek zöldtrágyának. A homoknak van még egy pillangós növénye, ami a talajgazda­gítás szempontjából ugyan nem vetekszik a csillagfürttel, de nagyhasznú takarmánynövény, ez a szöszösbükköny. Szöszös- bükkönyt több hasznosítási céllal lehet vetni. A már elvetett, vagy a közeli napokban földbekerülő bükköny jó őszi legelőt biztosít. A szeptember elején vetett szöszös rozs lehet jövő májusban zöldtakarmány és kiváló silótöltelék. A több rozs- zsal és kevesebb bükkönnyel vetett keverék pedig magfogás után hoz jó jövedelmet. Mind a három pillangós növénynek már a következő na­pokban meg kell kezdeni a talajelőkészítést, különösen sürget a lucerna vetése. Cselekedjünk hát, hogy a cikk elején emlí­tett mondás necsak szájról-szájra járjon, hanem valósággá is váljon! Halálos sebével is helytállt a hás határvadász A AISZ legmagasabb kitüntetését adták át Ű fehértőn Arányik János szüleinek Csütörtökön este ünnepélyes keretek között nyújtotta át Mandzák elvtárs, me­gyei KISZ-titkár a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága által ado­mányozott legmaga­sabb kitüntetését, a KISZ Érdemérmet, Kranyik János hősi halált halt határőr szüleinek Űjfehértón. Az elhunytat szolgá­latteljesítés közben érte a halál. Határ­sértést igyekezett megakadály ózni, mire váratlanul géppisz­tolysorozatot kapott. Súlyosan megsebe­sülve esett a földre. Halálos sebének el­lenére minden erejét összeszedve ártalmat­lanná tette az életére törő határsértőt. A lövések zajára pilla­natok alatt helyszínre érkeztek bajtársai. Azonnal kórházba szállították, azonban a hős határvadászon már nem lehetett se­gíteni. Az érdemérmet át­adó bensőséges ün­nepségen megjelentek az elhunyt szülei, test­vérei, menyasszonya, ismerősei, barátai és mintegy 600 fiatal; tisztelettel adóztak emlékének és foga­dalmat tettek, hogy Kranyik János hő­sies példájából haza­szeretetük, kötelesség-i teljesítésük erősödni fog. Kranyik János be­vonulása előtt Üjfe- hértón is becsülettel élt és dolgozott, a ha-- tárőrségnél KlSZ-tít- kár volt. Hűséggel szolgálta hazáját» A nyíregyházi Üj Erő Tsz. tagjai nem sajnálják a fárad­ságot, ha a paprikatábla műveléséről van szó. A többi nagy munka idején is szorgalmasan kapálják a szép jövedelmet ígérő terméket. (Hammel felv.) Jobb pillangóst Vilié proletariat egyesít Jetek

Next

/
Thumbnails
Contents