Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-08 / 186. szám

4

KELETMAGYARORSZAG

1933. AUGUSZTUS 8., PÉNTEK

HÍREK

1958. augusztus 8, péntek, László

A frizura

A

lfréd bácsi közismerten nagy nőbálvány volt. Dús fekete hajjal, keménygallérral, macskabajszú csokornyakkzndő- vel, no meg vaskos pénztárcával járt-kelt Nyíregyházán, ► a Sóstón. Bár a kemény gallér már nem egzisztál, a ‘ csokor nyakkendő ismét odakerült pontban az ádámcsutka alá. » Alfréd bácsit azonban más pótolhatatlan veszteség is érte. Néhány > éve elhagyta az említett dús fekete haja. Nem+maradt belőle csak * mindössze három szál, mutatóba. |

Nos, pont ez a három, megmaradt hajszálocska zúdított feltár-* tózhatalan bonyodalmat az idős úr fejére. Mert mint panaszolta, a $ szenteknek sem tudta rendesen „beállítani”. A szokatlan frizurára már majd az agyára ment', amikor egyik kebelbeli barátjával találkozott, megkérdezte, mitévő legyen ezzel a három szál micsodával.

A cimbora így válaszolt: £

— Ne sokat teketóriázz vele, az egyik szálat fésüld jobbra, má- J tikat balra, harmadikat hátra... *

Alfrédünk mohón vette a tanácsot, kisvártatva hozzálátott a * frizura elrendezéséhez. De a nagy mohóságtól egy gyönge hajszál a ; kezében maradt. Egyideig megrökönyödve nézte az ezüstszínű szá-' lat, majd tanácstalanul ismét segítséget kért:

— Most mit csináljak?

1— Fésüld az egyiket jobbra, másikat balra... Erre kihullott Blég egy s csak egyetlen, árva hajszál maradt a feje búbján.

— Most mit tegyek? — kérlelt hétrét görnyedve gyermeteg áb- rázattal. Mire barátja így eresztette fejére demoklcsz kardját: s- Mit bánom én, maradj borzosan...

' (Páll)

A Nap kel: 1.30 perckor, nyugszik: 19.00 órakor.

6300 JUH BUNDÁJÁT

'szedték meg nemrég a Barabási Állami Gazdaságba. A juhok bundája 119 mázsát nyomott ebben az esztendőben. A 4600 holdas gazdaság 168 tehénnel, 60—70 borjúval, 120—130 üszővél, tinóval, 110 sertéssel, 400 süldővel és 100 család méhhel rendelkezik. Jelentős hasznot hozott a nyáron a hatezerötszáz juh, A gazdaság szakemberei olyan juhfajtát tenyésztettek ki, melynek gyapja finomabb és gazdagabb, mint a megye különböző helyein tenyésztett juhoké,

betonjárdát Épít

községfejlesztési hozzájárulásból építik a község dolgozói. Szerepel még idei község-kulturális tervükben egy kilométer villanyhálózat bővítés, amihez a tanács 53 ezer forinttal, míg a lakosság lakásonként 209 forinttal járul hozzá.

ÉDESSÉGEK MINŐSÉGÉT

vizsgáltak megyeszerte az állami kereskedelmi felügyelők. Súlyos szabálytalanságot tapasztaltak a

tiszavasvári és nagykállói földművesszövetkezeti cukrászdákban, ahol kevesebb tojást,; vajat használtak fel a készítendő tortákhoz, cukrászsüteményekhez, mint

amennyi a receptben áll. A legkirívóbb hibák a Tiszavasvári Földművesszövetkezet cukrászdájában voltak, ahol 90 dekás torta, csak 80 dekát, egy fél diós torta 45 helyett 35 dekát nyomott. A felelősöket pénzbírsággal sújtották.

66 DARAB SZÉKET

vásárolták a nyírmadal kommunisták a községi párt-székház berendezéshez. A közelmúltban hozatta rendbe a nyirmadai alapszervezet a községi pártbázat. A belső munkálatok és festés után most hozzáláttak berendezéséhez. Legnagyobb nehézségük volt a székek beszerzése. Gondos utánajárással sikerül a szükséges berendezési tárgyakat megvásárolni.

800 HOLDAT FÜVESÍTETTEK

ebben az évben a Barabási Állami Gazdaság eddig szikes, kevésbé hasznos tábláján. Ez a nyolcszáz hold eddig parlagon hevert, nem sok hasznát vették. A füvesítéssel kedvező legelő nyílik a gazdaság állatállományának. A juhnyájak, sertésfalkák már ismerkednek az idei „csemege” fűvel, s szakszerű ápolás mellétt rövidesen „visszaadják“ a füvesitési költséget.

JÜYÖRE KÉTIANTERMES

iskolát építenek Tiszaszalkán. A munkálatokat előreláthatólag jövő év márciusában megkezdik. A nevelőlakással építendő iskolát népgazdasági beruházásból kapja a község. Ugyancsak megépül, de ez már községfejlesztésből — az iskola-laboratórium cs tanműhely, ahol a politechnikai (műszaki) oktatásból szerezzenek ismereteket az általános iskolások.

FÜROTT KtT, BUSZ VÁRÓTEREM

készül községi erőből Csarodán. Az autóbusz váróterem 12 ezer forintba, az ugyancsak a közeli napokban épülő 300 négyzetméter betonjárda 10 ezer forintba kerül. A községi kezdeményezéseken kívül állami beruházásból két kilométeres bitumen út építéséhez is hozzáláttak. Ugyancsak 20 ezer forintot kaptak a két iskola rendbehozásához. Ezt az összeget a padlók javítására, a folyosók korszerűsítésére költik.

1/1 ásodszor is nagysikerű 1 hangversenyt adott a nyíregyházi szabadtéri színpad operaoperett estje keretében a Budapesti Kamarakórus, Szabó Miklós. Komáromy Vali, Barlay Zsuzsa, Kovács Péter és több kiváló hangversenyénekes közreműködésével.

A legkedveltebb opera-, operettrészletek, dalok, kórusmúvek nyújtották művészi élvezetet a'félig megtelt szabadtéri színpad hallgatóinak.

Különösebben Komáromy Vali operaénekesnót. Szabó Miklós operaénekest és Kovács Péter hangversenyénekest kell az egyébként tartalmas műsorból kiemelni. Komáromy Vali és Szabó Miklós sikere még akkor is biztos ilyen közkedvelt számok bemutatásánál há pillanatnyi diszponáltságuk nem a legkielégítőbb. Hiszen a bemutatott részletek, Verdy: Gilda áriája; Leoncavallo: Bajazzók;

Puccini: Pillangókisasszony nagyáriája és az operett-irodalom legkedveltebb gyöngyszemei a már annyiszor élvezett szépségükön kívül újat nem adtak.

Kovács Péter hangversenyénekes nagy sikere éppen abban rejlett, hegy egynéhány elég ritkán hallott számmal (legalább is nyíregyházi viszonylatban) gazdagicAz. apera-óperett eitr&L

tóttá a hangversenyre járó közönség repertoárját. Igen megkapó volt a Paul Robeson által világhíressé tett Missisipi-dal magyar- nyelvű előadása. Ezzel kapcsolatban az egyik hallgató a következőket mondotta: igen sokat hallottam már ezt a dalt a rádióban. Mindig nagyon szépnek és meg- kapónak tartottam. De most már tudom, hogy mit mond és megértem százmilliók lelkesedését. Ez adta az igazi tartalmat a mai estének. — Meg is kapta érte a művész Nyíregyháza közönségétől is a méltó elismerést. A többi számai is nagy sikert arattak, amit igen szépen zengő basszusának és finom előadásának köszönhet.

Kielégítették még a várakozást Barlay Zsuzsa. Sipos Judit és Kiss Eta bemutatott számaikban, s Peskö György zongoraművész meggyőző kíséretével... (Bár ebben vetélytársra is akadt a Jereván zenekarának hivatalos közreműködésével.)

A Budapesti Kamarakórus által bemutatott karművek bármennyire is szépek1

és kidolgozottak voltak, nem érték el a megfelelő hatást éppen amiatt, hogy csak hangszórón keresztül jutott el a hallgatók nagyrészéhez, bizonyos torzításokkal. Teremben bizonnyal tökéletesebben tudtuk volna élvezni. A szólisták kíséretében sokkal nagyobb hatást értek el.

Általánosságban azt szeretném megjegyezni: a közismert és biztos sikert ígérő opera-, operettszámok bemutatása mellett minél több újai, s a mai életünket is hozzák a hangversenydobogöra. Jó műsorpolitikával akkor sem lesz kisebb a siker. Már ennek az estnek is volt egy-két ilyen vonatkozása.

fk

Meg kell még említeni., hogy ezen az estén a versengés „valódi” értelmében is előtérbe kerüt. Opera- és hangversenyénekeseink vetélytársai a Jereván kerihelyi- ség zenekarának tagjai voltak. Legyen számukra megszívlelendő tanulság, hogy a jövőben szolídab- ban szólaltassák meg hangszereiket és ne zavarják a szabadtéri színpad hallgatóit sokkal neme sebb szórakozásuk közben. De megszívlelendő ez a Sztálin-téren lakók éjszakai nyugalma érdekében is.

— lm —

TUDOMÁNY

ES TECHNIKA

Mit kall luüiii a normái- és mikro- lemezekre!

Több olvasónk levélben fordult hozzánk és azt kérte, írjunk ebben a rovatunkban a hanglemezekről: mióta van

hanglemez, hányszori lejátszást bír cl egy normál- és egy

mikrolemez, és van-e jövője a hanglemeznek? Olvasóink kérésének szívesen teszünk, eleget. Nézzük tehát akkur .az első kérdést:

Mióla van hanglemez?

Hanglemez — vagy, ahogy mondani szokás, —, „konzerv- zene“ a fonográf feltalálása óta van. így tehát már a dédapáink is gyönyörködhettek a zenélődoboz hangjában. Edison 1878-ban találta fai a fonográfot, 1887--ben pedig Emil Berliner gramafonná tökéletesítette. Ez volt az első készülék, amelynek már volt némi hasonlósága a mai lemezjátszókhoz. A lemezek gyártási technikája 192G-ban ért lényegesebb tökéletesítést. Ettől kezdve már nejn csupán mechanikai, hanem elektromechanikai úton rögzítették a hangot.

ü hang megörSkíiéss

Mindenki tudja, hogy a hang, a zene mechanikai rezgésekből áll. E rezgéseket át lehet vinni egy vágótűre. Ha a tű alatt puha műanyagból készült lemez forog, akkor a tű reágőmozduiatainak nyomát a lemez felületébé bevágja. Ez a nyom a hangbarázda. Ma már a modern hanglemezek meg tudják rögzíteni a 15 000 hertzes hangokat is, habár az ember füle általában

csak legfeljebb 12 000 hertzes hangokat képes felfogni. A barázdák oldalkilengéseinek nagysága csupán ezredmilÜ- rnéter. Hangosabb zenénél nagyobbak, mint a halknál. Következik tehát, hogy az erősebb haingok feljegyzésénél a barázdák szélesebbek. Ebből

adódik az is, hogy azonos nagyi ságú hanglemezeknek különböző hosszú a lejátszási ideje.

fi hanglemezek sokszorosítása

Az eredeti beszéd- vagy zenefelvétellel ellátott, lemezről galvánozási eljárás segítségével préselőmatricákat készítenek. Ezeket használják aztán fel a lemezek préseléséhez. A lemezjátszó hangkarja pedig letapogatja a lemezre préseit hangbarázdákat, és a barázdák

oldalkilengése által olyan mértékben lendül ki, mint annakidején a vágótű. A lemez- játszó hangkarjának rezgése elektromos rezgéssé alakul —• a legtöbb lemezjátszón amely felerősítés után hangszórón hallható beszéddé, vagy zenévé „varázsolódik“..

limit a hanglemezgyültőknek tudni kell

Mit kell tudni azoknak, akik hanglemezgyűjteményt akarnak alapítani? A hanglemezeket a lejátszásukhoz szükséges fordulatszám szerint különböztetjük meg. A legerterjedleb- bek a percenként 76, 45, és 33 egyharmad fordulatszámú lemezek. A 78 fordulatosak a normál lemezek, a többiek mikrolemezek. Egy 30 centis átmérőjű 78-as fordulatú lejátszási ideje 5 perc, a 25 centiméteresé 4 perc, ezzel szemben egy 45-ös fordulatú 17,3 cm-és mikrolemez játékideje

7 perc, a 33 egyharmad-fordulatú 30 cm átmérőjű lemezé eléri a 17 percet is. De a mjkrp- lernez nemcsak játékidőben, .de jobb hangminőségben, a kisebb zörej tekintetében és tartósságban is felülmúlja a normál lemezt. Egy mikrolemez kifogástalan hangkarral mintegy öt- százszor lejátszható, anélkül, hogy a hangvisszaadás érezhetően változna. Persze a hangkar csak akkor marad kifogás, tálán, ha nem játszunk vele olyan lemezt, amelyet előbb róssz tűkkel elrontottunk.

1 mikrolemez és a magnetofon

Melyik az előnyösebb: a

mikrolemez, vagy a magnetofon hangszalagja? A lemezjátszónál az a fontos, hogy megfelelően legyen rákapcsolva a rádióra. Sokszor erre nem fordítanak gondot. Ha magnetofonszalagra rádióműsort akarunk rögzíteni, azt csak az ultrarövid hullámú adás tiszta vétele esetén érdemes. Akinek ez nem áll módjában, az jobban jár, ha mikrolemezt vásárol. Hogy hangvisszaadás szerint melyik a jobb, a magnetofon szalagja, vagy a mikrolemez — még vita tárgya.

Milyen fejlődés áll a mikrolemez előtt?

' A fejlődés a gyorsabb fordulatról a lassúbb bevezetése felé halad.* Technikai szempontból még lehetséges a fordulatszámot csökkenteni, egészen a 16 y2-es percenkénti fordulatszámig. De az ilyen lemezhez a hangkart, a letapogató szerkezetet tovább kellene még finomítani.

Egy másik lényeges fejlődést jelentő terv a sztereofonikus, azaz térszerűen ható zene lerög- zitése mikrolemezekre. Ezt pedig niég a rádió sem tudja, az

ezzel járó Igen költséges technikai átalakítások miatt köz-., vetíteni. Természetesen a hanglemezeknél is egy speciális lejátszó-készülékre lenne szükség a térhatású zene visszaadásához, de ehhez már lényegesen olcsóbb technikai megoldás is megfelelne. Elmondhatjuk tehát, hogy egyelőre még beszélni sem lehet arról, hogy a hanglemez pályafutása végéhez közeledik, sőt még további jelentős fejlődés áll előtte.

ft közel ezerötezáz lakosú Tisza- szalka. Szárai ássa cement már megérkezett a tanácsházára, melyből rövidesen megkezdik a Petőfi ntcán egészen a gépállomásig a megközelítőleg 1 kilométeres gyalogjáró építését. A betonjárdát a