Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-07 / 185. szám

2 RELETMAGYARORSZAG 1958. augusztus 7., csütörtök Kedvezőek a feltételek a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődéséhez Less elég vetőmag as Erdőhát „lucernájából“ Az erdőháti és a beregi savanyú talajokon egyre nagyobb te­ret hódít a szarvaskereptermelés, amit e táj lucernájának is hívnak. A szarvaskerep magját nagyrészt szerződésre termelik, amit a Mézőmag vállalat vásárol fel. A termelők többsége a termés első gyapját hagyta meg magá­nak, A virágzás, magkötés jó volt, azonban az aranka kártétele miatt több területet ki kellett zárni a magtermelésből. A vállalattól nyert értesülések szerint a felvásárlási tervüket így is tudják telje­síteni, mintegy 140 mázsa vetőmag az első kaszálású magfogásbó! már is begyűlt. Lóherére és lucernára különösen nagy előszeretettel szerződtek a termelőszövetkezetek, mert így fedezethitelhez jutottak és az áru­alapjuk is gyarapodott. Megyénkben eddig három és félezer holdra kötöttek szerződést vörösheréből, lucernából pedig 520 holdra. A Mezőmag vállalat most gyűjti be a borsó termését. A rendkí­vüli időjárás ellenére is olyan 7 mázsa körüli termések vannak. Az idei termést még most kezdik gyűjteni, de már lehet jövőre szerződni szöszösbükkönymag termelésére, ami egy területről ket­tős jövedelmet biztosít, van rozs és bükköny is. Hazánk termelőszövetkezetei ebben a gazda­sági évben jelentősen megerősödtek. Gabonából az egyes tájegységek adottságainak megfelelően 1—3 mázsával magasabb terméseredményeket értek el, mint az egyénileg gazdálkodók. Sikerült bebizonyítaniok, hogy a nagyüzemi táblákon nemcsak a jó esztendőkben van nagyobb termés, hanem a nehéz, aszályos években még fokozot­tabb mértékben megmutatkozik a korsze­rűbb és jobb munka fölénye. Az első félév végén 2657 termelőszövetkezet, 819 termelőszövetkezeti csoport és 2393 szakcso­port és termelői társulás működött az országban. A több mint 240.000 tag kezén, a háztáji földeket is beleszámítva kereken 1,650.000 hold föld volt. A közös gazdaságok meggondolt gazdasági veze­téséről, szilárd gazdálkodásáról nemcsak a ter­méseredmények tanúskodnak, hanem az állatte­nyésztés fellendülése, a beruházások növekedése, a talajjavításra kerülő területek nagyarányú nö­vekedése is. Az egyénileg gazdálkodók mind nagyobb ér­deklődéssel figyelik a közös gazdaságok eredmé­nyeit és most, a nagy nyári dologidőben is — a múlt évekkel szemben — gyakoriak a jelentke­zések a termelőszövetkezetekbe. A jelenlegi helyzet kedvező ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti tagok és az őket segítő párt- és tanácsi szervek az eddiginél sokkal fokozot­tabb mértékben lássanak o nagyüzemi gazdaságok termelési ered­ményeinek ismertetéséhez és segítsék a termelőszövetkezetek számszerű gyara­podását. Rendelet a szerződéses termékek átvételi áráréi A Magyar Közlöny augusztus 5-i számában közli a földművelésügyi miniszter rendeletét az állami gazdaságok, valamint a termelőszövetkeze­tek és egyéni termelők által az 1958—59. gazda­sági évben szerződés alapján termelt vetőmagvak és egyéb termények átvételi árának megállapítá­sáról. A rendelet az utóbbi években megjelent ha­sonló rendelkezésekkel szemben egységesen határozza meg a szerződéses vetőmagvak és termények átvételi árát, s ugyanakkor — többek között — megha­tározza a legjobb minőségű fémzárolt vetőmagvak átvételi árát is. A korábbi évekhez képest módosult néhány ve­tőmag és termény átvételi ára, s ezzel nagyrészt rendeződtek az eddigi, helyenként kirívó arány­talanságok. A rendelet az eddigieknél nagyobb nyoma­tékkai intézkedik a vetőmagvak és termények minőségének fokozásáról. Az állami gazdaságok és a tsz-ek, továb­bá az alacsonyabb típusú szövetkezetek az általános átvételi árakon felül nagy­üzemi felárat kaphatnak, ha meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő árut adnak át az államnak. A rendelet egyik jellemzője, hogy az alacso­nyabb típusú mezőgazdasági szövetkezetek ré­szére a szerződéskötési feltételek pontos megálla­pításával több kedvezményes lehetőséget teremt a nagyüzemi felárak megszervezéséhez. Száz mázsát ígérő cecei, elefántcsontfehér húsú paprikatáblák és mennyiségben ezt is túlhaladó hagymaerdő között haladunk a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet elnökével, Horváth János sál és a kertészeti brigadéros Sóvári Lajossal, Az a tervünk, hogy megtekintsük azokat a növényeket, amelyekkel a szövetkezet az őszi országos mezőgazdasági kiállításon büszkélkedik majd. Akik szakszerűen dolgoznak„ nem járnak rosszul... — Ezek nem kerülnek az idén bemutatásra — magyarázza Hor­váth János a hagyma- és paprika­táblák mellett elhaladva —, mert bár beneveztünk velük a kiállí­tásra, de kimaradtak. Nem is csoda! Nyolc növényfé­leséggel jelentkeztek a kiállítást szervezőknél és ebből négyet el is fogadtak. Ez bizony nem kis dolog. Különösen akkor, amikor a város szövetkezetei közül más nem lesz ott, sőt továbbmenve arra is büszkék lehetnek, hogy talán egyedüli szövetkezet a me­gyében a Ságvári, ahonnan az idén négy növény kerül a kiállí­tásra. V I kiikoricaerdöben Előbb a kukoricaerdőbe ütkö­zünk. Nemesített, óvári —- 5-ös — hibrid. Tavaly 14 mázsa májusi morzsolt szem termett rajta hol­danként. Az idén megadja a 16-nt. Kap is műtrágyát rendesen. Hol­danként 280 kiló jutott. A jó ta- lajjnunka, tavaszi tárcsázás páro­sult a négyzetes gépi vetéssel és a négyszeri kapálással az idén is. A buja, zöld burgonyatáblát már nem tarkítják a tejfehér virágok. Lehullottak. Meglátszik, hogy jól sikerült tarlócsillagfürt után ül­tették a burgonyát, mert észre sem vette az elmúlt hetek száraz­ságát. Arany alma-fajta, tavaly 110 mázsát adott, az idén körülbelül 140 mázsás termésével díszeleg a kiállításon, Nagy becsben tartják itt a burgonyát. Ez az Aranyalma­fajta másodfokú vetőgumókat ad. Már átesett szerencsésen mindkét szántóföldi szelekción s így jó jö­vedelmet biztosít a szövetkezet­nek. A zöldségesben találkozunk a harmadik : „kiemelt" növénnyel. Sárgarépa. Ez is egyedülálló a megyében, mert csak innen visz­nek bemutatót. Ez aztán az igazi rekorder. Öntözés nélkül tavaly 320 mázsát szedtek össze holdan­ként és az idén is meglesz á 300. A jó zöldségtalaj és a tápanyag meghozza a várt eredményeket. R rekorder: Bánkúti Wsi-es A búza helyén — ez a negyedik növény — már csak lehántott tar­lót találunk. Tavaly 16 mázsát, s az idén az aszály ellenére 12 má­zsát adott itt egy hold föld. Vető­magnak termelik, Bánkuti 1201-es fajta. Át is adták már az utolsó mázsáig továbbszaporításra. Azaz. nem adták át mindet, mert visz­nek belőle mintát a kiállításra. Szemesen. De van két éve. amit így kalásszal juttatnak el a sereg­szemlére. Ettől a búzától nem saj­nálták a tápanyagot. 260 kilo­gramm műtrágyát kapott holdan­ként. Későn került földbe a mag, mivel cukorrépa után vetették, de a gondos talajelőkészítés, a két henger közé vetés, a tápanyag meghozták az eredményt. Mi ér fönbei? i zöldség, vagy gyümölcs? Megtekintettük a Ságvári büsz­keségeit. , Négy közül három szer­ződéses növény, a negyedik is ki­váló hibrid. Jól pövedelmeznek a gazdaságnak. Azonban büszkék ók a többire is, mert amióta rátértek az intenzív kultúrák termelésére, itt a város peremvidékén, a közös alapúk megháromszorozódott. Az idén már minden hónapban rend­szeresen „fizetnek” előleget a ta­goknak. Nyár elejéig havi tíz fo­rint jutott munkaegységenként. Most pedig, amikor a nyári zöld­ségfélék is piacra kerülnek, ha­vonta 15 forint esik egy munka­egységre. Árutervüket eddig 95 százalékra teljesítették, s elsősor­ban zöldségféléből. Hátra vannak még a kiállításra is kerülő burgo­nya, sárgarépa, meg a többi őszi betakarításra váró termények. A paprika, paradicsom most adja a termés zömét. A 25 holdas zöldsé­ges áruterve 300 ezer forint, s ennél csak úgy viccesen mondják, mikor a teljesítés felől érdeklő­döm: majd túlteljesítik vagy húsz forinttal... — Tudja, nekem az a vélemé­nyem — mondja Sóvári —, hogy én itt, a város határában nem adok egy hold zöldségest egy hold gyümölcsösért. Egészen biztos, hogy igaza van! (— M, —3.) Találáskérdés nőknek ' es . férfiaknak A napokban egy mátészalkai asszony írt levelet a szerkesz­tőségnek. A levélíró — V. T.-né — közli velünk, hogy nagyon sokszor gondolkozik azon: miért tekinti a férfiak többsége a gyermeknevelést az asszo­nyok dolgának és mutat türel­metlenséget, ha a gyermek ta­nulását, leckéjét, az iskolai fog­lalkozásra való felkészülését kell ellenőrizni vagy egy-egy nehezebb példát, feladványt kell megmagyarázni? Aztán ezt írja: „Mi elég jó családi életet élünk, de gyakran összeszólal­kozunk a gyermek miatt. Ha a gyermek csínyt követ el, a fér­jem úgy néz rám, mintha en is ludas lennék benne. Ha meg­kérdezem, miért teszi, azt mondja: Mert így neveled! Azt szoktam rá felelni, hogy miért nem foglalkozol többet te is ve­le. — Mert nekem nincs arra időm! Én ugyanis nem dolgo­zom, helyesebben csak Otthon dolgozom. Bizonyosan felme­rülnek ilyen problémák más családokban is. Kiváncsi va­gyok, mit mondanak egymás­nak azok, akik mindketten dol­goznak?” A mi véleményünk az — es bizonyosan az olvasók többsé­gének is —, hogy a gyemibkne- velés mindkét félnek — az apá­nak és az anyának — közös feladata. Ketten felelősek azért, hogy gyermekükből emberséges embert, kötelességtudó, hivatá­sát szerető álampolgárt nevel­jenek. Mindkettőjüknek, köte­lessége ennek érdekében gon­dolkozni, törődni, fáradozni. Még azt is mondhatnánk, hogy gyermekeiket úgy kell nevelni, hogyha több gyermekük van, az idősebbek segítsenek nevel­ni a kisebbeket. Hogy hogyan ; nevelik a szülők a gyermeke- j két, milyen módszereket aikal- ! maznak, szigorúsággal vagy en- j gedékenységgel próbálják ne- i velési céljaikat elérni, az csa­ládonként, szülőnként változó. A gyermeknevelés, mint csalá­di és állampolgári kötelesség, oly nagy és sokoldalú tevé­kenységet ró a szülőkre, hogy „biztos”, minden esetben és minden gyermek nevelésében alkalmazható „receptet” nem lehet javasolni, falán még arra sem lehet általános érvényű ta­nácsot adni, hogy mit tegyen az anya, ha a férje az anya dolgá­nak tartja a gyermeknevelést és ő maga elfoglaltságra, türel­metlenségre vagy más egyébre való hivatkozással kibúvik a nevelési feladatok alól. Űgy- hisszük, leghelyesebb az, ha itt az újság nyilvánosságún ke­resztül az olvasókat kérdezzük meg. Szívesen közölnénk olyan írásokat, leveleket kedves olva­sónk tollából, amelyek a gyer­mekneveléssel, a nevelés közös szülői feladatáról szólnak. Várjuk az olvasók vélemé­nyét! SZERKESZTŐ. Félmillió forintos áruforgalom a tiüzavasvári Munka Tsz-ben A 3004-es kormányhatározat központi kérdése, hogy a ter­melőszövetkezetek minél több árut értékesítsenek és szinte lét­feltétele ez a tszeknek is. A ti- szavasvári Munka Termelőszö­vetkezet évi áruértékesítési ter­ve 560.000 forinttal szerepelt az intézkedési előirányzatukban. Július végéig ezt a tervet 10.000 forinttal már túl is teljesítették. Van rá kilátás, hogy az év vé­gére elérik azt a fokot, miszerint ötvenszázalékos hitel elengedés­ben részesülnek. Nagy jövedelmük van a Ke­leti Főcsatorna vízének haszno­sításából, csupán két és fél hold korai káposzta értékesítése 90.000 forint bevételt jelentett. Az összes öntözéses kertészetük 25 hold. Másik jövedelétnforrá- suk az állattenyésztés. Fejős te­henük 39 darab van, aminek a tejét házilag dolgozzák fel és a visszamaradó soványtejet, túrót, savót a malacnevelésben és a baromfitenyésztésben hasznosít­ják. A bizalom „vására99 A múlt hét egyik napján, egy kevés idővel a déli harangszó után, pontosan akkor, amikor a tsz. alkalmi szakácsa bejelentette, hogy a borjúpörkölt tálalásra kész, olyan képet mutatott a kótaji Vörös Október Tsz. központja, mintha egy kisebb fajta országos vásár gyűlt volna oda. Vásárnak nem volt olyan vásár, ahol lovak, szekerek cseréltek volna gazdát, mégis adtak és kaptak is, a kölcsönös bizalom, vásá­ra volt ez. Csupán arról volt szó, hogy a Vörös Október Tsz-ben elérkezett a kenyérgabona hordása és az egyéniek elmentek segí­teni, illetve visszasegíteni. A bizalom vásárának első része nem volt ilyen látványos. Nem Igen vetett rá ügyet senki, ha egy-egy paraszt szekér megállt a tsz. udvarán és vetőmagot cserélt a szövetkezet által termelt minőségi magból, a másik elkérte a szövetkezet vetőgépjét, a harmadik a tar- lókaparót. Az sem tűnt fel ennyire, ha kotló-ültetés idején naponta két-három egyéni parasztasszony tyúkalá való tojást kért, hogy ne­kik is legyen abból a jófajta kendermagosból. így gyűlt aprónként a bizalom, erősödött a barátság és most hordáskor jöttek törleszteni. A szövetkezetnek csak hét pár lova van, de negyvenkét szekér indult a tarlókra és hozta az aranyló kévéket. Szinte óránként nőttek az asztagok, miként a fejekben és a szívekben a barátság és a bizalom. Cs. B.

Next

/
Thumbnails
Contents