Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-06 / 184. szám
2 KELETMAGVARORSZAG 1958. AUGUSZTUS 6., SZERDA Legyen piti for fluids Komlódtól faluban is ! Szeptemberben kész lesz az új tanterem — Mozgósítanak a tanácstagi beszámolókra — Már szervezik a gazdakör téli előadásait A Hazafias Népfront munkája Fehérgyarmaton Az ellenforradalom mérhetetlen pusztításai után pártunk vezetésével nagy eredmények születtek. Ez « küzdelem megmutatta dolgozó népünk erejét és amikor községünkben is zászlót bontott a Hazafias Népfront, osztatlan lelkesedéssel csatlakoztak a tömegek a Népfront új színezetű munkájához. A 75 tagú Népfront-bizottságban képviselve van a dolgozók minden rétege, s az idők szavát megértve lelkesedéssel vállalták a felvilágosító munkát és közreműködést a beruházási összegek növelésében. A helyi akcióprogram nyomán a községi tanács vb. javaslatára a Lenin utcai ált. iskola egy tanteremmel való kibővítését határoztuk el. Csak 40 ezer forint állt rendelkezésre, viszont á költségvetés megvalósítása közel 120 ezret igényel. Ekkor mutatkozott meg községünkben kézzelfoghatóan a munkásosztály szervezettsége, vezető ereje. A téglagyár dolgozói tízezer tégla elkészítését vállalták társadalmi munkában. Az ígéret valóra is vált, határidőre készen lett a tégla, sőt ezer darabot a téglagyár fogata el is szállított a helyszínre. Már ott van az alaphoz való terméskő, a mész beoltva és a 18 tagú ifjúsági brigád az alapot is kiásta, Csak napok kérdése még és helyi kőművesek, ácsok, a társadalmi munkások tető alá hozzák az új iskolatermet. Szeptemberben már ebben tanulhatnak a gyermekek. A Népfront-bizottság elnöksége éppen a napokban készítette el a II. félév, akcióprogramját. Ebben elsősorban a Lenin, utcai iskola építkezésének befejezése szerepei legfontosabb feladatként, de kiterjed az utcák parkosítására és a járdák további építésének társadalmi munkájára is. Űj szín az akcióprogramban az alkoholizmus elleni küzdelemre vonatkozó orvosi előadás, két politikai tájékoztató előadás központi előadókkal, a tanácstagok munkájáról szóló beszámolók segítése, megbeszélések az értelmiségi dolgozókkal, a „Gazdakör” téli előadásainak megszervezése. valamint a ^tanácstagok részére előadás-sorozat, hogy feladataikkal és a Tanácstörvénnyel megismerkedjenek. Társadalmi munkások segítettek a járdaépítésben és az ösz- szefogás biztosítja a jövőben is, hogy minden utca járdát kaphasson. Reméljük,’ hogy a kézzelfogható eredmények azokra is hatnak, akik eddig kényelemszeretetből, vagy közömbösségből távol maradtak a közös megmozdulásoktól. Tapasztalataink alapján számítunk rá, hogy a második félév munkája eredményesebb lesz és a dolgozókkal együtt újabp lépést teszünk előre Fehérgyarmat felvirágoztatásában. Selmeczy János Fehérgyarmat. A falusi párt-alapszervezcíck leglonlosabb feladatai közé tartozik, hogy okos szóval, meggyőző érvekkel hirdessék a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Fzi a munkát csak akkor lehet ered. ményesen végezni, ha a kommunisták ismerik a falubeliek hangulatát, véleményét, az osztályellenség aknamunkáját. Ha » népnevelők, pártaktívák, tömegszervezeti aktivisták rendszeresen látogatják otthonaikban a dolgozókat, ba a felmerülő kérdésekre megfelelően válaszolnak, erősödnek a bizalom szálai, szorosabban tömörülnek pártszervezeteinkhez a becsületes dolgozók. Ahol viszont mindezt elhanyagolják, ahol az ellenség hírverése rést üt a pártszervezet egységén, nem lehet eredményes a pártszervezet munkája. Komlódtótfaluban csak hat tagja van a községi párt-alap- szervezetnek. Ez önmagában véve nem baj. Első sorban nem az határozza meg egy pártszervezet erejét, ütőképességét, egységét, hogy hány tagja van, hanem az, hogy tagjai hogyan dolgoznak. Ha az akarat és cselekvésbeli egység jellemzi tagjait (ha kevesen is vannak), hegyeket mozdíthatnak el helyéről, ezrekhez juthat el szavuk, tömegesen követik példájukat a pártonkívüüek. A komlódtótfalui párt-alap- szervezet tagjai azonban nem tűntek ki eddig munkájukkal. Több tagú pártvezetőség híján nem tartanak vezetőségi ülést. Taggyűlést legtöbb esetben a helybeli termelőszövetkezet kommunistáival közösen tartanak. Ez sem hiba. Az viszont már kifogásolható, hogy éveken keresztül nem fordítottak megfelelő gondot a pártépítésre, az egyénileg dolgozó parasztokkal való helyes foglalkozásra. A falusi párt-alapszervezetnck nincs egyénileg dolgozó paraszt tagja. Pedig azok között cinek, azok között dolgoznak, az ő nevelésükért kellene legtöbbet tenni. Egy pártszervezet tagjai csak akkor ismerhetik az egyénileg dolgozó parasztok hangulatát, véleményét, ha rendszeresen tanulmányozzák életüket, látogatják otthonukat, beszélgetnek vakkal cs a felszínre kerüjt kérdéseket taggyűlésen megvitatják, azokból fontos következtetéseket vonnak le, feladatokat határoznak meg. A komlódtót- falui kommunisták ezt elhanyagolják. Úgy gondolják, mivel a hat párttag közül egyik sem dolgozó paraszt, nincs szükség azok gondjaival, örömeivel való foglalkozásra. Az elhanyagolt szervezeti és hiányos politikai munkáért fe^ lelős a járási pártbizottság is. Kevés alkalommal ültek még le Varga László elvtárssal, az alapszervezet titkárával beszélgetni a pártszervezetre háruló legfontosabb feladatokról és azok megvalósításának módjáról. A falusi pártmunkáról szóló határozat szerint el kell érni — a já- rási pártbizottság és községi alapszervezet tagjainak együttes munkája révén, — hogy rövid idő alatt megjavuljon a szervezeti élet, fellendüljön a politikai felvilágosító munka. Tervszerűen foglalkozzanak pártépítési kérdésekkel, a tagjelöltségre megérett dolgozó prasztokkal. Nagy szükség van arra, hogy hallassák a párt szavát, hirdessék a párt célkitűzéseit, hogy legyen pá) fordulás Komlódtótfaluban is! (N. T.) Nagysikerű dKa íbemutató volt Kisvárdán A Szabolcs-Szatmár megyei Népbolt Vállalat rendezésében nagysikerű divatbemutatót tartottak Kisvárdán a kultúrházban. A Debreceni Ruhagyár legszebb modelljeit vonultatta fel, amelyekkel a következő évben altar kedveskedni a nőknek. Igazán impozáns, városnak is dicséretére váló ötletes bemutatószínpadot készített Mitrócsák Miklós dekoratőr és brigádja, öt maneken mutatta be a nappali, estélyi, kisestélyi ruhákat, a legdivatosabb szabásokban és alegkülönbözöbbmegoldásokkal.Ajövő évi női divatból az ízelítőt az mutatta, hogy visszatérnek a természetes, nőies vonalakhoz, kihangsúlyozzák a keblet, amellett, hogy szolidvondlú újszerűség mutatkozik meg a ruháknál. Különösen nagy tetszést arattak a sötét kisestélyik, stóla megoldással, valamint a bolerós ruhák és a kis kosztümök. A bemutató öregbítette a Debreceni Ruhagyár hírnevét, Hisz sokszor csattantak tapsra a csinos manekeneken bemutatott divatruhák láttán a tenyerek, amelyek kifejezésre juttatták az elismerést. A parlamentekben mindig szokás volt névsort vezetni a képviselőkről. Emellett rendszeresen elkészítették a képviselők életrajzának gyűjteményét is, amiben aztán írva állt, ki mikor született, milyen foglalkozást űzött, mivel érdemelte ki, hogy képviselővé választották. Fellapoztuk a Nemzetgyűlési Almanach azon oldalait, amelyen az 1920-as, 22-es időszak nemzetgyűlési képviselőinek életrajza olvasható és így találkoztunk néhány megyei névvel. Az adatokat lemásoltuk és minden változtatás nélkül az olvasók elé tárjuk, hogy lássák, kik képviselték, helyesebben kik nem képviselték a Szabolcs megyei választókat, kik ültek régen az országvezetés főszékeiben. / BENKŐ GÁBOR /-,,1881-ben született Székelyudvarhelyen. Középiskolai tanulmányai után a Ludovika Akadémiát végezte el. Még a háború előtt főhadnagyi rangban nyug- díjaztatta magát. A háború alatt reakti- rálták (visszahelyezték) s mint százados volt künn a harctéren. Majd ismét nyugdíjba ment s Erdélyben telepedett le. Itt érte a forradalom, amelynek kitörése után tevékenyen részt vett a nemzetőrség megszervezésében. Jelentékeny szerepet játszott az ellenforradalmi mozgalmakban. A Szabó Sándor lemondásával megüresedett tiszalöki mandátumot nyerte el az augusztus 29-én tartott időközi választáson (1920) többek között a volt képviselővel szemben. A Frederich vezetése alatt álló ellenzék programjával választották meg, később belépett a kisgazdapártba. A kivándorlási és naplóbíráló bizottság tagja” — írja róla az Almanach. URAMBATYAM ORSZÁGA Megy mi nevek a nemzetgyűlési almanachban JARMY JÓZSEF Nagy kalló „1863-ban született ősrégi nemesi családból a Szabolcs megyei Eperjeskén. Apja nagybirtokos volt, akitől abapusztai birtokát örökölte. Középiskoláinak elvégzése után, mint egyévi önkéntes a 15. huszárezrednél szolgált, önkéntesi éve után aktiváltatta magát s öt évig a bécsi Ra- detzky-huszárezrednél szolgált főhadnagyi rangban, maid több huszárezredben teljesített szolgálatot. 1902-ben nyugdíjaztatta magát s átvette az abnpusztai közéobirto- kot, ahol intenzív gazdálkodást folytat. Szőlőtele ne egyike az ország legnagyobb telemtésének. A világháborúban bevonult s előbb címzetes, maid valóságos őrnaggyá lett. A tiszántúli választások alkalmával pártopkívüli programmal kéo- yiselővé választották. A könyvtári és ösz- sz^árhetetlenségi állandó bizottság tagja.” Olvasóink közül bizonvosan vannak még, ak’k ismerték Jármv József földbirtokost. Bizonvosan a volt estédéi tud«á- p.ak ró1 a egv-két nem éppen dicsérő tör- téne' et mondani. nult vissza... A vármegyei közéletben, mint megyebizottsági és képviselőtestületi tag s a társadalmi életben vezetőszerepet játszik. Bár pártkeretekbe nem tartozik, régi lelkes híve a Nagyatádi Szabóféle kisgazdapárt programjának. A Wagner Károly lemondása folytán megüresedett kemecsei kerület nagy többséggel választotta meg pártonkívüli programmal 1920 októberében Wagnerrel szemben. A kérvényi bizottság tagja.” Z DVORCSAK GYŐZŐ / Nyíregyháza / „Született 1878-ban a sárosmegyei Felsővizköyön. Középiskoláit Bártfán, Eperjesen és Kassán végezte, ezután filozófiai tanulmányokat folytatott a budapesti egyetemen és a Sorbonne-on Párizsban. Külföldi tanulmányutakat tett Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Oroszországban és Olaszországban, ahol levéltári kutatásokat végzett... A forradalom idején, 1918 október 30-án a csehbarát turócszentmártoni tót Radával szemben Eperjesen megszervezte a magyar Radat. A tiszántúli választások alkalmával a nyíregyházi kerület pártonkívüli programmal nagy többséggel jutKÁLLAYANDRÁS / Kemeese / tatta mandátumhoz. A kivándorlási és külügyi bizottság tagja.” „1875-ben Nagykállóban. Szabolcs megyében született, néhai Kállay András volt. főispán és képviselő fia. Középiskoláit Budapesten a piarista gimnáziumban \ égezte, majd jogi pályára lépett, Ennek elvégzése után nagyhalászi birtokára voDR. TOMCSANYI VILMOS PÁL Vásárosnamény „Tomcsáhyi Tomcsányi Vilmos Pál igazságügymiftiszter született 1880. évben, ág. hitv. ev. vallásé, ősrégi felsőmagyarországi nemesi család sarja. Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. A nemzetgyűlési választások alkalmával a vásárosnaményi választókerület kisgazdapárti programmal egyhangúlag nemzetgyűlési képviselővé választotta. 1920. év július hó 19-én a Teleki-kormány megalakulásakor a kormányzó igazságügyminiszterré nevezte ki. Ezt a tárcáját megtartotta a rokonstruált Teleki-, valamint Bethlen-kormányban is. Igazságügyminiszterségéhez fűződik az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény és az új lakásrendelet megalkotása... Ferdinándy Gyulának 1921 elején történt lemondása után a belügyminiszteri tárcát is ő vette át s azt egészen a Bethlen-kormány megalakulásáig viselte...” ★ Folytathatnánk még oldalakon keres» tül, de egyetlen munkás vagy paraszt ember nevét sem találnánk meg a Nemzet- gyűlési Almanach oldalain, a megyei képviselők soraiban. Amint ez a néhány kiragadott példa is mutatja, legalább egy nemesi előnév vagy földbirtok kellett ahr hoz, hogy valakit, képviselőnek jelöljenek. Voltak ugyan abban az időben képviselők úgynevezett „egyszerű” emberek is, de ezek többsége azzal nyert mandátumot, hogy „nagyszerűen” szolgálta Hortyékat. Nagyon helyes volna, ha megyénk dolgozói leírnák a régi képviselőválasztásokhoz fűződő emlékeiket. Szívesen adnánk ilyen történeteknek helyet lapunk} hasábjain. Következő cikkünk címe: CÍMEK ÉS RANGOK Szabó György.’
