Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-31 / 205. szám

1954, augusztus 31, vasárnap RELFTMAGYARnH«ZAO Nagy lehetőségek műhelyében MILYEN PARÁNY az akác­mag a fehér virágkoszorús fé'.- évszázados fához képest! Meny­nyire közömbösen megyünk el egy földből kisarjadó fiatal élet mellett, pedig abból gyümölcsöt, árnyékot adó hatalmas diófa nő fel. A magból, ebből a nagyszerű anyagból új világok születnek. így van ez mindenn-1. A mag, a belőle felnövő hatalmas fa azért jutott eszembe, mert olyan helyen jartam, ahol vaiooan foglalkoznak magvakkal és ma­ga ez az intézmény is magva egy terebélyessé növelhető fá­nak — a megye gyümölcskultú­rájának. PÁLKÖVI JÓZSEF párttitkár­ral, az újfehértói gyümölcsne- mesítési intézet tudományos munkatársával beszélgetünk. S a nagy kérdés: Mivel isrul hoz­zá az intézet a megyei gyakor­lati gyümölcstermeies további fejlődéséhez? A beszélgetés nem a megszokott mederben folyik, hanem a kérdésre Pálkövi elv­társ ugyancsak fogas kérdéssel reagál. — Megmutogatok sorra min­dent — kezdi a „választ” — és utána mondja meg a vélemé­nyét: Akkor, amikor az ország télialmás területének egyhar- mada. a télialma-export 70—80 százaléka a megyében van, ele­gendő-e ez a felszerelés, az egész kísérleti tér, s maga a ku­tatógárda létszáma, hogy a fel­merülő problémákra helyes vá­laszt adjunk, ezen továbbmenve kutatás1 eredmánvpin’-iíoi i-ónyt mutassunk a gyümölcskultúra legmegfelelőbb fejlődésének? VALÓBAN NEHÉZ itt véle­ményt mondani, mert az nem lehet más, mint elfogadni, hogy kevés, és szerkezeti össze­tételében is eléggé egyoldalú a kísérleti tér, hogy a jelentkező feladatok mindegyikéhez egy- egy kutató kellene. Nincs fizio_ lógus, mikrobiológus. A labora­tórium felszerelése is igen fog­híjas. — Amúgy minden, amit csi­nálunk, közvetlenül, vagy köz­vetve a gyakoralti termelést szolgálja. Egyik feladat a nagy­üzemi gyümölcsösök agrotech­nikájának kidolgozása. Sok min­den tartozik ehhez a témához: megtalálni a megfelelő gyü­mölcsfaalanyt, az ültetési tá­volságot, a törzsmagasságot és a koronaalakot, a gépesítés meg­oldását. A fontos feladatok kö­zé tartozik a Jonathán almát legjobban megtermékenyítő fajta kiválasztása nagyüzemi te­lepítéshez. — TUDOTT DOLOG, hogy a meggyek közül a legértékesebb a Pándy-fajta, nem terem csak nagyon keveset. Nem kis fel­adat hárul ránk e téren sem. Ennek a végleges, vagy leg­alább elfogadható megoldása fel­mérhetetlen népgazdasági hasz­not jelentene. Ez idő szerint leg­jobb megoldásnak mutatkozik a Pándy és a Cigánymeggy ve­gyes ültetése. E téren keressük megyeszerte a legjobban termő típusokat, hogy azokat szaporít­suk tovább. — Jelentőségében nem ki­sebbrendű feladat a tápanyag­ellátás megoldása — istállótrá­gya takarékossággal. Ebben a témakörben a táj lehetőségeinek messzemenő kiaknázását tűztük ki célul. Itt a megyei tőzeg- vágyon, a műtrágyák és a zöld- trágyanövények, elsősorban a csillagfürt jönnek számításba úgy a termő, mint a fiatal gyü­mölcsösökben. A tápanyagellá­tottság foka az egyik legfonto- sebb tényező, ami befolyásol­hatja a kiegyensúlyozott, sza- kaszosságmentes termelést. A MEGYE SZAKEMBEREI komoly segítséget adhatnának 3z egyik ttma megoldásához. Ez a közvetlen, vérbevágó gyakorlati feladat a tájfajták és alanyok összegyűjtése, hogy azokból az­tán az évek folyamán a legjobb típusokat továbbszaporítésra kiválogathassuk. Különös fon­tosságú ez a Jonathán almá­nál, Pándy meggynél, diónál és nem utolsó sorban a szilvánál. Azonban ehhez nekünk édeske­vés az erőnk. Almából jelenleg 500 fajtánk és tájfajtánk van. — Ismert dolog, hogy a mag­ról való szaporítás sok növény­nél azt eredményezi, hogy a fajta leromlik, „elfajzik”, és rengeteg rossz tulajdonságot vesz lei. Ezen segítenek a szak­emberek azzal, hogy nem mag­ról, hanem „vegetatíve”, oltás­sal, szemzéssel szaporítják el a VÉGZIK A TALAJELÜKÉSZl- TÉST AZ ŐSZI VETÉSEK ALÁ Egyre jobban gyakorlattá válik a megye mezőgazdaságában, hogy idejében előkészítik a talajt az őszi kalászosok magvainak befo­gadására. Az egyéni gazdaságok­ban már 12 ezer hold magágy várja az őszi gabonákat. A terme­lőszövetkezetek mind nagyobb je­lentőséget tulajdonítanak ennek a munkának, tudják, hogy ez az egyik titka a magas termésho­zamoknak. Területük arányában az egyéniekéhez viszonyítva már több mint háromezer holdon fe­jeztek be az őszi talajelőkcszítést. AUTÓBUSSZAL A MÁTRÁBA A TIT és az IBUSZ autóbusz­kirándulást szervez a Mátrába a következő útvonalon: Nyíregyháza —Visonta—Mátrafiired—Mátraháza (éjszakai szállás)—Kékestető—Ga­lyatető—Parádfürdö—Eger—Lilla­füred—Nyíregyháza. Indulás: szeptember 13-án délután 2 órakor. Visszaérkezés: szeptember 14-én este 10 órakor. Részvételi dij (útiköltség és szál­lás): 126.— forint. A kirándulásra a TIT megyei titkárságán (Zrínyi Ilona u. 13.) lehet jelentkezni szeptember 10- én, szerdán délután 4 óráig. Rajzik a szövőlepke második nemzedéke Az elmúlt évek alatt jól ismert­té vált nálunk is az amerikai fe­hér szövőlepke, amely hallatlan pusztításokat vitt végbe a közel száz gazdanövényen. Az aktív Vé­dekezés nagymértékben visszaszo­rította e veszedelmes kártevőt, azonban mindig marad — rend­szerint a gondatlanság az oka — néhány góc, ahonnan újra és újra megkezui invázióját. Megyénkben ezekben a napok­ban kezdte meg a lepke második rajzását. A védekezést megkezdték illene. Az Ütfenntartó Vállalat az legmegfelelőbb típust. Igen, de például a dió esetében —- az. éghajlati körülmények is befo­lyásolják — nem megy a szem­zés üzemi méretekben és bizton­sággá!, pedig az egyöntetű mi­nősági termelésnek ez lenne az alapja. Kísérleteink biztatóak e téren s van is két-hárcm típus, amit továbbszaporítésra alkal­masnak tartunk. — KÍSÉRLETEINK vannak arra, hogy kiválasszuk a Jo­nathán alma legmegfelelőbb ala­nyát, azonban ez a munka is elég szükkörű, mivel kevés a kísérleti anyag. Elemi hiányos­ság is van. Például a kísérleti terület nincs körülkerítve és ki van téve a nyúl korlátlan kár­tevésének. Kísérleti gazdaság lévén, még nincs megfelelő gép­park a gyümölcsös gépi mun­káinak gyakorlati megvalósulá­sára. — Végső soron, hogy vissza­térjek az eredeti kérdésre, el kell mondanom: A gyümölcs­nemesítési intézet alig három éve kezdett közvetlen gyakor­lati feladatok megoldásához. A feladatok jelegéből adódik, hogy megbízható, a gyakorlati terme­lésben általánosítható következ­tetések levonásához hosszú idő kell. A tennivaló sok, a lehető­ségek nagyok, de ezek valóra váltásához szükséges az opti­mális feltételek megteremtése is Ma még nem dicsekedhetünk a gyakorlat számára kidolgozott módszerekkel, de a meggytermé- kenyítés, tápanyagutánpótlás, alanyrr.egválasztás és diószano- rítás terén kedvezőek a kilátá­sok (—u. —s.) Augusztus hónapban már a harmadik új szövetkezet alakulásá­ról számolhatunk be a baktalórántházi járásból. Először Magyról jelenthettük, hogy Táncsics néven szövetkezetét alakítottak, majd a hónap közepén azt írhattuk, hogy Laskodon újjáalakult a Vorosilov Termelőszövetkezet; most pedig arról adhatunk hírt, hogy Székely­ben is alakult egy új szövetkezet: Dózsa néven alakította meg 16 tag. Elnöküknek Hliva Ferenc országgyűlési képviselőt választották, aki egyik fő szervezője is volt a szövetkezetnek. Több középparaszt is tagja lett a Dózsának. Sipos István 17, Sipos Imre 15, Lóczi Já­nos 8, Hliva Ferenc pedig 10 hold-dal választotta a közös gazdálko­dást. Látogatás az állatok rendelőjében A bejárat előtt ren­delésre váró betegek különféleképpen vise­lik el fájdalmukat. Van „aki“ nyerít, van „aki“ panaszosan el- bődül, olykor az is előfordul, hogy bána­tos röfögéssel adja tudtul a nagyvilág­nak, hogy baj van egészségi állapotával. A Csipke utcai ál­latkórházról van szó. Igen nagy itt a for­galom, szinte percen­ként érkeznek az újabb páciensek. Kö­zülük igen soknak csak egyszerű vizsgá­latra, esetleg köny- nyebb gyógykezelésre van szüksége. Abban az esetben, ha komo­lyabb betegségről van szó, annak rendje s módja szerint az álla­tot befektetik, illetve bekötik a „kórterem“ rekeszeibe, s itt tölti ki a néhány napra, vagy olykor hetekbe telő betegidöt. Jelen­leg is van néhány bent tartózkodó be­teg. Az egyik rekesz­be bekötött ló közúti baleset áldozata lett. Hatalmas seb éktelen­kedik rajta, a kisvo­nat ütötte el. Mellette levő kollégája szintén sebesüléssel bajlódik. Bekötött lábbal ro­pogtatja az abrakot, s türelmetlenül várja a gyógyulást. A harag az állatvi­lágban is rossz tanács­adó, ezt bizonyítja az ide került tehén esete is. „összeszólalkoz­tak“, s a „haragostól“ egy hatalmas döfést kapott az oldalába. Most búsan várja, hogy hasfali sérvvel megoperálják. A kö­vetkező rekesz lakója egy hatalmas bika. Gyomorrontása van, s ez szemmel láthatóan érződik kedélyállapo­tán is. Az olyan állatot, amelyiknek műtétre van szüksége, beve­zetik a műtőbe, aztán formálisan lekapják a négy lábáról. Fejét, lábait erősen leszí- jazzák, majd fertőtle­nítés következik, s ez­zel kezdetét veszi a műtét. Az operáció befejeztével egy ideig gondos gyógykezelés­ben részesítik, majd kíüzennck a gazdájá­ért, hogy vezesse el az ilyenformán meg­gyógyult állatot. Az állatkórházban szolgálatot teljesítő orvosoknak s a kezelő személyzetnek bizony kevés idejük van a pihenésre. Felelősség- teljes ég fontos mun­kájukra, áldozatkész­ségükre éjjel-nappal szükség van. B. L. yyyvyyyyyvyyvvvvyyvyy>wiVvvvwyvYy^ vYywwyyy» Nélkülözhetetlen-e a szerelem a házassághoz ? Szerelem, odaadó hűséges sze­relem! Örökké visszacsengő vers­sorok, felejthetetlen melódiák, szívbemarkoló festményremekek legjobb ihletője ... önkéntelen, lopott kézszorítás, melegfényű, becéző pillantások — erős elha­tározások, végtelen küzdelmek, türelmes várakozás, türelmetlen kívánság — ez mind, mind a szerelem ... Az idősebbek leg ­szebb emlékei, a fiatalok égő, nyugtalan érzelmei — a társke­resés és párválasztás nagyszerű kulcsa a szerelem. Vajon megkopik-e az évek, a gondok viharában az érzelmek legszebbike? A megszokás, az unalom kioltja-e a lobogó lángo­kat? Kötheti-e nélküle lány fiú­hoz, fiú lányhoz életének hosszú fonalát? Feleljenek erre a legilletéke­sebbek! Éppen most érnek véget a jó- kíváns;vok az anyakönyvvezető előtt » fiatal pár kézenfogva áll a:i Ét kezdetén, arcuk a bol­dogság, a szerelem tüzében ég. Nekik szögezem elsőként a ce­ruzát: utak mentének kártalanítását vég­zi el. A legnagyobb fertőzési gó­cok a nyíregyházi és tiszalöki já­rásban vannak. Azonban a véde­kezés ezeken a helyeken igen von­tatott ütemű, keveset törődnek vele. A megyei tanács növény­egészségügyi felügyelőjének köz­lése szerint azokon a helyeken, ahol a veszély fennáll és a gazdák nem végzik a védekezést, úgy azt a növényvédő állomás végzi el. Természetesen a tulajdonos költ­ségére. Az idő nagy úr: türelmet és szorgalmat parancsol. Szorgal­mat parancsol a fiatal férjnek, Tóth Györgynek, s türelmet ifjú feleségének. Három éve háza­sok, semmivel kezdték, s meleg, kedves otthont varázsoltak. Min­den darabhoz türelem és lemon­dás fűződik — egy-egy kellemes szombatesti szórakozás helyett csinos asztalterítő, sok-sok elma­radt mozi, színház helyett remek kombinált szekrény, modern re- kamié található a kétszobás komfortos lakásban. Ez mind Tóth György villanyszerelő szőr­ei gond mesöli K. Tiboréknál árva a ház: csak a kisirt szemű asszony, s az alvó csöppség van otthon. — Hol a férje? — A kocsmában — hangzik a tompa felelet. — Mindig ott ül. elissza a keresetet... S a szó megered. Panasz, pa­nasz — tengernyi bánat ... K. Tiborné, aki néhány esztendeje szerelemből ment férjhez, köny- nyekbe fojtja éleiének szomorú tanulságát: — A gond megöli a szerelmet is... lúl az aranvlakodalmon Öszhajú, tipegő néniké, krá- kogó kopasz bácsi: nagymamó és nagypapa, túl az aranylako­dalmon, nyugdíjas békességben. csintalan unokák között. Ők mit mondanak? Nagyapó köhécsel, s úgv váj e szol: — Megöregedtünk, ugye Ma­riskám? — s nyúl párja után. Mariska néni reszkető kezével igazgatja a párnát nagyapó ka­rosszékében. — Ne bolondozz mór, te vén- ség! — de azért engedelmesen tűri az öreges becézgetést... Akinél öröm sincsen • Rideg, szinte katonásan merev szobában horgol S. Piroska — túl a fiatalságon, messzi a sze­relemtől, messzi mindentől, ami vidám, ami élet... — Minek a szerelem? — bá­mul rám csodálkozva. — Bolond­ság az egész, láthatja a mai fia­taloknál ..; iKélkiilöxhetetlen ! — Minek a szerelem? — cso­dálkoznak a fiatal asszonyok, idősebb férjek a kérdésre. — Hát az élethez, a munkához, a gye­rekekhez, mindenhez — válaszol az orvosnő, a segédmunkás, a parasztfiú. a gépírónő. — Nélkülözhetetlen a szerelem a boldog házassághoz — mond­ják legtöbben, s csak néhányan, az idősebbek közül emlékeznek kesernyésen a régi érdekházas­ságokra. Az idő szalad, s az emberek vele sietnek. A hétköznapok egy­forma sodrában, a termőföldek szénaillatában, az írógépek kat­togásában, a kimondott szavak selymében mindig, örökké ott rezdül, ott feszül melegen a leg­emberibb dolog: a szerelem . . Győri Illés György a Dózsa néven új szövetkezet alakult Székelyben — Szerelem nélkül is összehá­zasodtak volna? Ostoba kérdés volt, de már ki­szaladt. Értetlenül néznek rám, majd az ifjú férj bátorságot vesz: — Hogy is lehet ilyet elkép­zelni? Hogy is lehet elképzelni?... galmas munkájának, s Tóth Györgyné gondos beosztásának terméke. — Hogy tudtak sok mindenről lemondani? összenéznek. — Mert szeretjük egymást. Gyurika is útban van — árulja el" a nagy titkot a piruló asz- szonyka. A Tóth-házaspár három eszten­deje válaszol a kérdezellen kér­désre: — Szerelem, szerelem, szere­lem ... Csak így lehet. .. Ahol a gond is öröm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents