Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-29 / 203. szám

1958. AUGUSZTUS 20, PÉNTEK RELETMAGYARORSZAG S A jövő héten kezdődik Genfben az atomerö békés felhasználásával foglalkozó értekezlet GENF (MTI): Mint a Reuter jelenti, a jövő héten nagyjelentő­ségű értekezletre ülnek össze az atomtudósok Genfben. Az érte­kezlet, amelyet az ENSZ égisze alatt rendeznek, az atomerő békés felhasználásával foglalkozik majd és két hétig tart. A két hét a'att a tudósok összesen 77 ülésen számolnak majd be arról, hogy mi történt már eddig és milyen lehetőségek vannak az atomeró békés felhasználására. Az értekezleten az ENSZ több mint hatvan tagál­lamának, illetve különleges szervének képviselői vesznek majd részt. A értekezlet célja, hogy a világ tudósai közkinccsé tegyek azo­kat az eredményeket, amelyeket a nukleáris erő különböző terüle­tein történő felhasználásában értek el. E célból hatalmas mennyi­ségű tudományos okmányt tesznek majd közzé, valószínűleg jóval többet, mint bármilyen eddigi szakmai értekezleten. A becslések szerint töhb mint 550 tonna ilyen tudományos okmányt bocsátanak majd az értekezlet részvevői rendelkezésére. Nagy érdeklődéssel várják a szovjet tudósok beszámolóját a termonukleáris kutatásokban elért eredményeikről. Az értekezlet egyik legérdekesebb pillanata az lesz, amikor a szovjet tudósok a plenáris üléseken, illetve az értekezlet keretében rendezett kiállí­táson ismertetik majd eredményeiket. Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának tiltakozó jegyzéke angol katonai repülőgépek berepülése miatt PEKING (ÚJ KÍNA): A Kínai Népköztársaság külügyminiszté­riuma szerdán jegyzéket juttatott el Nagy-Britannia pekingi ügyvi­vőjéhez. A jegyzék erélyesen til­takozik angol katonai repülőgé­peknek a Kínai Népköztársaság léviteré-á történt újabb berepü­lése miatt. A jegyzék elmondja, hogy 1958. augusztus 16-án 10,10 órakor egy .,Auster“-mintájú angol katonai repülőgép, Hongkong felől jövet, mélyrepülésben behatolt a Kínai Népköztársaság Kuangtung tar­tományának légiterébe. Augusztus 18-án 12,35 órakor egy Hongkong felől jövő angol katonai repülő­gép alacsonyan szállva berepült a Kuangtung trtományhoz tartozó Lingting-sziget fölé és körözött a sziget felett. A jegyzék utalt arra. hogy 1958. május 2-án, 21-én és 22-én, vala­mint július 24-én reggel katonai 'repülőgépek ismételten behatol­jak a Kínai Népköztársaság légi­terébe. A kínai külügyminiszté­rium május 24-i, július 18-j és augusztus 5-i jegyzékeiben tilta­kozott az angol kormánynál, és felkérte azt, valamint a hong­kongi angol hatóságokat, hogy haladéktalanul szüntessék be ezeket a kihívásokat. Az angol katonai repülőgépek augusztus 16-án és 18-án történt újabb berepülései — folytatódik a kínai jegyzék — azt bizonyítják, hogy az angol kormány és a hong­kongi angol hatóságok nemcsak figyelmen kívül hagyták a Kínai Népköztársaság kormányának elő­ző, komoly hangú tiltakozásait és elmulasztották a hatékony intéz­kedéseket az ilyen ellenséges és kihívó akciók megszüntetésére, hanem még folytatják is azokat. A Kínai Népköztársaság kül­ügyminisztériumának jegyzéke a továbbiakban rámutat, az újabb angol berepüléseknek különösen súlyos jelleget kölcsönöz az v tény, hogy olyan időben torién-1 tek, amikor az Egyesült Államok' és a zsoldjában álló csangkajse-j kis'a klikk feszültséget idéz elő a' tajvani szorosban. Ezt figyelembe véve: a Kínai Népköztársaság kormánya újból“ erélyesen tiltakozik az angol kor­mánynál, és ismételten követeli, hogy az angol kormány és a hong­kongi angol hatóságok haladékta­lanul vessenek véget ezeknek a kihívásoknak, és adjanak biztosí­tékot arra, hogy a jövőben nem fordulnak elő a kínai légitér ha­sonló megsértései. A jegyzék nyomatékosan hang­súlyozza, hogy amennyiben ez a provokációs tevékenység még ez­után sem szűnik meg, úgy az összes következményekért az an­gol kormánynak és a hongkongi angol hatóságoknak kell a fele­lősséget vállalniok. Jegyzek a hongkongi angol hutóságok brutális magatartása miatt A KIS CSALÁD szerényen, de rendezett anyagi körülmények között élt. A családi költség- vetésben csak akkor támadtak hiányok, amikor a családfő többet ivott a kelleténél. A férj, egy moszkvai üzem művezetője, nem tagadott meg magától néhány pohár szeszesitalt. Eleinte csak a fizetés után ivott, később a két fizetés közötti időszakban is. Egy idő múlva egyre jobban észre lehetett venni, hogy az ital sok pénzt visz el, s mind ke­vesebb marad a megélhetésre. Az asszony sok mindent megvont magától és a gyermekeitől. S mivel az anyák elsősorban magukon hozzák be az anyagi hiányt, a művezető felesége nemsokára lesoványodott, egészsége leromlott. Az orvosok megállapították, hogy súlyos vérszegénységben szenved. Férje elment a pártbizottsághoz, az üzemi bizottsághoz, a gyárvezetőséghez, s panaszkodott szomorú sorsán: szegény felesége beteg. A GYÁR VEZETŐI megsajnálták. Feleségét gyogyíttatták s amikor az asszony rendbejött, segítségükkel munkába állt: kiszolgáló lett az az üzemi büfében. Az ember azt hinné, hogy ez nem valami nagy állás. De nemsokára mégis csodálatos vál­tozás történt a család életében. Alig telt el egy év, s az asszonynak már két elegáns bundája volt. A lakást drága bútorral rendezték be, zongorát is vettek, bár a családban senki nem tud ját­szani rajta. TALÄN A MŰVEZETŐ abbahagyta az ivást, nekifeküdt a munkának, értékes újítást adott be, nagy jutalmat kapott, vagy talán kihúzták egy kölcsönköt vényét, esetleg nyert a lottón? Szó sincs róla! Többet iszik, mint régen, s néhány pohár bor után elégedett hangon magyarázgatja társainak. — Élni tudni kell, barátaim. Jó kis helyen van az asszony, örökre hálás lesz érte. No, még egy pohárral! Az a legborzasztóbb, hogy ez az ember nyil­vánvalóan még mindig becsüli saját magát. Sőt mintha meg is nőtt volna a saját szemében: lám, milyen ügyesen forgolódok, jövőre házat építte­tek. AZ ESZÉBE SEM JUT, hogy az értékes és gyakran feleslegesen beszerzett holmikért a leg­drágábbat adta el: saját és felesége becsületét, munkás lelkiismeretét, emberi méltóságát. Ha az ember megmagyarázza neki, hogy munkatársai rovására fürdik tejben-vajban, munkatársai pénzéből élősködik, akiket felesége becsap — úgy tesz, mintha semmit sem értene. Majd adja a sértettet, és — hogy mentegesse ma­gát — rosszindulatúan mondja: „Mindnyájan így csinálják”. Ez hazugság! Nem mindenki! Ez a szemér­metlen mentegetőzés csak azoknak kell, akik „tudnak élni“ — Valójában azonban nem élni tud­nak, hanem csalni, megvámolni a dolgozó tár­saikat, azokat az embereket, akiknek a lelkiis­merete nem engedi meg, hogy leereszkedjenek a szovjet társadalom egészséges testébe fúródott élősöiek színvonalára. MÁSRESZT NEM SZABAD azt hinni, hogy Az élősdiek száma csekély, s éppen ezért nem ér­demes róluk beszélni. Az a legszomorúbb, hogy a becstelen emberek a legdrágábbat és a legnagy­szerűbbet: az emberbe vetett hitünket használ­ják fel önző céljaikra. Milyen büszkén beszélünk a szovjet társa­dalom erkölcsi-politikai egységéről! Ez a kom­munista párt egyik legnagyobb vívmánya, amely az egész népét maga köré tömörítette a nagy cél, a kommunizmus felépítése nevében. De éppen az egység s az egység további megszilárdítása érdeké­ben le kell számolnunk a naplopókkal, akik szin­tén „a kommunizmus mellett vannak“, de más hátán akarnak besétálni oda. EZEK AZ ÉLŐSDIEK különböző környezet­ben jelentkeznek. Falun mint sáskák, rávetik ma­gukat a gabonára. Amikor a kolhozban megkez­dődik a betakarítás és szükség van minden mun­kaerőre, ezek az emberek magas ellenszolgálta­tás fejében ajánlják fel szolgálataikat a kolhoz­nak. Néhány nap, vagy néhány hét alatt egy év­re akarják megszedni magukat és cseppet sem szégyenkeznek, bár tudják, hogy a kolhozparasz­tok tulajdonának egy részét sajátítják ki s azokat károsítják meg, akik hosszú hónapokon keresz­tül lelkiismeretesen gondozták a vetést. Városban a még bezárt üzletajtók előtt ta­lálkozhatunk velük: kiszimatolták, hogy hiány­cikk érkezett. Sorbanállnak a színházak, mozik pénztárai előtt, s ha valaki megkérdezi tőlük: „Nincs eladó jegy?”, a spekulánsok jelentőségtel­jesen kacsintanak, jelezve, hogy szívesen segí­tenek — természetesen megfelelő díjazás fejében. EZEK KISEBB ÜGYEK. Vannak természe­tesen nagyobb jelentőségűek is. De a kisebb és nagyobb élősdiek egyforma erkölcsi elvet követ­nek: elvenni azt, ami nem az övék, s másoK számlájára élni. A dolgozók államában nem lehet ".okáig meg­szegni ezt a törvényt. „Aki nem dolgozik, ne is egyék“. Ezek a lelkiismeretlen, becstelen emberek akik arra törekednek, hogy minél többet vegye­nek el az államtól és ezért minél kevesebbet ad­janak, előbb vagy utóbb eltűnnek majd szocia­lista életünkből. Csak azon kell igyekeznünk, hogy minél előbb megtörténjen. Hiszen az élős­diek csak azért tevékenykedhetnek, mert kihasz­nálják ostoba nagyvonalúságunkat. • —Semmiség! Erről nem is érdemes beszélni! — milyen gyakran mondjuk ki gondolatban, vagy fennhangon ezeket a szavakat, amikor néhány kopejkával, vagy néhány dekával becsapnak ben­nünket. NAGYLELKŰSÉGBŐL nem szólunk rá a lel­kiismeretlen taxisoffőrre, amikor kerülővel visz a cím felé. Szégyeljük ellenőrizni az étteremben a számlát, amikor nyilvánvalóan becsapnak ben­nünket. Nem mutatunk rá nyiltan mások lelki­ismeretlenségére, zavarba jövünk, ha rajtakapjuk a csalót. Bezzeg ők nem szégyellik magukat. Sőt mi töb'^ ezek a paraziták kihasználják engedékeny­ségünket és még ők sértődnek meg, ha zavar­ják őket becstelen tetteikben. Még ők háborodnak fel, ha cáfclhatatlanui bebizonyul bűnösségük. Ezek az emberek még a régi világ elvei sze­rint élnek. A kapitalista világ rothadó miazmái részben éppen úgy megfertőzik a mi légkörünket is, mint a rádióaktivitás a nukleáris bomba rob­banása után. MINDANNYIUNKNAK azon kell lennünk, hogy megvédelmezzük társadalmunk tiszta leve­gőjét, — a szó egyenes átvitt értelmében egya­ránt. Elsőnek a világon mi láttunk hozzá az új, magasabbrendű és becsületes emberi kapcsolatok világának felépítéséhez. S ez parancsolóan meg­követeli, hogy leszámoljunk a parazita jelensé­gekkel, a piszkos „vállalkozó szellemmel“, amely — ha nyomorúságos keretek között is — de visz- sza akarja állítani a kizsákmányoló társadalom törvényeit. Éppen ezért kemény harcot kell in­dítanunk az élősdiek és naplopók ellen. B. Galícíi, PEKING (ŰJ KÍNA): A Kínai Népköztársaság külügyminiszté­riuma jegyzéket juttatott el Nagy- Britannia pekingi ügyvivőségéhez. A jegyzékben erélyesen tiltakozik a hongkongi angol hatóságok brutális magatartása miatt a Csunghua középiskola önkényes bezárásával kapcsolatban. A jegyzék a többi között rámu­tat, hogy augusztus 26-án, a kora­ífccji-t. ■o- ex- .»cli- cl a.+i~ goi hatóságok a Csunghua közép­iskola tantermeinek „veszélyes állapotáéra hivatkozva nagyszá­mú fegyveres rendőrt küldtek az iskola bezárására. A rendőrök tettleg bántalmazták a tanároKat, az iskola vezetőit, a diákokat, va­lamint az Űj-Kína hírügynökség hongkongi szerkesztőségének és három Hongkongban megjelenő kínai lapnak a helyszínen tartóz­kodó tudósítóit. A kínai újságírók fényképezőgépeit a rendőrök ösz- szezúzták. A jegyzék hangsúlyozza, hogy az angol hatóságok szándékosan szabotálják és akadályozzák a kí­nai oktatási intézmények munká­ját Hongkongban és Kaulunban. Ugyanakkor eltűrik és védelmezik azt a propaganda és más irányú tevékenységet, amelyet csangkaj- sekista elemek iskolák vezetésé­nek ürügyén a Kínai Népköztár­saság ellen kifejtenek. A Kínai Népköztársaság kül­ügyminisztériuma követeli, hogy az angol kormány fizessen kárté­rítést az okozott károkért, vala­mint az áldozatok által elszenve­dett sérelmekért és büntessék meg a provokációban résztvett rendőröket, követeli továbbá, hogy újból nyissák meg a Csunghua középiskolát. Biztosítsák végül a kínai sajtó képviselőinek szemé­lyes biztonságát és újságírói mun­kájának* szabadságát. A szép idő tovább tart A Földközi-tenger nyugati medencéjéből Nyugat-Euró- pán át déli-déikeleti széllel meleg légtömegek áramla­nak a Norvég-tenger térsé­gébe. Skandinávia déli ré­szén, Közép-Európában, Olaszországban és a Bal­kánon nyugodt, csendes és derült az időjárás. Várható időjárás pénte­ken estig: kevés felhő, eső nélkül. Gyenge légáramlás. A nappali femelegedés fo­kozódik. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet pénteken 24—27 fok között. Távolabbi kilátások: a szép idő tovább tart. T 25 ezer férőhelyes stadion épül Hanoiban A közeljövőben készül el Hanoi­ban Észak-Vietnam legnagyobb és legmodernebb stadionja, amelyben 25 000 néző fér el. Az új stadionnak három főbejárata és 14 kijárata lesz. Sok tízezernyi fiatal munkás, katona, közalkal­mazott vesz részt „szocialista munkanapokon“ a stadion építé­sében. A közel egyévszázados francia uralom alatt egyetlen na­gyobb stadion sem épült Vietnam­ban. ÉLŐSDIEK Szeptember 2

Next

/
Thumbnails
Contents