Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-28 / 202. szám
2 KELETM AGV ARORSZ AG 1958. augusztus 28, csütörtök Eredménnyel járt-e a kísérlet ? Hasznosítsák járási pártbizottságaink az egyesített pártszervezetek tapasztalatait fElkészültek az első magyar szerkesztésű hibridkukorica ! üzemi szárítógépek TÖBB MINT EGY FÉLESZTENDŐ 'telt el azóta, hogy járási pártbizottságaink egyes községeikben, a kommunisták kezdeményezésére egyesített pártszervezeteket alakítottak. A cél az volt, hogy olyan helyeken, ahol több, de alig néhány taggal rénde’kező pártszervezet van. ett egyesítsék azokat és közös erővel az egész falu politikai, gazdasági és kulturális életét fogják át, irányítsák és további sikereket érjenek el. Akkoriban is, de azóta is, egy egész sor érv, tény szólt amellett, hogy helyes volt ez a kezdeményezés. TUDJUK. IIOGY AZ ELV biztosítja az alapot a munkához. Nos, ahol az egyesített pártszervezetek vezetőségei hivatásuk magaslatán, jól irányították a pártéletet, a falu fejlődését szolgálták, mert olyan határozatok születtek, amelyek végrehajtásában egységesen vettek részt a kbmmunisták és a pártonkívü. liek. Vagyis a falu legfontosabb kérdéseinek megoldására egyesítették az összes párttag erejét. S ez sikerrel járt. Nem cél az, hogy eldöntsük: igenis bevált a kísérlet, és most már így dolgozzanak azokon a helyeken, ahol annakidején egyesített párt- szervezeteket hoztak létre. Hogy ezt kimondjuk, hosszabb vizsgálódásra van szükség. Ez pedig a járási pártbizottságok feladata., amelyek — bizonyára megvizsgálják majd, milyen eredményeket hozott az egyes községekben alkalmazott módszer, és elemezve a pro és kontrákat — meghatározzák mi a teendő. EGY JELENSÉGBŐL, egy pártszervezetben gyűjtött tapasztalatokból nem lehet és nem szabad általános következtetésekre jutni. Minden esetre valamit meg lehet tudni. Piricsén a tavasz óta egy közös pártszervezetben egyesültek az Űj Élet Tsz, a Nyírlugosi Állami Gazdaság a József-tanyai s a községbeli kommunisták. Arról beszélgetve, hogy helyes volt-e ez, a vélemények megoszlanak. Vannak párttagok — mint ifjú Bákonyi Sándor —, aki egyetért ezzel. Egy sor érvet fel is hoz bizonyításra. Az egységesített erőnek tulajdonítja ő, és még mások is, hogy a szövetkezettel való foglalkozás ez idő óta jobbá vált. A felvilágosító munkában is sikereket értek el. Jól gazdálkodik a szövetkezet, hiszen a pártvezetőség elég alaposan és többször foglalkozik velük. Szélesebb körben tudják foglalkoztatni a pártszervezet tágjait és aktivistáit a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyében. És ez nagyon jó. Az egyesített szervezet működésének javára írják sokan azt is, hogy a fiatalokkal való foglalkozás javult, mert ide is több erő jut. MOST NÉZZÜK A KONTRÁKAT. Vasvári Sándor, a pártvezetőség egyik tagja, de mások is azt állítják, hogy nehezebb a több mint harminc tagol számláló pártszervezet munkáját irányítani. Ezért nem értek el megfelelő eredményeket. Mint tapasztaltuk, ennek azonban több oka van. Az egyik az, hogy nem terv szerint dolgozik a pártszervezet. Ez pedig a vezetőség hibája. Így többen azért panaszkodnak, hogy nincs meghatározott pártmegbizatásuk. Igaz, hogy az egyesítés nem hozta meg a várt eredményt Tincsén. Az egyik cél az lett volna, hogy munkára serkentsék ezáltal azokat a párttagokat is, akik az állami gazdaság JózSef- tanyái üzemegységében, valamint a tsz-ben dolgoznak. Ez azonban nem járt kellő sikerrel. A gazdaságiak közül alig három ember — Szatmári, Divinyi és Vadon elvtársak — vesznek részt a taggyűléseken. Ezek is, mint mondják, azért, mert nem kell gyalogolni. A többiek az útra, meg arra hivatkoznak, hogy az ő ügyükkel nem foglalkozik a szervezet és így nem járnak a tanácskozásokra. A közös munkában, a határozatok végrehajtásában részben a maguk, rész- ♦ ben a vezetőség hibájából nemf vesznek részt. Az utóbbi nemcsak a terv hiánya miatt áll fenn. hanem azért is, mert a vezetőség még nem látogatta meg a munkahelyükön ezeket az elvtársakat. Sajjios, a téesznél sem jobb a helyzet a megi< le- nést illetően. Innen általában csak Zatureczkj elvtárs, az elnök és Szilágyi Verőn, a könyvelő képviselik a kommunistákat, holott többen vannak. A vezetőség javára legyen mondva, a szövet kezeinél rendszeres vendégek. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az állami gazdaság dolgozóival ne foglalkozzanak. AMINT LATJUK, a párttá-1 gcknak az a része marad ki a; pártéletből, a munkából, — ál-1 lami gazdasági, termelőszövetkezeti dolgozók — akiket a köz-! ségi párt-alapszervezethez csa-; toltak, hogy egységesebb, jobb,! sokoldalúbb munkát tudjanak ki-J fejteni. Az egyesítés kísérlete egy sor! dologban eredménnyel járt aj hibák ellenére is. Mert varrnak] területek, amelyeket a vezetés-! ben meglévő hibák miatt elha-< nyagoltak. Mód és lehetőség van! azonban, arra, hogy a nevelési,; kulturális, állami gazdasági stb.l kérdésekkel is foglalkozzanak a piricsei és azok a pártszervezetek vezetői, ahol egyesített párt- szervezetben dolgoznak a kommunisták. Az erők szétforgá- csoltsága nem hoz eredményt a jövőben sem. Viszont ahhoz, bogi' az egyesített pártszervezetek munkájában kevesebb legyen a hiba, az szükséges, hogy járási pártbizottságaink elemezzék munkájukat és ráirányítsák a figyelmet oda, ahol változtatni kell. Az egyesített pártszervezetek vezetése természetesen nagyobb felkészültséget és jobb irányítást követel. Ezzel számoljanak a. vezetők és így végezzék munkájukat. (F. K.) A magyar hibridkukorica vetőmag clóKcszítü üzemeket az eredeti terv szerint amerikai szárító- berendezésekkel kívántak felszerelni. Egy-egy amerikai szárítógép mintegy ló ezer dollárral terhelte volna az építési és szerelési költségeket. A hároméves terv végéig épülő 13 hibridüzciiimel számolva, az igen magas gépvásárlási költségek csökkentésére a múlt év szeptembereben a Földművelésügyi Minisztérium megbízta a mező- gazd.asági gépjavító trösztöt szárítógépek konstruálásával. — A szakemberek nagyobb része kételkedett abban, hogy a megbízatásnak a kívánt időre eleget tesznek; a tröszt kiváló mérnökgárdája azonban megfelelt a feladatnak. Teljes egészében hazai nyersanyagokból, mintegy három' százkilencvenezer forintos gyár-, tási költséggel megtervezték és a tröszt üzemeiben elkészítették az első három szárítóberendezést. A magyar konstrukciójú, nyersolajtüzelésű hibridkukorica szárítók minden tekintetben egyenértékűek a külföldi gyártmányokkal, sőt bizonyos szempontból — üzemeltetésük biztonságát és gazdaságosságát tekintve — felül is múlják azokat. A teljesen automata vezérlésű gépek 2á; óránként 3—15 vagon kukorica megfelelő mérvű szárítását végzik el. Az új magyar gépek már az üzemi próbát is kiállták, úgyv hogy a jövőben korica-üzemeket ük fel. épülő hibridku-í gépekkel szereJavuló eredmények a Finommechanikai Vállalatnál 1958. első három hónapjában 107.7 százalékos munkáslétszámmal csak 87 százalékra teljesítette tervét a vállalat: a második negyedévben 98.1 százalékos munkáslétszámmal 92.1 százalékot értek el. Júliusban pedig 92 százalékos munkáslétszámmal sikerült elérni a 100 százalékot. Mi okozta az eredményjavulást? Az, hogy a vállalat vezetősége sokat javított az irányító, szervező munkán. Lőrincz István mérnök hozzáértéssel fogja össze a műszaki dolgozókat. — Rendszeresítették a műszaki értekezletet a heti feladatok megbeszélésére. A vállalati átszervezés is a szakemberek jobb foglalkoztatottságát eredményezte. Létrehozták a gyártást előkészítő csoportot, amelynek tagjai biztosítják a munka folyamatosságát; ezáltal is meggyorsult a termelés. Javult a munkafegyelem azáltal is, hogy megszüntették a cselengést, a félórás „tízórai” és cigarettaszüneteket, a munkahelyi italozásokat. A munkaidő jobb kihasználásához hozzájárult az is, hogy a termelésben ösztönzőbb bérezést alkalmaznak. A fizetésnél aszerint tátják MEGVALÓSULT ÁLOM A berkeszi Bajcsy-Zsilinszky Ts2 udvarán az iroda körül egyetlen lelkét sem lehel találni. Délidő van. Néhány perc múlva kerékpárosok sorjáznak a bekötőúton, sebesen átgurigáz- nák az udvaron, s ki a gazdasági épületek, ki pedig a gyümölcsösök felé veszi az irányt. Egyikük futtából megígéri, hogy niegke- resi, s ha megtalálta, küldi az elnököt. Szerencsénk van, mert pillanatokon belül meg is érkezik. Mikor megtudja, hogy az agronómussal akarunk szót. érteni. ő is biciklire pattan, s rövid „nyomozás' után hármasban ülünk a tsz hűvös irodájában. Újvári Ferenc, a berkeszi Bajcsy-Zsilinszky Tsz agronómusa deresedő halántékú, magas, szikár ember. Le sem tudná tagad- ni, hogy a termőföldek barangolója. Arcát, kezét a perzselő nap és a szél perzselte vörösre. Most is, hogy a mezők felől megérkezett, az ember úgy érzi, mintha a rétek illatát hozta volna magával. — ötvenöt éves vagyok, harmincegy éve, hogy mezőgazdasággal foglalkozom. Ügy ismerem az egész határt, mint a tenyeremet. Szavai nyomán kibontakozik Berkesz és a szomszéd község, Nyírtass múltja és jelene. Az említett két község határa 1500 hold szántó, és 500 hold gyümölcsös — gróf Vay László birtoka volt. A gróf, mint született arisztokrata, nem értett a gazdálkodáshoz. Viszont volt egy másik dolog, amihez túlságosan is értett: a pénzköltéshez. A pénzt aztán meggondolatlanul szórta feleslegesen és fényűző dolgokra. El lehet képzelni, hogy milyen hatalmas összeget emésztett fel a 15 holdas vadaskert, melyet Dániából hozott vadakkal telepített be. És a félig fa-generált gyérekek mellé rendelt nevelők, külföldi ruhák, mind- mind sok pénzbe kerültek. A fényűzó élet teljesen legyengítette a gazdaságot, s elviselhetetlenné tette a falu lakói, a harmadosoknak életét. 1040. október 1-én került- a grófi uradalomba Újvári Véren: gazdasági vezetőnek. A mzzőgat- dasági gépek ócskák, rosszak voltak, c. földek terméketlenek, a gyümölcsös pedin elhanyagolt. Az elégedetlenkedő cselédeket gyakran a kakastollasok próbálták jobb belátásra bírni. — Mondtam is a grófnak — mesél tovább Újvári Ferenc —, hogy kenyér kell ide, nem rsen dőrieéz. Nehéz idők voltak, öszsze sem lehetett hasonlítani az akkori életet a maival. A jelszabadulás után engem az lepett meg legjobban, hogy a volt cselédek milyen féltő gonddal kezelték — mint sajátjukat — az itthagyott javakat. És igazuk is van, mert kincs rejlik ezekben a földekben, a gyümölcsösben, csak érteni kell hozzá. A felszabadulás után Újvári Ferenc a demecseri gépállomás agronómusa lett, s a berkesziek kérésére ide helyezték vissza, mint gévállomási agronómust. — Ismertük jól a grófi időkből. Mindig velünk együtt volt. Közénk tartozott akkor is. S ezenkívül remekül érti a dolgát, ezért ragaszkodtunk hozzá — mondja erről P. Nagy Dezső, a tsz elnöke. — 1958 júniusában a tsz földje 500 holdra gyarapodott’'s azóta, mint a tsz gazdasági szakembere működik. így aztán a hivatalos szervek is teljesítették régi álmát. Míg Vay gróf idejében arról ábrándozott, hogy egyszer úgy dolgozhat a berkeszi földeken, hogy az a sajátjuk, a falu népének jogi', tulajdona. Ez most beteljesedett. Szakmai irányítás a feladata, s munkája meg is látszik, mert a termelőszövetkezetnek az egész járásban igen jó híre van. Szép lett a gabonájuk, hibátlanul kezelik a gyümölcsöst, s pénzügyileg talán a legjobban állnak a járás tsz-ei közül. Igaz ugyan, hogy Újvári Ferenc a tsz szép eredményeit egyedül a tagok jó munkájának tulajdonítja. — Úgy dolgoznak, hogy én csak csodálni tudom. Szinte gombnyomásra megy minden munka. Nincs is soha semmi fennakadás — mondja. Érdekes, hogy a tagság a vezetőket, a vezetők pedig a tsz- tagokat dicsérik az egyre jobb eredményekért. Az igazságot itt valahogy úgy lehetne megfogalmazni, hogy a vezetők és a tagság egy emberként dolgoznak, egymást kölcsönösen megbecsülve érnek el egyre jobb eredményeket. A jövő gazdasági évre már előre elkészítették terveiket. A meglévő hat hold szőlőjüket tíz holdra fejlesztik. Ezenkívül borpincét, s a gyümölcsös számára korszerű tároló-helyiségeket építenek. Gyarapítják állatállományukat — s mindezt a saját tartalékalapjukból. Ha terveiket megvalósíthatják, biztos, hogy a berkeszi Bajcsy- Zsilinszky Tsz jó híré tovább fog erősödni. B. L. hasznát munkájuknak a dolgozók, ahogyan igyekeznek, és amilyen minőségi munkát végeznek. A selejtmunkáért nem fizet a vállalat. Van munka, fellendült a munkaverseny x A vezetőség gondoskodott a2 üzemrészek munkával való ellátottságáról. amiben segített az is, hogy hónapról-hónapra javult a végzett munka minősége. A megrendelők nagyobb bizalommal fordulnak a vállalathoz. A lakatosrészleg ólajtüzelő berendezéseket gyárt a pékségek részére sorozatban. Az autóka- rosszéria-javító, a motortekercselő és más részlegek is hónapokra előre el vannak látva1 munkával. Megvalósították a gyártásköz. beni minőségellenőrzést, aminek1 eredménye volt például az, hogy júliusban nem volt minőségi* reklamáció a vállalatnál. Biztosítva van a dolgozók rendszeres foglalkoztatottsága. Jókedvükre jellemző, hogy az egyes üzemrészek dolgozói pá-’ rosversenyre keltek egymással a tervteljesítésért, az önköltség- csökkentésért, és a kiváló minő-' ségi munkáért. Vállalásaik általában a harmadik negyedévi' terv sikeres teljesítését célozzák.1 Javul a vállalat pénzügyi helyzete Revizori vizsgálat derítette fel a vállalatnál azt, hogy a számlázási és pénzügyi teendők lebonyolításának hiányosságai miatt mintegy 300 ezer forint „kintlevősége” van a vállalatnak. Sok volt a válalatnál az', elkészült, de ki nem számlázott munka. A vezetőség intézkedett, hogy lehetőleg mindenj elvégzett munkát azonnal szám-J láztassanak a részlegvezetők, ne! hagyják ezt a hónap végére. Már javulás van ezen a té-í ren, s elérik, hogy gyorsabbanl forog a vállalat pénze, javul a vállalat pénzügyi helyzete. ★ Pár hónappal ezelőtt még arról volt szó, hogy mi legyen a rosszul működő, a tervet nem teljesítő vállalattal. A megyei tanács ipart osztálya segített megszüntetni a vállalat hibáit, biztosítani a jó működést. Ha továbbra ;s vigyáznak a munka minőségére, a jó munkaszerve-| zésre, teljesíteni fogják a váUa-i lat tervét és további jó hírréj tesznek szert. (O. A.)j
