Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-26 / 200. szám
A múl! héten öt Aj tsz alakult és 74 taggal gyarapodtak a régi szövetkezetek A múlt héten tovább fokozódott a termelőszövetkezetek számszerű fejlődése. A megyei tanács szövetkezetpolitikai osztálya jelentette, hogy augusztus 17-től 24-ig a meglévő termelőszövetkezetekbe 51 család 74 tagja nyert felvételt a szövetkezeti közgyűléseken. A két héttel előbb alakult nyírkátai Dózsa Tsz-be 5 család kérte felvételét. A vasmegyeri Micsurin Tsz-be 11 dolgozó parasztot vettek fei a múltheti taggyűlésen. A termelőszövetkezetek száma öttel szaporodott. Üj szövetkezet alakult Beregsurányban, ahol ezen a nyáron már a második tsz. születésének lehetnek tanúi. Ez a szövetkezet középparasztokból alakult, 11 család 18 tagja 138 hold földet vitt a közösbe. A szövetkezetük Uj Elet néven működik. Nyíregyházán Vörös Csillag néven, három községben: Jármiban, Beregdarócon és Garbolcon pedig Alkotmány néven kezdte meg működését egy-egy új termelőszövetkezet. Legtöbben a nyíregyházi és vásárosnaményi járásokban választották a szövetkezeti gazdálkodást. Leggyengébb agitációt a kis- várdai és a fehérgyarmati járásokban folytatnak a termelőszövetkezetek tagjai. Ehhez a községi, de a járási tanácsok sem adnak meg minden segítséget. Különösen a fehérgyarmati járási tanács mezőgazdasági osztálya hanyagolja el ezt a munkáját. Négyszáz kokárda Régi magyar szokás, hogy a regruták kokárdát tűznek mellükre és kalapjukon piros-fehér-z'ild szalagot lobogtat a szél, amikor besorozzák őket katonának. Kedves hagyomány már ez: ilyenkor a fiatalok összeölelkezve, nótázva járják az utcákat, keresik fel kedvesüket. A nyíregyházi városi nőtanács tagjai ez alkalommal kedveskednek a besorozott legényeknek. Bártfai Imréné, Kovák Erzsébet, a Dohányfermentáló Nőbizottsága, Lévai Sándorné, Békeffyné, Dr. Vajda Margit, Szemők Mihályné, Nagy Józsefné és Hemli József né több, mint 400 kokárdát készítettek, melyeket a sorozás napján a KISZ-szervezetek leánytagjai tűznek fel a regruták mellére. Nyíregyháza piacára messze környékről hordanak zöldség- és gyümölcsféléket. Azonban egy-egy termelő sem dicsekedhet annyi áruval, mint a nyíregyházi Dózsa Tsz. Harmincholdas öntözéses kertészetük az Idén is bő terméssel fizet. Nincs nap, hogy a nyíregyházi piacon valamilyen friss zöldséggel meg ne jelennének. Képünk azt ábrázolja, amint dinnyével rakják meg az árut szállító gépkocsit. Csikós Balázs felvétele. Alkotmányunk ünnepének az idén kétszeres jelentősége volt a Végig kell járni a gyakorlat iskoláját Megyei értekezletet tartottak a mezőgazdasági szakemberek A MEDOSZ megyei bizottsága és a mellette működő szakemberek csoportja az elmúlt másfél évtizedben végzett szakemberek részvételével igen fontos értekezletet tartott. Ezen a tanácskozáson az állami erdőgazdaságok, valamint a gépállomások 1945 óta végzett szakemberei vettek részt. Az értekezleten Halász József, a MEDOSZ titkára tartott vitaindító előadást. Hangsú'yozta, hogy az állam mezőgazdasági termelő vállalatainak szakemberei a mai időkben igen nagy feladatok előtt állnak. A példamutatásban, a gyakorlati segítségadásban meg kell mutatkozni a legfejlettebb nagyüzemi módszere n s emellett a falu kulturális életében is vezető szerepet «kell vállalniok. n mezőgazdasági szakembereket egyre jobban megbecsülik — folytatta Halász elvtárs — s minden lehetőséget megragadnak arra, hogy az idős és fiatal szakemberek viszonyát a legmegfelelőbb irányba tereljék. A szakemberek mércéié az legyen, hogy ki mennyire érti a szakmát és mit képes nyújtani a szocializmus építése során. A termelés fejlesztése, az új módszerek kialakítása igen magas szakmai efelkészültséget igényel. Ezt a szakemberek kizárólag a gyakarlati életben sajátíthatják el. Ehhez járul még, hogy a szakember csak úgy képes érvényesülni és elgondolásait a gyakorlatban valóra váltani, ha a dolgozókkal való kapcsolatát messzemenően elmélyíti. Ne féljen egyetlen vezető szakember sem, hogy ezzel lejáratja szakmai tekintélyét. Ellenkezőleg: az így megnyert bizalommal képes tervei valóra váltására. Hogy maradéktalanul biztosítsák a szakemberek a beosztott dolgozók bizalmát, ehhez az kell, hogy mind szélesebb körben sajátíthassák el a szakmai ismeretek minimumát A mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése folytán több tízezer szakemberre van szükség. A szakemberigény a nagyüzemi gazdálkodás önkéntes alapon való társulására vonatkozik, s az nem más, mint a termelőszövetkezetek szükségletének kielégítése. Ahhoz viszont, hogy a termelőszövetkezetekben szilárdan álljon meg egy fiatal szakember, az kell, hogy a szervezettségben a legmagasaok szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben, az állami gazdaságokban szerezzenek gyakorlatot.. A nagyüzemi gazdálkodás útja nem „keleti sajátosság”. Nézzünk végig a nyugati államok mezőgazdaságán, s látjuk, hogy egyre kevesebb lesz a kisüzem és uralkodóvá válik a nagyüzemi gazdálkodás. Mi nem a termelőszövetkezetekért alakítunk nagyüzemeket, hanem pontosan fordítva: a termelőszövetkezeti forma az, amely nálunk a nagyüzemi gazdálkodás útjára vezet, és nem a kisfarmok tönkretétele, mint az a nyugati országokban történik. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a szervezett állami mezőgazdasági termelő nagyüzemeinknek különösen tenniök azért, hogy serkentőleg hassanak sokat keU példájukkal a nagyüzeegy liter tej, mint a tervezett költség, ez összesen l millió 820 ezer forintot jelent. mert ez népgazdasági szinten már súlyos milliókat jelent. A felszólalásokban, de még az előadásban is felvetődött, hogy mennyire fontos a mezőgazdasági szakemberek felső fokon végzett továbbképzése. Ez annál is inkább lényeges kérdés, mivel a technika rohamos fejlődése a mezőgazdasági termelésben is nagyban érezteti hatását. A gépesítés fokozása, az azzal járó agrotechnikai változások megkívánják, hogy a szakember velük együtt haladjon. A mezőgazdasági szakembeiek egyre jobban megbecsült tagjaivá válnak a dolgozó nép értelmiségének, s ezért legyenek is mindenkor szakmájuk szószólói, Nem igaz az, hogy csorba esik a mezőgazdász tekintélyén, ha propagálja a nagyüzem fölényét a dolgozó parasztok között és sajátos eszközeivel bizonyságot is tesz arról. Hanem az az Igazság, hogy nem mezőgazdasági szakember az, aki nem áll ki nyíltan a nagyüzem fölénye mellett. A fiatal szakemberek hozzászólásaikban rendre elmondották, hogy való igaz: aki nem járja végig a gyakorlat iskoláját a legalapvetőbb feladatok megoldásával kezdve, az nem képes a reá háruló feladatok maradék nélküli megoldására. Hogy a fiatal szakembereket képességeiknek megfelelő beosztásba helyezik, bizonyítékot adnak erre a megyei állami gazdaságok, aholis a legtöbb fiatal kapott vezető munkakört. Ezek a fiatalok már bízvást vállalhatják egy termelőszövetkezet szakmai vezetését, mert megkóstolták a gyakorlati életet. A sikeres értekezlet után elmondhatjuk Csorvási Sándor íla tál igazgatóval együtt: az a szakember képes megoldani a magasabb beosztással járó feladatokat aki végigment az alacsonyabb munkakörök teendőin is. S ha nem térnek le kisebb akadályok előtt és következetesen bebizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, akkor beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Samu András. Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság aolgozoi számára. Az Alkotmány tiszteletére rendezett ünnepséget es mulatságot ugyanis egybekötöttük az Igazgatóság újonnan berendezett előregyártó telepének és az I. sz. szakaszmérnökség székházának avatásával. Ez az új előregyártó-telep nemcsak szakszerű raktározási és parkírozási lehetőséget teremtett, amivel az ezen a téren fennálló eddigi hiányosságainkat felszámolhattuk, hanem az Igazgatóság mélyépítési munkáinál széles körben elterjedt és alkalmazott „G” fenékbiztosító elemek, támasztóidomok, alátétlapok és a vízügyi szolgálatban használt egyéb vasbeton műtárgyak (vízmérők, hektóméterkövek stb.) tömeges, szakszerű érgyártásához és utókezeléséhez, valamint tárolásához és szállításához megteremtette a helyet. Lehetővé vált a folyamatos, „futószalagon” történő előregyártás, az állandó műszaki ellenőrzés, nagyobb eredmények érhetők el az anyag- és időtakarékosságban. A munkájukat jól teljesítő, szakaszukat kiválóan rendbentartó, az újítómozgalomban és az anyagtakarékosságban kitűnt dolgozók 200—250 forintig terjedő pénzjutalomban részesültek. Az Igazgatóság dolgozói között 28.000 forint összegű jutalmat osztottak ki. Ezek után a kultűrgárda színvonalas műsorral, szavalatokkal és rövid színdarabokkal szórakoztatta az ünneplő dolgozókat. BARNA BERTALAN. Nehéz fizikai munkával hat dolgozó nő naponta mintegy 1600- dalán látható kannamosógéppei négy óra alatt kitisztít két munkás.-2000 darab tejeskannát mosott ei, amennyit a kép jobbol-« (Hammel József felvétele^ xvl Évfolyam. 200. szám Ára 50 fillér 1958. AUGUSZTUS 26. KEDD •»»♦«»»♦»»♦»«»» t»»»»-»»»«»I»«»*»»»»»»« »»«««>« ««<»»♦ * A város zöldségellátásáért Világ proletártól tgyetSIJetek1 Előregyártó telepet avatott a Vízügyi Igazgatóság Minden munkaterületen és minden tételnél meg kell fogni a fiifért, mi gazdálkodás kiszélesítésére. Ha például az állami gazdaságok esetében egy fillérrel kerül többe A nyíregyházi tejüzemben
