Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-23 / 198. szám
2 KELETMAGTARORSZAG 1958. AÜGDSZTD5 Z3, SZOMBAT ö1 » E’odrozó gomolyokban lóg 1 a dohányfüst. Olyan sűrű, hogy az ablakon bevetődő fényt is opálossá teszi. A füsttakaró alatt emberek ülnek hosszú lócákon és figyelik a. beszélőket, akik sorban állnak fel és mondják' el véleményüket. A többiek: egyszer-egyszer helyeslésüknek, vagy nemtetszésüknek félhangos megjegyzésekkel adnak kifejezést.. Nyilvános, vagy ahogy ők mondják, szabad pártnapon vagyunk a Mátészalkai Gépállomáson. Olajos munkaruhában traktorosok, ülnek vegyesen: párttagok és pártonkívüliek. Többen itt vannak a műszaki és adminisztratív dolgozók közül is. A nyilvános pártnap témája: hogyan segíthetik előbbre a gépállomások a mezőgazdaság szocia- lista'nagyüzemekké való átalakítását, Nagy dolgokról, a gépállomás életében sorsdöntő kérdésekről esett itt szó. A dolog lényege igen érzékenyen .érinti a gépállomást, mert a nagyüzem az, ahol a gépeket gazdaságosan hasznosíthatják. Erről folyt a vita. A termelőszövetkezetek általában már megelégedettek a végzett munkák minőségével Az nyilvánvaló, hogy a traktoros szívesen megy a tsz földjeire mert ott. ha nekiereszti a gépet, reggeltől estig egyhuzamban végezheti munkáját a nagy táblán. Ilyenforma gazdasági segítséget adnak a szövetkezetnek, azonban ez nem elég. Az kell, hogy szívvel, lélekkel a magáénak is érezze a traktoros azt, amit csinál. Ez a valamilyen úton-módon való megoldás lenne igazi gazdasági és politikai segítség a gépállomás részéről a nagyüzemi gazdálkodás előmozdítására. többől már érthető a pa- rázs vita, amely csapkod, hajladozik. Hol a téeszek közvetlen segítésének módját, hol a gépállomás gazdálkodásának a javítását hozzák szóba. Akad, aki két rövid mondatba sűríti mondanivalóját, míg a másik hosszan érvel a. maga igaza mellett. Havasi Ferenc röviden annyit morid: ,,Én elhatároztam, hogy a kántorjánosi Szabadságba belépek. Ott nekem jó lesz." — Ennyi az egész, és megtapsolják. A traktorosok nagy részénél ez motoz már régen: belopni Eredmények problémák a megyei építőipari vállalatnál feladatok r r Az ország hat legjobbja között A jó felkészülés, a jó munkahelyi szervezés, a dolgzók jó munkája szép sikerre vezetett a Megyei Építőipari Vállalatnál. Túlteljesítették az első félévi tervet, a tervezettnél 9.5 százalékkal jobb termelékenységi eredményt értek el, és mintegy félmillió forint bért takarítottak meg. Ezzel a vállalat ■ a minisztérium hat legjobb Vállalata , közzé küzdöt- . te fel magát, — nem sok választotta el az Élüzem kitüntetéstől. A második félévben nehezebb lesz á terveket teljesíteni! Veszélyben a prémium, a nyereségrészesedés ! Gondot okoz a vállalatnak az, hogy az éves tervben szereplő munkák egyrésze a vállalat hibáján kiírni elmarad, másrészt több munkára a megrendelők késve szolgáltatták • a ■ tervdokumentációkat. Felborult a tervszerűség. A vezetőség a tervteljesítés és a dolgozók foglalkoztatása érdekében kénytelen olyan munkákat megkezdetni, . amelyek csak, ...jövőre kerülnének "sorrá, Júliusban már béralap túllépés mutatkozott a főépítés vezetőségeknél, s ha nem vigyáznak, nehéz pénzügyi helyzetbe kerülhet a vállalat. Elsősorban a műszakiakon a sor, hogy a főépítés vezetőségeknél ne tűrjék el a pangást, szorgalmazzák a meglévő munkák határidőre történő befejezését, ■ s ezzel párhuzamosan kezdjék, meg a vállalat. vezetősége . által kijelölt új munkákat Tudni kell a műszakiaknak azt, hogy felelősek a munkahelyeken a jó munkáért, a gazdaságosság biztosításáért. Biztosítsák a munkások jó foglalkoztatásának előfeltételeit, az átállást az új munkára, mert ellenkező esetben a munkaidő elfecsérlése az építési határidők elhúzódását, a prémiumok elvesztését és a dolgozók nyereségrészesedésének elvesztését okozhatja, Hol szorít a cipő? A . föépítésvezető- ségek, a munkahelyek' ‘ gazdái vigyázzanak jobban a béralap felhasználásra! ,Ne engedjék meg, hogy a munkahelyeken' késve .kezdjék meg,,. a dolgozók a munkát, vagy korábban ■ hagyják • - abba, mint amennyi a munkaidő. Ellenőrizzék a, munkafegyelmet. j Előreláthatóan intézzék -a munkaerő átcsoportosítást . és foglalkoztatásukat,, hogy a. vállalat ne állásokért, . hanem csak munkáért fizessen bért. Az,. éves- terv- sikeres teljesítésének feltételéhez tartozik az is, hogy a munkahelyek gazdái törődjenek az alvállalkozókkal. Követeljék meg tőlük a szerződésben vállalt kötelezettségek pontos és jóminőségű teljesítését. Ezzel elkerülhetik a határidő eltolódásokat, pontosan adhatják át az épületeket. Legyenek pontosabbak az anyagok igénylésénél, átvételénél és az- anyagfelhasználás ellenőrzésénél is. Kerüljük el a kereszt- szállításokat, , ami még mindig sok pénzt, visz el,.a nyereségből!A sikernek, a veszteségek elkerülésének az is feltétele, hogy a műszakiak a problémákat beszéljék meg a munkahelyek dolgozóival. Mondják meg nekik, hogy, bajban van a vállalat, és mutassák meg a bajból kivezető utat, — mint ahogy a műszaki értekez'e- ten tette a vélla’at főmérnöke. A dolgozókkal, való jó együttműködés eredményekre fog vezetni a .problémák megoldásában, a bajok leküzdésében, — a tér' teljesítésében. valamelyik téeszbe, ott aztán, a magamét csinálom jól, vagy rontom, ha valamit rosszul csinálok. Volt már a gépállomáson . eddig is két-három traktoros, aki szövetkezeti tagként dolgozott, mint például Török Gyula 1952 óta. Balogh Ferenc fiatal traktoros az iránt érdeklődik, hogy hogyan is van ez a szövetkezeti tagság, mert ha megéri akkor itt nincs sok gondolkodni való — Ügy vettük ezelőtt a termelőszövetkezeteket — mondja Almási Ferenc —, azért, vannak hogy ott mi kereshessünk: Ta, valy látszott már, hogy ugyancsak a körmére koppint az elnök a traktorosnak, ha nem tetszik neki az elvégzett munka Én is azt tartom, hogy igazi segítséget úgy adhatunk, ha belépünk a szövetkezetbe. Ha ad az én téeszem nekem szakmunkát, mivel nem tudok kapálni, kérem, hogy fogadjanak be ;. | gy szólalnak fel sorban, mondják el, hogyan is gondolják, párttagok és pártonkívüliek egyaránt. — Sok beszéd szegénység — mondja Illés András. — Járjunk mi elől jó példával a szövetkezetek segítésében. Jó példával és rövid időn belül. Én nem várok soká. Ott a paposi Esze Tamás Tsz, nagyon jól gazdálkodnak benne az emberek:.; — Nem bánnám, ha ott tartanánk minél előbb, ahogy Illés elvtárs mondja — ugrik fel az egyik fiatal traktoros, Angyal Béla. És ahogy felpattant, úgy le is ült. Elmondta a véleményét. Ennyien voltak, akik így mindenki füle hallattára elmondották: ezt a lépést meg kell tenni, hogy igazi segítséget nyújtsanak a szövetkezetnek. Volt olyan is vagy kettő, aki csak úgy, gyűlésen kívül ejtett szót a benne motozó gondolatról. így tudtuk meg, hogy például Szendi István a kántorjánosi Béke Termelőszövetkezetbe akar belépni és Mar- kovics Gyula a Jármiban alakult Alkotmány Tsz-nek lesz szövetkezeti traktorosa. Hát igen. Nagyot változik a világ itt a nyíri végeken. S csak a dohányfüstös gépműhelyek a tanúi, milyen gyorsan ... Samu András Sztankó Marika még csak most gyakorolja a szemzésnek ezt a tu- mányát és azt tartja, hogy a másik sokkal jobb, különösen akkor, ha szemrevaló fiatalember a partner. No, de azért egy hetes gyakorlás után látszik, hogy a nyírteleki gazdaságban is mestere lehet á szakmának. A legjobbak, több éves gyakorlattal 1600—1800 szemet raknak be naponta, ő is megcsinálja már ennek a felét. Képriport a gyümsissfa „óvódéból" Kondás Józsefné az egyik legkiválóbb szemző. Szakértelemmel vágja a vesszőről a szempajzsot, amiből majd nemes fa lesz. Az ö, és kötöző társa, Kulcsár Júlia keze nyomán mindig 94—96 százalékos az eredés. Hat éve végzi már ezt a roppant kézügyességet kívánó munkát. A Nyírteleki Állami Gazdaság fennállása óta szolgálja a megye gyümölcsöst telepítő nagyüzemeit és magángazdaságait. Többszázezerre tehető évente azok- nak az alma-, körte-, barack-, szilvaoltványoknak és hazai gyö* kereztetett szőlővesszőknek _a szái ma, amelyeket a termelők rendeld kezesére bocsátanak. A faiskolai termelés egyik sarkalatos munka- folyamata a gyümölcsfák „nemesítése“’, a szemzés, a szőlő gyöke- reztetésénél pedig a rendszeres növényvédelem. A képek ebből a munkából mutatnak be igy kis ízelítőt. ' , A fiúk az egyéves Ezerjó, Kadarka és Olaszrizling szőlőt permetezik a gyökereztető iskolában. (—u. —s.) Tanulni vágyó gyermekek „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a tanuláshoz, művelődéshez való jogát“ (Alkotmányunk 48. szakasza) Manapság természetesnek vesszük, hogy tanulni vágynak a gyermekek. Felnőttek is szorgalommal hajolnak könyvek felé, hogy pótolják amit nem tehettek a múltban, hogy ismerkedjenek a tudomány, a technika legújabb vívmányaival, hogy művelt emberekké váljanak, eredményesen munkálkodhassanak népünk javára, a szocializmusért. Ma már nagyrészt a tanyavilágban is utat tört a tudomány, megtalálhatók az iskolák. De vannak még igazításra váró problémák. íme, egy ezek közül: Lombos István elvtárs, má- tyusi erdész csak négy elemit végzett. Nem tudott többet. — Mostoha körülmények között nevelkedett. Iskola helyett filléres napszámért kellett dolgoznia, hogy szülei szűkös keresetét pótolja. Később marxista nézeteiért, az illegális kommunista pártban végzett tevékenységéért üldözték, internálták. Közel 60 esztendős lett, mire elérkezett számára a tanulási lehetőség. Ilyen korban azonban már nehéz tanulni. De nem lenne nehéz fogékony gyermekeinek, ha nem laknának iskolától, községtől távol, az erdőben. Itt végzi niinden- napi feladatát, s itt van otthona gyermekeinek is. Csak jó időben van lehetőségük iskolába járni. Esőben a sártenger, télen a nagy hideg miatt kénytelenek otthon maradni. Az iskolától, községtől távol lakó erdészek gyermekei részére Nagykovácsiban nyitottak nevelőiníézétet, hogy zavartalanul tanulhassanak. — Lombos elvtárs is beküldte kérelmét gyermekei felvétele érdekében az említett iskola igazgatójához. — Gyermekei azonban nem nyertek felvételt. Betelt létszámra való hivatkozással marasztalták el a negyedikes Lászlót és a másodikos Istvánt. Tudjuk, van még pótolni valónk az iskolai tantermeket, férőhelyeket illetően. Csak a férőhelyeknek megfelelő létszámban vehetnek fel gyermeket tanuló-intézeteink. Kik kerülhetnek be ebbe a létszámba? Kik a legméitóbbak erre? Inkább ez az a kérdés, amire nagyon kell vigyázni. Mi ebben a dologban nem vádolhatjuk meg a nagykovácsi intézet igazgatóságát azzal, hogy nem vigyázott a beiskolázásra. — Csak azt kérdezzük meg: a felvett tanulók mind méltóbbak-e a két Lombos-gyermeknél? Nagy Tibor. O, A.
