Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-20 / 196. szám
1958. AUGUSZTUS 20, SZERDA KELETMAGYAKORSíAG Élnek még az „emlékek"... , Napjainkban a lehetőségek láttán már szinte természetesnek vesszük, ha iskolát építünk az Erdősoron, milliókért megjavítjuk Nyíregyháza utcáit, vagy új ruhába öltöztetjük a Sóstót. Mondhatnék: vérünkké vál't már, hogy a munkás és a parasztember termelte javak, a befizetett adó, a közjóiét jobbulását szolgálják, így is van ez rendjén és boldogok vagyunk, hogy így ván. Állunk alkotásaink eiött, míg lüktet a mindennapi élet és az emlékezés kockáin leperegnek a múlt epizódjai. Azok a pillanatok, amelyek még bennünk élnek és figyelmeztetnék. ' Bencs Kálmán és háromszáz inségmunkás Hogy is volt csak .:. ? Élő szemtanúk, levéltári okmányok adnak hitelt a szónak. Nagy port vert fel akkoriban a város előkelő köreiben Bencs Kálmán elgondolása: „Strandfürdőt létesítünk Sóstón”. Úton, útfélen, személyesen és telefonon temérdek gratuláció vette körül a tekintetes polgármester urat. „Korszakalkotói” — így kiáltottak fel a parolázó barátok. Meg is szavazták a város költségvetésének terhére az építéshez szükséges összeget. S- míg ünnepi mámorban úsztak az urak, a leleményes polgármester fel s alá méregette szobáját, s az utcára tekintve — felcsillant a szeme. Nézett le az útra, az utcán álldogáló munkanélküliekre s már nyert kártyásként dörzsölgette markát: ' — Velük... velük kell egyezkedni ... fillérekért...! így is történt. A költségvetést kiegészítő közel 100 ezer pengős segélynek csak egyrészét kellett bérként kifizetni. Naponta háromszáz ínségmunkás kubikolt szakadásig a még kenyérre is kevés bérért. Hogy hová lett a pénz nagyobb része? Erre a móriezi varázsszóval lehet felelni: Zseb- revágták! „Esüst utcák“ Nyíregyházán... Nagyon felkapták az „ezüst utca” szót Bencs idejében. De téved, aki azt hiszi, hogy erről is ódákat zengedeztek, Korántsem .. i Akkor történt mindez, amikor úgy döntött a „VÁROS”, hogy kikövezik az akkori Vay Ádám, a Debreceni és a Rákóczi utcákat: Kellett is az út itt a Nyírség homoktengerének közepén, nagyon kellett. Szokatlan gyorsasággal hozzákezdett valamelyik tröszt a burkoláshoz és a város népe úgy látta: „Jó kezekben van” az ügyek intézése. — Nem is tévedett. „Jó” kezekben volt. Bencs Kálmán ugyanis orvosságot talált gondbarázdáinak eltüntetésére: a költségek — írd és mondd — hatvan százalékát az említett utcák lakóira hárította. És a „Nyírvidék” napjában hozta az öngyilkossági híreket, mert aki nem tett eleget a felszólításnak, annak dobra került a háza és mindennemű ingatlana. Emlékezetes városfejlesztés Volt:. . „Hinta-palinta“ — a belügyminiszter úrral Tévedés ne essék: Bencs Kálmánt nem akadályozták karrierjében a szívbemarkoló tragédiák. Sőt, valósággal új erőre kapott és „magasabb szinten” folytatta „gondoskodását” a városról. — Pénz kellett, sok pénz a dinom-dánomokhoz és így esett meg, hogy ::. No, de figyeljünk csak: Rakovszki István belügyminiszter — Nyíregyháza képviselője — egy ízben Bencs Kálmánnál vendégeskedett. A nagy pompával előkészített est kitűnő alkalomnak bizonyult arra, hogy a polgármester valamilyen úton módon pénzt csikarjon ki az államtól a város virágkertészetének fejlesztésére. Ezért ■történt aztán, hogy minden asztalt rogyásig raktak illatos virágokkal. Még a miniszter urat is meglepte és érdeklődött: hol termelik e pompás virágokat? — Saját kertészetünkben miniszter úr — válaszolt Bencs. — Régi óhajunk, hogy egy kis befektetéssel országos hírűvé tegyük a Nyírség virágtermelését. Hálásak lennénk a miniszter úrnak, ha ezirányban a segítségünkre lenne. Rakovszki segített és újból „volt mihez nyúlni” a polgár- mester úrnak. Mint később kiderült — és a meg nem valósult kertészet fejlesztése is igazolja — az emlékezetes estre Bancs Olaszországból hozatott virágokat .: ; „Elragadtak a lovak!“ Nyakra-főre terveztek a VÁROSNÁL. Csak a megvalósítás már nehezebben ment. Az a jellemző mondás járta Pesten, hogy a pénzhiányban szenvedő mérnök ujazzoh csak Is Nyíregyházára, tervezgessen egy kicsit, Bencsék majd honorálják a fáradozását. Mert elgondolásban aztán nem volt hiány. A „KoT róna” szálloda kibővítésekor például — amikor a VÁÉ.OS már a hitel kamatjait sem bírta visszafizetni — Bencs „megegyezett” a kiszemelt telek tulajdonosával, hogy 600 ezer pengő üti a markát,' ha megegyezésre jutnak. A képviselő- testület meg is szavazta az ösz- szeget, de az ellenzék közbelépett. És ekkor jelent meg a „Nyírvidék” hasábjain az emlékezetes egy oldalas cikk' „Elragadtak a lovak” címfnel, amelynek alap- gondolata az volt, hogy Bencsék anyira akartak rohanni, mint az elragadt lovak. Hitelt hitel után szedtek fel, s mindig „cseppent- csurrant” a mellényzsebbe is valami. Tervezték, hogy korszerű vágóhidat építenek, rendbehozzák az északi temetőt teljes egészében; az akkori Casinó helyén háromemeletes szállodát építenek.., ésatöbbi, ésatöbbi. De mind csak terv maradt, míg a biztosított fedezetet felemésztette az ingyelélők hada, és a fővezér: Bencs Kálmán. A panamák hosszú sora folyt a Város Üzemi Részvénytársaságánál is ameiy „holta után” 350 ezei pengős hitel-aktát hagyatékolt a városra. Emlékek, kellemetlen emlékek ezek. S ha megállunk ma egy- egy alkotásunk előtt és lepergetjük az emlékezés kockáit, he feledjük becsülni a nagy változást! '*••• ♦«>-“. • (angyal) Mai vízhordó lány A lány kilép a kapun. Két kezében két nagy vizeskanna. Ruhája frissen vasalt, haja kis szalaggal összefogva, szeme távolba merengő. Motorzúgás. A lány két lépést előrelép. A Pannónia-mo- tor szolgálatkészen elé kanyiro- dik. A két vizeskanna csörren. A fiú kapcsol. A motor lohol. A Jó- zsa-kútnál megáll. A két kanna megtelik, „lluska" felkapaszkodik. Űjra itthon. A kiskapu kicsit nyitva marad. Nem is furcsa -.. s (P-) Marosán György elvtárs Nyíregyházán A Hazafias Népfront megyei bizottsága 1958. augusztus 31-én, délelőtt 10 órai kezdettel Nyíregyházán, a Búza téren NAGYGYŰLÉST tart. Előadó: MAROSAN GYÖRGY elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszíer. A nagygyűlés után a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei elnöksége a nyíregyházi repülőtéren MEGYEI HONVÉDELMI SPORTNAPOT és ORSZÁGOS REPÜLÖBEMUTATÖT tart délután 13 órai kezdettel. A repülőnapon részt vesznek az ország legkiválóbb pilótái és ejtőernyősei. Egyéni és kötelék műrepülést hajtanak végre, helikopter bemutatót redeznek. Lehetőség nyílik lökhajtásos repülőgépek és azok pilótái által megrendezésre kerülő bemutatók megtekintésére. Ezeken kívül a vitorlázórepülök egyéni műrepüiést végeznek és más mutatványokkal szórakoztatják a közönséget. Az ejtőernyősök egyéni és csoportos mutatványokkal, ejtőernyős ugrásokkal szerepelnek. Különböző repülőgépek ballonvadászatot rendeznek. Ez a játék izgalmasnak ígérkezik. Ezután vitorlázó és mechanikus modellbemutató következik, majd • motoros ügyességi bemutató. Színre lépnek a nagy népszerűségnek örvendő íjászok is, majd a keletmagyarországi lövészversenyre kerül sor. Este 8. órától a József Attila Kultúrházban: „repüiőbál”. A nagygyűlés előtt és után sétarepülés. A bátrabbak a magasból tekinthetik meg városunkat. Vasúton 50, autóbuszon 25 százalékos kedvezményt biztosítanak az ünnepségre utazóknak. A nagygyűlés színhelyén és a repülőtéren hűsítő italok, hidegmeleg ételek és a figyelmes rendezőség szeretettel várja megyénk dolgozóit. Az Apagyi Állami Gazdaság dolgozói a hajdúszoboszlói strandfürdőn töltötték a vasárnapot. Ügy kezdődött az egész, hogy három autóbusz indult el Apagyról, s csak kettő érkezett meg Hajdúszoboszlóra. A harrriadik pedig — ahogy az már gépkocsiknál szokás — de- fektet kapott. Persze, volt egy kis ijedtség, de különösebb baj nem .történt, mert Hajdúszoboszlóról az egyik busz szépen viszafordult a pórul- jártakért. Így aztán kis késéssel mindannyian, szerencsésen „vízre- szálltak”. Rövid félóra alatt úgy szétszéledtek, hogy hírmondó sem maradt közülük. Volt aki bekuporodott a melegvízbe, volt aki sétálgatott, nézelődött, vagy emléktárgyakat vásárolt. Jónéhányan pedig úszóversenyt rendeztek a hullámmedencében. (Az eredményről és a másnapi izomlázról senki sem volt hajlandó nyilatkozni.) A strandolást a lányok unták meg hamarabb. Ez szinte hihetetlen, de így történt: S úgy négy óra körül már kis csoportokba verődve sétálgattak. Az egyik ilyen csoporttal beszélgetett éppen Palásti elvtárs, a gazdaság igazgatója. Tőle tudtuk meg, hogy mintegy 160 embert hoztak el strandolni jutalmul, a nyári jó munkáért. Kiderül, hogy jócskán vannak olyanok is, akik még nem jártak Hajdúszoboszlón, így számukra ez a kirándulás kettős örömöt jelent. Lányoknak, fiúknak is az a véleményük, hogy nagyszerű volt ez a nap, remekül sikerült, csak,;, s véleményüket a szókimondó Mester Ica tolmácsolja. — Az a baj, hogy hamar eltelik ez az égy nap. Igazán minden vasárnap rendszeresíteni lehetne a hajdúszoboszlói utat. Ezzel mindannyian egyetértenek, s Ismét sürgősen eltűnnek a medencében, hogy az indulás előtt még. egyszer kifüröd- jék magukat. Azok számára pedig, akik már felöltöztek, nincs más. választás, mint sajnálkozva nézni, hogy a többiek milyen vidáman töltik az utolsó perceket is. — Bézi — a munkás-paraszt szövetség helyes politikája eredményezte már a munkás-paraszt szövetség létrejöttét is. Ez, valamint a munkásosztály, a dolgozó tömegek és a párt kapcsolatainak további szilárdulása az elengedhetetlen feltétele a munkás-paraszt szövetség mai, további következetes megerősödésének. A munkásosztály és dolgozó parasztság szövetsége — amint ezt Lenin elvtárs tanítja — „különös formája az osztályszövetségnek". Olyan szövetség, amelyben a munkásosztályé a vezetőszerep. Min alapszik a munkásosztály vezetőszerepe? A munkásosztály vezetőszerepe elsősorban a munkásosztálynak a társadalom gazdasági rendjében elfoglalt szerepén nyugszik. Gazdasági és társadalmi helyzeténél fogva a proletariátus a legforradalmibb osztály minden osztály közül. A kapitalista társadalomban a munkásosztályt semmiféle érdek nem fűzi e társadalmi rend fennmaradásához. Helyzeténél fogva a munkásosztály válik a leghaladóbb elmélet, a tudományos szocializmus hordozójává és olyan élcsapatot hoz létre, mint a kommunista párt.. Mindebből következik, hogy a kapitalizmusban is egyedül a munkásosztály képes vezetni a dolgozó tömegek elnyomás és kizsákmányolás elleni harcát és csak a munkásosztály képes megdönteni a kapitalista társadalmi rendet, szövetségben a lakosság íélproletár tömegeivel. • A szocializmus építése idején a munkásosztály vezetőszerepe a legdöntőbb termelési eszközök szocialista tulajdonában, a hatalom egyedüli birtoklásán, szervezettségének kulturáltságának, politikai öntudatának és egységének megnövekedésén nyugszik, valamint azon, hogy egyre nagyobb lesz a munkásosztály pártjának a nemproletár .dolgozó tömegekre gyakorolt eszmei befolyása. Azon, hogy a munkásosztály vezeti a dolgozó parasztságot, a szocializmus építése időszakában azt értjük, hogy a dolgozó parasztság elfogadja és támogatja á szocializmus építésének célkitűzéseit. A vezetés módszere nem a parancsolgatás. Ezzel nem tudjuk elfogadtatni a dolgozó parasztsággal céljainkat, csak meggyőző, nevelőmunkával, amelyerimninden területen folytatni kell: gazdasági, politikai, kulturális téren egyaránt. Ez a nevelőmunka egyben harcot is jelent, az ellenséges befolyás és a kispolgári nézetek, szokások ellen. Ennek a nevelőmunkának a legjobb eszköze a példamutatás. A szó önmagában ' keveset' ér, ha nem támasztja alá a dolgozó paraszti tömegek gyakorlati tapasztalata, A munkásosztály és a dolgozó parasztság kapcsolatára is áil, hegy bizalommal és megbecsüléssel kell egymáshoz közeledniük úgy, mint két testvéri osztálynak. A bizalom légkörének további növelése nagyon fontos feladat a munkás-paraszt szövetség, a munkásosztály vezető szerepének további következetes megszilárdítása szempontjából. Dolgozó parasztságunknak a munkásosztály és a párt iránti bizalmát már eddig is jelentős mértékben fokozták azok a helyes intézkedések, melyeket pártunk határozaiai nyomán kormányunk az ellenforradalom után foganatosított. Pl. a begyűjtás eltörlése, a vitás földügyek rendezése, helyes ár- és felvásárlási politika kialakítása, a szövetkezetek fej- leztésében elkövetett hibák kijavítása stb. Ezt szolgálják pártunknak és kormányunknak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozatai és a termelőszövetkezeteknek nyújtott fokozottabb anyagi és erkölcsi segítség is. Ezt célozza a dolgozó parasztság fokozottabb bevonása az államhatalom gyakorlásába és aktivizálása a megújhodott népfront segítségével. A z ellenforradalom óta eltelt hónapok politikája — azáltal, hogy tovább szilárdítja a bizalmat a munkásosztály és a dolgozó parasztság között — tovább növe’i a munkásosztály és a párt vezetőszerepét, tovább szL a. a tja a proletárdiktatúrát, a munkásosztály államhatalmát. Ezzel pedig az eddiginél még nagyabb győzelmeknek vetjük meg az alapját. Ez a politika munkás-? politika, szocializmust építő politika, a párt egyedüli helyes politikája a szocializmus építésében. Eredménye az lesz, hogy a dolgozó parasztság mind nagyobb tömegei felismerik a mezőgazdaság szocialista útjának helyességét, rálépnek erre az útra és így lerakjuk a- szocializmus alapjait a - mezőgazdaságban is. nagy sAndor 3 Kirándulás
