Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-17 / 167. szám

4 KFtrrWAWTAKOIWr^CS list. Jt LIÜS 17, CSÜTÖRTÖK H í R E K 1958. július 17, csütörtök, Elek MegkérdeisOk 8 órakor mutatkoznak be és 6-ig szórakoztatják a város közönsé­gét. ★ OLCSÓ és rendkívül egyszerű feltételek mellett hízó sertés-biztosítást ve­zet be az Állami Biztosító. A biz­tosítási díj négy havi időtartamra sertésenként 44 forint, 6 hónapra 60 forint. Állatorvosi vizsgálat nem szükséges, s ha ez idő alatt a sertés betegség, vagy baleset folytán elhullik, az Állami Bizto­sító az elhulláskor élősúly után kilogrammonként 13 forintot fizet. Máris sokan vették igénybe me­gyénkben a kockázatmentes hiz­lalásnak ez igen előnyös módját. ★ JÜLIUS hó 19-én tartják záróvizsgájukat a szabó-varró szakkörök, amelye­ket a nyírbátori nötanács szer­vezett. Több mint hatvan asszony és leány tanulta meg a szakmát, A ruhákból, kézimunkákból kiállt-^ tást rendeznek és bállal ünnep­ük meg az évzárók ★ A nagykallói Zöld Mező Termelőszövetkezet asszonyaiból és egyénileg dolgozó parasztasszonyokból álló mintegy 35 fős csoport látogatáson vett részt a hajdúszbboszlói termelő- szövetkezetben, ahol tanulmányoz­ták az öntözéses gazdálkodást. Sok jó tapasztalatot szereztek, ame- lyet a jövőben hasznosít a sző-1 vetkezet. * lasztad,ó illetékesek ezzel végleg elinlézettnek tekintik az állomás körüli világítás ügyét, mert azóta som tettek semmit. Mi és az ol­vasók azonban emlékezünk a kandeláberek dolgára és újra megkérdezzük: mikor fognak világítani azok a kandeláberek? Mexikói földbirtokost támadása egy falit l lakosai ellen | Mexico City, (MTI): Az AP je-| lenti: A mexikói hatóságok köz-| lése szerint Lauro Villanueva, t gazdag földbirtokos és gyártulaj-} donos, volt politikus szombaton J géppisztollyal a kezében néhány} társával együtt megtámadott egy} kicsiny falut, mert a parasztok — ♦ állítása szerint — százezer acrenyi} földjét tulajdonukba vették. t Villanueva 8 főnyi csoport élén} behatolt a falucskába és tüzet? nyitott a paraszokra. A falu la-| kói fegyvert fogtak és visszaver-: ték a támadókat. Ekkor egy re­pülőgép jelent meg és könnyfa-: kasztó gázbombákat dobált le. a: harcban egy személy meghalt. A: •endörség Villenueva három tár-1 sát letartóztatta, a többieket ül-} dözi. ... hogy miért dupla * villa­mosjegy ára éjfél előtt? Sokat gondolkoztunk már, de magunk nem tudtunk választ adni rá. Két dolog lehetséges: közönséges árdrágítás történik, vagy pedig a villamoson más időszámítás van szokásban. Mindkét esetben árdrágításról van szó. Sem a bu­dapesti, sem a vidéki villamoso­kon nem szed.nek éjfél előtt dupla jegj’árat, csak itt, Nyíregy­házán. Ha például valaki Buda« pestről 23.15 órakor érkező vo­natról leszáll és felül a villa­mosra. már kétszeres viteldijat kénytelen fizetni. Csak nem az az elv járja, hogy dupla, vágy semmi!? ;.. miért nem fordítanak nagyobb gondot a tisztaságra a Kos- suth-szálló alatt lévő kisvendéglőén? Talán a poharak tisztátala­nok? Nem! Talán nem sepregelnek? Dehogynem! Csak arról van szó: az asztalokon a terítő ritkán tisz.a. Kik maszatolják össze? A vendégek. De miért? Mert a kisvendéglőben mindent fel szabad rakni az asztalra: a petróleumos kannát, a kacsás, libás kosarat, az olajos gépalkatrészt és ... es az ételt, italt. Így aztán érthető, hogy naponta kétszer lehetne cserélni az asztalokról a térítőkét. — Miért nem követelik meg jobban a tisztaságot a kisvendéglő dol­gozói a vendégektől is? ...hogy kinek jár és kinek nem jár szék Újfehértón? — Ugyanis arról van szó, bogy ha valaki — legyen öreg vagy tisz­tes dolgokban őszült fiatal —- be­megy a tanácshoz, ritkán kínál­ják székkel. Mert helyi ember! De ha egy más városból, faluból arra vetődő ember belép, mind­járt székkel kínálják. Ez feltűnt ■.. kik a gazdái a nyíregyhá­zi utcákon, tereken felállított hirdető-vitrineknek? Erre jó volna feleletet kapni, meri ha Javában perzsel az érlelő nyár, aratnak szerte a megyében. A Zrínyi Leánygimnázium alagso­rából, a nyitott ablakon át még­is parázs vita szűrődik ki. Diá­kok? Az egyik tanteremben ülnek, mintegy félszázan. Furcsa, hogy dohányfüst is feltekeredik a csendes huzatban, egyébként minden iskolaszerű. Nők és fér­fiak vegyesen, jegyzetek fölé ha­jolva. A katedrán magas férfi, éppen előad. Az asztal túlsó szé­lén tanárnő. Hát igen, ha úgy tetszik: isko­la ez bizony, ahol nem minden­napi tárgyakat hallgatnak a diá- kdk, így többek között marxista esztétikát, kultúrpolitikát, a színjátszó rendező és a színjátszó felkészülését, színház- és dráma­történeti előadásokat, színpad- technikát, versmondást.. A diá­kok nagyobbrészt pedagógusok, községi, járási művelődési szak­emberek, kultűrotthonok művé­szeti csoportjainak vezetői. A ta­nárok (egyébként többen van­nak), most éppen Fényes Márta, a debreceni Csokonai Színház rendezője, a tanfolyam veze­tője, és Tőkey Károly, a megyei tanács művelődési osztá­lyának művészeti szakreferense. A vitát lekéstem, éppen lezár­ták, amikor sikerült a terembe jutnom. De az előadás során többször megszólal egy-egy szen­vedélyes hang. Igazán mély, őszinte érdek­lődéssel kísérik a tanfolyam me­netét a hallgatók — ismeri el Fényes Márta a szünetben. — Színvonalban sokkal jobb ez az elmúlt évi hajdú-bihari tanfo­lyamnál. — Csak az érdeklődésre, vagy a felkészülésre is szól ez a di­cséret? — A felkészülésre is! — szö­gezi le határozottan a művész­FRONTÁTTÖRÉS n$. — Olyan hozzáértéssel, aka­rattal birkóznak meg a nagy anyaggal, ami rendkívüli. Pedig nagyobb részük nyári szabadságuk idejéből áldoz a tanfolyamra. ★ Tulajdonképpen nem néhány napja kezdődött ez a kéthetes tanulás. Jónéhány egy-egy napos megbeszélés előzte meg, sok-sok oldalt tanulmányoztak már át a résztvevők, mielőtt ide beutaz­tak, hiszen zömmel vidékiek. Három hallgatóval ülök egy árnyas pádon, az iskola udvarán. Egyikük fiatal asszoi.y, 1V ;an Ferencné, Üjfehértón irodalom, szakos tanár, a másik kettő Már­ton. Árpád, a mátészalkai járás művelődési felügyelője, éö Gyar­mati Béla, a Móricz Zsigmond Művelődési Ház művészeti elő­adója. Arról beszélgetünk már jóideje, hogy mit nyújtott eddig a tanfolyam? Mi a célja? Egy­ben mindnyájan megegyeznek: nagyszerű gyakorlati ismerete­ket. És az elmélet? Erről még folyik a vita. — Tény 3z — igyekszik gurí- teni mondanivalóját a fiatal ta­nárnő —, ilyen belülről meg nem néztem a drámatörténetet. Kez­dettől, minden törés nélkül fi­gyelhetem, és igv jobban meg­értem a magyar dráma történe­tét is. Márton Árpád: — Kár, hogy az idő rövid, és így néha több előadást is zsúfoltak egy-egy délelőttre. — De olyan kérdé­seket ismertünk meg, amelyek megismerése után. most már .. , hát egészen másként látunk. Például: miért van szükségük a színjátszó csoportoknak a lenini tükrözödési elméletre, hogyan veszi hasznát a gyakorlatban a színjátszó? Gyarmati Béla: — Most már látom például, hogy szakembe­rek nélkül nem tehetünk sem­mit. Márton Árpád: — Az útkere­sés nagyon sok gondot okozott nekem is, másnak is. Általános elv volt például, hogy műked­velő együttesek nem mertek da­rabokhoz nyúlni. Mai témájú, szocialista realista darabokhoz azért nem, mert a kispolgári íz­léshez igazodtak inkább, nem látták a célt! A klasszikusokhoz meg azért, mert nem tudták, mennyiben hasznost* ható a régi uarab? Hogy adhatunk a régi formának új tartalmat? Kár, hogy csak ennyien vagyunk ez?n a tanfolyamon, a szálkái járéiból például hárman vagyunk. Mert tudom, ha hazatérünk, fejlettebb csoportokat tudunk létrehozni, jobb lesz a műsorpolitikánk, es több segítséget is nyújthatunk más csoportoknak. Gyarmati Bé'a: -- Mi is a célja egyáltalán a színjátszás­nak? Ez a kérdés is tisztázódott. Nem a szereplési vagy, úgyszól­ván: önifctszelgés. Ezen túl ko­molyabb tartalma van ennek, éspedig az önképzés. Mod van arra, hogy egy csoporton belül emelkedjék a műveltség szintje, történelmi és társadalmi vonat­kozásaiban is megismerve a da­rabot. Hogy fejlődjék a színját­szó társadalmi és irodalmi szem­lélete, hogy kedvet kapjon tuda­tos önművelődésre. A tudatos, elméleti alapokon nyugvó szín­játszás feltétlenül kihat a tömeg­re is, a nézőközönségre, a szín­játszók környezetére. Bizonyos idő elteltével képes egy ilyán csoport környezetének világ- szemléletét formálni, alakítani. Ehhez természetesen .. . Kásák Ferencné: — ...ehhez természetesen jól képzett szín­játszó vezetők kellenek! Hiszen a színpad az ismeretterjesztés, a világnézeti nevelés legfontosabb tere!-fc Tőkey Károly foglalta össze a vitát: a tanfolyam vezetőinek célja az volt, hogy a szocialista realista színjátszás harcos kato­náivá neveljék a hallgatókat. És ez sikerült. Nemcsak ezze, az ötvenegynéhány hallgatóval, ha­nem majd azzal a sok százzal, akik a hallgatóktól, nagyobbrészt pedagógusoktól, visszakapják a tanfolyam ismereteit. A követke­ző időkben járási székhelyenként rendezik meg ezeket a tanfolya­mokat, s kiterjesztik az üzemeit színjátszóira is. Akik arra gondolnak, hogy ez a tanfolyam száraz, unalmas, azok csalódnak. ,.Olyan jó még- egyszer diáknak lenni!” — kiál­tott fel kérdésemre a fiatal ta­nárnő. — ,,Színházba, moziba já­runk,... csak az a baj, hogy már nem élvezem úgy, mint az­előtt! Ugyanis mindig arra gon­dolok. hogy milyenek a díszle- (ek. hogyan állnak a szereplők, milyen a rendezés ... és mit mond f darab? Igaz viszont, hogy ©•? sokkal izgalmasabb, mint csak nézni. Mert nézni és 1 á t n i. az kettő. S hogy a tanfolyam látni tani. tott, hogy ezzel megtörtént a ..frontáttörés”, hogy megyénk félezáz vezető kultúrmunkasj ennek szellemében lát munká­hoz, annak majd akkor látja megyénk hasznát, ha vége sza­kad a könnyű, faisúlytalan djrr- bok, s más egyebek szenzáció­jának, y—b. a helyi lakosoknak. Szép és he« lyes dolog, ha a tanácsdolgozói: i nemcsak a helyi lakosokkal, de az idegenekkel szemben 1* fi­gyelmesek. de az már hiba, ha csak az idegenekkel figyelmesek és a helyi lakosokkal nem törőd- ! nek — mondván, hegy az úgyis „családon belül” van. A kettőt : együtt! ★ a gazda, vagy a gazdák jelent­keznének, akkor feltehetnénk a , másik kérdést: Miért üresek1 ezek a vitrinek? E vitrinekkel kapcsolatban tettünk már észre­vételt, de nem jelentkeztek a gazdák. Vajon miért? Taj^n at­tól félnek, hogy ha bevallják gazda-mivoltukat, akkor a vit­rinekbe is tenni kell valamit? ★ ...miért csak egy pénztárnál adják s jegyet a sóstói stran­don? Sok bosszúság és veszede­lem származik ebből. Az ilyen meleg napokon, , amikor sokas szeretnének fürdeni, annyi em­ber összegyűlik a pénztár előtt, hogy órákba kerül, amíg a ser végén állók — ha egyáltalán sorba állnak és van ilyenkor ser vége, — jegyhez jutnak. Változ­tassanak ezen az illetékesek. Bizonyosan nekik is kevesebb lesz a bosszúságuk, Vágj' nem lehet ezen változtatni? Oiezer forintot leiált egy hivatalsegéd Délelőtt 11 óra tájban véget ért a pénztár előtti nagy forgalom s Magyar Nemzeti Bank városi fiók­jában. Már csak Rakoncza L.ária., az Autóközlekedési Vállalat hiva­talsegédje számolta a felvett pőnz- összeget, s miután gondosan táská­jába tette, távozni készült. A ki­járat melletti lócán megpillantott egy köteg pénzt Felvette. Száz darab 50 forintos volt, ötezer fo­rint. Elvihette volna, hiszeni senki sem figyelte. A bank dolgozói el voltak foglalva a munkájukkal. Talán sohasem derült volna ki, hogy ö találta meg a pénzt. Rakoncza Mária szolt a talált pénzről a bank pénztárosának es oda adta, hogy ha valaki majd keresni fogja, hat adják át. Nemsokára jelentkezett a d-as számú Mélyépítő Vállalat, hogy a munkások fizetésének kivételével megbízott vállalati dolgozók vala» hol elvesztettek ötezer forintot. A becsületes megtalálónak köszön­hetik, hogy hiánytalanul vissza­kaplak a gondatlanság következ­tében elvetetett pénzt. .., hogy mi lesz az Engels utca kövezésével? Furdal a kí­váncsiság mindnyájunkat, de különösért* az Engels utca lakóit. Az történt ugyanis ebben az utcában, hogy az illetékesek hozzáfogtak az utca kövezéséhez, elegyengették és egy szintre hozták az utcát, méricskéltek keresztbe, hosszába, a kövezéshez odahordták á kö­vet. Hónapok múltak el, és semmi egyéb nem történt. A közel­múltban azonban mégis ... Elhordták a köveket. Miért? Kikövezik az Engels utcát vagy csak akarták kikövezni? } .,. az illetékesektől — immár J harmadszor — miért nem vilá- i t gítanak az állomás körtil a kan­* delaberek? A válasz legutóbb — } talán már egy éve is elmúlt — t az veit, hogy „tervezési hiba" } folytán nem lehet világot gyúj­* tani a fehér burákban. A vá­leégett & dohánypajta s benne égtek a gazdasági felszerelések, ingóságok is iíj. Tóth Ferenc portáján Nyír­kárászban. A tüzet villámcsapás okozta. Szerencsére Tóthék paj­tája be volt biztosítva. 27 ezer 260 forintot fizetett ki részükre az .Állami Biztosító. ★ MEGBESZÉLÉST iés tapasztalatcserét tartottak ked­den délelőtt a megyei ügyészség épületében. Az értekezleten jelen voltak a megye ügyészei, a rendőr­ség illetékes szakemberei és a bíróság részéről meghívott vendé­gek. ★ KISVARDAN szerepel Július 19-től 22-ig 1958. évi új attrakciós műsorával a Budapest Nagycirkusz. Fellépnek a legjobb magyar artisták és művészek, va­lamint egy német vendégművész. ^Nyíregyházán augusztus ban este □□□^□□□□□UUUUUUUUUUUUUUUUUUUlJUiJiJun-ii_iLJiJLji-ji-jLj\_iLji „Udvariassági66 vizsga... M ég vasárnap este történt, úgy nyolc óra körül. Nem is [ lenne már időszerű, ha naponta nem ismétlődnék meg [ ü a furcsa „udvariassági” vizsga. Az említett napon két terme- [ tes asszonyság és egy szőkefürtű, pergő nyelvű hölgy vizsga- C zott, nem éppen dicséretes osztályozással. A dolog úgy esett, j. hogy a Sóstóról befelé készülődő villamost úgy megrohanták, [ =j núnt éhes tyúkok a szemet. A nevezett termetes asszonysá- £ 5 gok termetesebbje halomra döntötte a többi igyekvőt, jócs- r 3 kán megfeledkezett a legelemibb tapintatról. S miután pala- f 3 esintává lapította szomszédja lábát, újabb fészkelődésbe fo- £ 2 gott. De a jámbor szomszéd ezt már nem bírta türelemmel, f j Tiltakozott. Ez kellett csak a mindent eltipró asszonyságnak! C j Még hogy ők nem kultúremberek? Nézze meg az ember... {■ 3 stb. stb. E 3 A többi utasok csodálkoztak, kétkedve teklntgettek a l 2 felháborodott, „udvarias” hölgyekre. Csodálkozott az egész [ 3 kocsi. Üev hisszük, volt is miért.. P. G. E

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents