Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-16 / 166. szám
2 KELFTMAGYARORSZAG 1358. JCLIUS 16, SZERDA Amiről sokat beszélünk l gyöngyözik már '■*’ az emher homloka, míg a- kasszánál és a pultnál türelmesen végigvárja a sort. Re lekenő a meleg, sokan tolonganak a .,Vesszős”-nél, hogy néhány korty sörrel enyhítsék szomjukat. Akadnak néhányan. akik nem elégszenek meg egy-két korttyal. A söröskorsó mellé csakhamar féldecis pohár kerül, aztán még egy, s ki tudja, még hány. Akadozik a sró boflik a lépés — ürül a zseb. Jól ismerjük őket. Sokszor látjuk késő este az utcán, amin* részegen motyogva, va°v artiky'átlanu! ordítozva hazafelé ‘án. +oro?nak. kisírtszemű asszonyukhoz. írtak róla az újságok, beszéltek róluk gyűléseken, határozatok, rendelctek születtek ügyükben. A rendőrségi fogdák sokszor megtelnek a mámoros fejű éjszakai vendégekkel. Hiába? Nem használ sem a széo szó, sem a kemény kéz? Hogyan lehetne vé- getvetni a részegeskedésnek? Erről beszélgetünk Végh Istvánnal, a „Vesszős” Pista bácsijával, aki már jól ismeri vendégeit, különösen a megrögzött iszákosokat. — Nem lehet bírni velük. Ha nem szolgáljuk ki őket, erőszakoskodnak, hangoskodnak: „Mi az, az én pénzem talán nem olyan, mint azé az úré?” Ilyenkor kénytelenek vagyunk rendőrhöz fordulni. Másnap, vagy harmadnap már újra itt vannak, s kezdődik elölről az egész. — Kik ezek, miféle emberek? — Többségük alkalmi munkából él. Nem szeretnek dolgozni, de ha munkát vállalnak mégis, jól keresnek. A rakodást, a nehéz testi munkát jól megfizetik. Fizetés után első útjuk a kocsmába vezet. Jönnek a „haverok”, szinte megérzik, hogy komájuknak pénze van. Tde már rendszerint kis .nyomással” érkeznek, ? addig isznak, míg a cimbora zsebe ki nem ürül. — Nők is vannak közöttük? — Többnyire idősebbek, negyven éven felüliek. Főleg pálinkát, rumot és bort isznak, közönségesen viselkednek, még rosszabbak, mint a férfiak. — Mennyit bírnak meginni? — Akad köztük, aki álltában megissza a maga. nyolc-tíz féldecijét. — Miért isznak? — Betegesen, szenvedélyesen szeretik az italt. Rendszerint a lossz társaság visz, őket erre az útra, vagy valamilyen törés, megrázkódtatás az életükben. Gyönge jelleműek, az alkohol megfosztja őket akaratuktól. — Mit tanácsol, hogyan lehetne megszüntetni a mértéktelen italozást? — Nagyon nehéz a megoldás. Áz ismert * részegeseket egyálta- i Ián nem szabad ki - f szolgálni, ki kell őket | tiltani minden italmé- t résből. Először szép | szóval lehet próbál- ; kozni — az értelme- ; sebbjére talán ez is '. hat — s ha ez nem ; megy, a törvény szi- j gorával. t Egyre nő, dagad a ' sor a kasszánál. Most! egy toprongyos, hzadft férfi érkezik. Kissé» ingadozik, sandán pis-t log maga elé, szinte* látszik rajta az erőlködés: józannak akar tűnni. Mire a pénztárhoz ér, a szemfüles pénztárosnő, akinek úgy látszik nagy rutinja Tehet már az ilyesmiben, megtagadja a kiszolgálást. Meg- szégvenülten, lehor- gasztott fővel botladozik kifelé, indul máshová. Hátha ott több szerencsével jár... | Győri Illés György * edz Lfjú társadalmi aeorLhér'át Az iskolai rend és fegyelem, a tanulmányi színvonal emelése, a szocialista nevelés érdekében az általános iskolai rendfenntartás 121. és 123. §-a egyetemlegesen intézkedik a filmszínház, hangverseny, kiállítás látogatásának lehetőségeiről, illetőleg tiltó intézkedésekről. Ezek leszögezik, hogy „A tanuló ifjúság csoportosan, a felügyelő tanár, tanító vezetése mellett csak olyan filmet, színi előadást, tfagy kiállítást tekinthet meg, amelyet az igazgató a tanítótestülettel egyetértésben arra alkalmasnak talál, vagy azt az iskola felettes szervei megtekintésre ajánlottak. Színházakat, hangversenyeket, tanfolyamokat, felolvasásokat, mozgóíényképes előadásokat a tanuló csak osztályfőnöki engedéllyel látogathat. Ilyen engedély csak akkor adható, ha az előadás a tanuló korához illő és nevelését elősegíti. Az esti órákban szülők (gondviselő) kísérete nélkül az utcán nem tartózkodhat, hasonlóképpen esti rendezvényeken sem vehet részt.” Azt hiszem, felesleges e helyen kifejteni a rendelkezések helyességét és azt, hogy miért van ezek be- és megtartására mind a tanulónak, mind pedig a szülőknek szüksége, és miért kell magának a társadalomnak is e rendelkezések betartásához segítséget adni. Hogyan? Minden iskolában a tanév elején tartsanak osztály-szülői értekezletet, amit jó szervezés előz meg. Ezen gyakorlati példákkal is világítsák meg a rendelkezések szükségességét. A tömegszervezetek és szervek vezetőinek összevonásával közös megbeszélést kell összehívni ebben a tárgyban. E szervek, szervezetek legközelebbi ülésükön tárgysorozati pontként foglalkozzanak azzal, hogyan lehet segíteni az iskolát célravezető megoldásban. Szervezzék meg minden iskolában a moziügyeletesi nevelői ellenőrzést, a nevelő mellett legyen tanácstag is, s adott esetben az ügyeletes rendőr is ellenőrizze az ottlevő „gyanús” fiatalkorúakat, iskolásokat, és határozottan utasítsa ki, ha az osztályfőnöki engedélyt felmutatni nem tudják. A mozi jegykiadójának vagy jegyellenőrzőjének legyen joga kérni a fiataikorúaktól az osztályfőnöki engedélyt, s ennek hiányában a látogatást megtiltani. Minden iskola rendszeresítsen mozilátogatási osztályfőnöki engedélyezési igazolást, amiben szerepeljen a tanuló neve, osztálya, az előadás időpontja és a darab címe, valamint az csztály- főnök aláírása, az iskola fej- és körbélyegzője. (Leghelyesebb lenne, ha ezek a nyomtatványok központilag készülnének.) Megítélésem szerint a fentebb elmondottak hozzásegítenék nevelőinket az iskolán kívüli fegyelem szilárd megtartásáához, csak egy kis megértés, összefogás és következetesség kell hozzá. Ennyit pedig a jövő ifjúsága.; érdekében meg kell tennünk.. Albert Antal tanulmányi felügyelő, Baktalórántháza. A cikkel nagyobb részt egyet-* értünk. Éppen ezért közöljük is. Megjegyezzük azonban, hogy néhány pontban véleményünk eltér a cikkíró véleményétől, s úgy hisszük, sok olvasónk is talál a cikkben vitára alkalmas tényezőt. Ezért fenti cikket vitára bocsátjuk és várjuk a pedagógusok, szülők (és természetesen) az ifjú-1 sági szervezetek képviselőinek! hozzászólásait, Ami nemcsak az ellenőrző bizottság Jeladata Az ellenőrzés tapasztalatai az ököritóx ( i Élet Tsz-ben Felfordulás az Árpád utcai munkásszálláson Elképesztő látvány tárul szemünk elé a Megyei Építőipari Vállalat Árpád utcai munkás-;; szállásán. Az udvar rendezetlen,:: piszkos, a WC-ből oda folyik a, szennyvíz, árad, a bűz. Az ipati: ' taulók szobáiban feneketlen fel-1 fordulás: az ágyak össze-vissza, a szalmazsákok kidobálva, a szalma szétszórva, a függönyök! letépve (mert cipőtörlőnek használják azokat!), a ruhaszekrényeknek csak a váza van meg, oldala, ajtaja letépve. Az ajtó helyéből kimozdítva, a villany- kapcsoló, a rádiókonnektor lesza- . kítyapv fal és a. padló lekvá-. ros, és szanaszét kenyér- és szalonnadarabok. Mintha nem is emberek laknának itt! AZ EMBEREK ÖNTUDATÁNAK mai fokán semmilyen szervnél, vagy gazdasági egységnél nem képzelhető el a zökkenőmentes működés rendszeres ellenőrzés nélkül. A szövetkezeti életet most tanuló, sok kistulajdonosi beállítottsággal azonnal szakítani nem tudó emberek közösségében még inkább szükség van a rendszeres ellenőrzésre. A termelőszövetkezetekben az alapszabály szerint mindenütt van egy választott szerv, az ellenőrző bizottság, amely a tagság megbízásából köteles időnként ellenőrzi, hogy a tervszerinti munkát hogyan hajtották végre úgy a vezetők, mint a tagság; valamint megvizsgálja, hogy a közös vagyonnal miként gazdálkodnak. Az ellenőrzésnek azonban ez csak egy formája. Emellett állandóan ellenőrizni kell a vezetőségnek, hogy a napi feladatokat hogyan teljesítik. A másik pedig az alulról jövő — szinten állandó ellenőrzés — lenne: a minden tag által gyakorolt ellenőrzés. SAJNOS, EZ A HARMAS, egymást kiegészítő ellenőrzés meg nem igen található meg. Legfeljebb csak a legjobban működő szövetkezetekben. Ezzel a kérdéssel foglalkozva nemrég az ököritói Üj Élet Termelőszövetkezetet vizsgáltam. Ököritón ez a legöregebb, legtöbb tapasztalattal rendelkező szövetkezet. Az ellenforradalom Után is elsőként álltak talpra, hiszen ebben a szövetkezetben tömörültek 48—49-ben a volt agrárproletárok. Közel tízéves működésüknek sok tapasztalata van. Akár a jót, akár a rosszat elemzik is, tanulság mind a kettőből van. Legfőbb tanulságuk, hogy a jó működés oroszlánrésze a jó vezetőktől függ. A múlt évben egy részeges elnökük volt és egy nemtörődöm könyvelőjük. Mind a kettőt eltávolították még a szövetkezetből is. De a dolog terhét még mindig érzik. RENDSZERESEBB ELLENŐRZÉS ebben az évben kezdődött náluk. Ehhez nagy segítséget jelent az új könyvelő és a zsámbéki iskoláról most hazajött elnök. Ebben a nagy dologidőben is módját ejtették, hogy július elsején reggel megkezdték a féléves leltározási munkát. A raktárban például nemcsak azt nézték, hogy a készletekben nincs-e hiány, hanem a rendet is vizsgálták. Figyelmeztették a raktárost többek között arra, hogy a patKányirtó mérgét nem lehet a terményekkel egy raktárban tartani, mert egy véletlen keveredés súlyos áhateihul- lást okozhat. Korábban sok panasz volt a munkaegység beírása körül. A munkacsapatvezetők sokszor csak a hónap végén írták jóvá a munkaegységet. A könyvelő segítségével az ellenőrző bizottság gondot . fordít arra, hogy rendszeresen beírják a teljesítményeket. A segédüzemekben, mint például, a kovácsműhelyben, nem vezették rendszeresen a könyveket; nem írták fel, hogy mit dolgoztak a tsz. és mit az egyéniek számára. Hasonló esetek' voltak a teherautó használatánál is. Nyilván azok az emberek, akik hanyagságból, vagy egy kis „mellékesért” nem vezették rendszeresén a könyveket, most, hogy kezdik megkövetelni a rendet, egy kicsit zúgolódnak, A közösség érdekében az ellenőrző bizottságnak, a vezetőknek ezt a népszerűtlenséget vállalni kell. AZ ELLENŐRZÉS SÚLYOSABB esetekben a fegyelmi bizottság elé viszi a rend, a közös vagyon ellen vétők ügyét. Az egyik sertésgondozó többször részegen állt munkába. Figyelmeztetés ellenére sem változtatott magatartásán. A fegyelmi és az ellenőrző bizottság javasolta a leváltását, ami meg is történt. Néhányan a műtrágya kiszórásánál végeztek rossz munkát, ezeket is fegyelmi elé állították. A brigádvezetők úgy vették át a gépállomástól a munkát, hogy a munkalapon nem volt feltüntetve a szántás mélysége. A gépállomáson (minden szentnek maga felé hajlik a keze) mindig a mélyebb szántást számolták el. Nemrég a könyvelő arra lett figyelmes, hogy nekik a tavaszi szántásért is 120 forintot számolnák el, holott az csak 25 centis szántásért jár. Pedig tavasszal nem is szantatnaü zó cérnáé. (Ho,dankéni ez 24 forint károsodást jelentett a szövetkezetnek az ellenőrzés hiányából eredően.) , HOSSZAN LEHETNE még sorolni, amit a mind redszeresebo ellenőrzés felderített és a közösség javára megváltoztatott az utóbbi hónapokban. A veze.őségnek, esősorban Tóth Zsigmond elnöknek és Csernyi László könyvelőnek az a határozott álláspontja, hogy ezen az ellenőrzésen nem lazítanak, sőt tovább fejlesztik az ellenőrző munkát. Az igazgatóság, valamint az ellenőrző bizottság kezd azon az úton járni, amit az alapszabály részükre előír. Ez nagy haladás. Bár minden szövetkezetben ott tartanánk már, hogy ilyen ellenőrzés volna! Itt azonban az ökö- ritóiaknak sem szabad negállni. MA MÉG AZ A HELYZET náluk is, hogy hivatalból végzik az ellenőrzést, azok, akiknek kötelességük ez. A tagság jórésze azonban még mindig elmegy a kisebb hibák mellett. „Ne szólj szám, nem fáj fejem”- elv uralkodik. Ez a közmondás a termelőszövetkezetben éppen fordítva igaz. Akkor fáj a feje, más szóval akkor lesz kevesebb a zsebében minden tagnak, ha elnézi, hogy a szomszédja nem úgy egyeli a répát, nem úgy szórja a műtrágyát, ahogy azt kellene. Aki a baromfigondozást, a tehenek etetését, a gépkocsi felhasználását csupán azok feladatának tartja, akit azzal megbíztak, nem jól gondolkozik. Az ellenőrzés minden tagnak elsőrendű érdeke. A TAGOK ELLENŐRZÉSÉNEK egyik alapvető kelléke, hogy ismerjék mindenkor a szövetkezet egészét, tudják, mivel hányadán állnak, kinek mi a kötelessége. Az ellenőrzés tehát a tájékoztatással, illetve a tájékozottsággal kezdődik. A felelősségérzetre való nevelésben, a helyes bírálatra való szoktatásban nagy szerepe van a párt- szervezeteknek. Ebben a munkában is a kommunistáknak keli példát mutatni. így valósul meg az a jelszó, hogy az ellenőrzés nemcsak az ellenőrző bizottság, hanem az egész tagság feladata. Csikós Balázs. Aztán csodálkoznak, hogy a munkásszálláson sok a patkány,' A vállalat konyhája is ott van, s a szakácsok panaszkodnak,:' hogy sírva főzik az ebédet, olyan! nagy a füst! Nincs, aki megcsinálja a füstelszívót. Nagy a hő-* ség, de nem kapnak egy ventillátort. A patkányok miatt sok-, szór szóltak a vezetőségnek, de1 nem történik intézkedés. Mintegy 150 lakója van ennek a munkásszállásnak. Ott van az üzemi orvos rendelője is.' Hogy tűrheti az ottani állapotot, [ a betegségek melegágyát?! Már a környékbeli lakók is panaszt tettek amiatt, hogy különösen a tanulókkal nem lehet bírni: ordítoznak, meztelenül mutatkoznak az ablaknál és fajtalan szavakkal illetik az arrai! járókat. A munkásszállásnak van jól fizetett gondnoka, az ipari tanulóknak van jól fizetett nevelőjük. Hogyan tűrhetik el a felfordulást, a piszkot, az ottlakók szegyenteljes viselkedését? Amit ott látni, az bizonyítvány a szó-! bak lakóiról, de a gondnokról és! a aevelőről is! Elgondolkoztató dolog, hogy a vállalat pártszervezetének titkára, az szb. elnök és még négyöt vezetőségi tag kihívta a szerkesztőséget megnézni, hogy milyen felfordulás és állapot van a munkásszálláson. Milyen állapot lehet a vállalat központjában, hogyha újságcikk uélkül nem tudnak rendet teremteni? Nem külső személyek hatására, hanem maguknak a vállalat vezetőinek kell sürgősen intézkedni! Gondolják meg jól, hogy rábízzák-e továbbra is a munkásszállást a mostani gondnokra és a tanulókat a mostani ne-l velőre?! O. A,{
