Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-16 / 166. szám

Vitte proletártól efff evStJetek t A TERMELŐSZÖVETKEZETEK­BEN FOLYÓ ELLENŐRZÉSRŐL — A MEGYE ÜJlTÖMOZGAC- MÁNAK SEREGSZEMLÉJE — A LECKE — KÉT HÉT LEN­GYELHONBAN — AZ AMERI­KAIAK PARTRASZÄLLTAK LI­BANONBA ODDDaaDaDaaDDDDDDDDDaDauDDnnnnnnnnnnnnnnnnnr A PEDAGÓGUSOK társadalmi muukájáról « E l kell oszlatni végre azt a tévhitet, hogy pedagógu­saink zömmel elhúzódnak a társadalmi munkától. Szükséges erről beszélni, s talán éppen most, a két iskolai év között. Jelentékenyen megnőtt községeinkben a tanítók, taná­rok száma. Ma már egy helyen általában négy-öt nevelő dol­gozik. Ezek közül minden helyen legalább két ember tevé­kenyen részt vesz a község társadalmi életében, tehát a vád összességében máris alaptalan. A társadalmi munkák szer­vezésében, kultúrcsoportok igazgatásában, kultúrotthonok vezetésében, ismeretterjesztő előadások megtartásában, és más tevékenységben otthonosan mozognak pedagógusaink. Nem általános, de egyre jellemzőbb, hogy az iskolák szerző­déseket kötnek termelőszövetkezetekkel, mint a Tiszaeszlár— Szurkos-tanyai iskola, vagy üzemekkel, mint a nyíregyházi Zrínyi-leánygimnázium és a 6-os számú ált. iskola, a dohány­fermentálógyár és a Ságvári Termelőszövetkezet, Ezek a szerződések részint közelebb hozzák a gyermekeket az élet­hez, másrészt a téeszeknek, üzemeknek nyújtanak segítséget az iskola nevelői. Kibontakozóban van iskolákon belül a gyermek-termelőszövetkezetek megalakulása — mint Fényes- litkén, — amelyek szoros kapcsolatban állnak nagy termelő­szövetkezetekkel, a pedagógusok vezetése mellett. Az idén 35 ál talán o' iskolában vezetik be a gyakorlati órákat. Nyír­lugason, Mándokon és másutt társadalmi erőből történő építkezéseket pedagógusok vezetnek és irányítanak. Szinte minden helyen találunk pedagógust, ahol társadalmi mun­káról van szó, Nem verik nagydobra, csendesen dolgoznak, de kitartóan. Miért és honnan ered a feltételezés, hogy elhúzódnak a társadalmi munkától? Kétségtelen: a tévhitnek van alapja, ha rossz is á kiin­dulási pont. Ugyanis az tény, hogy igen sok pedagógus nem végez, vagy nagyon keveset végez iskolán kívüli munkát.. — Sok községi tanácsnál lehet hallani: itt vannak pedagógu­saink, dehát ők az iskolákban befejezik minden tevékenysé­güket, azon kívül rájuk nem lehet számítani. — S ezeken a tanácsokon rendszerint hozzáteszik, hogy „van azonban itt egy ember közöttük, aki mindent elvégez, helyettük.” És itt van a kérdés gyökere. Miért csak ez az egy ember, vagy kettő-három akad közülük, aki társadalmi munkát végez? Ezt ugyan keveset kutatták még községeinkben. Pedig egy­szerű a felelet: azért, mart nem kérték fel őket, azaz helye­sebben: nem bíztak rájuk munkát! Könnyebb a „húzó lóra” még újabb terhet rakni, mint újabb fogatokról gondoskodni. A hasonlat ne legyen sértő, de sok falusi tanító, tanár hasz­nálta ugyanezeket a panaszos szavakat. S most már csak azt kell keresni, miért nem bízták meg ezeket a félrehúzódó em. tereket is munkával, feladattal? Mert az van elég. S erre bizony nem könnyű felelni. Elsősorban talán azért nem, mert egyszerűen megfeledkeznek róla az állami, illetve tö­megszervezetek. Vagy éppen személyi torzsalkodásból ered a mellőzés. Másodsorban, mert még sok falusi állami és tö­megszervezeti vezető fejében éi az a téves gondolat, hogy a pedagógusok, azaz értelmiségiek, hibáztak az ellenforrada­lom idején, tehát munkájuk sem kívánatos. Az emberek szeretnek általánosítani, s ebből már töméntelen baj szár­mazott eddig is. Mi más ennek a felfogásnak is az alapja, ha nem rosszul értelmezett általánosítás? Kétségtelen, hogy sok pedagógus hibázott abban az időben, sőt volt, aki bűnt is követett el. De a bűnösök megkapták méltó büntetésüket, ahogy törvényeink azt előírták. Akik megtávedtek, zömmel már bizonyságot tettek arról, hogy belátták hibájukat. Gon­doljunk csak arra, hogy jelenünknél csali jövőnk fontosabb. A jövőt ifjúságunk jelenti. Az ifjúságot pedig a pedagógusok kezére bízza államunk. Oda bízná-e, ha nem látná biztosí­tottnak, hogy a jövőnk olyan lesz, amilyennek akarjuk? Es ha jövőnket, a gyermeket odabízzuk, akkor jelenünk formá­lásában nem oszthatunk-e ugyanezeknek a pedagógusoknak szerepet? Ez a bizalmatlanság nemcsak sértő, hanem rette­netesen káros is! Akad még ma is pedagógusaink között, aki visszahúzódik attól a feladattól, amellyel őt megbízzák. De ennek vagy elfogadható indoka van, vagy olyan ember, aki nem való gyermekeink, népünk oktatójának, nevelőjének. Ilyen is akad. De ez kivétel. Es ez a kivétel nem sértheti, nem veheti kedvét, nem kényszerítheti hallgatásba a peda­gógusok egészét, vagy legalább is jórészét. Nyírbátorban a járási pártbizottság összehívta a peda­gógusokat néhány héttel előbb, őszinte beszélgetés fejlődött ki, amelynek során mindezek felvetődtek. Azóta gyökeresen megváltozott Nyírbátorban a pedagógusok munkája, helyzete. Nyíregyházán a városi pártbizottság hívta meg az iskolák, termelőszövetkezetek és üzemek vezetőit közös megbeszé­lésre. Ennek sem maradt el az eredménye. Sok olyan kezde­ményezés indult meg, amelyek helyes utat jelölnek. □ Ez, a megértés a módja annak, hogy pedagógusaink job- LJ ban dolgozzanak ifjúságunk és népünk javára, úgy, ahogy l ezt hivatásérzetük is diktálja. □□□□□□□□□□□aaGaadDnaoaooaDDDnnDQnaDaoonaaaab' Ma befejezik a hordást a szamostatárfalvi Ady Tsz-ben MELEG HÍR A KÁNIKULÁ­BAN: TERVEN FELÜL ÉRKE­ZIK KÜLFÖLDRŐL TŰZIFA Az utóbbi időben annyi tűzifa érkezett, hogy a fatelepeken már alig tudták fogad.nl a szállítmá­nyokat. A bányák, az erdőgazda­ságok és a külkereskedelem is Időben gondoskodik a lakosság téli tüzelőjéről. A Lignimpex kül­kereskedelmi vállalat hozza be külföldről a tűzifát, mégpedig igen jó minőségben, úgy, hogy a télen is lehet majd fát vásárolni. Lekötötték külföldön az egész évre szükséges importmennyisé­get, s eddig rendben, ütemesen ér­keztek a vagonok. Vásároltak tű­zifát Jugoszláviából, Csehszlová­kiából, Romániából, a Szovjet­unióból és Lengyelországból. A Lignimpex az idén terven felül mintegy 100.000 tonna tűzifát hoz be, Három hétig tárgyalta a me­gyei bíróság a 154. számú „óriás” tárgyalóteremben az utóbbi évek egyik legnagyobb méretű gazda­sági bűncselekménye, a milliós burgonyapanama ügyét. A felvo­nultatott nagyszámú tanú és a bí­róság asztalán fekvő tárgyi bi­zonyítékok félreérthetetlen doku­mentumai sorra cáfolták meg a bűnösök és a védők állításait. A megyei bíróság bebizonyította, hogy Török Pál, a Mezőgazdasá­gi Termékeket Értékesítő Válla­lat volt burgonyacsoport-vezetője és cinkosai, kihasználva a laza ellenőrzést, összejátszottak a föld­művesszövetkezeti felvásárlókkal, vételi-jegyek garmadáit állították ki nemlétező és soha fel nem vá­sárolt burgonyáról, melyért az összegeket az állami pénztárból elvették és maguk között megosz­tották. Bűnös tevékenységükkel több mint egymillió forinttal ká­rosították meg a nép államát. Az egész megyére kiterjedő bo­Új gép a tejüzemben Nagy gondot fordítanak a nyír­egyházi tejüzemben a tisztaságra. Egy-egy műszakban nyolc mun­kást foglalkoztattak eddig a te­jeskannák mosásával. A fáradsá­gos munkát nem «sokan bírták hiszen egy óra alatt hatvan darab kannát kellet kimosui egy dolgo­zónak. Sokszor problémát oko­zott, hogy nem volt időre elég tiszta kanna. A vállalat Kelet-Németországból alagút-típusú kannamosógépet vá­sárolt, amit német szakemberek állítottak üzembe. A gép kicsor­gatja a kannából a tejet, bevlezi az öblítőbe, forró vízzel kimossa és a száraz gőz kiszárítja. Azt a munkát, amit nyolcán egy műszak alatt végeztek, a géppel két mun­kás egy óra alatt végzi most. A szatmári kötött talajokon is teljesen kibontakozott az aratás. Vannak szövetkezetek, amelyek már végeztek az aratással, sőt olyan is akad, mint a szamosta­tárfalvi Ady, ahol a mai nap fo­lyamán a hordást is befejezik. Az Ady TSZ-ben 133 hold őszi bú­zát és árpát arattak le. A mun­kából egy kombájn, egy aratógép és 20 kézikaszás vette ki a ré­szét. Be is fejezték a munkát 3 és fél nap alatt. Amíg a kombájn és az aratógép nagy rendeket fogva fogyasztotta a lábon álló gabonát, a szövetkezet tagjai és a család­tagok a takarmányfélék kaszálá­sával, a gyümölcsösben a fák al­jának kapálásával és a permete­zéssel foglalkoztak, nyolult bűnperre a napokban tett pontot a debreceni megyei bíró­ság. A tényállás teljes tisztázása után az összes figyelembevehető enyhítő és súlyosbító körülmé­nyek mérlegelésével az alábbi büntetéssel sújtotta a panama főbb cinkosait. Török Pál 13 év, Simon András 6, Hozdik László 7. Hódos János 4, Papp Ferenc 2 és fél, Bodnár Bertalan 3, Kocsis Ferenc 2 és fél, Baranyai Sándor 2, Zakor Jó zsef 1, Sinka László 2 év és lt hónap, Törő László 2 és fél év, Já rási László 2 év és tíz hónap és Boros Mihály 3 és fél év börtönt kapott. A kiszabott ossz börtönbünteté­sek meghaladják a 70 évét Az aratás befejezését vidám kedvben, uzsonnával, sörrel ünne-; peltékmeg a szövetkezetiek, s az­tán a községbe mentek, hogy ott1 is hintsék a jó hangulatot A hordást tegnap kezdték meg, A feladat jó részének a végre-* hajtását itt is a gépekre bízták* Egy zetoros vontató, egy teher­gépkocsi és hat fogat állt ki a szövetkezettől. A szomszédok, az egyénileg dolgozó gazdák pedig kalákába állva segítenek a szö­vetkezetnek a megfelelő termé­szetbeni ellenszolgáltatás fejében*! Befejeződött a vegyszeres bargonyabogár-írtási kampány A Kállósemjéni Növényvédő Aki lomás vezetőjének jelentése sze­rint a tegnapi nap folyamán be­fejezést nyert megycszerte az a nagyszabású burgonyavédelmf munka, amit motoros permetezők-* kel, és háti gépekkel egyaránt vé­geztek a burgonyabogár irtására* A növényvédő állomás motoros gépel mintegy 35—10 ezer holdon végezték el a permetezést. A lej­több munkájuk Rakamaz vidé­kén és a kisvárdai járásban volt. A hatalmas méretű munka azonban még nem ért véget. A permetezések után alapos, körül­tekintő ellenőrzési feladatot keil megoldani minden termelőneks milyen munkát végzett a gép, ma-' radt-e valahol meghúzódott bo­jár? Ha találnak, akkor ezeket a gócokat újra perme.tezik, hogy minél kisebb lehetőség maradjon a jövő tavaszi fertőző gócok ter­jedésére. AÄAAAAAÄAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A rividercsi Nyíregyháza Ritka madár a kül­földi, s még inkább a külföldi kocsi Nyír­egyházán. Nem is volt csődálnivaló, hogy teg­nap délelőtt legalább két tucat magyar „mustrálta" a Kos- suth-téren „parkíro­zó'” kis kocsit. A törpe FIAT orrán itáliai lo­bogó lengett. A kor­mánykeréknél szén­fekete hajú f iatal em­ber ült, mintha nem is a távoli Milánóból, hanem valamelyik nyíregyházi mozi olasz filmjének koc­kájából pattant volna elő. Pedig — mint ki­derült — „hús és vér", olasz, a Milánó mellö- li ComóbóL Champiti Leonardo fogtechni­kus csak pár percre állította le a motort Nyíregyházán, hogy a Széchenyi utcai bank­ban forintra váltson néhány lírát. Csak­hogy akadt egy kis bökkenő is. Hogy ta­lál oda? Végülis egy biciklista védte meg a „becsületet’, mivel gagyogott valamit né­metül, amit az olasz megértett. Miközben a férj gyalogosan rót­ta a nyíregyházi ut­cákat, a tarkaruhás olasz asszony a temp­lom hűvösében oro­szul próbálkozott. Akadt is egy nö, aki értett valamit oroszuk Végül kiderült, az olasz nő nem is olasz, hanem ukrán. A má­sodik világháborúban a németek deportál­lak és Németország­ban ismerkedett meg férjével. Most Kievbe tartanak, az asszony rokonaihoz. Maguk­kal viszik a három göndörfürtü aprósd- ságot is. Az aprósá­gok persze ügyet sem vetettek a fürkésző tekintetekre, a „kW* földre", folytatták a civódást, ahol elkezd­ték. Közben olasz ci­garetta került elő. De lámcsak, várat­lan meglepetésre a gyűrűző tömegben egy szőke nő tört utat magának — olasz szávait „Bon giomó signora.' Boy. gtor­nái” — kiáltotta. Igen, a váratlan honfitárs, aki itt talált párt ma­gának Nyíregyházán, született o'/isz, milá­nói. A rövid ismerke­dés, a cigarettaszünet véget ér, megérkezik a férj is... A kis „futóé’ tovagördül, csak a szellő lengeti a zászlócskát és mesz- sziröl is visszahozza a szót: „A rividercsi”■ — a viszontlátásra! PÁLL Pont került a burgonyapanama végére 70 év börtön a Jöcinkosoknak Ára 50 fillér 1958. JULIUS 16, SZERDA XV. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents