Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-01 / 153. szám
1958. JÚLIUS 1. KEDD KELETMAGYARORSZAG 5 Vasárnap hazaérkezett Bulgáriából a magyar párt- és kormányküldöttség Vasárnap hazaérkezett Szófiából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának küldöttsége, amely a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsa meghívására baráti látogatást t^tt Bulgáriában. A párt- és kormányküldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, ál- lamminiszter vezette. A küldöttség tagja volt Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Péter János, a külügyminiszter első helyettese és Némety Béla, hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Bolgár Népköztársaságban. A delegáció fogadtatására a ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagjai. Jelen volt a fogadtatáson az MSZMP Központi'. Bizottságának, a kormánynak számos tagja, a politikai, a gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Részt vett a fogadtatáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A párt- és kormányküldöttség különrepülőgépe röviddel 1 óra előtt érkezett meg a magyar és bolgár zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített repülőtérre. A repülőtér betonján és az érkezési csarnokban a budapesti dolgozók ezrei gyűltek össze, akik forró lelkesedéssel köszöntötték Kádár Jánost és a delegáció többi tagját. A pártot, a forradalmi munkásparaszt kormányt éltető jelszavak hangzottak fel. A párt- és kormányküldöttség tagjai üdvözölték a fogadtatásukra megjelent személyiségeket, a diplomáciai testület tagjait és a dolgozókat, majd dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke ! köszöntötte a küldöttséget, j Beszéde után Kádár János ' emelkedett szólásra. Kádár János elvtárs beszéde Kádár János elvtárs beszéde elején ismertette azt a lelkes fogadtatást, amelyben a bolgár- nép részesítette a magyar küldöttséget, majd tolmácsolta a bolgár dolgozók forró, testvéri üdvözletét. Majd elmondotta, hogy a bolgár nép és a magyar nép között testvéri viszony van. Jó viszonyban vannak a pártjaink is, mégpedig teljesen érthető okból: azok a kommunista pártok, amelyek szilárdan a marxizmus—ieninizinus elvei alapján állnak, mindig jóbarátok • és mindig fegyvertársak. — Egyetértünk a szocializmus építésének kérdésében és a béke együttes védelmének harci kérdésében. Harcában mindkét párt — bár a miénk súlyo.s és keserves tanuisagok után —- a tömegekre támaszkodik és sem a marxizmus eltorzitóival, sem a világimperializmussal, sem az osztályellenséggel megbékülni soha nem fogunk. (Nagy taps.) — A marxizmus—leninizmus egyfelől nagyon bonyolult tudomány: nem túlsók ember mondhatja, hogy már teljes mértékben elsajátította. Másfelől azonban rendkívül érthető tudomány, mert a marxizmus—leninizmus és a marxizmus—leninizmus vezette munkásmozgalmunk és pártunk célja a dolgozó ember életének megjavítása. A mi életünk azért van, hogy a dolgozó ember szabad, kiegyenesedett emberként és jólétben éljen. Ez a marxizmus- leninizmus célja. (Taps.) — Elvtársak! A bolgár nép harcát és munkáját a Bolgár Kommunista Párt vezeti, amely a marxizmus-leninizmus elvei alapján áll és cselekszik. Nálunk. Magyarországon, valószínűleg sokan úgy gondolják, hogy mi fejlettebbek vagyunk, mint a Bolgár Nép- köztársaság. Nem egészen így van. Mint a küldöttség tagja és mint kommunista, Bulgáriában több ízben mondottam — és teljes hittel és meggyőződéssel mondottam — hogy a Magyar Népköztársaságnak ma sok tekintetben utói kell érnie a bolgár népet és a Bolgár Népköztársaságot. (Nagy taps.) — Amíg ugyanis a mi pártunk és népünk különböző elhajlásokkal, kilengésekkel, kitérésekkel, a különböző módon gáncsos- kodókkal, a hibát elkövetőkkel és az árulókkal viaskodott és küzdött, hogy visszaverekedje magát az egyenes útra, addig azidő alatt a bolgár nép szilárd Kommunista Pártja vezetése alatt megállás nélkül haladt előre (Élénk taps.) — Bulgáriában győzött a szocialista társadalom, városon és falun szocialista alapja van a társadalom életének. Amikor azt mondom, hogy utói kel] érni a bolgárokat, elsősorban arra gonaoiok, hogy nekünk is igyekeznünk kell, hogy mielőbb lerakjuk a szocialista társadalom alapjait az élet minden területén. Az pedig elvtársak, hogy ez milyen gyorsan történik meg, vagy hogy meddig késlekedünk még vele, a mi dolgozó népünk legön- tudatosabb fiainak és leányainak elhatározásán múlik. Ha népünk egységesen tömörül, ha a párt mindig jól vezet, akkor ez meggyorsulhat. Ez annál is inkább fontos, mert a szocialista társadalomban dolgozni más, mint olyan társadalomban, amilyen a miénk, ahol még mindig az átmenet állapota uralkodik. ;— A bolgár nép már megízlelte mi az: szocializmusban élni és dolgozni. A bolgárokon is úgy láttam, hogy ez nem lehet rossz dolog, mert jó a hangulatuk, gyönyörűen dolgoznak és rendesen élnek. (Taps.) — Elvtársak! Nem kell szégyel- nünk, hogy bolgár elvtársaink egyben s másban megelőztek bennünket. Megmondtuk a bolgár elvtársaknak, hogy most utói fogjuk őket érni, versenyezni is akarunk velük, ügy mint tíz évvel ezelőtt, s azután majd meglátjuk, hogy ki építi jobban a szocializmust. — A bolgár elvtársak helyesen alkalmazzák a marxizmus-leninizmust a bulgáriai viszonyokra. Ebben van erejük egyik forrása. — A XX. kongresszus után egy-két héttel — talán még emlékeznek rá — elhangzott nálunk az a szerencsétlen megállapítás, hogy „a XX. kongresszus mindenben minket igazolt,,. Akkoriban azokat az ismert hibákat akarták ezzel elkenni, amelyekről nem akart tudni egyik-másik „érdemes“ felelős. Bulgáriában nem is voltak olyan súlyos hibák, mint Magyarországon, de a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága nekiült és a XX. kongresszus fényénél átvizsgálta egész munkáját. Találtak igazítani valót és kiigazították. Elmondták, hegy soha olyan lelkesedéssel a nép nem tömörült a párt körül, mint azóta, hogy ehhez a munkához hozzáláttak. Azt hiszem, ilyen körülmények között a Bolgár Népköztársaság, a bolgár párt és maga a bolgár nép sok tekintetben példa lehet számunkra. A jelen szakaszban olyan . tapasztalatokat adhat nekünk, amelyek «ekünk hiányoznak. — Küldöttségünk azonkívül, hogy megnézte az országot, elvégezte a párt- és kormányküldöttségek szokásos munkáját. Számos kérdést megtárgyaltunk. Az a véleményünk, hogy utunk eredményes volt mert kiszélesítettük az együttműködést nagyon sok tekintetben, pártvonalon, állami, gazdasági és kulturális vonalon, és ami legfontosabb, elvi egyetértésünk még szilárdabb és a bolgár—magyar barátság még erősebb lett. (Nagy taps.) Állíthatjuk, hogy a szocialista tábor egysége és ereje is növekedett, a mostani bo’gár—magyar találkozó révén. Ez fontos dolog, mert a szocializmus ügyének és a béke megőrzésének je- ’enleg leghatalmasabb ereje a szocialista tábor egysége. Aki ezt erősíti, az erősíti a szocializmust és védelmezi a békét, aki pedig ezt bomlasztja, vagy robbantani ekarja, az a szocializmus ellen lép fel és a békét veszélyezteti, akár üidatosan teszi ezt, akár nem. 'Nagy taps.) — Megköszönöm Münnich elv- társ elvtársi, baráti szavait. Egy dologra szeretnék reflektálni, a Nagy Imre ügyében hozott ítélet ügyére. — Elvtársak! Aki nekivágott november 4-ének, vagyis a szocialista forradalmi elléntámadás- nak, annak végig kell mennie ezen az úton, mert különben nincs értelme. (Viharos taps és felkiáltások: „Éljen a párt!“) Emlékezzenek vissza, hogyan yplt annakidején. Gondolom, elég béketű- rőek voltunk, pedig nehéz volt a hélyzet. Szép szóval megkértük az ellenforradalmi felkelés mozgatóit és cse’ekvő részvevőit, hogy tegyék le a fegyvert. Ha pedig az ellenség nem teszi le a fegyvert, akkor pusztuljon! (Nagy taps.) A Nagy Imre-tí«$yről — Azt mondják nekünk egyesek, hogy Nagy Imrével kapcsolatban megszegtük szavunkat. Ez rágalom Ki tudhatta, hogy mit akar valójában az a Nagy Imre, aki október 23-án kijelentette, hogy súlyosnak ítéli a helyzetet, kész segíteni az ellenforradalom — akkor ő is ezt a kifejezést használta — leverésében? Arról akkor egy árva szót sem szólt, hogy neki 1955 decemberéből van agy irata, amelyben benne van. hogy ki kell lépni a varsói szerződésből, hogy vissza kell állítani az úgynevezett koalíciós pártokat és azokkal kell kormányt alaki- tar'? Erről egy árva szót sem szólt. — Azt mondják nekünk, hogy a mi bíróságunk antirevizionista akciót hajtod végre. Lehet és termesze'es is. hogy ha Nagy Imréékre ütnek a revizionisták . tyúkszeme fáj. Erről az összefüggésről mi nem tehetünk. Nagy Imrééket nem a nézeteik miatt, nem ilyen vagy olyan hibáik miatt.von'a felelősségre a bíróság, hanem olyasmiért, amit senkinek nincs joga megtenni. Senki sem szegheti meg a mi Alkotmányunkra letett esküt! (Úgy van. úgy van!) Ha ő mondjuk október 23-án este megmondta volna, hogy azon a véleményen van, hogy vissza kell állítani a kisgazda pártot, be kell venni a kormányba, stb. és ki kell lépni a varsói szerződésből, mi történt volna vele? A világon semmi, csak nem lett volna miniszterelnök, nem lett volna központi bizottsági tag, de nem is került volna soha bíróság elé. De ő mindezt nem mondta meg, hanem az ellenséges nyomást kihasználva, csalással belopta magát a hatalomba. Ha ő nem hazudja azt, hogy kész az ellenforradalmi felkelés ellen harcolni, soha sem került volna hatalomra. — Van egy másik oldala is a dolognak. A Magyar Népköztársaság bíróságai 1956 november 4. óta — mint ismeretes — számos ellenforradalmárt vontak , felelősségre. de milyen igazság az, hegy ha azt, aki tesz valamit, megbüntetik, de azt, aki az egészet kigondolta, elhatározta, megszervezte és irányította, nem vonják felelősségre? Ki hallott már ilyen igazságszolgáltatást? A mi igazságszolgáltatásunk valóban igazságszolgáltatás és ami történt, az törvényeink szellemében és törvényeink szerint történik. (Közbekiáltások: megérdemelték a büntetést!) — Elvtársak! Azt mondják egyes nyugati újságok, hogy az embereket megdöbbentette az ítélet. Ki tudja, kiket értenek ők „emberek" alatt. Dullest például tényleg megdöbben ette a dolog más személyeket, akiket nem akarok megnevezni, szintén megdöbbentett. Mi Bulgáriában találkoztunk jónéhány emberrel, akik szintén emberek, legalább annyira, mint Dulles úr. Szófia főterén legkevesebb 300 ezer emberrel találkoztunk egy gyűlésen és még másutt is, sok helyen találkoztunk emberekkel. Ott semmiféle elkeseredést, vagy megdöbbenést az emberek arcán nem láttunk. (Nagy taps.) Éppen ellenkezőleg. Azt mondták nekünk a bol^á, rok, a dolgozók, a munkások, a parasztok, különböző emberek» magyar elvtársak, mi egy ember-» ként mellettetek vagyunk a ti harcotokban! (Nagy taps.) — Nagyon sok üdvözlést hallottunk ott. Az üdvözletekben mindig benne volt, hogy tisztelik, szeretik és köszön'ik azt a magyar népet, amely a szovjet nép segítségével leverte az ellenforradalmi felkelést. Ezek a szavak egy kia büszkeségérzést ébresztettek bennem. Jól esik hallani, amikor aa embernek saját népéről jót mondanak. Azt válaszoltam, nemcsak a küldöttség, nemcsak a Központi Bizottság és a kormány nevében, hanem a magyar kommunisták éa az összes öntudatos magyar dolgozók nevében is, hogy biztosak lehetnek: a szocialista forradalom ügyéhez, a munkás-nemzetköziséghez és testvérnépeinkhez, köztük a bolgár néphez mindörökké hűek leszünk. (Ügy van, úgy van. nagy*, taps.) Ahogyan hűek maradunk népünkhöz, ugyanúgy hűek maradunk ahhoz az elhatározásunkhoz is, hogy az osztályellenségnek* a világimperializmusnak engedményt nem teszünk. Népéhez hű1 csak az maradhat, aki nem tesa engedményt a nép ellenségeinek. — Kedves elvtársak! Még egyJ szer megköszönöm önöknek, hogy" eljöttek fogadni bennünket. Köszönöm türelmüket, amellyel meghallgattak. Azt kérem önöktől, lel-, kesítő szavakkal és példamutatói tettekkel legyenek azon, hogy népünkben magasan lobogjon a lelkesedés lángja a marxizmus-leninizmus eszméi, a szocializmus éa a béke ügye iránt. Ápoljuk a proletárinternacionalizmust, ápoljuk, országaink Szovjetunió-vezette táborának egységét, ápoljuk a bolgár és a magyar nép barátságát- Ügyünkhöz a szocializmus és a béke teljes győzelméig hűek maradunk. (Hosszantartó, lelkes, ütemes, nagy taps és felkiáltások. Éljen a párt! Hurrá!) Megkezdődtek a francia—angol tárgyalások Párizsban PÁRIZS, (MTI):- Vasárnap délután megkezdődtek a francia— angol tárgyalások, amelyeken mindkét részről a miniszterelnök, a külügyminiszter á* szakértők vesznek részt. A tárgyalások előre megállapított napirend nélkül folynak. « a két országot közösen érdeklő kérdésekre terjednek ki. E kérdéseket négy lő- csoportba lehet összesíteni: L a csúcsértekezlet, 2. a NATO és a nyugati védelemben alkalmazott nukleáris fegyverek, 3. a közép-keleti helyzet, t európai vonatkozású és gazdasági kérdések. Nagy tüntetés Londonban a béke, a független politika és a munkához vaié jog mellett London. (TASZSZ): Az angol ddgozók vasárnap délután a legutóbbi évek legnagyobb tüntetését rendezték a béke védelmében, a független angol külpolitika és az angol nép jogai mellett. A tüntetést a Kommunista Párt szervezte. A párt felhívására az angol dolgozók tízezrei i elemek meg a tüntetésen. A Trafalgar téren John Gollan. a Kommunisia Párt főtitkára mondott nagy beszédet. Felhívta az angol népet, „védelmezze meg az ország függetlenségét Dulles és az amerikai náborús gyújtogatok merényletei ellen." Hangsúlyozta: a jelenlegi nemzetközi feszültség logikus következménye a szocialista országok ellen folytatod ellenséges, agresszív politikának, amelyet az amerikai milliomosok erőszakolnak s az angol konzervatívok támogatnak. A szónok felhívta az angol népet, akadályozza meg. hogy az imperialisták kirobbantsák a Libanon ellen előkészített agressziót. A. szabadtéri színpad «níísora Vasárnap a „Megperzselt lányok“ című színdarab, melyet a Miskolci Nemzeti Színház együttese adott volna elő. kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt. Az előadást szerdán este fél 9 órakor tsrtják meg a szabadtéri színpadon. Ma este a Bolgár Állami Népi Ének és Táncegyüttes lép színre este 3 órakor. Holnapután, száz csütörtökön este ugyancsak a Miskolci Nemzeti Színház együttese előadásában Fehér Klára mai témájú vígjátékát, a „Nem vagyunk angyalok“-at nézhetjük meg, fél 9 órai kezdettel. A tna esti előadás rossz idő esetén sem marad el, hanem ugyanaznap .2 alkalommal fél 6. és fél 9 órai kezdettel Jverül bemutatásra a József Attila Művelődési Ház nagytermében.
