Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-06 / 158. szám
2 KELFTMAGYARORSZAG 1558. JÜLIUS 6, VASÄRNAP JtletLt&ie.fiüL(%gÍ!fLp.eL j JHátt Jtacika éLetíízÉ Van-e orvosság a megöregedés ellen? A reptéri fa árnyékában sir egy édesanya. Karján nápolyit csipegető kétéves kisfia ül, s okos szemeivel követi a lecsorduló cseppeket. Aztán kis kezével megsimogatja a „mama” homlokát. — Ma...ma! Csak ennyit mond, de a~ anyai szív úgy érti azt: „Ne sírj mama, látod én sem sírok..." S az anya csitul? Nem. Tovább sír, de mostmár édes fájdalommal... A sebtében egybegyűlt reptéri munkások megértéssel övezik körül a karonülő kisfiút. Igaz, látják, hogy a feketehajú gyerek pillanatnyilag még nincs életveszélyben— hiszen mosolyog is. De ha az orvosok Pestet hívták segítségül, akkor annak a fele sem tréfa! Igen, a napokban történt, a déli órákban. A Megyei Kórház Sóstói úti Gyermek-Tüdőosztályán a szokásos vizitre indult az ügyeletes orvos. Megsimogatta a mosolygó kis arcokat. mindegyiknek mondott valami szépet, kedveset, és elérkezett Lacikához is... A nyíregyházi Vasvári Pál út 92. szám alatti szülők Mán Lacikájához. Nézte a kis tekintetet, s közben 'lepergette maga előtt a gyermek egészségi állapotának eddigi alakulását... Korábban súlyos állapotban szállították be. Beszélni sem tudott és légzési zavarai voltak. Űgyszólván egy emberként tett, aki csak tehetett, hogy megmentsék Lacikát. Az orvosok aggódása, törődése eredményes volt. Az oxigén-palack, a legjobb bélés külföldi gyógyszerek azonnali alkalmazása után Mán Lacika életveszélyes állapota lényegesen javult. A nehezebb rész sikerült, s az orvosok aggodalommal várták a súlyos beteg további gyógyulását, a láz csökkenését. Egy ideig úgy látszott, hogy a tüdőelváltozás — bár lassan —, de gyógyul. A további röntgenvizsgálatok és a nem szűnő láz mégis azt mutatták: a gyógyszeres kezelés egyedül aligha vezet eredményre. Két lehetőség maradt: a hörgő csöiük- rözése, s ezáltal az ott lévő váladék leszívása, — vagy a műtét... Ez utóbbira azonban a magas láz miatt nem nyílt lehetőség. A tükrözést pedig csak Budapesten tudják elvégezni — megfelelő műszerek segítségével. —■ Mán Lacikát Pestre kell szállítani...!^— mondták ki végül elhatározásukat. Igen ám, de a vo- naton-szállítás a fertőzés mellett Meghosszabbították a termelőszövetkezetek életéről szélé irodalmi pályázat beküldési idejét A megyei tanács végrehajtó bizottsága a korábban közölt, alább (ismertetett pályázat beküldési half áridejét július 1. helyett — az ügy fontosságára való tekintettel |t— augusztus 1-lg hosszabbítja i*neg. A pályázat szövege a következő: „Ez évben lesznek tíz évesek az [első termelőszövetkezetek. Ez a 'dátum a dolgozó parasztság életéiben ugyancsak kedves, hiszen termelőszövetkezeteink létrejötte jelentette a kizsákmányolástól való végleges megszabadulást, a gondtalan, boldog életet. Ebből az alkalomból a megyei I. díj: 2000 forint II. díj: 1200 forint III. díj: 800 forint IV. díj: 600 forint V. díj: 400 forint A díjazott művek nyomtatásban is megjelennek! Beküldési határidő: 1958. aug. l. Eredményhirdetés: 1958. augusztus 20. A pályaműveket a megyei tanács mezőgadasági osztályára keli beküldeni, Szabolcs-Szatmár megyei tanács végrehajtó bizottsága.“ fárasztó is, s a gépkocsi sem al kalmas. Nincs hát más hátra: aj repülőgépet kell igénybe venni... * Es most a gépet várjuk itt a nyíregyházi repülőtér előtt. Még néhány perc, s a megbeszélés szerint 11 órakor itt is lesz. A várakozás ideje alatt megered a szó a körülállók ajkán: — Bizony ki gondolta volna valaha, hogy napjainkban már eny- nyire törődnek az emberek életével — kezdi a szót egy nyitott in- ges szerelő. — Itt voltam akkor is, amikor egy idős nénit hozott a mentőkocsi, s amikor a repülőgép magasba emelkedett vele Pest irányába. Harmadnap már az újság is írta: sikerült megmenteni egy szabolcsi parasztasszony életét... De nem sokáig tart a beszélgetés, mert a város ikertornyának irányából feltűnik a mentőgép. Néhány másodperc, pár pillanat és kattan a pilótafülke ajtaja, kedves tekintetű ember lép ki rajta. A hosszú út fáradtsága nem látszik rajta, — hisz egy óra így repülőn az egész út — és már ott áll az édesanya előtt. Féltő óvatossággal öleli át Lacikát, megnyugtatja a mamát, s már indul a fülke felé. •— Lacikám...! — szól sírás hangon az édesanya, j ahogy a kisfiú a fülke ajtajából visszanéz, még- jobban elönti szemét a könny: — Pá... kisfiam... Pá, Lacikám...! A gépkísérő mond valamit Lacikának, s a gyermek felemeli hófehér kezét. Integet, mint egy kis hófehér galamb szárnya. — Ppá... — szalad ki a selymes hang hirtelen a kicsi szájon. Aztán már együtt integetünk valahányon, míg a pilóta tiszteleg, s nagy szelet fogva indítja motorját. A kis HA—OMB nekirugaszkodik és orrával beletúr a nyári meleget ágyazó levegőbe, arra az ikertorony irányába... Pá, Lacika... Pá...! Ma sokan töröljük le arcunkról a hála könnyeit, amellyel a te életedért tartozunk — egy egész népnek... ANGYAL SÁNDOR. X Az olvasó bizonyosan kész rámondani, hogy nincs. Vannak azonban emberek, akik azt állítják, hogy van, van bizony, csak még nem tudják biztosan, hogy mi az. Egyes kutatók azt mondják, hogy a kicsi és sovány emberek fiatalok maradnak, mert kis alkatuknál fogva könnyen elkerülik az öregedés figyelmét. Sok híve van ennek a tanításnak is. Talán még megyénkben is akadnak, akik esküsznek e tétel igazságára. Bizonyosan ezek közé tartozik például az a hét nyírbélteki ember is, akik 1957. augusztusában termelőszövetkezetet előkészítő bizottságot alakítottak. — A bizottságból még sem lett termelőszövetkezet. A kis bizottságot talán könnyebben elkerüli a öregedés — gondolják a bizottság tagjai?! A tétel azonban megdőlt, mert a bizottság megöregedett, immár a megye legöregebb előkészítő bizottsága. Ezt már mind a heten belátták és keresik az orvosságot. Hol, merre van az út? Hát a termelőszövetkezet! — mondhatja az olvasó és teljesen igaza van, mert az öregedés összefüggésben van az életmóddal. Ahol köny- nyebben és jobban megél az ember, ott lassabban öregszik, mert nem fog rajta úgy az idő. A hét bélteki ember is szeretné ezt az utat választani, de azt a néhány holdas kis gazdaságot is szeretnék megtartani, amiben eddig öregedtek. Tépoly Pál például, aki különben a előkészítő bizottság elnöke, azt mondja, hogy úgy jó az a termelőszövetkezet, ha az állam odaadná nekik azt a 120 hold tartalékföldet, amit most az állami gazdaság használ, de emellett megtart« hatná ki, ki a maga kis gazdaságát a családjának. Tehát olya» a „kecske is jól lakjon, de a káposzta is megmaradjon‘-aiapon gondolják. Egyszerre lennének« nagyüzemi termelők és kisüzemi! egyéni gazdák. — Dohát hogy lehet ilyet kigondolni? — kérdezték Tépoly Páltól. — Hát úgy lehet, hogy a gyerekek nem engedik bevinni a: földet..; Meg aztán kell az nekik.. Kilenc hold'földje van és felnőtt gyermekei. Ez nem orvosság az öregedés ellen. Ha így gondolják a jövőt a bizottság tagjai, akkor az előkészítő bizottság elagg és ők maguk is megöregszenek. Mindez mégsem jelenti azt, hogy az öregedés ellen nincsen orvosság. Van! Mégpedig az, ha a bizottság összeül a községi párt-1 szervezettel, a községi tanács ve-1 zetőivel, megtárgyalja a jövendőt, aztán közösen hozzáfognak a termelőszövetkezet-alakító munkához. Az állam odaadja a 120 hold tartalékföldet, de csak akkor, ha a bizottság tagjai is a megalakítandó közös területéhez csatolják kis egyéni gazdaságukat. A bizottságnak most dolgoznia kellene, mozogni, járni az egyéni dolgozó parasztok között, beszélni a nagyüzemi termelésről, a nagyüzem jövőjéről. Higyjék el, már ez is fiatalít. Egy jól gazdálkodó termelő- szövetkezet pedig biztos orvosság a korai aggság ellen és még nyugdíjat is biztosít. <—bőg—) r Uj szállodaberendezést kapott a Sóstó Egyre több vendég látogatja a Sóstót. Többen töltik szabadsá-1 gukat is a szép fekvésű üdülőhelyen. Az üdültető vállalat igyekszik a legnagyobb kényelmet biztosítani a vendégeknek. Ezúttal a- szállodát egészítették ki bercnd.ezésekkel. Tiz darab újtípusú garnitúrát helyeztek el a szobákban. Többek között 10 rckamiét, 20 széket, 10 üveglapos asztalt és 10 rádióasztalt. KONKOLY A BÚZÁBAN tanács pályázatot hirdet olyan irodalmi mű megírására, amely egy termelőszövetkezetben az emberek életét, a gondolkozásukban végbement változásokat, anyagi helyzetük javulását, a közösségi szellem kialakulásáért és a nehézségek leküzdéséért folyó harcot mutatja be. Csak azok az írások jöhetnek számításba, melyeknek témája nem költött, hanem a valóságban meglévő, legalább öt, vagy ennél több éves termelőszövetkezetekről, illetve azok tagjairól szólnak. A pályázat műfaj és terjedelem szempontjából kötetlen. A sikeres pályaműveket az alábbi díjakkal jutalmazza a megyei tanács: fl Nyíregyházán épülő OTP. öröklakások értékesítése Jó ütemben folyik az Arany János utca 7. szám alatt épülő OTP öröklakások építkezése, amely biztosítja azt, hogy a lakások a tervezett időpontra elkészülnek és még ebben az évben beköltözhetek lesznek Az érdeklődők vételi igényüket az OTP Szabolcs-Szatmár megyei fiókjánál (Nyíregyháza, Rákóczi u. 1. sz. alatt) jelenthetik be, ahol mindenre vonatkozóan részletes felvilágosítást kaphatnak. Az OTP Szabolcs-Szatmár megyei fiókja, VANNAK OLYAN betegségek, amelyeknek kórokozóit könnyen felderíti az orvos. Időben rendel rá gyógyszert, és a beteg felépül, egészséges lesz. Olyan nehéz, súlyos esetek is vannak, amelyek hosszú vizsgálódást igényelnek, és csak hosszú idő elteltével bukkannak a beteget elsorvasztó okokra. fgy vagyunk a pártéletben mutatkozó könnyebb és súlyosabb „betegségekkel”, hibákkal is. Egyes pártszervezetekben azt vizsgáljuk, miért nem jó a vezetés, a másikban a tömegkapcsolat gyengeségének okait keressük. Míg van olyan hely, ahol a pártszervezet bénasága, harcképtelensége okoz gondot. A tápláló vér nem folyik az erekben, nem hozza mozgásba a szívet, az agyközpontot. HASONLÓ BETEGSÉG ütötte fel fejét a Nyírségi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet gazdaságának pártszervezetében is. A nagykóllói járási pártbizottság hosszú időn át a jó orvos módjára kereste, kutatta a bajok kórokozóit. A múlt esztendő folyamán négyszer tartottak vizsgálatot. Először megállapították, hogy személyeskedések, rágalmak, intrikák gátolják a párt- szervezet munkáját. Később rájöttek, hogy az egyenetlenkedést Balázs József üb. elnök, párttag szítja. Ilyenkor megpróbáltak a békítgetés eszközeihez folyamodni. Ügy látszott, használ, mert a vezetőségi üléseken, taggyűléseken Balázs is és segítőtársa Márton Sándor is azt fogadták, hogy megjavulnak. Szavukat azonban elfújta a nyíri szél és egy-két hónap múlva újból, és fokozottabb erővel lángolt fel az egységet megbontó káros szellem. Kezdetben nem mert volna arra gondolni senki, hogy a kis zsörtölődések mögött milyen nagy szándékok húzódnak meg. Először csak azzal kezdődött, hogy a párttitkár felesége állítólag megmérgezte Ferenci gépkocsivezető pulykáját. Hogy ki terjesztette ezt, nem lehetett tudni. Később már azt fogták a szerény, halkszavú párttitkárra, hegy annakidején nyilaskeresz- tes jelvényt dugdosott. A „kacsa” nőtt, hízott, a párttitkár kérte lemondásának elfogadását a járási pártbizottságtól, mert olyan rágalmakat szórtak rá, hogy ellenség, kulákszármazású. A nagy- kállói járási pártbizottság nem nézhette tétlenül a dolgot. Mégis mindaddig, amíg a szeg végképp ki nem bújt a zsákból, nem tudtak közbeavatkozni, a súlyos betegséget okozó kórt megtalálni. PENGETTÉK MAR az ellenforradalom előtti időkben is, hogy Balázs József szénája körül baj van. Nincs semmi keresnivalója a kommunisták között. Pór Mihály már akkor figyelmeztette erre az akkori párttitkárt, Márton Sándort, amikor Balázs József jelentkezési kérelmét háromszor vitte be a járási pártbizottságra. Igaz, nem volt biztos a dolgában Pór elvtárs, de időben figyelmeztetett. Akkor azonban nem hallgattak rá. így aztán húzódott a dolog, a betegség meg terjedt, bénította a pártéletet, de nem tudták, hol a baj. Egyszer aztán — végre, két év után — a véletlen folytán rádöbbentek, merről fúj a szél. Történt pedig, hogy a párttitkár felesége találkozott Balázs József feleségével. Balázsné, mivel a párttitkár jelentést tett férje ellen, mert a háztáji földbe törvénytelenül dohányt ültetett, azzal áll a titkár feleségének, hogy: „Tudorr. miért jelentette a férjed az enyémet. Mert csendőr volt. De tudd meg, ha neki menni kell a gazdaságból, akkor a te férjednek is, mert ő meg kulák volt.” NEM ZÖRÖG A HARASZT, ha a szál nem fújja — tartja a közmondás. És bizony Fór elv- társnak, aki annakidején éber* ségre figyelmeztette az akkori vezetőséget, igaza volt. Belopta magát Balázs József csendőr a párttagság soraiba. A gazdaságban úgy volt elkönyvelve, mint kiváló munkás, akinek a munkacsapata a kísérleti intézet „mentoangyala”. Üzemi bizottsági elnök lett, beválasztották a pártszervezet vezetőségi tagjai közé. Hosszú ideig az egyenetlenkedést, az intrikát szőtte, és bizony még a volt párttitkárt is félrevezette, megtévesztette. Az meg hitt neki. Súlyos hibát követtek el a gazdaság kommunistái, de elsősorban a pártvezetőség, amikor nem nézték meg, kit vesznek fel Balázs József személyében a kommunisták családjába. Az alapszervezetben elkövetett hiba nem mentesíti azonban az akkori járási pártbizottságot sem, ahol ugyancsak jóváhagyták Balázsnak, a volt csendőrnek a párttagság soraiba való felvételi kérelmét. Az ellenforradalom leverése után Balázs azonnal jelentkezett a pártba. Felvették, hiszen nem tudták, ki volt. Jó munkát színlelt. Az volt a szándéka, hogy intrikát sző a párttitkár ellen és ő ül majd a nyeregbe. HOGY MILYEN MEGTÉVESZTŐ módon tudott dolgozni, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy fel akarták terjeszteni kitüntetésre. Bomlasztó munkájával, nagyravágyásával elérte, hogy a pártszervezet egysége megbomlott, frakciók aia-_
