Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-30 / 178. szám
1958. Jt) LIUS 30. SZERDA RELFTMAOTARORSZAG 5 Hruscsov elvtárs üzenete Eisenbowerbez Moszkva (TASZSZ): Nyikita Hruscsov július 28-án válaszolt Eisenhower elnök július 25-i üzenetére. *A válasz szerint a szovjet kormány, tekintettel a rendkívül feszült közel- és közép-keleti helyzetre, továbbra is úgy véli, hogy haladéktalanul össze kell hívni a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia. Franciaország és India kormányfőinek értekezletét az ENSZ főtitkárának részvételével. — Eisenhower válasza azt mutatja — állapítja meg Hruscsov üzente —, hogy az Egyesült Államok kormánya eltávolodik július 22-i álláspontjától, amikor is a Biztonsági Tanács külön ülésszakának sürgős összehívását említette a kormányfők részvételével, a közel- és közép-keleti térségben kialakult helyzet megvizsgálására. Az Egyesült Államok kormánya most azt javasolja, hogy ezt a kérdést a Biztonsági Tanács rendes ülése elé terjesszék. Ezt a javaslatot Macmillan brit miniszterelnök is támogatja. — Ilymódon — mondja Hruscsov üzenete — abban az irányban tesznek lépéseket, hogy elhantolják az öthatalmi kormányfői találkozó mielőbbi összehívására vonatkozóan létrejött megegyezést. Ezt nem fogadhatjuk el. Hruscsov üzenetében kijelenti, hogy a szovjet kormány megelégedéssel veszi tudomásul De Gaullenak azt a július 26-án körvonalazott véleményét, amely szerint támogatja az ENSZ-főtitkár részvételével megtartandó * öthatalmi kormányfői értekezlet haladéktalan összehívásáról szóló javaslatot. A szovjet kormány támogatja De Gaullenak azt a javaslatát is, hogy a találkozót Európában rendezzék. A Szovjetunió kormánya továbbra sem ellenzi az értekezlet összehívását akár New-Ycrkban, Genfben, Bécsben, Párizsban, akár az összes résztvevők számára elfogadható más helyen. A szovjet kormány azt is üdvözölné, ha a { találkozó színhelyéül Moszkvái jelölnék meg. — Ami az időpontot illeti, — mutat rá az üzenet — a Az angol sajtó Hruscsov legújabb leveléről és csúcstalálkozó kilátásairól mivel Eisenhower elnök kijelentette, hogy a szovjet kormány által javasolt július 28-i időpont túl korai az Egyesült Államok számára, a Szovjetunió kész más, legközelebbi időpontra is és szeretne világos választ kapni arra a kérdésre, mikor lesz kész az Egyesült Államok résztveszni öthatalmi kormányfői értekezleten. Hruscsov válasza Macmillan és De Gauile üzenetére Moszkva (TASZSZ): Hruscsov szovjet kormányfő Macmillan angol miniszterelnök július 26-i üzenetére küldött válaszában megállapította: az angol miniszterelnök üzenetének az a javaslata, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai tárgyaljanak a Biztonsági Tanács rendes ülésének időpontjáról, eltérést jelent attól, amit Macmillan július 22-én indítványozott és amivel a szovjet kormány maradéktalanul egyetértett. De Gaulle francia miniszterelnök július 26-i üzenetére adott válaszában Hruscsov megállapítja, A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága rendkívüli ülésének határozatai Prága (MTI): A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága július 26—27-i rendkívüli ülésén több határozatot fogadott el. Felhívással fordul valamennyi ország dolgozóihoz és szakszervezeteihez. A felhívásban elítéli az Egyesült Államok és Nagy-Britan- nia libanoni és jordániai fegyveres beavatkozását és üdvözli az imperialista járom alól felszabadult iraki népet. Megállapítja, hogy a világ dolgozói örömmel fogadták a Szovjetunió békekezdeményezéseit és határozott állásfoglalását, amely- ivei megállította az imperialistáknak az arab országok ellen tervezett általános támadását. A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága felszólítja a világ dolgozóit: fokozzák erőteljes akcióikat az arab országokra nehezedő imperialista elnyomás ellen, az amerikai és angol fegyveres erők azonnali visszavonása érdekében. — Legyetek szolidárisak, a nemzeti függetlenségükért harcoló arab országok népeivel, követeljétek az angol-amerikai fegyveres erők kivonását valamennyi arab országból. Követeljétek kormányaitoktól, hogy — amennyiben ez még nem történt meg — ismerjék el az íraki Köztársaságot, foglaljanak állást az amerikai és angol csapatok azonnali visszahívása mellett — hangzik a többi között a Szakszervezeti Világ- szövetség Végrehajtó Bizottságának felhívása, Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához intézett táviratában a Szakszervezeti Világ- szövetség 92 millió szervezett dolgozó nevében követeli, hogy az ENSZ haladéktalanul lépjen közbe az agresszív csapatok visszavonása, a csúcs- értekezlet összehívása érdekében. Az arab országok dolgozóihoz és szakszervezeteihez intézett üzenetében a Szakszervezeti Világ- szövetség 92 millió szervezett dolgozó nevében biztosítja az arab országok népeit, mindent megtesz annak érdekében, hogy a világ valamennyi dolgozóját az arab népek függetlenségi harcának támogatására és a világbéke megvédésére mozgósítsa. Hz iraki minisztereinek nyilatkozata a Pravda tudósítójának Moszkva, (TASZSZ): A Pravda bagdadi tudósítója azzal a kéréssel fordult Abdul Karim Kasszem tábornokhoz, Irak miniszterelnökéhez, hogy nyilatkozzék néhány kérdésére. A tudósítónak válaszolva, az Iiaki Köztársaság miniszterelnöke egyebek közt kijelentette: — Kormányunk politikájának legfőbb célja a nép életszínvonalának emelése, népünk felvirágzásának biztosítása. A régi alkotmány az imperialisták érdekeit szolgálta. Ezt az alkotmányt ráerőszakolták az iraki népre. Mi biztosítani akarjuk a nép igazi szabadságát, ez forradalmunk célja. A külpolitika kérdéseiről szólva a miniszterelnök a kővetkezőket mondotta: — Bennünket nem aggaszt az, hogy a nyugati hatalmak nem ismerték el az Iraki Köztársaságot Szilárdan eltökéltük, hogy uto'.so katonánkig, utolsó csepp vérünkig védelmezzük köztársaságunkat. De nincs támadó szándékunk semmiféle más állammal szemben. Tiszteletben tartjuk a más országokban fennálló rendszereket. Meggyőződésünk, hogy minden nép elismeri a forradalmat, amelynek győzelmét az iraki nép oly lelkesen ünnepelte. A legbarátibb szándékaink vannak a szocialista országok irányában — fejezte be nyilatkozatát a miniszterelnök. hogy De Gaulle nyugtalankodik a libanoni és jordániai katonai konfliktusból kifolyólag kialakult nemzetközi helyzet miatt. „A szovjet kormánynak továbbra is az a véleménye, — mondja Hruscsov válasza —, hogy a nagyhatalmak kormányfőinek haladéktalanul találkozni ok kell. A kormányfői értekezlet megtartása olymódon, miként július 19-én javasoltuk, hatékony eszköz lenne a közel- és közép-keleti katonai konfliktus megszüntetésére. Ennélfogva megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ön üzenetében inkább támogatja azt a javaslatot, hogy hívják össze késlekedés nélkül az öt hatalom kormányfőinek értekezletét az ENSZ főtitkárának részvételével. Ez — a mi felfogásunk szerint — nem különbözik a szovjet kormány idevágó javaslatától.“ AAáAAAAáAAAAAAAA ENSZ keretén kívül. Vajon azti jelenti-e ez, hogy az ügy remény-' telenül holtpontra jutott es hogy' mindkét fél hajthatatlan álláspontra helyezkedett, meghiúsítva ezzel a népek millióinak reményeit? Ezt nem szabad tűrni*' Angliában és valószínűleg aa Amerikai Egyesült Államokban is a közvélemény túlnyomó többsége óhajtja a csúcstalálkozót. Hrus-j csov azt mondja, hogy kívánja a! megbeszéléseket. Mi is kívánjuk,! a franciák is, Dulles azt mondja, hogy nem fél a Szovjetuniótól* Mi sem félünk, de a különbség az, hogy Macmillan ezt ólján módon hajlandó kimutatni, hogy szemtől szembe találkozik Hrus- csovval, ellenben Eisenhower, azaz Dulles nem. A News Chronicle írja vezércikkében: —A nyugati ellentétek a csúcs- találkozó dolgában, valamint Amerika félelme és vonakodása Hruscsov malmára hajtja a vizet. A Nyugat részéről tökéletesen hiányzik a sürgősség érzése. Mondjuk ki nyíltan, hogy ez ' Amerika hibája. Washington ezzel a végtelen fecsegéssel, locsogással, vitatkozással, visszatáncolás- sal és leplezetlen bosszankodással senkinek sem használ. Hruscsov már hozzájárult New-Yorkhozj Mondjuk neki azonnal, hogy mi is. Mutassa a Nyugat a pozitív erőfeszítésnek legalább a látszatát azzal, hogy tűzzön ki határnapot. A vezetés Macmillanra hárul. Az ő dolga Dullest meggyőzni, hogy elvárhatjuk a Nyugattól: miután lekötötte magát az értekezlet mellett, hegy legyen legalább annyi j vállalkozó kedve, hogy egyezzék! meg a határnapban és jelentse be1 ezt azonnal. közel-keleti arab állam, a Tigris és az Eufrátes alsó folyásánál fekszik. Északon Törökországgal, Keleten Iránnal, délen, illetve délkeleten Szaud Arábiával és Kuwaittal, nyugaton pedig Jordániával és Szíriával határos. Területe 435.415 négyzetkilométer, lakosainak száma 5.100.000. Nagyrészük arab, jelentős kurd. török örmény és perzsa kisebbséggel. Uralkodó vallása a mohamedán, a lakosság 75 százaléka analfabéta. Fővárosa Bagdad, 887.000 lakossal, második legnagyobb városa Moszul (580.000). Kőolajban a világ egyik leggazdagabb országa Olajforrásai 1952-ben 1.040.000,000 fontsterlinget jövedelmeztek. — 1956-ban 30.603.074 tonnát termeltek, ennek nagyrészát az angol érdekeltségű Iraq Petroleum Co. hozta felszínre. Olajtermelése az egész közép-keleti olaj kitermelés 16 százalékát teszi ki. Az országban még jelentős arany, vas, réz és mangánlelőhelyek is vannak. A lakosság nagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik. A dús termőtalaj és a kedvező éghajlat évi kétszeri aratást tesz lehetővé. Irakban több mint ötven millió datolyapélmáról szüretelnek, amelyek a világ dato’yatermésének 80 százalékát adják. Egyéb termékei a búza, rizs, ái-pa és gyapot. A népesség jelentős hányada fél- ncmád pásztoréletet él és a jó- füvű legelőkön nemesfajtájú birkákat és szarvasmarhákat hizlalnak. A földterület több mint háromnegyed része 272 nagybirtokosé, a datolyaültetvények és a gyapotföldek pedig angol és amerikai tőkések kezén vannak. Há- rommi'lió parasztnak semmi, vagy csak talpalatnyi parcellája van. Az ipari munkásság száma megközelíti a negyedmilliót, nagyobb része kisüzemekben dolgozik, egyetlen nagyipari ágazata az olajbányászat, amelyben közel 100.000 munkást foglalkoztatnak. Irak története Irak a hajdani Mezopotámia területének egyrészén fekszik. Időszámításunk előtt négy-ötezer évvel itt hozták létre az első ismert államalakulatokat az asszír, ba- bilon és sumir népek. Bagdad az arab kalifátus idején élte fénykorát, amelynek az 1250-es tatár- dúlás vetett véget. Irak az egykor egységes arab birodalom részeként a XVI. század elején török hódoltság alá került. Ez az első világháború végéig, négy évszázadig tartott, amikor az angol uralom váltja fel. Mezopotámia angol manda- tumos terület lett. 1932-ben lejárt a mandátum, ekkor az Iraknak átkeresztelt Mezopotámiából az angol stratégiai szükségletnek megfelelően lehasítják a mai Jordánia területét, Irak pedig formailag önálló királyságként alakul meg. Az angolok a hasemita uralkedóházból származó Husz- szein király egyik fiát Irak, másik fiat pedig Jordánia trónjára ültetik. Az angol uralom megnyomorított közállapotokat teremt. A tömegfelháborodást az 1920, 1941, 1948 és 1952-es években vérbe- fojtott felkelések jelzik. A bagdadi paktum A második világháború után az angolbarát Nuri Szaid miniszter- elnöksége alatt Irakot mindinkább bevonják a közép-keleti angol-amerikai agresszív tömbpoli- tikába. Angol sugalmazásra Irak és Törökország 1955 februárjában Bagdadban kölcsönös együttműködési szerződést ír alá, amely a megkötés színhelye után kapja » „bagdadi paktum” nevet. Féléven belül csatlakozik a szezódéshez Nagy-Britannia, Pakisztán es Irán. A bagdadi paktumot aa iraki közvélemény élesen elitéit3 es többször tüntetett ellene. Forradalom! 1958 elején a Közel-Kelet teljes újjáalakításának első döntő lepé-1 seként a függetlenség és az egy- ség nevében Egyiptom és Szíria egyesüléséből létrejön az Egye- sült Arab Köztársaság. Ennek ellensúlyozására angol-amerikai ösztönzéssel Irak és Jordánia királyai létrehozzák az. arab szó* vetségi államot Amikor Írató fegyveres erőit a bagdadi paktum révén a libanoni felívelés leverő-1 sere akarják felhasználni, ennek elébe vág a sikeres iraki forr adatom. A hadsereg, tisztikarának nemzeti érzelmű tagjai vezetésével, 1958 július 13-rol 14-re virradó éjszaka számbavehető ellenállás nélkül megdöntik a inon-l arcihát és kikiáltják az Iraki* Köztársaságot. A felkelők meg-' ölik az angol befolyás legfőbb támaszait, Fejszal királyt, Abdulil-I lah trónörököst és Nuri Szaid mi J niszterelnököt. A köztársaság első miniszterelnöke a forradalom elő-j készítésében és végrehajtásában! kiemelkedő szerepet játszó Abdul ! Karim Kasszem tábornok lett. Az! új kormány sikraszállt az arab egység és függetlenség politikája mellett és eső ténykedései köze tartozott, hogy barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött az Egyesült Arab Köztársasággal. Az Iraki Köztársaság kormányai szavatolta a nyugati hatalmakkal! kötött szerződések megtartását,! de ugyanakkor jelezte, hogy szán-J dékában áll kilépni a bagdadi) paktumból. Az Iraki Köztársaság got eddig 24 ország kormánya] ismerte el. Köztük első helyen az' Egyesült Arab Köztársaság, illetve* a szocialista országok kormányai,] { London, (MTI): A Times diplo ♦máciai tudósítója hangsúlyozza {hogy „az angol és az amerika {kormánynak most dönteni keli {ragaszkodxk-e a Biztonsági Ta inács-beli eljáráshoz. Anglia ré- Xszéről mindig hangoztatták, hogv la formaszerú üléseket a Bizton- tsági Tanácsban tartanák ugyan ♦ de lesznek nem formaszerű talál- | kozások a kormányfők között ♦ vagy bárki mással a tanácskozó♦ termen kívül.” I * A Daily Telegraph new-yorki tudósítója szerint Hruscsov valószínűleg azért ellenzi az előkészítést a Biztonsági Tanácsban mert a Szovjetuniót ott mindig leszavazzák és a találkozó részleteire vonatkozó döntést eljárási ( kérdésnek tekintenék, ügy, hogy s Szovjetunió nem gyakorolhatna ebben a tekintetben vétójogot. A Daily Mail washingtoni tudósítója jelenti: Az a megcáfolhatatlan hír járja ♦ Washingtonban, hogy Dulles visz- ♦ sza akarta utasítani Hruscsov {előző levelét, amelyet a régi di- {vatú diplomácia módjára vissza {akart küldeni Hruscsovnak. Csak {azért nem tette ezt, mert maga {Eisenhower nem tudta, mitévő le- * gyen. { Mások azt mondják, hogy mi- {után Macmillan sietett elfogadni {Hruscsov javaslatát, Dulles visz- Xszaküldési szándéka végzetes sza- ♦ kításhoz vezetett volna Amerika Zés Anglia között. ♦ A Daily Sketch írja vezércikké- ♦ ben: ♦ — Dulles hallani sem akar ♦ olyan lépésről, amely különleges • pozíciót adna a Szovjetuniónak a ♦ Közép-Keleten. Ez azt jelenti, ♦ hogy nem hajlandó a Szovjetunióival megbeszéléseket folytatni az Reflektorfényben a Közel-Kelet IRAK
