Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-03 / 155. szám
1958. JtjLIUS 3, CSÜTÖRTÖK KFLFTMAGVARORSZÄG s Az AFP tudósítójának összefoglaló jelentése a genfi szakértői értekezletről GENF (MTI): Kedden a genfi Nemzetek Palotájában mintegy húsz nemzetközi hírnévnek örvendő tudós ült össze. Az értekezleten 8 ország képviselteti magát: Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia, Franciaország, Kanada, Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia. A küldöttségek tagjaihoz egy-két diplomata is tartozik. E diplomaták minden eshetőséggel számolva csatlakozták a szakértőkhöz. Általában ugyanis lehetségesnek tartják, hogy bizonyos nehézségek is felmerülnek, ha például valamelyik küldöttség olyan politikai természetű problémát vetne fel, amelyet a tudósoknak nem áll módjukban rendezni. Az értekezlet kifejezetten technikai jellegű. Megnyitó beszédében maga Fjodorov professzor is aláhúzta, a tudósoknak csak a robbantások kimutatási módszereinek tanulmányozására kell szo- rítkozniok, hogy amikor megállapodás jön létre az atomkísérletek MÁRA VÁRJÁK A LIBANONI ENSZ MEGFIGYELÖCSOPORT ELSŐ JELENTÉSÉNEK KÖZLÉSÉT NEW YORK (MTI): A Reuter tájékozott körök véleményére hivatkozva közli, hogy csütörtökön adják ki a libanoni ENSZ megfigyelőcsoport első jelentését. Az ENSZ főhadiszállásán nagy érdeklődéssel várják ezt a jelentést, mert úgy hiszik, hogy a csoport érinteni fogja az ügy politikai vonatkozását is. A találgatások szerint ez az okmány — noha a csop«t első jelentése csupán — magában foglalja majd a véleményezést arról is. hogy a megfigyelőknek sikerült e valami bizonyítékot találni annak a libanoni állításnak igazolására, hogy az Egyesült Arab Köztársaság. beavatkozott az ügybe. megszüntetéséről, akkor meg lehessen teremteni az ellenőrzési rendszert -ez egyezmény esetleges megszegésének gyors ellenőrzésére. Yves Rocard, a párizsi tudósképző főiskola atomfizikai laboratóriumának vezetője az értekezlet első munkaülése után közölte a sajtóval: valószínűleg sikerül technikai megállapodásra jutni. De Gaulle Jolytatja 1 al ff ér iái körútját ALGÉRIA (MTI): De Gaulle tá. bemok folytatja algériai körút- ♦ iát. Tegnap Oránba és a marok kői ha'árra látogatott el. Tegnapelőtt Constantine-ben ki-j ielentette: azért jött Algériába hogy személvesen tanulmányozza a helyzetet katonai és más szempontokból. De Gaulle hozzá'ette: nézete szerint Algéria túl van a legsúlyosabb harcokon. Romániai képek Dulles sajtóértekezlete WASHINGTON (MTI)': Mint a Reuter jelenti, Dulles keddi saj- tóértkezletén a külügyminiszter Libanonnal kapcsolatban „nem tekinti helyénvalónak'’ arra következtetni, hogy az ENSZ erőfeszítései csődöt mohdtak, vagy csődöt mondhatnak. Az Egyesült Államok véleménye szerint — mondotta Dulles — idegen csapatok jelenléte Libanonban, ha ez a nemzetközi jog szempontjából igazolható is. megközelítően sem jelent olyan szerencsés megoldást, mint aminőt a libanoniak maguk találhatnának. Ugyanakkor hangoztatta: az Egyesült Államok sohasem vallot'a azt a meggyőződést, hogy csakis az ENSZ eljárásai révén hajthatók végre akciók. A genfi atomértekezlettel kapcsolatban Dulles azt hangoztatta, hogy a magasállású szovjet politikai tanácsadók részvétele ezen az atomtechnikai értekezleten megváltoztathatja az értekezlet jellegét. „Ha az értekezletet politikai értekezletté változtatnák — mondotta —, akkor jellege eltérne attól, amiben megállapodás történt és az Egyesült Államok dolga lenne, hogy ezzel' kapcsolatban eldöntse: mit tegyen". A továbbiakban Dulles közölte, hogy e hét végére tervezett párizsi útja során előreláthatólag megbeszéli De Gaulle-val Franciaországnak, mint atomhatalomnak szerepét. Sajtóértekezlete végén Dulles közöTe, hogy rövidesen hatályon kívül helyezik azoknak a korlá- 7 tdzásoknak egy részét, amelyeket a Szovjetuniónak szállítandó stratégiai arfyagokkal kapcsolatban állapítottak meg. Ezeknek a korlátozásoknak rendszerét szövetséges bizottság vizsgálja felül Párizsban. A külügminiszter hangoztatta, hogy ez a döntés azért történt, mert .,a szovjet tömbön belül végbement ipari fejlődés következtében nem áll fenn többé a szüksége annak, hogy a tilos árujegyzék egyes »tételei továbbra is fennmaradjanak.“ Végül az egyik kérdésre válaszolva Dulles kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész folytatni a tárgyalásokat a Kínai Nép- köztárassággal, továbbá, hoay e tárgyalásokra az Egyesült Államok kormánya valószínűleg a varsói amerikai nagykövetet nevezi ki képviselőjévé. Az elmúlt evekben fel’.árl új romániai kőolajmezőkön, Baeaa tartományban épült fel ez a kőolajfínomitó. Az elmúlt években Romániában nagyjelentőségű új könnyű* és élelmiszeripari üzemek épültek. A képen: a remetei tejporgyárv (Magyar Autonóm Tartomány.) A Kétkedő a napokban a csengeri Járási tanácson járt. Ott a többi között megkérdezte a mezőgazdasági osztályon, hogy van-e valami hatása az állami gazdaságnak a doigozó parasztságra? Főként pedig ami a kulturáltabb munkát és általában-a műveltebb gondolkozást illeti. A kérdés nem nyert kielégítő választ s a Kétkedő tovább ment. Ezúttal nem térben, hanem időben, a visszafelé vezető úton, más szóval: egy kora tavaszi napon állapodott meg a Csengeri Állami Gazdaság lóhereföldjén. Éppen műtrágyát szórtak, dolgozó parasztok jártak arra és csak nézték azt a nagymennyiségű műtrágyát, ami a földre került. „Tiszta pocsékolás’' — csóválták a fejüket: egy holdra három és félmázsa műtrágya! A Kétkedő is megcsóválta a fejét. No, hiszen jól csinálja az állami gazdaság! Pocsékolásra tanítja meg a dolgozó parasztokat. Aztán jött az első kaszálás. A dolgozó parasztok 6—8 mázsát szekereztek haza a jó lóheréből. Az állami gazdaság egy holdról 20 mázsát. Tán nem is hitték volna, ha a szemükkel nem látják. És most arra gondolnak, hogy talán nem is pocsékolás több, mint három mázsát kiázórni a lóherére. Na jó, jó, könnyű így példát mutatni, ha a dolgozó parasztok már megszerették a műtrágyát! És ugyan honnan látták volna hasznát, ha nem az állami gazdaság 2800 holdjáról? Bizony onnan, s hogy megszerették, bizonyítja az, hogy ma, amikor az igény már nagyobb, mint a rendelkezésre álló mennyiség, az állami gazdaságba jönnek a dolgozó parasztok, hogy nem volna-e eladó? Savanyú ez a föld, a Szatmár csücske, meszezés, talajjavítás kell ide, hogy fokozni lehessen a terméseredményeket. Ki kezdte meg? Az állami gazdaság. Ki folytatja? A termelő- szövetkezetek. — Kipezsegteti a mész a földből a savanyúságot — ezekkel az egyszerű szavakkal magyarázta a mésziszapozás jelentőségét az állami gazdaság íöagronó- musa. A dolgozó parasztok értik az egyszerű szavakat. A főagronómust, a hatalmas termetű, gyönyörű szökebajuszű Baghi Pált gyakorta látja a Kétkedő múltba vezető útján az urai Hunyadi TSZ földjein. Ehhez a földhöz nemcsak társadalmi kö.élességek fűzik, az a tény, hogy a termelőszövetkezet patronánsa, hanem ennél valamivel több. A tsz. elnöke hat esztendeig az állami gazdaságban dolgozott, és munkaidő után együtt járják a tsz. földjeit és pereg a tanács: műtrágyát neki; most már tessék permetezni stb. Az állami gazdaság szakemberei általában mind pafronánsok. Így jut el a gazdaság híre távoli vidékekre is. Kishódoson Papp József, az igazgató fordult meg. Szó esett arról, hogy az állami gazdaságnak saját mozija van. S akkor megszólal két öreg, hogy ők még sohasem látták mozit. Ennyi elég volt, hogy az állami gazdaság mozgó „filmszínháza" Kishódosra is ellátogasson. Eresei Sándor traktoros és Miskolci Lajos, a gyümölcskertész brigád tagja, akik hetenként több alkalommal is és vasárnap délután mindég kiszállnak ezzel a mozgó mozival a környező községekbe, Csengerűjfalura, Nagygécre, Csengersi- mára, Császlóra, hogy elvigyék ezeknek az embereknek is a kulturált szórakozást. Miért teszik? A Kétkedő talán azt hiszi, hogy jól megfizetik őket, pedig nem. Kishódoson, amikor először jelent meg az emberek előtt a mozgó vetített kép, az egész falu ott volt. A fele se fért be az embereknek, rögön utána másik előadást is kellett tartani. De akkor is baj volt, mert akik már látták, nem akarták elhagyni a termet, hogy mégegyszer láthassák a sokak számára még csodát jelentő filmet. Ott állt az emberek között az őszes- szöke, alacsony termetű Miskolci bácsi, a keménykezű munkásőr, a szorgalmas gyümölcskertész és meghatódva figyelte ezeket a kishodosi embereket, akiknek ezt a váratlan boldogságot ők, az állami gazdaság emberei hozták el. S a Kétkedő megértette, hegy ez többet ér münden pénznél. Igen sok ember dolgozik az állami I gazdaság üzemegységeiben. Kik ezek az emberek? Kevésföldű, vagy földnélküli dolgozó parasztok. Itt az állami gazdaságban nemcsak biztos kenyér, a szorgalmas jómunkás embereknek másfél ezer, vagy annál több forintnyi fizetés, betegség idején orvosi ellátás, táppénz, fejadag, tüzelő és háztáji föld várja őket, hanem olyan szellemi többlet is, amit ugyancsak nem lehet a fizetéshez hozzácsapni, de legalább annyit ér. Minden évben különféle tanfolyamok indulnak. Ebben az évben hat tanfolyam félévi tanulásai több mint száz embernek nyújtott! nagyobb szaktudást. Két kertészeti, két növényápolási, egy állattenyésztési és egy traktoros szaktanfolyamion vizsgáztak a gazdaság munkásai. 23 közülük szakmunkás-képesítést nyert, s ez,még 10 százalékos béremelést is jelent. Kívülálló dolgozó paraszok is jártak erre a tanfolyam-' ra, egyelőre még csak kevesen, de nem hihetetlen, hogy majd egyre többen, És a Kétkedőnek nagyon sok helyen kellene ott lennie, ha minden vitatkozó csoocrtot. szándéka szerint kihallgatna; Ezek a viták az egyéni dolgozó parasztok es az állami gazdaság dolgozói között folynak le ott és akkor, amikor az élet adia. És a szélesebb látókör, a tájékozottabb világnézet győz. Az állami gazdaság dolgozói megvédik igazukat. Learatta most 18 holdról az árpát a kombájn. Egész kis népgyűlés figyelte a munkát; volt is miért. 18 holdról 363 mázsa 38 kiló termést takarított fel a hátaim,as gép. A tarlón térdeltek az emberek, számolták, hogy mennyi az elhullott mag. 6—8 szemnél négyzetméterenként nem igen találtak többet. A híre száll ennek is. És gondolko», zóba esik igen sok parasztember. Mint! Pályi István Csengerújfalun. Fogatos volt az üzemegységnél öt éven keresztül, s amikor sor kerülhetett rá, a termelőszövetkezetbe lépett földjével együtt. Nem gondolkozott rajta, mert már ismerte, hogy mit is jelent az a nagyüzemi gazdálkodás. S a Kétkedő, ha végigröppen a csengeri tájon, és számba veszi azt a sok-sok kapcsolatot, amely az állami gazdaság és a táj, a munkások és a dolgozó parasztok között oly szorosra fűződött az évek hosszú során, nem kétkedhet többé. Az állami gazdaság jelentős lépcsője dolgozó parasztságunk kulturális felemelkedésének!
