Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-27 / 176. szám

1958. JÜLIUS 87, VASÄRNAP KELETMAGYARORSZAG Akik a jövőben járnak Kutatók a Nyírség arculatának meg váltó status Aért Egy háziasszony számadása. A jövőben járnak, pedig nem Julius Verne alakjai, még csak nem is Jókai Jövő század regényé­nek figurái, hanem hús-vér embe­rek. A Nyírségi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet kutatóiról van szó, akik 5—10 évvel mindig a gyakor­lat előtt járnak, ök már a kezük­kel cirógatják, tudásukkal gyara­pítják azokat a növényeket, ame­lyek jó néhány év múlva a köz­termesztésbe kerülnek. Az intézet öt telepén: Nyíregy­házán, Gyulatanyán, Kisvárdán, Nagykállóban és Üjfehértón fára­doznak azon, hogy holnap gazda­gabb legyen a nyírségi homok, mint ma, többet hozó, nemesebb mag kerüljön a barázdákba és szebben pompázzanak az almafák. Erről a tevékenységükről számol­tak be a napokban a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának. A nagyüzemekben is megvalósítják a Westsik-féle homoki vetésforgót Az intézet egyik fő munkája, hogy a nyírségi tájnak megfelelő — egy emberöltő óta szép eredmé­nyeket hozó — Westsik-féle ho­moki vetésforgót tovább fejlesztve a «lagyüzemekben is meghonosít­sák. A Westsik Vilmos Kossuth- díjas kutatónk által kidolgozott alapelvek alapján, de a gazdasá­gok adottságainak megfelelően há­rom állami gazdaság: a nyírmadai, a nyírlugosi és a nyírtassi meg­kezdte a vetésforgó nagyüzemi al­kalmazását. Ugyancsak az intézet közreműködésével a Nyírbátori Gépállomás is beállított egy be­mutató homoki vetésforgót. Évenként 450 vagon nemesített burgonya Westsik Vilmos eredményeivel szinte egy időben jelentkezett Teichmann Vilmos is új burgo­nyáival. A felszabadulás előtt a Gül Baba, az Aranyalma és a Margit, majd a felszabadu­lás után a Kisvárdai rózsa, a Lil­la és a Boldogító gyarapították a burgonyák „atyjának” hírnevét. Most ezekből a fajtákból évente 450 vagon nemesített vetőburgo­nya kerül a termelőkhöz. Ennek a szaporulata biztosítja, hogy me­gyénkben négyévenként felújítsák a termelők a vetőgumót. Az utóbbi években fellépett levélsodródás el­len is egyre eredményesebben küzdenek a kutatók. Már is jó eredményekkel biztat a szárfelhú­zás, az előcsiráztatás és a gumók laboratóriumi vizsgálatának össze­tett alkalmazási módszerei. Megszületett a homoki lucerna is Hosszú kísérletek után olyan eredmények születtek a homoki lucerna kinemesítése terén is — amit szintén Teichmann Vilmos végzett —, hogy bátran mondhat­juk: van már a savanyú homok­nak is lucernája. Hivatalos elis­merést ugyan még nem kapott ez az új takarmánynövényünk, de magjának elszaporítása szervezet­ten folyik és minden remény meg­van rá, hogy az elismerés sem so­káig késik már. Jó mederben folyik a kisvárdai rozs, a napraforgó, a fehérvirágú keserű és édes csillagfürt, vala­mint a szöszösbükköny fajtafenn­tartó és javító nemesítése. E növé­nyekből évente előállítják a szük­séges vetőmagot, 70 százalékkal többet termett az oltott borsó és zab Az Intézet gyulatanyai osztá­lyán a csillagfürt nemesítése köz­ben egy olyan és eddig ismeretlen mikroorganizmust találtak, mely önmagában — növénnyel való együttélés nélkül — képes a leve­gő nitrogénjét lekötni. A felfede­zés máris túlnőtt nemcsak a me­gye, de az ország határán is. A kutatás tovább folyik, hogy minél előbb a talajerőgazdálkodás szol­gálatába állíthassák. Ebben az év­ben egyszerű magoltásos kísérlet formájában alkalmazták borsón és zabon, amivel 70 százalékos ter­méstöbbletet értek el. A több, jobb Jonaihánért Az intézet újfehértói osztályán gyümölcstermelési kísérleteket folytat; elsősorban a szabolcsi téli almatermelés problémáival foglal­koznak. Az agrotechnikai, zöldtrá- gyázásl kísérletek mellett perme­tezési és egyéb kísérletek is foly­nak. Már is vannak eredmények a hullásgátló hormonkészítmények alkalmazásával és a légporlasztá- sos permetezéssel. A légporlasztá- sos permetezőgépekkel nagy meny­nyiségű permetezőszert lehet meg­takarítani. A zöldtrágyázás alkalmazásával az a céljuk a kutatóknak, hogy 15—16 éves korukig a fák csak zöld- és műtrágyával forduljanak termőre. Ez nagy mennyiségű is­tállótrágyát szabadítana fel öre­gebb gyümölcsösök trágyázására vagy más célra. Külföldön is ismert az intézet bnrgonyaszedő gépe Fontos témájuk a kutatóknak, hogy a nyírségi talajra legmegfele- lelőbb gépeket kipróbálják, azokról véleményt mondjanak, így bele­szóljanak a gépgyártásba. Az in­tézet munkája közben egy olyan forgóvillás burgonyaszedőgépet alakított ki, amit a Nyíregyházi Gépjavító Vállalat már szériában gyárt és külföldön is keresik. Az intézet kezelésében befejezés előtt áll egy komplex gépesítésű istálló üzembehelyezése. Amennyi­ben ez a munka sikerrel jár, álla­mi gazdaságaink és a termelőszö­vetkezetek jó tapasztalatra tehet­nek szert az állattenyésztés gépe­sítésében. Meg több segítséget a termelőszövetkeze­teknek Eddig sem tétlenkedtek a szö­vetkezetek patronálása terén a kutatók. Különösen jó kezdemé­nyezések születtek a 3004-es hatá­rozat megjelenése után Űjfehér- tón. Az újfehértóiak módszerét tovább kell szélesíteni. A terve­zett szaktanácsadás, ami a megyei tanács épületében lenne bizonyos napokon, ugyancsak nagy segítsé­get nyújt majd megyénk mező- gazdasági kultúrájának felvirágoz­tatásához. Nagyszerű kezdeményezés lesz az is, hogy nemcsak a homok, ha­nem a beregi savanyú talajok problémáival is foglalkoznak a jö­vőben. Előreláthatólag a fehér- gyarmata járásban kapnak föld- területetrahol kísérleteiket foly­tatják. Szép eredmények vannak ku­tatóink mögött, de nagy feladatok állnak előttük, hogy megyénk mielőbb virágzó szocialista mező­gazdasággal rendelkezzék. C*. B. | Szcba-konyhás la- fkás. Az üvegajtó fél­rehúzott függönyéin a július-délelőtti nap­sütés szökik belülre. Szól a rádió, cigány­zene árasztja el a konyhát. És Jaczkó- né itt, a nyíregyházi Kossuth utca 6. szám alatt néhány percre abba hagyja a moso­gatást. Mig száraz kendőben megtörli kezét, bocsánatot ké­rek a zavarásért. —■ Dehát nézze — szói a háziasszony, és a kis Bandikét csend­re inti — mit tudna maga* megírni a mi egyszerű életünkről? Ha elmondom, hogy elégedett vagyok, bol­dog családi életet élünk, abban szerin­tem nincs semmi ér­dekes. Kicsit lehalkítja a zenét, a gyereknek játékot ad és meg sem várva a kérdést, tovább görgeti a szót: — Magam itthon va­gyok, sok a munka a két gyerek körül. De higyje el, nincs szük­ségünk a két kere­setre. Nem azt mon­dom, hogy nem több­re telne, de kijövünk a férjem keresetéből. — Mennyit keres a férje? — Elég jól fizetnek a „szikeseknél", átla­gosan másfélezret ke­*res. Volt már több is, Ide kevesebbre még ; nem emlékszem. Mondom, hogy nem éppen utolsó ez az összeg, dehát négyö­töknek kell megélni belőle..; — Meg is élünk. Nem akarok dicse­kedni — nehogy ma­ga is nyilvánosan di- csárgessen, — de tud­ni kell gazdálkodni a garasokal. őszintén mondom, mindent a fizetésből kell bizto­sítanunk, de minden hónapban tudunk ra­gasztani valamit. Lát­ja ezt a rádiót? „Ve­lence”, jó márka. — Ezt is a közelmúltban vettük. Meg aztán öltözködünk. A két gyerek mellett ma­gunknak is veszege­tünk. Férjem például nemrég kapott egy öltöny ruhát, új ci­pőt, meg nylon inget. Magam se maradok messze a divattól... V alóban. J aczkóék még fiatal házasok, olyan emberek, ami­lyenekből ugyancsak sok él Nyíregyházán. Mégis hány helyen hallani, hogy — bér mindketten dolgoznak — elégedetlenek Saj­nos, többeknél ta­pasztalható, hogy ti­zedikén már egy va­suk sincs, vagy ha ruházkodni akarnak, az eledelt vonják meg maguktól. — Ott valami baj van — válaszol Jacz- kóné. — A szőnyeg, linóleum, ruhanemű vásárlása nálunk nem jelenti azt, hogy baj van a konyhán. He­tente háromszor főiül# húst, reggelire is a szalámi a tej mellá, Csak be kell tudni osztani. Én már lány- koromban elsajátítat- tam ezt a „titkot”j De nem is kell most évekig „kulizni" egy kiss „slaférért”. Ha a gyerekek megkíván­ják a csokit, vagy más édességet, nem tagat) dóm meg tőlük Da! mindent csak módját1 val teszünk Elsején pontosan átgondoljuk, mit akarunk a hó­napban és azt el is érjük. Nemcsak a le­vegőbe beszélünk, * tíz nap alatt nem lé­pünk a fizetés nyaká­ra. Jól is néznénk ki ..i Egy háziasszonyi szavai voltak ezek A sokezer munkiscsaldd egyikének életéről. Ka az emberben akarat­lanul is felvetődik a kérdés: elég-e a fize­tés a mi munká-J sainknak? Egyik vig-| kedélyű ismerősöm így válaszolt erre:„AÍ fizetés elég, csak a! pénz kevés...” Jaczkóné szavával érvelve: „Ott blaony n-ár haj van." Jó be-) osztás, meggondolt gazdálkodás — ez a* háborítatlan családi1 élet, > csendes cruJ hon magyarázata. —J Csak azt a bizonyost kulcsot kell megta­lálni minden hAanl asszonynak... Jaczkóné már meg­találta ,,, (angyaJt TÉTESSEK IGAZSÁG...! Sorok az ügyfelekről —- az ügyfeleknek „Hát azt hiszik kérem, hogy bolond az ember? Lépcsőn fel, ajtón be, szobáról-szobára... Ne, ne is tessék szólni, engem nem tud meggyőzni. Én csak azt tu­dom, hogy igazságom van, és ha kell, felmegyek a miniszterelnö­kig is ... Mit, hogy én ideges va­gyok? Kikérem magamnak . i. ” Igen. 0 mondta el mindezt. 0, az Ügyfél., i Hogy hol, az most nem olyan érdekes, de az annál inkább, hogy „nyugodtságát" a távozásnál is kifejezésre juttatta: csupán a szerencsének köszönhető, hogy ki nem hullott minden ab­lak .., Nos, mi mást tehetnénk kedves olvasóm, útrakelünk és megles­sük, hol az igazság? „Én majd kiverem a balhét44... Színhely: a lakáshivatal. Egy héköznap, kora délelőtt. Az Ügy­fél feltépi az ajtót, nem is jön, hanem rohan. Az asztal mögül kedves hang kínálja hellyel. Az Ügyfél sapkáját szorongatja, nem tudja, mitévő legyen. — Üljön csak le kérem, egész nyugodtan, úgy jobban elbeszél­gethetünk. Leül. Fészkelődik, míg az előbb szóló közelebb húzza a székét. Aztán megszólal: — Nézze, én úgy jöttem ide, hogy kiverem a balhét. Vagy legalábbis az asztalt borítom ma­gukra. Ne haragudjon, ha egy ki­csit elgondolkodom. Olyan furcsa dilemmába estem... Kedvem vol­na gratulálni maguknak: leszerel­tek ... És Herczeg elvtárs a városi tanács igazgatási osztályvezetője, gondolkodik egy kicsit. Tévedés ne essék: az ügyfél el­mondta panaszát, de mennyivel más volt az a beszélgetés. Lakás­ra lenne szüksége és jött érdek­lődni. A kedves fogadás, a prob­lémák őszinte feltárása megtette a magáét. Sajnos, azonban sok esetben mindez hiábavaló ... Egy életveszélyes ügyfél — Ha már a lakáshivatalnál tartunk — folytatja Herczegh elv­társ — egy nem tipikus, de na­gyon érdekes esetet is elmondok. Az egyik reggel szólnak, hogy menjek már át, mert valaki majdnem a tettlegelésnél tart. Benn van az ügyfél, és senkit sem enged szólni, csak maga han­goskodik. — Tudják, hogy ki vagyok én? Ha tudnák akkor soron kívül in­téznék az ügyemet. Ilyen négy hi­vatalnokot felfalok egy reggelire... S az emlékezés utáni csendben, az egyik „ügyfél-mentes” nap dél­3 , relmetlenek, de hogy Gyen „an­berevó” ügyfél is legyen ... elottjén nem álljuk meg döbbene! nélkül. Mert tudjuk, vannak tű­in térju egy „áldozattal44 éltetnek ilyen „érteíieneket" a Hi­vatali székbe. A végén ráadásul letegezett... — Ne értsen félre: ez egy ki­rívó eset volt. De sokszor sérte­lek meg bennünket „apróságok­kal’ is. Pedig úgy adnánk a jó szóért jó szót! Az idegesség ninden baj okozója. Az emberek :sak a maguk gondját látják s ne­künk az egész város ügyeit kell intéznünk. A magunk) problé­mája ... Még rágondo’.ni sincs dónk Most kérdezem magát: pürokrata, vagy kerékkötő vagyok ín, ha szabályosan, gondosan afca-v rok elintézni egy ügyet? A kerék igyis visszafordulna hozzám, hát nem érdekem mielőbb elintézni ■ninden eevps íi^vpi — in eve, munKaneiye .' — Azt na írja. Velem történi meg, amit elmondok, de magarr is szégyenkezem az illető miatt Napjában sok igazolást, okmány! kell kiadnom és az időbe telik De határozottan állítem, hogy töb­bet kell vesződnöm az ügyfelek­kel, mint dolgoznom. Vannak ma­gától érthető formák, amikel be kell tartani, mert törvény var rá. De sokan fittyet hánynak erre. És „lebürokratáznak", „el­lenségnek” mondanak. Sőt.. Még emlékezni is rossz rá ... — Csak bátran, ki vele! — Tíz év után még azt is meg éltem, hogy „lemarházott” íj egyik ügyfél. Azt mondta, minek Fanaszkonyv — az au vakon vvvezetőnál kát. Születés ... Házasság .;; Itt csak nincs helye a reklamáció­nak .. ! Odaadtam hát a panasz­könyvet. Amikor végzett és eikő- 3zö. t, izgatottan olvastam el a bejegyzést. Nézze, ez állt benne: „Minden elismerésem az önöké. További jó munkát kívánok a hi-| vatal dolgozóinak. Aláírás: egy ügyfél”. Tétessék hát végezetül igazság! Igaz, nem egyszerű a dolog. Egy azonban biztos, és jó recept: Ide­gességgel, kirohanásokkal aligha intéződnek hamarabb az ügyek. Emberség és türelem a gyors ügy- 1 intézés titka, (angyaí) — Persze, a helyzet ma már va­lamivel jobb, mint volt néhány évvel előbb. Az emberek megér­tőbbek kezdenek lenni. Csak még nagyon az elején tartunk ... — De mér tartunk valahol — toldja meg a szót az anyakönyv­vezető. Én ugyan eddig még ne ír győződtem meg kirívó esetekről de akkor az egyszer ugyancsak rámíjosztett egy ügyfél. — Kérem a panaszkönyvet.. — mondta. — Panaszkönyvet... — csodál­koztam. — De hiszen ide min denki saját elhatározásából jön .. Gyorsan átgondoltam á munkán-

Next

/
Thumbnails
Contents