Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-26 / 175. szám

4 KKUrrMAOTARORS7.Ar. 1653. JŰLi g6 SZOMBAT VITA a női egyenjogúságyói A megyei nőíauóes véleménye Nagy Béla levelének tar­talma különösképpen nem lepett meg bennünket. — Jól tudjuk, hogy ilyen nézetek —kimondva, vagy kimondatla­nul — élnek az embereit egy ré­szében. Ezen semmi csodálnivalo nincsen, hiszen évszázadokon ke­resztül erre nevelt az uralkodó osztály és a szolgálatában álló egyházak is, ezt oktatták az is­kolákban. Ismeretes mindenki előtt a bibliának az a tanítása, amely a teremtést Ádám oldal­bordájának kivételével magya­rázza. A bűnbeesés is a nő miatt történt a biblia szerint s a nő az oka — tanították — a szegénység­nek, a nyomornak. Ezek ma már túlhaladott nézetek, a tudomány megcáfolta valamennyit. Arra voltak jók, hogy a ba jok igazi okáról, a kizsákmányolásról el­tereljék a figyelmet, illetve va­lamiképpen magyarázzák a ki­zsákmányolás miatt nyomorban éló milliók szenvedéseit. Tudott dolog az is, hogy HZ elnyomottak között Is a legelnyomottabkak a nők Toltak Úgyszólván emberszámba sem vették őket. Vannak országok, ahol még ma is el vannak nyomva a n ők, egyenjogúságról beszélni sem lehet, ezekben az országok­ban még ma is harci feladat a nők előtt a művelődéshez való jogok kiharcolása. 14 évvel eze­lőtt nálunk sem volt egyenjogú­ságuk a nőknek. A választójogot is olyan megkötésekkel szőtték tele, h.ogy azok minél több nőt szorítsanak ki a választásból. A kialakított erkölcsi nézet szerint is csak a fiúgyermeket taníttat­ták, mert a lány az „csak lány”; Így tehát érthető, hogy a „te­remtés koronája” és a Nagy Bé­la által említett „lángész” csak férfi lehetett. A feltételek egy­általán nem voltak biztosítva a nő számára hogy bebizonyítsa: a nő nem alaesonyabbrendű lény. A nők egyenjogúságát először a Szovjetunió biztosította s nemcsak a jogokat adta meg, ha­nem biztosította és biztosítja a jo. gok gyakorlásához szükséges poli­tikai és kulturális feltételeket is A szovjet nő ma már minden te­rületen egyenjogú társa a férfi­nak. Százszámra kerültek ki kö­zülük kiváló orvosok, mérnökök, tudósok és magas állású vezetők. A második világháborúban a frontokon is sok nő harcolt, adta életét hazája szabadságáért. A háború után pedig az ország helyreállításából is kivették ré­szüket a nők. Ismeretes, hogy az üzemekben, a munkapadoknál, a földeken biztosították a zavarta­lan termelést. Vajon nem jelent ez hősiességet? De igen. Bizonyí­téka annak is, hogy ahol megvan a nők egyenjogúsága, milyen nagy tettekre képesek a nők. Vitatott kérdés az is, hogy ki legyen az „úr” a háznál. Az a véleményünk, hogy a szó igaz értelmében vett úr ne legyen a háznál. Sem a férfi, sem a nö. Egyenjogúság legyen a családban de az helyesen értelmezett egyenjogúság legyen. Az egyen­jogúság nem zárja ki azt, hogy a férfi a családfő. Ez ellen — úgy gondoljuk — egyetlen nőnek sincsen kifogása. Persze azt sem jelentheti ez, hogy a nő „segéd­je” a férfinak, akinek nem lehet önálló véleménye, de azt sem, hogy az asszony a férj parancsa szerint öltözködjék. Az ilyenféle parancsolgatás ront a családi életen, s nem használ. A mi szép magyar nyelvünk igen találóan fejezi ld az egyenjogúságot, ami­kor a nőt a házasságban feleség­nek jelöli. Ez sem alá-, sem fölé­rendeltséget nem jelent. Fele, fele, tehát egyenjog. Részünkre az említett cikk­nek a legfelháborítóbb része az volt, amelyben az ellenforrada­lom alatt sokat emlegetett és eléggé közismert „Mocsok”-kal általánosít. Ez gyalázó a nőkre nézve. Nem tagadjuk, hogy a nők közt éppúgy, mmt a férfiak közt voltak bűnözők; voltak, de tiltakozunk az általá­nosítás ellen. Mert igenis, vol­tak Kállai Évák is és szá­zával akadnak a nők közt is hősök, akik üzemükben, munkahelyükön harcoltak az ellenforradalom ellen, majd a termelés megindításáért, s az élet normalizálásáért. Sok nő volt megyénkben is olyan, akik a termelőszövetkezetek megvé­déséért a férfiakkal vállvetve harcoltak. Voltak olyanok is akik férjüknél előbb ismerték fel a helyzetet és tudták meg­választani tennivalójukat. A nők egyenjogúsága a szocializmus elve A szocializmus eszméin, a marx­izmusaién in izmuson alapuló rendszer ellensége mindennemű elnyomásnak, nem tűri a fajok, a nemek elnyomásét A nők nem is a férfiak ellen harcolnak, hanem a nők felszabadításáért küzdenek, élnek a ‘örvényben biztosított jogukkal és küzdenek a régi szokások, maradi nézetek CÁ /í(ok örülünk annak, hogy a Kelet- magyarország vitát indított a női egyenjogúságról, mert úgy érez­zük, hogy ez fontos kérdése mai életünknek. Nem mondunk újat azzal, ha utalunk Alkotmá­nyunkra, amely törvénybe iktat­ta a nők egyenjogúságát. Azon­ban ez a vita is mutatja, hogy a köztudatban erről még igen sok zavaros nézet van forgalomban és többek között ezeknek a néze­teknek a tisztázása is szükséges ahhoz, hogy a női egyenjogúság csakugyan teljes mértékben meg­valósuljon. Mivel mérjük például az egyenjogúságot? Azzal-e, hogy ki milyen súlyt tud felemelni? Ebben az esetben a férfiak kö­zött is ilyen rangsorolást kellene bevezetni. Vagyis kisebb értékű­nek kellene nyilvánítani és ke­vesebb jogot adni a híres szív- specialistának, a kiváló sztaha­novistának a súlyemelő bajnok­kal szemben. Okos Katának vannak olyan tapasztalatai, hogy nagyobb ere­jüknél fogva nem az asszonyok A ráfizetéses fuvarozásról ellen. Harcolnak — a férfiakkal $ ♦ vállvetve —- a szocializmus el-* ienségei, a békét veszélyeztetőj imperializmus ellen. t Az egyenjogúság gyakorlatig megvalósulásának a feltétele at szocializmus teljes győzelme aJ városon és falun. A nők tudják,? hogy ez minél inkább megvaló-| sül, annál előbb lesz mindenütt,' a családban is, gyakorlati való­ság a nők egyenjogúsága. A fel­tételek is megvannak ahhoz, hogy harcolni tudjunk. Pártunk, államunk a nők előtt kinyitotta a tudományok, a művészetek, a legkülönfélébb pályák kapuját. Mindehhez a gazdasági feltéte­lek is megvannak — és az egyen­jogúság alapján. Bölcsődék, nap­közi otthonok létesítése, a ház­tartási kisgépele gyártása Is se­gít a nőknek az egész nép előtt álló nagy célok eléréséért való harcban. Teljesen rajtunk, nő­kön áll az, hogyan élünk a meg­adott lehetőségekkel, hogyan használjuk fel a megadott segít­séget. Meggyőződésünk, hogy a nők élni is tudnak a lehetősé­gekkel, hiszen ezt számtalan példa bizonyítja. Ma még nin­csen ugyan annyi kiválóság a nők közt, mint a férfiak közt, de holnap, a jövőben lesz. Bizto­síték erre az, hogy szocializmus­ban élünk, van és lesz teljes egyenjogúság. Végezetül: az az álláspontunk, hogy minden embert — legyen nő vagy férfi — munkája, em­bersége, magatartása alapján kell értékelni. Azt is tudni kell, hogy a haladást nemcsak a nagy emberek, hanem az egyszerű tö­megek szolgálják. Köztük a nők. Éppen ezért mindeneinek az őt megillető helyet, megbecsülést kell megadni. Megyei Nőianács. Az 1958-ban megjelent KFM- rendelet és a különböző tárcák rendeletéi, a fuvarozásra vonat­kozó intézkedései a körzethatá­rok módosításával megadták a lehetőséget arra, hogy a megye területén lévő cclfuvarozó vállala­tok és mezőgazdasági objektu­mok különböző formákban fu­varozást végezzenek. Lzen meg­ad,ott lehetőségeken belül — a tapasztalatok szerint — vissza­élések vannak, amelyek gátolják az Autóközlekedési Vállalat munkáját, másrészt károsan be­folyásolják az illetékes vállala­tok profiljába tartozó munkát is. Népgazdasági szinten is károkai okoz a ráfizetéses fuvarozás. Egy pár példát az AKÖV ál­tal tapasztalt hiányosságokból. Nemrégiben megjelent a Ke- letmagyarorszigban egy cikk, hogy a vitkal tsz-nek a Tisza- szalkai Gépállomás nem adott vonóerőt ugyanakkor, amikor a fűkaszálógép már huzamosabb ideje kint állt Vitkán. Ennek el­lenére végeznek gépállomásaink nem profiljukba tartozó fuvaro­zást is. A Nyírbátori Gépállo­más kapcsolatai következtében egy gépkocsival rendszeresen szállít dohányt a nyírbátori do­hánygyárnak. Az ököritófülpösi frnsz. e hó 7-én öt hordó petró­leumért pótkocsis traktort kül­dött Mátészalkára, s e fuvar kb. 400 forintba került. Ugyanakkor az azon a vonalon közlekedő AKÖV darabáru járat ezt a fu­vart 100 forinton alul elvégezte volna. Az aporligeti Búzakalász tsz-nek saját gépkocsija van, gépkocsivezetője Nyírbátorban lakik és szinte állandó jelleggel nem a tsz. profiljába tartozó fu­varozást végez. A nyírmihálydi fmsz. e hó 15-én kel hordó pá­linkáért Nyírbátorba küldött egy pótkocsis traktort, amely útnak a költsége kb. négyszerese az AKÖV által felszámítható és a díjszabásban Határozott költ­ségeknek. A Kölesei Géiomás rend­szeresen végez n profiljába tartozó fuvarozás^ únius 23-an például Szőlős! b^or Nyírbá­tor, Wesselényi \z. szám alatti lakos a »érgyarmati AKÖV diszpécserén e5őírássze- rűen rendelt gépkoc sertés es borjú szállítására. Kés,b ezt le­mondta, mert a Kölcsujépállo- más gépkocsiját vett igénybe (az állatszállítás járatltélhez és gépkocsi fertőtlenítésig van kötve!). Ugyanaz a gépierí jú­lius 10-én megállt a félgyar­mati autóbusz-váróteijnmel szemben, a várakozó uuókö- zönség előtt és onnan hánn fői gépkocsijára felvett cs elsállí- tott (tiltott személyszállítás!, A tiszai oki járásban cioeT azon személyek engedélyezel tiltott személyszállítást, akikml hivatásuk lenne azt megakadt lyozni. Említésre méltó a volu ménjében nagy kisvárdai foglal koztatás, ahol 70—80 darab me zogazdaságből kivont traklo dolgozik a talajjavító váilalat nak. Ezt a munkát az AKÖV 2 darab billenős gépkocsijával ol csobban el tudná végezni. Ha csak a fenti kiemelt pél dakat vizsgáljuk, megállapíthat juk, hogy egyes vezetők nem tö­rődnek a népgazdasági érdekkel csak saját érdeküket nézik és mindegy nekik, hogy a gépállo­más kocsijával fuvaroztatnak óránként 65 forintért, vagy az AKÖV gépkocsival óránként 30 forintért. Az Autóközlekedési Vállalat örömmel veszi tudomásul, hogy a fentiek foglalkoztatják a Nem­zeti Bank illetékes vezetőit és a megyei tanács közlekedési osz­tályát is. Remélhető, hogy olya» intézkedést fognak hozni, amely megszünteti a ráfizetéses fuva­rozásokat­JLafLfci' a. női tg szokták verni a férfiakat, hanem fordítva. Megvalljuk őszintén, ezt mi sem tartjuk a férfiak fel­sőbbrendűsége bizonyítékának. Ami pedig a lángéazt illeti, itt is csak látszólag van igaza a vitá- zónak. Igaz, hogy több nagy te­hetségű férfit tart számon a kul­túra és a civilizáció története, mint nőt, de mennyivel több a nagy feltaláló között az előkelő név is, mint például a jobbá­gyoké?! Ez azonban nem jelenti a gazdagok felsőbbrendűségét, hanem csak azt mutatja, össze­függés van tanplás és az ered­mények között. A kizsákmányo­láson épülő társadalmi rendsze­rekben a nők tanulási és érvé­nyesülési lehetősége korlátozott volt és az elmaradást a mi kö­rülményeink között sem lehetett egy-kettőre bepótolni. Nem sza­bad azonban elfelejtenünk, hogy például a sugárzó fémek felfe­dezője, az egész atomkorszak tu­dományának egyik úttörője tör­ténetesen nő, a lengyel szárma­zású Madame Curie. Ű utána már a szovjet, angol, német, sőt magyar feltalálók következnek. Nyilván a férfiúi felsőbbren­dűséget kívánja védelmezni a vi- tázó.'amikor visszaveri a nőknek az alkoholizmus elleni támadá­sát. Leveléből az derül ki: az al­koholizmus egyetlen következ­ményeként azt tartjuk, hogy csak a saját szépségével és a divattal törődő női nemre keve­sebb rúzs és divatcikk jut. Mi azonban a hozzánk érkező leve­lek százai alapján határozottan állítjuk, hogy az idült alkoholis­ták feleségei kizárólag szeren­csétlen gyermekeik és tönkretett családi életük miatt panaszkod­nak. Nem akarunk elfogultak lenni — megtörtént, hogy' felkeresett bennünket egy-egy asszony az­zal, hogy az üzemben megsértet­ték egyenjogúságát, munkahe­lyéről leváltották. Ilyenkor azonnal utánanézünk a dolgok­nak. Hamarosan kiderült, az asszonyka jobban tette volna, ha a megindító szavak helyett jó munkával érvelt volna egyenjo­gúsága mellett. Még ahhoz is szeretnénk hozzá­szólni, hogy ki legyen az úr a háznál? Kedves vitázó, miért kell a házban „úr”-nak lenni? Urakra egyáltalán nincs szüksé­günk. Végezze mindenki egyet­értésben a műnkáját, segítsék a házastársak egymást és ne vitat­kozzanak azon, ki az úr, ki a iónok, ki a felsőbbrendű. A há­zassághoz egyik fél sem ke- vésbbé fontos, mint a másik. S az "Okos Kata tudomása szerint anyára és apára egyformán szük­ség van ahhoz, hogy gyermeket neveljenek. Az emberek születésüknél fog­va vagy nők, vagy férfiak. De nem alacsonyobb rendűek, vagy magasabb rendűek, nem is szü­letnek kisebb, vagy nagyobb jo­gokkal a világra. Az emberség ranglétráján ki-kj hova kerül, legyen az férfi vagy nő, az a munkájától és magatartásától függ. Okos Kata •k (Holnapi lapunkban lezárjuk a női egyenjogúság dolgában ki­alakult vitát.)

Next

/
Thumbnails
Contents