Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-03 / 155. szám
2 KELETMAGYARORSZAG 195S. JtLIUS 3, CSÜTÖRTÖK GYURI SZAKMÁT TANUL! Amikor kijárta az iskolát, szavakba öntötte édesapja előtt a rég kigondolt vágyat: — Szakmát akarok tanulni!:,. Már beszéltem is egy asztalosmesterrel ' a Kórház utcán,, aki megtanítana három év alatt. Fizetést is adnak... Nagyon figyelte iá választ. — Hát nem akarsz paraszt maradni? Jobban tetszik az iparos mesterség? A fiú tudta, hogy csalódást okozott. Bánta is egy kicsit, hogy belekezdett' de a szándék nem hagyta. — Ehhez lenne kedvem. A paraszti munka is szép,. de csak erős embereknek való. ■ Én nem bírok a nagy dologidőben hajnaltól sötét, estig szántani, kapálni, aratni'és zsákolni.--- Gondold nieg fiám! Neked is jütna majd a földből, amit művelünk. A *tiétek lesz, nem visszük magunkkal a sírba. Ha nem jön valamiféle csapás, talán ősszel is ragaszthatunk hozzá' valamenyit. 'Nem használt a fiúnak az ilyen beszéd. — Asztalos akarok lenni! — csökönyösködött. Az apja határozott. — Én pedig azt mondom, hogy itthon maradsz! . A földet . meg kell művelni, hiszen abból élűnk. Felneveltelek, most meg itthagy- nál, amikor már hasznodat venném? Fogadjak napszámost, hogy ne legyen dudvás a kukoricám, a krumplim, te meg mesterséget akarsz tanulni?! Hiába volt a mama közbeszólása, hiába igyekezett megértetni. hogy Gyuri gyenge fizikumú, hadd menjen szakmát tanulni, ha már annyira szeretne, A gazda hajthatatlan maradt. Gyuri otthon maradt és dolgozott, mikor mi jött sorba. Késő este és vasárnap, amikor tehette, fúrt, faragott, kopácsolt, barkácsolt. Megreperálta a konyha- asztalt, a sámlit, az ajtót és olyan virágállványt csinált, amit az édesapja is megdicsért. Ösz- szel aztán, amikor nem voÜ úgy munka a mezőn, és a porta is rendben dicsérte a gazdát, Gyurinak semmittevésre és a repülőtéri kamaszokkal való csíny- tevésekre, birkózásra is'jutott a napokból. Az édesapja megunta ezt és egy reggel magával vitte Gyurit a városba. — Vezess 'na, mutasd, hol lakik a mester?! — szólt a fiú örömére. Ott aztán megcsodálták a szép fényezett bútorokat, s tetszett az apának, hogy az ő fia is tud majd olyat csinálni, ha kitanulja a szakmát. . Még is kötötték a tanulószerződést Hegyes József asztalos- mesterrel. ★ Ha megkérdezzük a tanulóiskolában, hogy milyen tanuló Hellebrant Gyuri, a tanárok dicsérik szorgalmát. Azt is elsorolják, hogy tanítómestere jól foglalkozik vele, ami meglátszik a gyakorlati munkán. Tanulótársai meg azt állítják róla. hogy jó sportoló: legutóbb is elnyerte, az első dijat á serdülők futóversenyén. Hanem a közelmúltban a hirtelennövésű fiú úgy szaladt cl otthonról, mintha űzték volna. A repülőtér-környéki kamaszok, akik szokásuk szerint papírsárkányt engedtek a réten, nagyon csodálkoztak azon, hogy Gyurit kisirt szemmel látták. ■ A fiú nagybátyja is csodálkozott rajta, amikor késő este betoppant hozzájuk. — Tessék megengedni, hogy itt aludjak — kérte. Holnap már a mesternél, fogok ... ... Idegesen gyűrögétte enyves kabátjának hajtókáját: aztán. lerogyott egy székre érs az asztalra tíófúlva kisírta magát. — Nem engedik, hogy tovább tanuljam a szakmát — panaszkodott. — Pedig én úgysem hagyom abba! Én ezt szeretem! Asztalos akarok lenni! Apu meg mindenáron azt szeretné megint, hogy ni'af adjak otthon, és műveljem, vele a földet. Nekem nem kell a föld! Apuék dolgoznak tizenhárom takarékszövetkezet vigyáz a takarékos falusi emberek forintjaira Megyénkben számos hitelszövetkezet működött még a felszabadulás utáni esztendőkben is. Lassan átszerveződtek és megszűntek. A takarékpénztárak vették át betétgyűjtő szerepüket. A falusi lakosságnak nem volt hová fordulnia, ha váratlanul kidőlt az egyik igavonó- jószág, vagy más kár érte. — Kormányzatunk rájött ennek tarthatatlanságára és 1956. évben engedélyezte a falusi lakosoknak a takarékszövetkezetek megalakítását. Sőt: kezességet vállalt a betétekért. Megyénk dolgozói az ellenforradalom után — éltek a lehetőséggel. 1957. február hónapjában Tarpán megalakították az első takarékszövetkezetet. Az első „fecskét” újak követték, s már tizenhárom falusi , bankba” tehetik be bizalommal pénzüket a dolgozók. A szövetkezeteknél a megtakarított pénzből mintegy kétmillió forint gyűlt össze a hónap végéig. A befizetett részjegyek pedig csaknem elérik a kétszázezer forintot. A falusi bankoknál ezután még jobban növekszik a betét. Rohamosabban emelkedik a tagok s;áma is, mert mind több pénzhez jutnak a tsz. tagok és egyéni gazdák. Rakamazon már érezteti hatását az új burgonya. Vencsellő.n és Gáván azonban még. egyik takarékszövetkezetné! sem mutatkozik meg, hogy közel ötmillió forintot fizettek ki ?. földművesszövekezetek az új burgonyáért. Eddig még nem is beszélt senki sem — a felvásárló helyen sem — a dolgozó parasztokkal arról, hogy tegyék b? felesleges forintjaikat a takarékba. Igaz, a gávai felvásárlási irodában két árva falragasz hirdeti ezt, — azonban abból is az ajtó mögé került az egyik (Nehogy meglássa valaki?) A falusi bankok az ott élő emberek kezdeményezéseként é kölcsönös megsegítéséért jöttek létre. Azonban törődni kell velük, s akkor még több hasznukat is látják majd. a falúriak. annyit, hogy majd beleszakad- 5 nak. Se este, se vasárnap nem \ lehet pihenni.... 3 Bizony: így Van ez dologidő- í bon a kppavas.ztoknál. ' Nem i.gen\ segíthetnek■ magukon géppel, ♦ úgyszólván mindent kézzel kell♦ csinálni. ■ Sokat kell görnyedni,* izzadni, fáradni. S most, hogy az esőzés javított, valamit a termésen, hamar nőtt a kukorica, vi- rágbaborult a krumpli, vele együtt á dudva is nőtt, és vagy szükség volt a dolgos kezekre. A helyzet' úgy kívánta, hogy Gyuri is segítsen esténként amikor a mestertől hazament. Csinálta is egy darabig, de. mikor arról volt szó, hogy maradjon otthon, fellángolt benne a szakma szeretete és féltése. Elszökött, Ezen az estén Gyuri még akkor is'sirt, amikor léfeküdt és a többiek már aludtak. Kárán reggel érte jött az apja. Gyuri a veréstől félt, pedig az aggódás hozta oda édesapját. Leült az ágya szélére. Kérges kezével hátrásimitotta a fiú hájét és úgy ébresztgetle. — Öltözz fel, és gyere haza! Édesanyád vár a reggelivel. Asian. siess a műhelybe! Nem kell azért mindjárt elszökni. Gyere no. Ha segítsz egy kicsit esténként kapálni', két hétre elengedlek nyáron, menj el h fiúkkal nyaralni. ' Gyuri felöltözött és újfa vidám 'volt. Talán azért is. mért tudta, hogy most már igazán sikerüli megvetni a lábát a 'mesterségben. Mondta is az édesapja: — Ahogy ez a■ fiú'szereti a szakmáját, úgy látni, jó szakember tesz belőle ... , OROSZ ANDRÁS * Bő választék van a csemege-osztályon. Pontos, gyors és .udvarias kiszolgálás. (Hammel József felvételei) I kétfrontos harc néhánv kérdése megyénkben Megyénk pártszervezetei az ellenforradalom óta nagymértékben a kétfrontos harcban edződtek • és nevelkedtek. A taggyűlések, pártcsoportok munkája a különböző pártoktatási formák stb. egyengették az elvi tisztánlátás útját-. Az elmúlt -20 hónap folyamán mind a revizionizmus, mind a szektariánizmus fő mérge ellengyógy- szért kapott.. A párt helyes politikája következtében a revizionizmus ellentámadására kedvezőtlenné váltak a lehetőségek és a szektariánizmus is -szűk- térre korlátozódott. A két irányzat elleni harc azonban nem szünetelhet egy pillanatra sem, mert társadalmunk objektív viszonyai újra szülik azokat. A pártot — mint a proletárdiktatúra vezető erejét — továbbra is- nem-proletár rétegek (köztük a volt kizsákmányolok, kulákok osztályidegen elemek,, kispolgárok stb.) gyűrűje övezi. E rétegek létükért harcolva igyekeznek a pártba is behatolni, saját nézeteiket terjesztik a nem elég képzett, nem elég öntudatos és nem elég elvhú párttagok révén is. 1. A marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy mindkét fronton harcolni kell, mert mindkét elhajlás; egyaránt veszélyes lehet. Ugyanis mindkettő a -burzsoázia és a kispolgárság talajából fakad. Közös a társadalmi gyökerük, az ideológiai és módszertani forrásuk .is: a szubjektivizmus. Erre utal a moszkvai értekezlet nyilatkozata is. A két irányzat hatása, is azonos: mindkettő gyengíti a párt és a tömegek kapcsolatát, mindegyik így, vagy úgy az el-, tenség malmára hajtja a vizet. Saját tragikus példánk igazolta, hegy az MPP központi vezetésében elburjánzó dogmatizmus nyitotta meg az utat a jobboldali revizionizmus , előtt, amely ellenforradalomba, árulásba vezetett. A történelmi példák szerint az egyik átcsaphat a- már síkba is. Ez különösen igazolja a két irányzat ideológiai rokonságát. Különbség főleg a megjelenési formákban és a minőségi eltérésben van. Hegy melyik veszélyesebb, az az adott helyzettől és körülményektől függ.. Jelenleg a revizionizmus a-fő veszély, mert ez minőségében burzsoá nacionalista irányzat, mely szocialista rendszerünk léte .ellep-tör. A szektásság saját táborunkban, saját célkitűzéseink szemellenzős,' dogmatikus túlhajtásából ered. Előbbi esetben az ellenség elleni, utóbbi esetben saját hibáink elleni harcról van szó. A jobboldali irányzat is beke- . rülhet á pártba egyes párttagok fertőzöttsége folytán. Rendkívül fontos tanulság, hogy egyiket a másikkal gyógyítani nem lehet, hanem mindkettő, ellen a marxizmus-leninizmus álláspontjáról kell harcolni. 2. Napjainkban megyénk pártszervezeteiben zömmel szektás maradványok találhatók a csak szórványosan jelentkező jobboldali opportunizmus mellett. Különösen a pártsz.ervezési munkában és a pártmunka stílusában mutatkoznak ferde nézetek, torzítások és elhajlások. Ebből, következik, hogy elsősorban a‘pártszervezési munkát és a munkastílust kell a marxizmus-leninizmus elvi alapjaira helyezni, hogy kihúzzuk a talajt az újabb hibák alól. Ezt annál 'inkább megtehetjük, mert az ellenforradalom utáni munka nagyját elvégeztük, a legszembetűnőbb akadályokat eltávolítottuk. A hely-'* zet konszolidálódott és előtérbe került a . szocialista építés kibontakozásának, fellendítésének időszaka. A 3. éves terv, az agrártézisék és sok más fontos határozat jelzik ezt a fontos munkaszakaszt. Az új helyzetben a kétfrontos harc finomabb módszereire, elmélyült, alapos elemző munkára, 'felvtársias bírálatra van szükség. Vagyis a kétfrontos harc folytatása most a párton belüli ideológiai harcot követeli meg.. Fő feladataink végrehajtásában egyetértő, emberek tudnak csak eredményt elérni. A párt. egységéről most már nem mint kívánalomról kell beszélni, hanem annak ténylegesen meg kell lennie. Az esetleges nézeteltérések megoldása főleg meggyőzéssel, elvi tisztázással, elvi bírálattal, elvtársias neveléssel, a kollektíva erejével terjedhet és nem parancsolgatással, nem egy-, személyi vezetéssel, nem is „ahogy esik, úgy puffan” jelszóval, Az elmúlt hetekben jórészt brigádmunkával, szerzett tapasztalatok szerint több pártszeryeze-, tünkre jellemző még, hogy. rém előre .kidolgozott múnkaterv szerint dolgoznak,, nem beszélik meg. előzetesen és rendszeresen,, vezetőségi üléseken a problémákat. Akad még most is olyan pártszer-. Két kép a kisvárdai Csemege-boltból
