Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-01 / 153. szám
KELFTMAGYARORSZAG 1958. JÜLIUS 1, KEDD c& uu'télct BŐSÉGGEL VANNAK tapasztalatok, tanulságok tarsolyunkban, amelyek bizonyítják: az • előrehaladás ügye sokban függ a pártvezetéstől. A falun dolgozó kommunisták csak akkor tudnak igazán hatásos munkát végezni, ha a pártszervezetek vezetésiben megnyilvánul az a felelősségtudat, amelyet, a szocializmus építése rájuk hárít. Nem, .lehet- csak általában irányítani,. vezetni egy pártszervezetet, a falut: Szükséges, hogy a párt általános politikáját a helyi viszonyokra alkalmazva végezzék a munkát. Ml azt mondjuk, hogy a párt-alapszervezetek a falu politikai, gazdasági és- kulturális , centrumai. Nos, ha áll ez a területi- alapszervezetekre, méginkább elmondható a gépállomásokon működőkre, amelyek egy egész terület politikai, gazdasági és kulturális életének aktív tényezői. A gépállomáson dolgozó kommunisták szinte naponta személyi, gazdasági, termelési, politikai, kapcsolatban vannak a termelőszövetkezetekkel, egyénileg dolgozó parasztokkal. Ez fokozott felelősséget hárítja gépállomás pártszervezetének vezetőire, magára az - irányításra. A NAPOKBAN a Nagykállói. Gépállomáson taggyűlést tartottak. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy helytelen'volt a tanácskozást munkaidőben kezdeni, hiszen több elvtárs úgy tudta, hogy később lesz, és így elkésett. Ez a kisebbik' hiba. A nagyobbik az, hogy — sajnos — a pártszervezet vezetősége nem készült fel alaposan a taggyűlésre. Pedig rendkívül fontos dolgot, a párt falusi munkájáról' szóló határozatot kellett-volna érdemlegesen megvitatni, és meghatározni áz abból adódó feladatokat. E helyett • az' történt, hogy Gregori János párttitkár elvtárs felolvasta a hatá- ' rozatot és fejből tartott egy általános beszámolót. Mire lett volna szükség? Arra — hiszen jó néhány nap állt erre rendelkezésre —, hogy a határozat alapján a párvezetőség készít egy olyan beszámolót, amely' rregmutátja, hogyan dolgoztak eddig a gépállomás kommunistái, milyen pozitív és negatív jelenségek tapasztalhatók a pártmunkóban. így, a tényleges helyzetet elemezve kellett volna a feladatokat meghatározni. A FELÜLETES felkészülés a párttagság lebecsülésével egyenlő. Sérti a kollektív vezetést, és nem utolsósorban hatástalan, mert csak úgy, tessék-lássék módra nem lehet eredményt elérni a pártmunkában. A felszólalások azt bizonyították, hogy lett volna miről beszélni a vezetőségnek. Csak az volt a baj, hogy előzőleg nem beszélgettek a párttagokkal, nem rögzítették a »határozatból adódó feladatokat. Lényegesen jobb a gépállomás vezetőinek, a traktorosoknak, a kommunistáknak a kapcsolata a termelőszövetkezetekkel, egyénileg dolgozó parasztokkal, mint ezelőtt. Néhány felszólalás mégis azt mutatta, hegy bőven van még ezen a- téren tennivaló. Tóth Sándor elvtárs joggal bírálta a gépállomás vezetőit, mert fontos gyűléseken nem vesznek részt, ahol a dolgozó parasztok elmondják' problémáikat. NAGYON HELYÉNVALÓ volt több élytárs felszólalása a cséplő munkacsapatok szervezésével, irányításával kapcsolatban. Sok függ a trakorvezetőtől. Ahol jó, képzett, tudja irányítani a munkát, ott kiválóan dolgozik a cséplő munkacsapat is. Joggal figyelmeztette több kommunista traktoros a' pártvezetőséget, hogy vizsgáljál? felül: kik kerültek a cséplő - csapatba, mert egyes jelenségek árrá mutatnak, hogy 'vannak olyanok is, akiknek semmi keresnivalójuk nincs ott. Ungvári Imre főgépész — kár, hogy nem személyhez szólóan bírált egyes elvtársakat, akik tározták, hogy az agitációs kol-* lektíva számát húsz főre emelik, A nyírbátori dohánybeváltón üzem pártszervezetében néhány an nem tudtak szakítani az egymás elleni áskálódással, int-: rikával. Ez károsan befolyásolja a pártszervezet munkáját* A járási pártbizottság elhatározta: részletesen megvizsgál-! ják a személyeskedések okát cs az üzem kommunistáinak segítse-* gével megszüntetik a hibákat« Ha szükséges, szigorúan felelősi ségre vonják a vétkeseket. A nyírbátori járási pártbizottság legutóbbi ülésén az alapszer- vezeti párttitkárok és aktíváig részvételével megvitatta a falusi] pártpolitikai munka helyzetét. —< Az alapos beszámoló és élénk viJ ta után fontos határozatok szülét-* tek. Legfontosabbnak a párttagoki nevelését, pártmunkával való megbízását, a kollektív vezetés minden alapszervezetben valói megvalósítását, az aktívahálózati bővítését, a politikai tömegmunká fokozását, a tömegszervezetek - munkájának javítását tartják. A beszámoló, a vita s a hozott ha-l tárczatok kifejezik: legfontosabb feladat a nyírbátori járásban id a terméshozamok emelése a tér-* melőszövetkezetek további szilárd dítása és számszerű fejlesztése. Melyik váltnál olvasnak lesbet Ny ír egy ht ? Korábbi tapasztala az idei könyvhét eredményem, tükrözik: a nyíregyházi ‘ Mtlszépítő Vállalat dolgoz utóbbi időben nagyon meg.ék a könyvet. A könyvhétiráíbn közel 100 darab könyit ga. dára. Két óra alatt 25int é tékü könyvet vásárolUzelfé évi könyvvásárlásuk < a. 2 ; ezer forintot(l) A tervrint a1 \év végére ez az összegző eze •forintra emelkedik fel Védnökség a Hármasdombon A.városi KISZ bizottság egykor rabbi határozatában védnökséget! vállalt a nyíregyházi Hármas-* dombon felállított emlékmű feletti A vállalást tett követte, mert a város alapszervezetei azóta. szercJ tettel gondozzák az emlékművet^ Kéthetenként változik a védnöki alapszervezet. Az eddig végzeté munkában legjobb eredményt a Városgazdálkodási Vállalat fiataU jai érték el, akik nemcsak virágok kiültetéséről gondoskodtak, de a gondozás ideje meghaladta a kéi hetet is. II. Igen kevés az az. agitációs munka, melyet pártszervezeteink a szövetkezetek számszerű fejlesztése érdekében végeznek. . Nyilvánvaló,' hogy ez a nézet helytelen, nem érthetünk, vele egyet. Mi igen fontosnak és jó agitációs érvnek tartjuk az erős, jól gazdálkodó szövetkezeteket, de világosan látni, kell. azt is, hogy az egyéni parasztok nemcsak azért ragaszkodnak oly erősen egyéni gazdaságukhoz, mert egy- némelyik — főleg a középparaszti gazdaságok — esetenként ma még többet termel, nagyobb jövedelmet biztosít, mint a tsz., hanem azért , is, mert ez megszokott és régitől nehezen válnak meg. Ezért nélkülözhetetlen az állandó nevelő politikai, agitációs munka, a jó tsz-ek eredményének ismertetése. Szükség van arra, hogy dolgozó parasztságunk kultúr színvonalát állandóan emeljük azáltal is, hogy türelmes, meggyőző munkával bebizonyítjuk számára, hogy á nagyüzem miért jobb a~ kisüzemnél, hogy a kisüzemnek nincs jövője. : Ezzel a kérdéssel van összefüggésben az a nézet is. amely szintén elterjedt, hogy „ne beszéljünk a szövetkezetekről, mert ez elveszi a parasztság termelési kedvé ". Ez az álláspont is elfogadhatatlan. Pártunk és kormányunk vezetői nem egyszer kijelentették már, hogy, .minden eszközzel segíteni kell a dolgozó parasztság termelési kedvének .növekedését, termelési biztonságának- szilárdítását. Ez azonban nem jelenti a kis parcellák biztonságának, állandó megmaradásának hirdetését, mint ahogy azt egyesek gon-, dolják. A mi pártunk megígéri, és következetesen be is tár ja azt. hogy az egyéni parasztokkal szemben nem alkalmazunk erőszakot, de ugyanakkor világosan és egyértelműen kell leszögeznünk azt is, hogy mi szocialista mezőgazdaságot1 akarunk — ami a kisüzemi gazdaságok tömörítését jelenti és mi minden erőnkkel azon leszünk, hogy ezt mielőbb megvalósítsuk. ' Ezt követeli tőlünk az egész magyar nép és ez elsősorban j dolgozó parasztságunk érdeke. A járás valamennyi községében és fő- ' leg a középparasztok problémáznak azon, hogy az állam miért támogatja ily nagymérvűén a tsz-eket. Azt. mondják: „ha az egyéni gazdaságok is olyan segítsége’- kapnának, mint a tsz-ek, akkor megmutatnák, ki tud többet termelni“. Sajnos, párttagjaink ezt a kérdést legtöbbször figyelmen kívül hagyják ami igen káros. Nem szerelik le e helytelen nézeteket "a tsz-ck eddigi eredményével, nem szögezik lé hal' 2 A tiszaeszlári k-gi párt-alap- szervezet előre mitározoft terv szerint tartja a retőségi üléseit.. Ennek jeleáge az, hogy mindig időben tut foglalkozni a legfontosabb lésekkel. Az ;isko’ai év befejez után Oláh ; Gyula iskola-igaz; számolt be laz oktatási év erényeiről és a ;hibákról. Megállaták, hogy a í tantestület becsühn dolgozott íés nagy részük abban is ► hegy a közságbellendült a £ kulturális élet, ► ★ A tiszalöki ban valamennyi területi alapszerve- zetnél tanácskönként alakítják meg az aiós csoportokat. Ezek mább községben megalakulta agitációs csoportok tagjai nácstagok- kal együttműköégzik munkájukat. ★ Nyírbogáton 14 agitációs brigádot alakította termelő- szövetkezetek. Elb-ták, hogy : | eredményeik széle ismerte- ’] :tése érdekében rertsen láto. ;«gatják otthonukbaiegyénileg ’]: dolgozó parasztokaiaráti beszélgetések során élik egypatás között tapasiikat. A Z\ | terméshozamok néért, a 1;j termelőszövetkezete további •;; megszilárdításáért lámszerű .^fejlesztéséért végzemka ja-, ; ’vitása érdekében i>b elha- 1;; ............................................. A termelőszövetkezeti mozgalom előrehaladását akadályozó egyes elvi é gyakorlati problémák a baktalórántházi járásban Felelősségteljes pártvezetést ! Megjegyzések a Nagykállói Gépállomás taggyűléséhez nem -elég felelősségteljesen ké-1 szültek fel az aratásra, cséplés-| re. Figyelmeztetett arra, hogy j előre vegyék számba a felelős 3 vezetők, milyen szerszámok,? anyagok, alkatrészek szüksége-j sek gépeikhez. Ne az utolsó pil- í lanatban kapkodjanak. Javasol-* ta, hogy a kevés tapasztalattal rendelkező traktorosokat a nagy munkák idején fokozottabb támogatásban részesítsék; TOMASKOVICS JÄNOS felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy. több olyan a’katrészt előre kell elkészíteni, amelyekből. törésre • lehet számítani. A felszólalások azt bizonyították: a gépállomás kommunistái tudatában vannak annak, hogy nagy munka vár rájuk. A becsületet * meg akarják védeni. Ehhez ♦ azonban az szükséges, hogy a j pártszervezet Vezetősége felelős-? ségteljesebben irányítsa a mun- 1 kát, a problémákat elemezve, aj párt falusi munkájáról szóló ha-< tározat alapján mondják meg,J mi a teendő. Sajnos, a taggyűlés J nem fogadott cl a tennivalókkal! kapcsolatban határozatokat. Ez. még mindig nem késő. A párt- határozat és a felszólalások alapján- lehet pótolni a mulasztást. A PART FALUSI munkájáról szóló határozat hosszú időre meghatározza hogyan dolgozzanak a pártszervezetek. Csak arra van szükség, hogy ezt váltsák apró pénzre a nagykállói gépállomás ‘kommunistái is. A 1 saját viszonyaiknak megfelelően, a körülményekhez mérten, min- ! dig az élethez igazodva,, a. legr r fontosabb tennivalókra irányítsa a "vezetőség a párttagság fi- 1 gyeimét. Igaz, ez elemző, fele• lősségteljes -pártvezetést- igényel. r De megéri, mert gyümölcse a tervek teljesítésében, a termelőszövetkezetekkel és az egyénileg dolgozó parasztokkal való V barátság további erősödésében i érik meg. ; (F. K.) lározottan azt, hogy miért segíti az állaf: a tsz-eket így, ahogy jelenleg segíti. Lenn elvtárs „A szövetkezetekről1’ című müv# ben ezt írja: „Minden társadalmi rendsze; csak egy bizonyos osztály pénzügyi tárna gatásával jön létre.” Nekünk a szövetkezeti rendszert, a szövetkezeti mozgalmat kell .minden erőnkkel támogatni. Segíteni kell .a tsz-eket, hogy minél rövidebb idő alatt ki tudják építeni nagyüzemi gazdaságukat. k A kisüzemi gazdaságok már évtizedek óta’ fennállnak-, kialakult termelési módszert rük, beszerezték maguknak a kisüzemnél .megfelelő1-1 felszereléseket; a tsz-ek rnéi^ nem tudták mindenütt kialakítani az igaz1 ■ nagyüzemeket, különösen nem a korszert'' vetésforgókat. Támogatnunk kel] tehát őket, hogy kialakítsák a korszerű nagy üzemi gazdaságokat, és versenyezzen^, egymással a kiépült és megszilárdul' nagyüzemek és az évtizedek óta kiépül kisüzemek. Mi meg vagyunk győződve nr ról, hogy ebből a versenyből a nagyiize mek kerülnek ki győztesen. A' gjr’akorlá'i téren meglévő hiányos Ságokból csak egyet kívánok mogemlítcn ezt is írt, mert járásunk területén eí komoly-oblémaként jelentkezik. Ez peJ dig az, gy tsz-eink döntő többségében I» nincs Moldva a nagyüzemeknek meg-* ,,relelő si-onalű vezetés. elnök közül csak kettőnek ■an egy- éves elnökképző szakiskolája! 3ár a töleinökök is tisztességes, becsüJ etes a s-tkezeti mozgalomhoz hű em* oerek, de^y^ szakmai képzettségük és emiatt egyszer alapvető gazdáikon dási hibái-Qvetnek el. Ez akadályozza az előrehast_ Foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssé^ mert e hiányosságok ^ijavításár^gy^ a lehetőség. Lehel -sz-tagokat-(en; a zsambéki elnökkép- tő szakiske Sajnos tsz-eink tagsága, ahelyett, hc^egrfgieiQ elvtársakat küW jene az isk> akadályozza a tanulni •ágvó elvtái0<jajut^gt Nem leheti azokkal egytnj. akik különböző alapi - alan rágalrr.]- akadályozzák az isko- ,iára való elj> j*je sajnálják tsz-tag- jaink azt a n; munkaegységet az is- kőtáramén ő baktól, hiszen ez a következő évber.j^gjavuK; vezetéssel íuplán megtéigzgve-kezetnek. A fent emegy-két példa is mit- iatja (de nagyc példa volna), hogy t annak még htn nézetek, amik hat-, nak a falusi él*-/Zekkei pár‘szervere- . teinknek száme^_ Látnunk kell azt, hogy mivel a nézetek helytelenek, akadályo: előrehaladásunkat! Ezért valamenny(.agunknak állandóan harcolni különböző helytelen nézetek ellen. XA LÁSZLÓ, járási titkára*.
