Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-11 / 136. szám

4 RELETM A GYAROR51 k G 1958. JUNTOS 11. S*ERDA Példásan ítélkezett a vásárosnaményi járásbíróság H Iónjai szövetkezeti sikkasztok ügyében A VASAROSNAMÉNYI já­rásbíróság példás ítéletet hozott e lónyai szövetkezetnél történt mintegy 68.000 Ft-os sikkasztás ügyében. Szabó István volt pénztárost, az elsőrendű vádlot­tat háromévi, Sebestyén Károly „segítőtársat“, a másodrendű vádlottat három év és hat hó­napi börtönre ítélte. Fele-fele arányban meg kell téríteniök a szövetkezetnek okozott kárt. A bíróság Mező Imre volt ügyve­zetőt, harmadrendű vádlottat fi­gyelmeztette és Sebestyén Gusz­táv volt főkönyvelőre hat havi börtönt szabott ki, de az ítéletet felfüggesztette. SZOMORÜ és tanulságos tör­ténet ez. Szabó István a múlt évben érettségizett. A földhöz- juttatott, öt holdon gazdálkodó szülei minden fillért összekupor­gattak taníttatására — mert a kedvezményes tandíj és négy­éves kollégiumi élet mellett ruha, zsebpénz és egyéb is kel­lett a gyermeknek. Alig hitték, hogy a fiuk állást kapjon a szö­vetkezetnél az őszön. A lányuk mellett benne látták támaszukat öreg napjaikra. A fiú sérthetet­len volt a családban. Az édes­apja leintette feleségét, ha az meg akarta fenyíteni a fiát az éjszakázások, a mind gyakoribb kimaradások miatt. „Eleget volt bezárva — mondogatta ilyenkor — hadd nézzen szét a világban”. A FIÚ AZTÄN „szétnézett", A pelyhező álló fiatalember a szövetkezeti ügyvezető lányának csapta a szelet, iszogatott és bir liárdozott. A két utóbbi mind nagyobb teret hódított az életé­20,000 forint értékű rész jegy megváltás Nagykállóban A nagy káliói körzeti fmsz-nél több mint 20.000 forint értékű részjegyet váltottak meg a régi és az új belépő szövetkezeti tagok ez évben. Pedig a szövetkezet nem fizetett visszatérítést az 1957. <*vd gazdálkodás után. Azonban a tagok — a szövetkezetnél történt személyi változások, a vagyonvédelem szilárdulása, a jövedelme­zőbb gazdálkodás és más intézkedések nyomán — bíznak abban, hogy az 1958. évet jelentős tiszta nyereséggel zárják és telik majd visszafizetésre is. ben. Felfigyelt rá Sebestyén Ká­roly büntetett előéletű falubeli­je, és „kezelés alá vette”. Oly­annyira, hogy az élet küszöbét tegnap átlépő Szabónak szűk lett a hazája. Pedig még azt sem utazta be ..: Külföldre, Nyu­gatra vágyott. „Ahhoz pénz kell fiú — duruzsolta a fülébe Se­bestyén. — És a pénz meglett a tavaszon. Egy „kis“ okirathami­sítással mintegy 68.000 forinthoz jutott az egyik pénteki napon. Szombatra szabadnapot kért és hétfőn reggel autóbuszra ült. KÜZBEN SEBESTYÉN fő­könyvelőtől kérték az almater­melők a pénzüket, de az csak a vállát vonogatta. Sőt a pénztár­zárásról is megfeledkezett. Pe­dig a 40.000 Ft-os csekket a sa­ját kezével írta alá. Hétfőn reg-, gél, mikor együtt utazott a pénztárossal, a végállomásnál sem jutott eszébe megkérdezni, hova megy? A pénzről akkor sem szólt. (Tíz éve dolgozik a mozgalomban!) S mint akik jól végezték dolgukat, búcsút vet­tek és ki-ki ment a maga útjára. SZABÓHOZ hozzácsapódott Sebestyén Károly és „szaksze­rűen” ellumpolták a pénz javát. Oroszlányban fogta el őket a rendőrség. S most a nyári nap­tól „védettebb helyen“ gondol-1 kozhatnak tettük fölött. Bizony, * ebből okulhatnak nemcsak ők, hanem minden szülő, vezető. Mert a szövetkezeti vagyonvé­delem mellett egy-két nevelési kérdést is felvet e történet! X A költségvetés Egy költségvetés fekszik az asztalomon. Nem lenne „érde­kes”, ha raktárépítésről, vagy ehhez hasonló fontos építkezés­ről szólna. Bizony sok mindent kellene építenünk a szövetkezeti tagság anyagi segítségével. És építünk is! Azonban ez a költségvetés lé­nyegesen eltér a többitől. Beton tekepálya építésről és a hozzá­való felszerelésről szól. „Cse­kély” háromczernyolcszázötvcnöt forint összegben. A kálmánházi fmsz. kéri. Az igaz, hogy van kuglipályájuk, de Ilyen nagy „pénzbőségben” megúntak már azon tekézni. Sokkal jobban gu­rul a golyó a betonpályán. Ez igaz! De mivel akar hozzájárul­ni a szövetkezet és a kuglizni szerető tagsága? Erről hallgat az írás, s mivel a megyei köz­pont csak államj hitelből adhat (s ezt a szövetkezet vezetősége legalább is tudja) abból sze­retnének kapni. A ROZSÄLYI körzeti fmsz. a mezőgazdasági üzemág vezetőjé­nek egy bolti eladót állított be. Nem találtak neki más helyet. A hibát csak súlyosbítja az, hogy az illetőnek semmi jártassága nincs a mezőgazdaságban, Azonban a nyíregyházi járásit központ egyes dolgozói is van­nak olyan „okosak”, mint ai kálmánháziak. Minden lclkiís- meretfurdalás nélkül — meg-i játsszva a jóíiú szerepét — to—| vábbították a költségvetést a megyéhez javaslatukkal, s ké­rik: jóváhagyás után juttassak azt vissza hozzájuk. Ez a dologi könnyebbik oldala, s nem az, hogy szóban vagy írásban közöl-j jék a való tényeket a kálmán-| háziakkal Egyelőre elégedjenek meg szép, boltjaikkal, rendbehozott felvá­sárlási raktárukkal, kugli zzanak (már akik szeretnek), még egyi kevés ideig a földes pályán éa többet törődjenek a szövetkezeti jövedelmező gazdálkodásával. — Nagyon rájuk fér. De ha minden árom belon-tekcpályán akarnak játszani, semmi kifogásunk el-| lene. Fogjanak össze és építsék! meg — a saját erejükből! A CSENGERCJKALUI fmsz-l nél nem választottak termelésű tagbizottságot a tavaszi szövetke­zeti gyűlésen. És még csodálkozó nak, hogy a fmsz-i tagok és egyé-í nileg gazdálkodó parasztok bevo-í nása nélkül nem halad a gépi-j munka-szerződéskötés és más me-j zőgazdasági termelési feladat) megoldása. _ — Nézd csak a nagyságát! De magasan hordja az orrát! Igaz, egy hétig sincs j 3 rajta ugyanaz a kardigán, vagy olaszka,.. — Miért nem lettél te is boltos ne?! Akkor most te is cserélgethetnéd! — Megeszi a fene.. . Reméljük, lesz még ennek böjtje is. LELTÁROZNAK a gcsxtcrédiek A TŰZŐ NAP meredeken kapaszko­dik felfelé az égbolton. Átforrósítja a geszterédi utca homokját. A jövő-menő emberek hunyorgatnak a lehúzott rollójú szövetkezeti kocsma felé. Nagyot nyel­nek és tovább mennek. A kocsma kihalt­nak látszik. Megkerüljük az épületet és a hátsó ajtón kopogtatunk. Kérdeznek és felelünk. Már nyitják is az ajtót. Odabent leltároznak. Molnár üzem­ágason, Bodnár József kocsmároson és a feleségén kívül ott találjuk Kinyik István tizenegy és Zakor Mihály kilenc holdas egyéni gazdálkodókat, a balkányi körzeti fmsz igazgatósági, illetve íelügyelőbizott- sági tagjait, Megvárjuk, míg befejezik a leltározást. Az utolsó tételt aláhúzzák, s ki-ki odakanyarítja a nevét. Egy példányt, a koesmáros vesz el. egyet pedig az üzemágas tesz zsebre. Ez a hivatalos el­járás. Az asztal köré telepszünk. Nem mintha inni akarnánk, csak egy kis terc­ierére. Meghányni-vetni a geszterédi szö­vetkezet életét. A KÖRZETI vezetőségi ülésekre ha­vonként jövünk össze — kezdi magya­rázni Kinyik István, aki 1946 óta vezető­ségi tag. Azonban a helyi vezetőségi ülé­seket — a tavaszi választások óta — nem tartottuk meg. A napokban akarunk ösz- szejönni. A választás előtti időben ha­vonként találkoztunk. Szégyelljük, de mostanában elhanyagoltuk a dolgot. Nem tudom, járt-e a községünkben? Igen? Akkor láthatta azt az éktelen nagy göd­röt, itt. a kocsma udvarán. Azt is a veze­tőségi ülésen határoztuk el, hogy társa­dalmi munkával betömjük. Háromszori nekiíogással sikerült is. s legalább ötezer forintot takarítottunk meg. Mert annyiért akarták felvállalni. Most azon törjük a fejünket, hogy a gödör helyére kuglizót építünk. Hogy miből? A szövetkezet adja az anyagot, a tagság meg a földmunkát. Szóval lenne itt miért összejönni vezető­ségi ülésekre. ZAKOR Mihály és az időközben be­tcpoanl Horváth András, a helyi intéző­bizottság elnöke egyetértenek vele, Msrt a geszterédiek nem hamvukbaholt embe­rek ám. 1046 elején nem győzték várni a, szövetkezetük működési engedélyét. Meg-» tanácskoztak: menjen érte Horváth And­rás bácsi. S András bácsi addig kilin­cselt, míg megkapta a papírt. Vigyáztak is a szövetkezetükre, s most sem hagyják őrizetlenül Rendszeresen leltározhatnak. Ritka is ott a hiány, mint a fehér holló. Bodnár Józsefnek, aki negyedik éve ve­zeti a kocsmát, csak az első két évben volt apró hiánya. Tisztességgel befizette, s azóta mindig többlettel számol el. Szűcs András boltkezelő — a szövet­kezet alapító tagja — már hét éve szol-) gálja ki vevőit. Nincs rá panasz. Meg is becsülik. A múlt esztendőben mintegy" tizennyolcezer forint értékű részjegyet! váltottak meg nála. Szűcs elvtárs .,kiválók ímsz-i dolgozó“. A KISBOLTTAL és a felvásárlóval1 sincs sok bajuk. Mindenki tudja a dolgát és becsülettel el is végzi. Azért a vezető­ségben nem aludt el a kötelességtudás. A legszorgosabb dologidőben is találnak módot az ellenőrzésre. Hiszen a bajon már hiába sopánkodnának. Váltig bosz- szantja is őket, hogy bár'az ő szövetke­zetük jól működött az elmúlt esz'endö- ben, senkinek sem volt hiánya, még­sem kaplak tiszleletdíjat. A geszterédi vezetőségi tagok a ter­melésben sem szégyenkeznek. Kinyik Ist­ván „mintagazda”. Tizenhat éve termel cukorrépát, s a dohánya is jól jövedel­mez. Zakor Mihály meg az exportsertés- hízlalással kezd hírnevet szerezni. Szé­pen gondozza gyümölcsösét szőlőjét, do­hányát, cukorrépáját és más veteményét. Horváth bácsi már a nyolcvanadik évét tapossa. Még jól bírja magát és gyakran megfordul a szövetkezet üzleteiben és raktáraiban. Szóval ilyen emberek a gesz­terédi szövetkezetiek. Az egyéni és közös­ségi életben egyaránt meg'alálják ésj megállják a helyüket, oaacaxioDaGQXüaroDnDDODac^^ : Miért van hiány a magri szövetkezeti boltban,.. p;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents