Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-19 / 143. szám

/ KELETMAGYARORSZÄG 2 1958. JÚNIUS 19, CSÜTÖRTÖK] Más szelek fújnak Fordulat Nyíribrouyban Képek a Román Népköztársaságból vezet veeztőségének tagjai, idős$| Kiss Mihály és idős H. Bagoly« István mutatnak példát. Azt hi-J szem, a dolgozó parasztok véle-J menyét fejezte ki Novák Péter« öt holdas, amikor ezeket mon-J dotta: „Ha jó lesz a téesz, belé-1 Pünk. De egyelőre nem mondokj se igent, se nemet." Nos, a kom­munista egyénileg dolgozó' pa rasztokon múlik, milyen példát mutatnak. A Kisseknek és Ba goly Istvánoknak van becsüle­tük dolgozó paiaszttársaik előtt. És mint kommunisták, azt hisz­szűk, itt is megállják majd he­lyüket. Igaza volt Borsodi elv­társnak, amikor azt mondotta, hogy ajtóstól nem rohanhatunk a házba. A pártszervezet veze­tősége tartsa is magát ehhez az elvhez. Ha fokozatosan is, de visszaszerzi a dolgozók bizalmát. .Néhány problémára azon­ban lelketlenül figyelmeztetni kell a nyíribronyi kommunista vezetőket. Bár igaz, ég és föld különbség van a korábbi es a mostani vezetés között, mégis azt mondjuk, nogy nem min­denben elég Következetesek. (Volt egy 12 ragból álló cigány kultúrbrigádjuk, amely sokat segített e probléma megoldása érdekében. Feloszlott. Kosárfonó szövetkezetét akartak a.akitani, de abbamaradt ez is. Többször mondták már az ímsz-nek, hogy a bolt egy része átépítésre szo­rul, mert a falak nedvesek és romlékonnyá teszik az árukat stb.) A fenti kérdések egy részét már megoldották és fontos ügyekben mégis visszaestek. — Addig ne vegye le egy-egy do­logról a kezét a partvezetőség, mig abban eredmény nem szü­letik. A kommunisták legyenek az elsők, akik meglátják a hi­bákat és ők legyenek a legkö­vetkezetesebbek is azok kijaví­tásában. így a gyakorlatban tel­jes mértékben érvényesül majd a kollektív vezetés, amely biza­lom már fújdogáló szeleit so­dorja a pártszervezet portájára. (F. K.) A Jilava-i gumigyár egyik teljesen automatizált részlege, (Bukarest tartomány.) A Román Népköztársaság juhállománya 1960-ra eléri a 1.5 milliót. A képen: a Fetestí-i állami gazdaság juhnyája. (Constanta tartomány.) Ha valahol rosszul megy a munka, gyakran mondják az emberek: „fejétől büdösödik a hál". Sokszor elmondtuk már, és nem győzzük eléggé hangsú­lyozni: ott, ahol a pártvezetés a „több szem többet lát" és „több ember többet tud”-elvet megsér­tik, és az egyszemélyi vezetés­sel, a parancsolgatással, utasítga- tással cserélik fel. súlyos bajok származhatnak. . Így történt ez Nyírábrányban is. A kollektív vezetés elvének megsértése, amelyet Szőke Gyula, a volt párttitkár követett el, csaknem elszigetelte a kommunistákat a pártonkívüliektől, és bizony, ma nagy munkát szükséges kifejteni a párt tagjainak- hogy a bizal- mat visszanyerjék. Mert nézzük csak, mi bé­nította meg a kommunisták munkáját? Először is az, hogy Szőke Gyula személyében olyan párttitkár került a szervezet élére, aki büntetve volt. Ez nem­csak a kommunistáknak, de még a falu dolgozóinak sem tetszett. Mondták is a dolgozó parasztok: „nem a párt élére való, ne ve­zessen ilyen ember“. És igazuk volt. Igen, mert Szőke elhanya­golta a vezetőségi ülés megtar­tását, a taggyűléseket, nem adott a vezetőségi tagok szavára, nem hallgatja meg, véleményüket. Egyedül és jogtalanul akart in­tézkedni a tanács hatáskörébe tartozó szabálysértési és adó­ügyekben is. Nyilvánvaló, hogy ez bizalmatlanságot szült az em­berek körében. A dolgozó pa­rasztok elkerülték a pártszerve­zetet. Az elzárkózás elkülönülés ..politikáját“ folytatták a taní­tókkal szemben, míg Szőke Gyu­la volt a párttitkár. A vezetőségi tagok nem mertek szólni, mert letorkolta őket., Megfenyegette az embereket, de borért megal­kudott; elvtelen barátságot kö­tött. Bar igaz, hogy rossz pél- ' dája nem talált talajra--a kom­munisták körében. Mégis azt kell mondani, hogy ilyen veze­tés mellett, nem, volt a pártszer­vezetnek erkölcsi alapja arra, hogy fontos, a községet érintő kérdésekkel foglalkozzék. Pedig nagy szükség lett volna rá. Hi­szen nem volt pártélet, a tö- megszervez'etek nem dolgoztait, minden ment a maga útján és nem töröltek semmivel. Nem voll átütő erő a pártszervezet munkájában. Szinte az egész falu fellé­legzett, amikor Szőke Gyulát leváltották és kizárták a párt­ból. Ha nem is gyorsan, de fo­kozatosan megváltozott a hely­zet. Kriston Ferenc három hol­das kommunista személyében olyan elvtárs került a pártszer­vezet élére, akit szeretnek. az emberek, mert józanéletű, sze­rény elvtárs. A vezetőség.tagjai: idős Kiss-Mihály és idős H. Ba­goly István dolgozó parasztok, valamint Szőke József, és az idős, tapasztalt igazgató-tanító. Borsodi László elvtárs, munká­hoz láttak. Szavaikkal, tetteikkel igyekeztek az emberek bizalmát megnyerni és az áldatlan álla- no'on változtatni. Ha nehezen -s megy ez, de haladnak és egyre több olyan eredményt könyvel­hetnek ma már el, amelyek azt mutatják, hogy az emberek bi­zalma növekedett a pártszerve­zet iránt. A pártszervezet vezeé- sében a parancsolgatást felvál­totta egy bizalmas, vitázó, az ügyekért felelősségét érző lég-, kör, irányítás. Együttesen be­szélnek meg minden fontos prob­lémát és ennek a hatása ma már tettekben nyilvánul meg. Azóta több dolgozó paraszt — Csorna István és ifjú Bagoly József — kérték felvételüket a pártba. Megjavult a viszony a falusi ér­telmiséggel. Három pedagógus, Kusztván Ferenc, Buda Imre és Szabó Gábor elvtársak léptek be a párt soraiba. Valamennyien kifejezésre, juttatták: „azért áll­tunk a Kommunisták közé, mert nekünk ott a helyünk, de addig nerri akartunk tagjelöltek lenni, míg olyan ember vezette a párt­szervezetet, aki szégyent hozott a pártra.1’ A dolgozók ma már szí­vesen fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal, föld-, és házhely­ügyekben, a községet érintő problémákban a pártszervezethez segítségért. Látják, hogy a kom­munista vezetők szívükön vise­lik az emberek, a község prob­lémáit. A nagy fába is bele me­rik a fejszét vágni. Igen, mert érzik, hogy igazuk van. így cse­lekedtek a régen vajúdó kul- túrház ügyében is. Tudniillik Nyíribronyban nincs villany, nincs mozi, nincs kultúrház. — Égető kérdések ezek. Ügy dön­töttek most, hogy a volt Jármi­féle kastélyból építik meg a kultúrházat. Igen ám, csakhogy ezt az épületet állítólag műem­léknek nyilvánították. A párt­szervezet vezetősége nem nyu­godott. Irt a párt Központi Ve­zetőségének és a Műemlékvé­delmi Bizottságnak. A Válasz: nem műemlék a kastély. Most mégis vita van ezen, amely akadályozza a fejlődést Nyírib­ronyban. Állnak, nem tudnak mit kezdeni. Kultúrházra pedig nagy szükség lenne itt. Nagy­részt társadalmi munkával akarják otthonossá tenni a mű­velődés házát, de még nem döntenek a megyénél és így nem mernek hozzáfogni. (Ideje lenne, ha a megyei tanács ille­tékesei segítenének ebben az ügyben!) Azt, hogy más szelek fújnak a falu társadalmi életé­ben, mutatja az is, hogy míg korábban nem működtek a tö- megszervezetek, tétlenkedtek a fiatalok, ma már ezen á téren is kezd pezsegni az élet. A nő­tanács azon fáradozik, hogy az úttörők nyári táborozáson ve­gyenek részt. Korábban a ta­nácsülésekre úgy „szedték ösz- sze” a tagokat, hogy az határo­zatképes legyen. Ma viszont nemcsak a 31 tanácstag, hanem sok érdeklődő dolgozó paraszt látogatja a tanács üléseit. Át- ütőbben dolgozik a községet irányító államhatalmi testület. Társadalmi munkával a tanács­tagok kezdeményezésére kija­vították az utakat. A fiatalok a község dolgozói által összeadott fákból körülkerítették a sport­pályát stb. Nagyon örvendetes, hogy a pártszervezet vezetősége marnád határozottabban foglalkozik i termelőszövetkezeti kérdéssel is Itt még nem volt szövetkezet Nem is igen lehetett róla be­szélni. Gátolta ezt a helytelen, bizalmatlanságot szülő vezetési mód, hiszen az emberek idegen­kedtek még a pártszervezettő is, nemhogy a szövetkezésre gon­doltak volna. Ma ott tartanak, hogy á kommunista egyénileg dolgozó' parasztok kezdeménye­zésére tsz. előkészítő bizottság megalakításán gondolkodnak. — És ebben elsősorban a pártszer­A BURGONYA igen veszedel­mes kártevője a kolorádobogár. A Dogár es .lárvája a burgonya zöld részét pusztítja, úgy, hogy még a szárát, is megrágja, így tér-' mészetesen a burgonyatő alatt ter­més nem lesz. A bogár rendkívül szapora, egy nőstény 800—2000 to­jást is rakhat és azokat a burgo- nyaievél fonákéra 20—30-as cso­mókba helyezi el. Egy nőstény évj szaporulata egy kát hold burgo- nyatáb'a íevélzetét is elpusztít­hatja. Elsősorban a gyenge fejlő- désű növényeket károsítja, s ha tömegesen elszaporodik, a csonká­ra rágott burgonyaszárakat hagy­ja csak vissza. A talajban telelő bogár 1 centi nagyságú domború hátú, ovális alakú, világos vagy sötétbarna színű, hátán 10 söté- tebb sáv húzódik. Tojása na­rancssárga színű, a lárva na­rancsvörös, lába és feje fekete. Oldalán két sor fekete folt talál­ható. Bábozódásra a talajba húzó­dik vissza. A báb narancssárga színű. Évenként 2 nemzedéke van. A KÁRTEVŐK elleni védekezés legegyszerűbb módja a bogarak tojáscsomók, lárvák rendszeres összeszeaése, s azok azonnali meg­semmisítése. Ez a módszer háztáj gazdaságokban, á kis parcellákon különösen az áttelelt bogarak meg­jelenése -idején igen eredményes ellene való Porozószerek: 5 százalékos DDT porozószer kii-ként 20—30: kg­10 százalékos DDT porozószer ! kh-ként 15—20 kg. 20 százalékos DDT porozószer kh-ként 5—8 kg. A FENTIEKBEN megadott szer- adagok a burgonyabogarak fejlő-: désétől függően felhasználandó mennyiségeket jelentik. H, G. H;1 (AGRITOX) tartalmú szereket burgonyabogár ellen használni ti­los, mert a szer szaga a gumókat fogyasztásra teljesen alkalmatlan­ná teszi. Megyénkben a burgonyabogár elleni vegyszeres védekezést a szántóföldeken a termelők közre­működésével a Kállósemjéni Nö­vényvédő Állomás végzi. A kerti burgonyásokban, a kicsi, össze nem függő területeken a terme­lők kötelesek a védekezést elvé­gezni a részükre a községi ta­nács útján díjmentesen rendelke­zésükre bocsájtott védekező szer­rel. A KÁRTEVŐK terméscsökke­nést okozó elszaporodása érdeké­ben az állam jelentős költséggel védőszert, géphasználatot biztosít a termelőknek. A bejelentés és az előírt védekezés elmulasztásáért' törvényszabta büntetés jár. Szilvássá József, a „Münőszer”-kirendeltsíg vezetője. A burgonyabogár elete es az ellene vaio védekezés módjai lehet. Gyakran — legalább átme­netileg — feleslegessé teheti a vegyszeres védekezést,. mely je­lentős anyagmegtakarítást jelent. Nagyobbmérvű elszaporodásnál vegyszeres védekezéssel kell a fertőzést megszüntetni. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a fiatal lárvák a talajból frissen ki­bújt bogarak a legérzékenyebbek a növényvédőszerek iránt. Vi­szont a bábozódásra készülő kifej­lett lárvák és a telelésre készülő bogarak csaknem teljesen ellen­állónk. Ennek megfelelően a vegy­szeres védekezés legalkalmasabb időp-.,tjai: június első fele, a fia­tal lárvák tömeges megjelenésé­nek ideje, és július eleje vagy közepe (a nyári hőmérséklettől függően), amikor megindul a fia­tal bogarak előbújása a talajból. A tavaszi ültetésű burgonya termé­sének megvédésére a fenti két időpontban elvégzett Vegyszeres kezelés. általában teljesen kielé­gítő. A burgonyabogát ellen az alanti növényvédőszerek használ­hatók: Permetezőszerek: 50 százalé­kos Hungária Matador permete­zőszer kh-ként 1—1.2 kg. Pernit, DDT paszta kh-ként 1.5—1.7 kg. Holló 10, olajos' DDT -emulzió kh ként 5—6 kg.

Next

/
Thumbnails
Contents