Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-17 / 141. szám

ŐRHELYEN — IDŐSZERŰ TEENDŐK A DOHÄNYFÖLDE- KEN — ASSZONYOKNAK-LÁ- NYOKNAK — NEMZETKÖZI HÍREK — SPORT XV. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM. Ara 50 fillér 1958. JÜNIUS 11, KEDD Félig teljesítették a kapálási tervet a gépállomások A gépállomások megyei igazga­tóságának legutóbbi jelentése sze­rint a gépállomások növényápolási tervüket 50 százalékra teljesítet­ték. Ha azt nézzük, hogy mennyit késtek a kapás növények, talán nem is mondható ez rossz ered­ménynek. Viszont néhány terv­szám azt mutatja, hogy egyes gépállomások nem voltak valami optimisták a tervezésnél, eléggé alacsony tervszámokat szabtak maguknak, így hamar elérték a 130-T-140 százalékot, megye) szín­ien pedig az 50 százalékot. Re­mélhetőleg ezek a gépállomások 2—300 százalékos teljesítésükkel hamarosan elérik, hogy a megyei tervet is túlteljesítik, mert a 5400 hold kapálás nem mondható feszített tervnek. Jól sikerült tűzoltónap volt Nagykállóban Tusolták kitüntetése, 20 csapat a győsetmi emel-vényen Vasárnap a megyei tűzoltóver­seny keretében többezer néző szó­rakozott a megye ' legkiválóbb önkéntes tűzoltó-csapatainak ve­télkedésén. A tűzoltónap reggel 8 órakor vette kezdetét. A megyei tűzoltóversenyen résztvevő 53 ön­kéntes tűzvédelmi csoport meg­koszorúzta a hősök szobrát, majd délelőtt 10-kar került sor az 1958. év] megyei tűzoltóverseny megnyi­tására. A megjelent tűzoltó-csapa­tokat és az 5—6 ezres nézősereget Donka Péter, a községi tanács el­nöke és Vincze József, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte majd felszólalt Vereckei János tűzöltószázados, a BM országos tűzrendészetl parancsnokság ki­küldöttje. A különböző szerek versenyé­ben az alábbiak szerint alakult a győztesek sorrendje: Kocsifecskendő (férfi) győztes: Pap község önkéntes tűzoltócsapata Az ifjúságiak közül Üjfehértó, a női csapatok közül pedig Milota vitte el a „pálmát’1. A másik tűzoltási­nemben, a mozdonyfecskendök szerelésében Dögé, a lajtfecsken dók küzdelmében Petneháza, az ifjúságiaknál pedig Csengersima csapatai nyertek. A papi tűzoltók két számban is remekeltek, meg­szerezték az elsőséget a 400 liter­perces kismotor kocsifecskendők között is. A további sorrend a következő: 400 liter-perces kismotor kocsifecs­kendő (ifjúsági): győztes Kisvár-: da, 800 liter-perces kismotor ko­csifecskendő (férfi-üzemi): Tisza- vasvári Alkaloida. Szintén 800 li­teres számban, a mezőgazdaság szocialista szektorai között első a Tíszavasvári Állami Gazdaság (el­lenfél nélkül), 400 liter-perces üze­miben díjnyertes a porcsalmi Ken­dergyár (ellenfél nélkül). A községi, üzemi és a mezőgaz­daság szocialista szektoraiban mű­ködő tűzoltó-csapatod versenye után bemutató gyakorlatot végez­tek a nyíregyházi Állami Tűzoltó Alosztály tagjai. Feladatuk volt hordós és nyílt tárolású üzem­anyag oltása, korszerű haboltás­sal, két fecskendővel, két habsu­gárral. A közönség nagy tetszé­sére három színű — piros, fehér, zöld — sugár oltotta el az utolsc lángokat. A tűzoltónapon a 20 győztes csapat értékes díjazásban része­sült, és itt nyújtották át 28 köz­ségi tűzoltónak és parancsnokn M a „Szolgálati Érdemérem" kitün­tetéseket. 9 községi tűzoltóparancs­nok tiszti előléptetésben, töbt községi tűzoltó pedig pénzjutalom­ban részesült. A vasárnapi nggy- kállói tüzoltónap nagy seregszem léje volt a megye tűzoltóinak. / sikerben n^gy szerepe volt ; nagykállói önkéntes tűzoltótestü letnek, a községi tanácsnak és < Hazafias Népfrontnak, akiknél ezúton is tolmácsoljuk a felette, tüzoltószervek köszönetét. Látogatók a vámosatyai Lenin Isz-ben Vasárnap Bereg egyik legjobb szövetkezetében, a vámosatyai Lenin TSZ-ben kétszeresen ünne­pelték. Ünnep volt számukra az is, hogy többszáz látogatót fo­gadhattak. Ott voltak a gelénesi, barabási, t.iszaszalkai, kerecsenyi és tiszavidi szövetkezeti és egyéni parasztok, hogy lássák ennek a gazdag szövetkezetnek a megtett útját, a jelenét és ezekből ítélve a jövőjébe is belepillantsanak. A szövetkezet vezetői elmondot­ták, hogy alakulásuk óta milyen eredményeket értek el, hogyan küzdöttek le a nehézségeket, majd megtekintették a szép állatállo- mányf. Nemcsak a juhokkal, szarvasmarhákkal és sertésekkel tud dicsekedni a Lenin TSZ, ha­nem a határban is kiválik a föld­jük az egyénieké közül. Ök voltak azok, akik a beregi kötött talajon márciusban már vetettek. Iparko­dásuknak megvan az eredmény^ A nagyszámú vendégsereg min­denütt elismerését fejezte ki és egyik-másikuk talán egy lépéssel közelebb jutott ahhoz az elhatáro­záshoz, hogy — közösen csak többre lehet menni. A látogatáson a vidám szórako­zás sem maradt el. A barabási földművesszövetkezet lacikonyhá­val várta a vendégeket. Sokszáz építőmunkás találkozott a Sóstón az Építők Napján Kedvezett az időjárás vasárnap az Építők Napjának. Mire a Nap feljött Sóstó fölött, már álltak a Megyei Építőipari Vállalat, a 6. sz. Mélyépítő Vállalat, az Építő- és Szerelő Vállalat és a Közúti Vál­lalat sátrai. Füstöltek a konyhák, a szakácsok előkészítették a húst és a krumplit az Ízletes pörkölt­höz, gulyáshoz. Vidám dalok szár­nyaltak, s az érkező villamosokon százával jöttek az építőipari vál­lalatok dolgozói. Ott voltak az építőipari tanulók, kőművesek, ácsok, kubikosok és a többiek családostól — igazgatók, tervezők, mérnökök, technikusok és adminisztratív dolgozók. Máchel Sándor ötven nyugdíjas építőmun­kás társával vett részt az építők nagy családjának találkozóján. Már a megnyitó előtt kialakult a vidám hangulat. A sátrak alatt fehérrel terített asztaloknál emlé­keztek, s a régi, mozgalmi múlt­ról beszéltek az öreg kőművesek. Ilcsik János, Kazár Sándor. Bucskó János és még több nyug­díjas kőműves visszaemlékezett az Ungár-ház, a törvényszék és a református templom építésére, a nagy sztrájkokra, a bérharcokra. Egy másik helyen Nanszák elvtárs kitüntetett kőműves büszkén so­rolta azokat a létesítményeket, amelyek viselik az ő keze nyomát is: az Irodaház, a Békeház, isko­lákóvodák. Bodnár Ferenc több­szörösen kitüntetett kőbányai mun­kás Tárcáiról jött tizenötöd magi­val és poharazgatás közben szíve­sen sorolta munkatapasztalatait, termelési sikereit, mint azt is, hogy az újítás mennyire segít a nehéz munkában, örültek a tar- cali kőbányászok, hogy Sóstón ta­lálkozhattak Szarvas elvtárssal, a vállalat igazgatójával, és családi dolgokról, meg egyebekről is be­szélgethettek. ötvös Lajos ország­gyűlési képviselő, a Mélyépítő Vállalat dolgozója ott sürgött-for- gott az ünneplő munkások között és beszélgetett velük. Ki-ki megtalálhatta a kedvenc szórakozását. Délelőtt zsákbafutás, kötélhúzás, lepényevés, s egyéb vidám rendezvény került sorra. Bemutatkoztak a tornászok, a kardvívók és az ökölvívók is. Á szabadtéri színpadon a Móricz Zsigmond kultúrotthon színjátszót, táncosai és énekesei szerepeltek, aztán tánczenekar szolgáltatta a „talp alá valót’“ a táncrakerekt- dőknek. Akik ott voltak, elmond­hatják: szép tolt a kilencedik Építők Napja. yyvyyyvypvvYyyyyy> Egy kis szövetkezet nagy eredményei .» —— Ot és fél kilométer bekütő-kövesút 3 tsz-uek Évről évre folyik megyénkben az úl kövezés. Arra is telik már, hogy a termelőszövetkezeteknek építsenek bekötő kövesutat a ká- tyus földút helyett. Ennek örülhet m. v a olcsvaapáti Petőfi TSZ tagsága is. Az útépítő munkások néhány hete kezdtek egy 3 kilo­méter hosszú és négy méter szé­les bekötő kövesutat építeni a tsz-nek. A másfélmillió forintos munkát a nyírmeggyesi Szécsi István brigádja végzi és Ígérik hogy az Alkotmány ünnepére át­adhatják ez utat rendeltetésének. A szám06becsi Dózsa TSZ-nek 500 méter hoszü kövesutat építe pék. Mudri Illés brigádja a jövő hónap elején jelentheti a munka befejezését. Július 15-re tervezil átadni az 1900 méter hosszú be kötő kövesutat a nagykállói Vörös Zászló TSZ-nek, legalább is ez ígérte az Építők Napjára a mun kát végző Farkas János brigádja Az öt és fél' kilométer beköt kövesút megépítése után újab tsz-eket örvendeztetnek meg a útépítők. A TISZABEZDÉDI Kossuth TSZ ez év februárjában alakult. Tizennyolc tag fogott munkához 210 hold földön. Az ellenforra­dalom előtt szövetkezeti tagok voltak már ők valamennyien, de akkor feloszlott a szövetkezetük és egy évig a régi utat próbál­gatták. A kettő közötti különb­séget mi sem igazolja jobban, mint az, hogy egy év után kér­ték a járási tanácsot, segítsenek nekik, hogy újra szövetkezeti ta­gok lehessenek. Az ellenforradalom előtti szö­vetkezetben a sok eredmény mellett volt néhány hiányosság is, főként az egyetértéssel és a munkafegyelemmel álltak gyengén. Kíváncsi volt az egész falu, vajon hogyan működik az új szövetkezet? KÉT NEHÉZSÉGGEL kellett és mpg kell is küzdeniük: ál egyik az újrakezdés, az (ires ól, üres magtár, üres kassza, a má­sik a rendkívüli időjárás. Egy- pár lovat és egy szekeret vettek hitelből. A lóállományt nem is nagyon akarják szaporítani. A jövőt tekintve is az a tervük, hogy amit lehet, mindent a gép­állomással végeztetnek. A 3004-es kormányhatározat megismerése után látták, hogy kétszeresen jól járnak, ha a gépállomással minél több mun­kára szerződnek. Ha katasztrális holdanként túlszárnyalják a 3 normálholdnyi munkát, keve­sebbe kerül a dolog, de további előnyt jelent az is, hogy a több gépi munka még több termést jelent. Ezért határoztak úgy, hogy holdanként 5.1 normál­holdnyi munkát végeztetnek a gépállomással. A gépi munká­nak ilyen fokon való igénybevé­tele megyei szinten is a legjob­bak közé tartozik. A SZÖVETKEZET tagjai Lipták Józsefet választották a gépállomás traktorosai közül, akinek a munkáját már a ko­rábbi évekből ismerték. Lipták is szívesen ment Tiszabezdédre. Meg lehet nézni a kukoricát, amit a gép vetett; sokkal szebb, mint a kézi vetésű. Olyan egye­nesek a sorok, mint a nyü. Jó munkát végzett Lipták József, de mégis panaszuk van a gép­állomásra. Nem végezték el ide­jében a lucernakaszálást, kés­tek a herével is. Most pedig a lucerna beszállításával vannak megakadva. Már hetek óta Ígér­getik, hogy kapnak vontatót, de még a legutóbbi napokig is — gumihiányra való hivatkozással — halogatták a lucerna kazalba- hordását. Pedig ez nagy kárt je­lent, mert tönkremegy az első kaszálás, ami apró petrencékben van a lucernaföldön, ugyanak­kor a petrer.cék helyén nem nő­het a második kaszálás. Gondol­janak arra a gépállomás vezetői. hogy az anyagi káron túl ez nagy erkölcsi veszteség is, a szö­vetkezeti mozgalom rossz nép­szerűsítése. A KAPÄS TERÜLETET egyé­nekre osztották fel a szövetke­zetlek. Egymással versengve végzik a kapálást: kinek a táb­lája lesz hamarabb tisztább és szebb a növénye. Iparkodnak elsősorban a gazdasági eredmé­nyekért, saját javukra, de tud­ják aast is, hogy most vizsgáznak a falu előtt. Vannak, akik úgy nézik őket, ha csak egy kis hi­bát is vétenének, hogy rájuk lehessen mondapi: íme, hiába kezdték újra, még ott sem áll­nak, mint a régi szövetkezet. Mások olyan szemmel vizsgál­ják — és ez a tábor az erősebb — ,,ha jól gazdálkodtok, sike­rül az esztendő, mi is megpró­báljuk őszre, veletek, vagy kü­lön egy másik szövetkezetben“) EDDIG MÉG az ellenség sem igen tudott rájuk rosszat mon­dani. Szinte éjjel-nappal dolgo­zik a kis szövetkezet minden tagja, hogy gazdagabbak legye­nek és jó hírnevet szerezzenek a szövetkezeti mozgalomnak. A szántóföldi gazdálkodásukat még ebben az évben kiegészítik állat- tenyésztéssel is: vesznek 10 da­rab tehenet és egy 20 darabos kocatörzset állítanak be. Cs. B. Világ próYerfrJot egyesüljetek t

Next

/
Thumbnails
Contents