Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-14 / 139. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A HAMU ALATT — TANULSÁGOS BESZÉLGETÉS EGY^PRO- PAGANDISTÄVAL — BECSÜLETBŐL — NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK — A LOTTO E HETI NYERŐSZÁMAI Gazdálkodjunk jól a lehullt csapadékkal Az utóbbi idők csapadékos időjárása még a gabonafélék terméshozamán is javít valamit. Acélosabbak, teltebbek lesznek a szemek, jobb lesz a fajsúlyúk. Az emberi beavatkozás itt azonban már nem tud segíteni, csupán egy feladat van: a leggondosabb munkával végezni az aratást, hogy a megtermett — közepes, néhol gyenge — gabonából egy szem ne peregjen el, amit a rendelkezésünkre álló gépekkel, emberi erővel meg tudunk menteni. A felkészülés sürgős, mert az őszi árpa már szépen szőkül, de ha újra felmelegszik az idő, a rozsnak sem sok idő kell, hogy kasza álá érjen. Egészen más a helyzet a kapásnövényeknél. A megkésett tavasz, maid az aszályos május fejlődésben néhány héttel visszavetette a kapásokat. A termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok gondos iparködással mindén talpalatnyi földet megműveltek és elmondhatjuk, hogy a rendkívüli időjárás ellenére is jól beállott növényállomány van megye- szerte. Sikerült biztosítani a szükséges növényszámot. Most azon kell fáradozni, hogy minden tő burgonya, kukorica, vagy dohány jó termést hozzon, ősz még messze van, az időjárás is kedvezően alakult az utóbbi napokban, csupán a gazdán múlik, hogy milyen termést takarít be. Az iparkodásra, a gondos munkára most kétszeresen szükség van. Szükséges, hogy a két-három heti lemaradást jobb munkával behozzuk, de pótolnunk kell azt a kiesést is, ami a takarmánygabonánál előállott. Ezt elsősorban a kukorica hozamának fokozásával és másodvetéssel érhetjük el. A kukorica a legfontosabb takarmánynövényünk, hozaménak növelésében igén nagy szerep vár a gépállomásokra. Sajnos, itt nem igen haladunk előre. A kapálás idején mindig megállapítják: kevés kukorica van úgy vetve, hogy géppel lehessen kapálni. Fel lehetne tenni azt a kérdést iá: vajon a görbe sorókért, a rossz csatlakozásért nem felelősek-e a gépállomások is? Ahol a merev kultivátörókkal, függesztett kapákkal nem lehet dolgozni, ott úgy is segíthetnek a gépállomások a termelőszövetkezeteknek, hogy rendbehozzák a ióvontatású ekekapákat és vonórúdra aggatják, így 3—4 kapát vontathatnak és ott is segíthetnek, ahol égy kicsit görbék a sorok. Ha a háromszori kapálásra valamikor szükség Vólt, akkor az idén kétszeresen szükség van. Hogyan? Itt vagyunk az aratás sarkában, még az első kapálást is éppen hogy befejeztük, néhány helyen még most végzik ezt. Itt újra a gépállomásokhoz kell fordulni segítségért. Az idei gabonában előreláthatólag igen kevés lesz a dőlt, tehát a gépek könnyen, jól haladva végezhetik az aratást. Amíg a gépek aratnak, addig a felszabaduló munkaerő kapálhat. A fényes- litkei Fürt Sándor TSZ kalászos-területének 90 százalékára kötött gépi szerződést. A tagokat aratás idején is a gyümölcsösben és a kukorica, burgonya kapálásánál akarják foglalkoztatni. A gyomok irtásával, a csapadék megőrzésével igen sokat tehetünk a magasabb terméshozamért, de még jobb eredményeket várhatnak azok a termelők, akik fejtrágyával is serkentik a növényeket. Nitrogén műtrágya nem áll korlátlan mennyiségben rendelkezésünkre. Ezért helyes az egyedi fejtrágyázás, amikor egy-egy csipetnyi műtrágyát a burgonya, vagy kukorica tövéhez szórunk. Ezt a munkát csökkent munkaképességű öregek, vagy 13—14 éves gyermekek is nagyszerűen el tudják végezni. Az iskolai év végével számos községben idény napközi otthonok nyílnak. A múlt évi tapasztalat azt mutatja, hogy a termelőszövetkezeti tagok, de az egyéni parasztok sem veszik ezeket eléggé igénybe. Csupán a kisvárdai járásban két ilyen napközit időközben be kellett szüntetni, mert nem látogatták a gyermekek. Nem tartunk még ott a gépesítéssel, hogy az asszonyok munkájára ne lenne szükség a növényápolásban, aratásban. Kormányzatunk itt is segítségére siet a falusi lakosságnak, nagy összegeket áldoz arra, hogy a mezőn dolgozó anyák ne legyenek kénytelenek magukra hagyni gyermekeiket. Vegyék hát igénybe elsősorban a termelőszövetkezeti tagok a idény-napköziket. A termelőszövetkezetek és a községek egymás közötti vetélkedésének egyes helyeken már hagyománya van. Néhány jó kezdeményezés az idén is született. A nagyecsedi Vörös Csillag TSZ versenyre kelt a csengeti Lenin TSZ- szel, a nyírgyulajiak a nyírmihálydlakkal. A tiszadobi Táncsics TSZ időnként meghívja az egyéni parasztokat és kicserélik tapasztalataikat. A jól gazdálkodó tsz-től sokat tanulhatnak az egyéniek. Mindent nem, de néhány dolgot meg tudnak valósítani a kis parcellákon is. Több lesz a termés az ő földjükön is. Ugyancsak serkentő erő a községek közötti határszemlés tapasztalatcsere. Ha egymástól tanulva, a gépi és emberi erő jó kihasználásával a most lehullt csapadékot jól táróljuk, a kapásokból még rekordtermésünk is lehet. II megye dolgozóinak aktív támogatásával, a bűnüldöző és igazságügyi szervek erélyes intézkedései nyomán megszilárdult a társadalmi tulajdon heíyzele — Kiemelkedő eredményeket ért el megyénk a tbc élleni küzdelemben- állapította meg tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tagnap ülést tartott a megyéi tanács végrehajtó bizottsága, ahol más napirendi pontok mellett megtárgyalta a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét megyénkben, és megvitatta az egészségügyi osztálynak a tbc elléni küzdelemről adott tájékoztatóját. A társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos napirendi pont előadója Alexa Miklós elvtárs, megyei ügyész volt. A végrehajtó bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy az ellenforradalom következtében meglazul állampolgári fegyelem, a társadalmi tulajdon helyzete gyökeresen megjavult. Ezt elsősorban annak köszöhétjük, hogy az utóbbi Időben egy ser rendelkezés jelent meg, amely alkalmas a társadalmi tulajdon hathatósabb védelmére. Ezek mellett a bűnüldözési és igazságügyi szervek erélyes intézkedései nemcsak a sikkasztókat, tolvajokat és fosztogatókat késztették meghátrálásra, hanem rámutattak, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűnök megakadályozásában igen nagy szerepük van a vállalatok, üzemek igazgatóinak, az üzemek társadalmi bíróság gainak, általában a dolgozóknak. A bűnüldözési szervek az elmúlt évek során számos olyan tényt fedtek fel, amikor a vezetők mulasztása nyomán keletkezett nagyobb összegű kár. A kereskedelmi ágazatot vizsgálva legveszélyesebb volt a társadalmi tu’ajtíoti helyzete a földművesszövetkeze- teknél, s hogy ez így volt — és bár sokkál kisebb mértékben, — de liéhcl még ma IS így van — ahhoz az illetékes földművesszövetkezeti vezetők mulasztása is hozzájárult. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy ebből a szempontból sokat javult a helyzet. De nagy károkat okoznak még az üzemi szarkák, a kisebb bűncselekmények elkövetői, akik ellen nem lépnek fel erélyesen az illetékes gazdasági vezetők. És nem látják meg sokszor, hogy a szerszámtörés, az anyagokkal való bánásmód rossz volta, a selejt és a pazarlás legalább any- nyira támadja a társadalmi tulajdont, mint a sikkasztás. A vb. számos javaslatot fogadott el. Többek között javasolta a SZŐ VOSZ igazgatóságának: bővítse úgy a MÉSZÖV ellenőri hálózatát, hogy egy ellenőrre ne jusson húsz boltnál több. Az Igazságügyminisztériumnak azt javasolja, hogy nevezzenek ki a megyei bíróság mellé függetlenített bírósági szakértőt az ügyek alapos és lelkiismeretes tanulmányozása végett. Javaslat született arra vonatkozólag is, hogy ahol az illető megsérti a tövényeket, az esetet ismertessék a dolgozók széles körében. Általános helyesléssel fogadta a végrehajtó bizottság az egészségügyi osztály és a megyéi tbc, gondozó intézet tájékoztatását, amely konkrét tényekkel támasz« tolta alá, hogy a tbc. egyre jobban kiszorul Szabölcs-SzatmárbóL A jelentés ismerteti, hogy ma már Baktalórántházán, Kocsordon, Gacsályban és Nyírbélteken, illetőleg Nyíregyházán működik tbc, intézet. Megyénkben összesén 460 ágy van a betegek gyógykezelésére. Még e hónapban megnyitják: a mándoki iskolaszanatóriumot 5Ó ággyal. Ezen kívül a debreceni tbc. klinikán rendelkezünk 105 ággyal. A lakosság 90—95 százaléka megjelenik a röntgenautó vidéki útjai alkalmával szervezett szűrővizsgálatokon, komoly eredményekkel bíztat a BCG-oltásokí növekvő száma. A végrehajtó bizottság örvendetesnek találta, hogy a megyei tbc.-ellcnes küzdelem eredményei országos viszonylatban kiemelkedők, s ezért elismeréssel adózott dr. Kemény Lajos főorvosnak és dr. Meskovits Károly egészségügyi osztályvezetőnek. A vb. ezek mellett határozatot fogadott el, amelyben helyteleníti a® Egészségügyi Minisztérium néhány intézkedését, amelyekkel megyénket más megyékkel szemben hátrányosabb helyzetbe keríti. Ilyen például, hogy nincs megfelelő, a tbc. megelőzésére, felderítésére, és gyógyítására hivatott felszerelés, alapvetően hiányos megyénk crvosszakzmberek- kel való ellátása, alig van utánpótlás. (k. j.) ÁAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAA Ahol a Sxilágyi-hrigád megjelenik Tiszabézdéden találkoztunk. A Kossuth Termelőszövetkezet udvarán kaptak egy brigádszállást. Csak olyan rövidlélegzetű szállás ez, a padlón szalma ponyvával leterítve. Jól berendezkedni egy ilyen mozgó brigádnak, amelyiknek a területe Ra- kamaztól Záhonyig tart, nem lehet. Szilágyi Miklós növényvédő brigádja vigyáz a kisvárdai és a nyíregyházi járás burgonyaföld- jeire, védik az almásokat, a díszfákat. Ahol nagyobb mértékben megjelenik a burgonyabogár, ott teremnek és nagyhatású gépeikkel elvégzik az államilag előírt védekezést. Csütörtökön délután szokatlanul korán, már kél-három óra között bejöttek a brigádszállásra a gépek. Eső verte ki őket a munkából. A munkaidőt azért kihasználták, karbantartást végeztek, hogy másnap még biztosabban és jobb munkát tudjanak végezni. A brigádhoz II fő tartozik, négy permetezőgép és két vizes- lajt a felszerelésük. Egy-egy gép 8 óra alatt 30 holdon végzi el a permetezést. De mostanában nemigen nyolcóráznak, mert májusban nagy volt a munka a gyümölcsösökben, most pedig a burgonyaföldeken. Sokszor még vasárnap sem jutnak haza a családhoz. Majdcsak valamennyien kállósemjéniek, a helyi nöf'ény- védő állomáson helyezkedtek el, de a munkájuk a fél megyére szóló. Néhány nappal ezelőtt Raka- mazon irtották a veszedelmes kártevőt, hogy a híres rakamazi krumpliból jusson bőven itthenra és külföldre is. Gáva, Vencsellő Volt az útjuk, Fényeslitkén gyümölcsöst permeteztek, aztán a tiszabezdédi Kossuth TSZ-ben szóratták meg a burgonyaföldet. Nagv örömmel fogadják őket mindenütt, mert szakszerűen, gyorsan és biztosan végzik munkájukat. Amit délelőtt lenerme- teznek. ott délutánra a burgo- nyabogár-lárvák már az utolsókat rugdossák a levelekről a porba hullva. Beszélgetés közben elmóndot- ták, hogy elsősorban ott segítenek, ahol nagyobb a veszély, több a peterakás és a kikelt lárva. Kisebb veszély esetén a községi tanácsoknak kiadott háti permetezőkkel kell irtani a bogarat. Ezért is fontos, hogy az illetékes szervek oda irányítsák! őkét, ahol ténylegesen szükség van rájuk, mert a drága gépekkel és az általuk használt nagy- mennyiségű védekezőszerrel igen drága néhány bogárra vadászni. Azon fáradoznak, hogy a főbb gócokat kiirtsák, és ezzel a nagyobb elterjedésnek elejét ve-' -yék. A Kállósemjéni Növényvédő Állomáshoz tartozó brigádok közötti versenyben a Szilágyi-brigád az első. Az, egyéni teljesítményben legjobb eredményt elérő zétorvezető, Hercku Jánosi és a permetező mestere. Vajda1 Károly szintén ennek $ brigádnak a tagjai. A múlt vasárnapi! Traktoros Napon ők is ünnepeltek, jutalmat kapott jó munkájáért az egész brigád. Azt mondják, ahol a Szilágyibrigád megjelenik, ott jaj a burgonyabogárnak, a szövőlepkének és minden kártevőnek! Cs. B. XV. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM Ára 50 fillér 1958. JCNIUS 14, SZOMBAT
