Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-13 / 138. szám
4 KFT. FT** A*TF atunwe nSe} 19S#. TÍTKITO 13, PÉKTES Örömhír a nyíregyházi mosilátogatóknak z Ä jövő háton bemutatja a Béke mozi a „Szállnak a darvak" cimű cannesi díjnyertes szovjet filmet |P I L L A N AT K E P E K Szomjúságra ítélve? Türelmetlenül cseng a szerkesztőség telefonja. — Halló! Itt a Moziüzemi Vállalat! Szíveskedjenek, egy örömhírt közölni a holnapi számban. Nyíregyháza soronkíyül megkapta a jövő hétre a „Szállnak a darvak” című szovjet filmet, amely az idei cannesi filmfesztiválon a nagydijat nyerte el! — Mikor lesz a bemutatója? — Június 19-én. Díszbemutatóval kezdjük a film pergetését. — Meddig lesz műsoron a film? — Sajnos, csak egy hétre kaptuk meg, de ha a közönség úgy kívánja, a többi moziban is játsz- szuk majd a Békével egyidőben, A film szinkronizálva van, — Köszönjük. Feltétlenül közülijük a hirt lapunkban. Valameny- , nyi mozilátogató türelmetlenül \ árta már ennek a nagyhírű, világsikerű filmnek a bemutatóját. ★ Ehhez a gyors telefonbeszélgetéshez hadd füzzük még hozzá, hogy a franciaországi, cannesi filmverseny az egyik legjelentősebb a filmfesztiválok, a nemzetközi filmversenyek sorában. Minden esztendőben résztvesz ezen az egész világ a legjobbnak tartott filmekkel, széleskörű, nagy tekintélyű nemzetközi zsűri hozza meg a döntéseket. Ezidén — elsőízben — szovjet film nyerte a verseny nagydí.iát,- az Arany Pálmát': a „Szállnak a darvak". A film óriási világsikert aratott. Az égjük lap megkérdezte Gertler Viktor Kcesuth-dijas magyar rendezőt, hogy mi a film sikerének titka. A neves rendező így válaszolt: — Mert film! A franciaországi bemutató során bal- és jobboldali lapok egyaránt véleményt nyilvánítottak. A francia sajtó egyhangú elismeréssel nyilatkozott. A „Les lettres franchises’1 igy írt róla: „A Szállnak a darvak a Szovjetunió utolsó tíz évének egyik legjobb filmalkotása“. Az „Humanité" szerint az utóbbi évek középszerű szovjet filmjei — sztereotip „jó"’ és „rossz“, típusai, „pozitív” es „negativ" hősei — után a „Szállnak * a darvak" végre kiváló alkotás. A V Aurora sztárnak kiáltja ki Szamoljovát, a film női főszereplőjét és a filmről elragadtatva nyilatkozik. A Figaro cikke azt állítja, hogy, a „Szállnak a darvak’' a Szovjetunió moziszput- nyikja! , Nagy érdeklődéssel és izgalommal várjuk valamennyien a film bemutatását. Örülünk annak, hogy ilyen gyorsan műsorra tűzték Magyarországon és nálunk, Nyíregyházán is. Mindenki tudja, mit jelent forró nyári napokon a friss hidegvíz: hűsítő balzsam a szomjas toroknak. De mindenki tudja, hogy Nyíregyházán new éppen túlságos humánusságból mintegy huszonöt család‘ víz nélkül maradt a Vöröshadsereg útja 11., 13. és 15. számú házban, Velük történt meg az a nem mindennapi kellemetlenség, hogy eltiltották őket a szemben levő gyógyszertári udvar kútjától. ' Különösebben nem is magyarázták meg az eltiltás okát, csak amikor a helyszínre siettek, erőszakos lánc adta tudtukra: innen vizet senki emberfia nem vihet! S azóta úgy esténként elindulnak a karavánok vízszerző körútra. Nem sold sikerrel. Bár van a Luther téren.1 egy megviselt kút, de a viza nem jó, ivásra nem alkalmas. Néha a Kossuth Gimnáziumi, gondnoka szánja meg a szórnia* zókat, megengedi, hogy elvigye-», nek néhány vödörrel. A három ház lakói joggal te-* szik fel a kérdést: miért nem járhatnak ezután a gyógyszer tár udvarára, hisz nem lehet eUj lenük kifogás, mert ha elromn lőtt a kút, „bepótoltak" a javí tásba. S erre ezután is hajtan-», dók. Csak azt nem értik, milyent emberi, vagy más törvények dikn tálják az eltiltást, s mi a bűnük,\ hogy szomjúságra ítéltettek? (p. G.y\ Jár-c annyi megbecsülés, Boros® Gésa és Husi Barnabás kiállítása\ a Déri Múzeumban A debreceni Déri Múzeum a {Képzőművészeti Alappal* karöltve kiállítást rendezett két budapesti Iképzőművészünk alkotásaiból. Bennünket, szabolcsiakat különösen Boross Géza kiállítása érint közelebbről, mert több, mint egy .évtizedig Nyíregyházán élt, és léletének ez a szakasza mély nyomot hagyott lelkében. Legnagyobb \sikereket elért, képei sorában — m szeghalmi, szentendrei, visegrádi és sályi művek mellett — Mt vannak a paszabiak is. Különösen sokat küzdött, nehéz életűiket arcukon és mozdulataikban hordozó Szabolcsi öregjeinket, öreg ■asszonyainkat szerette meg. Boross Géza tíz éve hagyta el Megyénket. Azóta három gyűjteményes kiállítása volt Budapesten, állandóan szerepel az országos képzőművészeti kiállításokon. Művei sikert arattak Kairóban. 'Frankfurtban és Szófiában is. Képeinek mondanivalója változatlanul az, ami régen: nehéz az 'élet, de szép! Minden képén az élet szeretete érzik, a szürke hétköznapok szépségeit mutatja meg, és ezek meglátására nyitja fel szemünket. Kifejezésbeli sajátosságai sem sokat változtak azóta, hogy elment tőlünk. Megformálásban és színeiben népi, mélyen népi: ecsetkczelése, technikája a legmagasabb szintű. Képeiník kifejezésben értékén nem lehet vitázni. Színvonalukkal megdöbbentik az embert, mint egy gyönyörű erdélyi, vagy egy dunántúli gyapjú, szőttes, és mint egy Cezanne-kép technikája. Szakkörökben úgy tartják számon Boross Gézát, mint a mélytüzű színek és a fények, festőjét. Akvarelljei olyan színesek, mintha ütegfestményeken sütne át a világosság. Nálunk festett képei és a maiak között az egyetlen különbség, hogy most sokkal tüzesebb színekkel fejezi ki élményeit. Buzi Barnabás többször szerepelt már Boross Gézával együtt. Művészetük azonos gyökerekből táplálkozik. Mindketten tiszteletben tartják u természetet, alkotásaik forrását, és az embert, akinek tolmácsolják mondanivalójukat. Sohasem lesznek érthetetlenekké. És közös bennük az is, hogy mindketten valami sajátosan magyarral gazdagítják az egyetemesen emberit. Buzi Barnabás alkotásai szinte Európa minden államában reprezentálták már a magyar szobrászait. , Akik maradandó élményekre vágynak, nézzék meg a Déri Múzeum kiállítását. A kiállítást 8-án nyitotta meg Boross Géza és Buzi Barnabás Hajdú és Szabolcs megyei barátai és tisztelői előtt Kádár Zoltán egyetemi tanszékvezető. Nyitvatarlását két hétre tér- % vezik. Megemlítjük, hogy jelenlegi a Déri Múzeumban van a jász-t herényiek féltett kincse, a IX—X.t századból származó, elefániagyar-t bál díszesen faragott „Lehel kürl-Z je" is, és így a debreceni látopa- Z tás. a kiállítás megtekintése mégi feledhetetlenebb lesz. í MAKAY LÁSZLÓ* Két hölgy száll fel az állomásnál a nyíregyházi villamosra. Az egyiken szürkészöld baL lonkabát, a mázikon piros kardigán. Szóba elegyednek, vagy folytatják a megkezdett diskurzust, mindenesetre eléggé lefoglalja őket a téma. — Tudod, isteni dolgok vannak nála. Micsoda összeköttetései vannak! Hetenként kétszer jár Pesten és álomszép dolgokat hoz... Láttam egy olyan, de olyan nylon-fűzőt... micsoda anyag..: — Szabad a jegyet jön a kalauznő. A pénzt megkapja, a jegyet letépi, és vár... — Tessék a jegy. ■ — Micsoda dolgokÉs olcsó! Ezt a blúzt is ott vettem, még tavaly — - húzza szét aI hölgy■ a piros kardigánt És folyik a szó, — Kérem, figyeljen rám ad*) dig, míg a jegyet átadom — at érződik a kalauz hangján egyt. rezzenésnyi türelmetlenség, amit( a zsúfolt kocsi is kivált. , A hölgy, a piros kardigánnak mérgesen kapja el a feléje nyúj~i tott jegyet, s ha a szemével ölni) tudna. : *— Nahát! Hallottál még ilyet T — fordul szomszédnójéhez. —i Mi köze hozzá,, -hogy en tnift csinálok? Törődjön a maga do!A gával.., A piros kardigános hölgy nem> nyerte meg a körülállók tetszéJ sét l—U. —3.X MIT LÁTHATUNK AZ CJ MAGTAR HÍRADÓBAN A 24-es számú új magyar híradó műsora változatos és érdekes. Mindenekelőtt az V. magyar békekongresszus tanácskozásáról mutat tudósítást, majd a brüsszeli világkiállítás, magyar csarnokát láthatjuk. Érdekés híradóriport a „Külföldi szemmel” című, amely azt mutatja be, hogy egy húsz, év után újra Magyarországra érkezett ember hogyan látja Budapestet. A „Pillanatképek” rovat sok eseményről tudósit: Josephine Baker budapesti vendégszerepléséről, a sztálinvárosi úttörő-vasút megnyitásáról, egy boldog Totó nyertesről, aki 343 ezer forintot nyert, a vízibuszokról, a nemzetközi fodrászversenyről és a ligeti nemzeközi motorversenyről. „PIACKUTATÁS” Udo Hennings Süderdithmar- schen-i dán paraszt, az általa ’.érméit kelkáposzta-fejek elszállítása előtt „piackutatási” okokból az egyik 2.23 kilogrammos szép példányra egy ■ cédulát erősített,1 amelyben kéri a fogyasztót, közölje vele, mennyiért vásárolta meg a zöldségesnél ezt a kelkáposztát. Egy müncheni háziasz- ' szony kitöltötte a cédulát és megírta, hogy rendkívül olcsón, 98 pfenningért. vásárolta a főzelék- nek-valót. A paraszt 9 pfenninget ■kapott a kelkáposztájáért. így könnyén kiszámíthatjuk, hogy a termelőtől a fogyasztóig a kelkáposzta 1100 százalékkal drágult. Mikor heriil színre a „Majd a papa A nyíregyházi közönség nagy érdeklődéssel várja a „Majd a papa” cimű zenés vígjátékot, amely — az időjárástól függően — ma este kerül bemutatásra a város szabadtéri színpadán. Mint a József Attila Művelődési Ház vezetősége értesített bennünket, az előadást csak jó idő esetén tartják meg ma. Amennyiben esik az eső — és ennek nagy a valószínűsége — a „Majd a papa” csak hétfőn este nyolc órakor kerül színre a szabadtéri színpadon. Védekezzünk az aranka ellen PILLANGÓSVIRÁGÚ növényeink legveszedelmesebb kártevője az aranka, mely az utóbbi években megyénkben is igen elterjedt. Az aranka kötelező irtását több F. M. rendelet is előírja. Hogy az arankairtás lényegét megértsük, először ismerkedjünk meg az aranka életmódjával. Az arankának nagyon kemény héjú, szívós magja van, mely az állat emésztőcsatornájából is emésztetlenül, csíraképes állapotban kerül ki. A földben 8—10. évig is elhever csíraképes állapotban és csak akkor hajt ki, amikor a földbe pillangós- virágú növényt (lucernát, herét, csillagfürtöt stb.) vetünk, A föld fölé került . kis hajtás csavarodva nőve keresi a gazdanövényt s amint azt eléri, abba beleereszti szívókéit, gyökere elsorvad, s ezentúl már csak a gazdanövényen él, elszívja belőle tápnedveit s így azt elpusztítja, miközben maga mindig tovább és tovább kúszik egyik növényről másik növényre. VANNAK OLYAN árokparti, sőt sajnos, szántóföldi arankák is, amelyeknek számát ha el kezdjük gombolyítani, 300—400 méter hosszan mehetünk utána. Az aranka június második felében virágzik, s júliusban már érett magja van. Ha ezt a magot az aranka elhullatja, vagy a lakarmánnnyal megeszi a jószág és a trágyával kikerül a szántóföld ismét fertőzött lesz arankával. De nemcsak a mag által fertőz az aranka, hanem az elhullott kis szárrésze is megfogózik a növényen, és új foltot képez. HA VETÉSÜNKBEN aranka van, s magját elcsépteltük a hasznos maggal együtt, abból nem tudjuk kirostálni, mert az arankamag éppen akkora, mint a here- vagy lucernamag. Azt csak különleges eljárással lehet abból kiválasztani. Az ilyen különleges eljárással kitisztított magot azután fehér ólombárcá- val látja el az állami vetőmag felügyelőség. Megesik, hogy az ilyen mag után is találunk a lucernában vagy a herében arankásföltet, azonban ilyenkor ne ítéljünk elhamarkodottan, hanem jusson eszünkbe a trágyával kivitt aranka és a hatnyolc, sőt tíz évvel azelőtti arankával fertőzött vetés, amit nem igyekeztünk akkor az arankától megtisztítani s így az egész föld is mégfertőződött. Hogyan irtsuk hát az arankát? AZ ARANKÁT már kora tavasszal figyelni kell. Tudjuk azt, hogy az aranka foltokban jelenek meg. Ha ilyen arankásfoltot látufik, még június közepe előtt, akkor azt le kell kaszálni, persze 2-3 méterrel szélesebben, mint ahogy a foltot látjuk. Az így lekaszált takarmányt zsákba beletéve — azért zsákba, hogy az arankának egy íze se hulljon le a még fertőzetlen területen — el lehet vinni és a jószággal megetetni. A foltot pedig a „Kuszkuíán” nevű arankairtó- nak 10 százalékos oldatával, vagy az úgynevezett sárgaméreg 2 százalékos oldatával, vagy „Kreozit F“ 0.5 százalékos oldatával lepermetezzük, rózsás lo^ csolóval lelocsoljuk. Négyzete méterenként a fent ajánlott ol-j datok valamelyikéből 1 liter szükséges. A fenti szerek azután leperzselik úgy az aranka, mint a lucerna, vagy lóhere földfelettii részeit. Mivel a lucernának és a lóherének gyökere van, ez új-* ból kihajt, az arankának azon-» ban — mint a fentiekből láttuk — nincs gyökere, így nincs, ami] kihajtson. HA A MEGFIGYELÉST eí-i hanyagoltuk, vagy valami más okból csak későn vesszük eszrs az arankásfoltot, amikor az már magot is kötött, akkor nincs más hátra, minthogy a foltot 2-3 méterrel szélesebb, csíkkal lekaszáljuk, azt ott helyben meghagyjuk fonnyadni, és akkor szalmával jó vastagén letakarjuk, esetleg még petróleummal is leöntözzük a szalmát, es felgyújtjuk. Ekkor azután elég az aranka, az aranka magja, a here, de még a here gyökere is. Hogy a folt ne maradjon kihasználatlanul, azt fel lehet ásni, s lucerna esetében lucernamaggal bevetni. A herénél ezt már hiába csináljuk, mert az a második évben már úgy is kiszán- tódík, hanem valami rövjdébb életű takarmánynövénnyel, kölessel, muharral stb. lehet a féltőt bevetni, hogy ne maradjon kihasználatlanul egy talpalatnyi! föld sem. Balog Kálmán] főaarcnómus. , GAZDATANÁCSADÓ Magyar békekongresszus — Brüsszeli világkiállítás - Josephine Baker Budapesten — Fodrászverseny — Nemzetközi motorverseny
