Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-10 / 135. szám
195«. JtoTCS IQ, KEDD KF.LETMAGTAF.ORSZÄG 3 Végétért az V. magyar bckckongresszus erői. Az emberek maguk és gyermekeik javára kivánják fordítani az emberi elme csodáját, a nukleáris erőt. A népek becsülik egymást, közelednek egymáshoz, bekében és barátságban akarnak élni. Ezért támogatjuk mi is teljes erőnkből azokat a javaslatokat, amelyeknek célja a különböző társadalmi rendszerek között a gazdaság és a kereskedelem vérkeringésnek a meggyorsítása. Ezért kívánunk jelen lenni a magyar zenével, irodalommal, képzőművészettel, filmmel és tudományos eredményeinkkel mindenütt, ahol Kelet és Nyugat kultúrájának békés versengése és termékeny cseréje folyik. Ezért óhajtjuk népünkkel is minél gazdagabban megismertetni más népek kultúrájának értékeit. Az emberiség túlnyomó többségének akaratát fejezi ki a békemozgalom, amely olyan hatalmas erőre támaszkodik, mint a szocialista országok Szovjetunió vezette V' Uj szilinél gazdagodott vasárnap Sóstó Az ott üdülő vendégek múlt évben megkedvelték, hogy a nyíregyházi Fény kénes* Szövetkezet dolgozói által helyszínen készített cmlékfelvé- "telekkcl lephették meg ismerőseiket. (-Idén. vasárnap kezdte cl először munkáját a szövetkzet „Forrás- fotója’1. Érdekességük közé tartozik, hogy készítenek. csónakos képet is, ám ha valaki fél a víztől, annak, nem feltétlen műszói' a „vízre szállni“’, mert díszlet mögé elhelyezkedve fényképezik le s egy óra múlva már küldhető is a sóstói emlék. A F ényképész Szövetkezet dolgozói bizonyára sok örömet szereznek a Sóstón üdülőknek, tábora. Az V. magyar békekongresszus mélységes felelősségtudattal csatlakozott a népek többségi döntéséhez: a népek intézményes biztosítását választjuk és nem a hidrogénbomba halált; leszerelési egyezményt és nem fegyverkezési hajszát; a népek barátságát és nem az Európában leselkedő új fasizmus acsarkodását, sem pedig a hidegháborús gyanakvást. Az emberiség többségével együtt követeljük, hogy minden nagyhatalom szüntesse meg a nukleáris kísérleteket, ahogyan a Szovjetunió tette. Jöjjön létre a csúcstalálkozó és vitassák ott meg a világpolitika legégetőbb kérdéseit. E kérdésekről fog tárgyalni és a megegyezés útjait keresni Stockholmban a leszerelési cs együttműködési világkongresszus, a „népek csúcstalálkozója". Ez a kongresszus kiváló alkalom Kelet és Nyugat, Észak és Dél fiai szármára, hogy nézeteiket szabadon és őszintén kifejtsék és kicseréljék. Az V. magyar békekongresz- szus és az azt előkészítő gyűlések ezrei hozzájárultak ahhoz, hogy minden tisztaszándékú magyar nő és férfi érezze: stockholmi küldötteink az ő személyes megbízó levelét is magukkal viszik. Tartsuk fenn országszerte azt az érdeklődést cs sokoldalú résztve- telt, amely békekongresszusunk vitáinak és döntéseinek magaslatára vezetett cs amely a bazafiúi felelősség és az emberi méltóság új rangjával tüntette ki a magyar békeharcosokat. Tegye a béke minden híve magáévá az V. ma, gyár békekongresszus követeléseit, mert ilymódon személyében is tevékenyen hozzájárul a világ- politika irányzatának kialakitásá- sához. Hangoztassa és ismertesse mindenütt, városon cs falun, munkahelyen, családban és iskolában: a háború ma már elkerülhető! A háborút emberek csinálják és emberek tudják megakadályozni: mi vagyunk ezek az emberek! Mi az atomkorban nem atomhalált akarunk, hanem virágzó békét! utazok szamarai Gyors- és sebesvonatok vasúthálózatunkban Térképünk as 19S8. évi nyári menetrend alapján Magyarország gyors- és sebssvonat-hálózatát tünteti reL (V em kell megijedni. Nincsen 1 ’ itt szó a betokosodott bürokráciáról, amely tavasztól őszig húzza, halasztja a megérdemelt bizonyítvány kiadását. Azt már az elején cl kell árulni, hogy' egészen más dologról van szó. Kántorjánosi gazdái közül huszonkettőn határozták el tavaly ősszel, hogy eljárnak az ezüst- kalászos tanfolyamra. Huszon- ketten kezdték és befejezésnél ugyancsak ennyien búcsúztak a tanfolyam vezetőitől. Ez a 22 ember nem hiába mondta, hogy hasznosítja a tanultakat, mert mindannyian állják is az adott szót. Amellett, hogy gazdálkodásuk menete is fordult, minden végzett hallgató beállított kísérleti parcelláin műtrágyázási, istállótrágyázási, fejtrágyázási és növényápolási kísérleteket folytatnak. A tapasztalatokat minden két hétben megbeszélik. Kezdeményzésükre tíz holdat szerződtek le anyarozs termelésére a kántorjánosi gazdák, aminek a mesterséges fertőzése jól sikerült. Van gyümölcsös a községben sok, de annál kevesebb a hozzáértő szakember. Idejében tartott tunk néhány metszési bemutat tót és az lett az eredménye,, hogy mindenki szakszerűen vé-» gezte el ezt a fontos munkát. A1 tanfolyam hallgatói a tavaszon« nyolc kilogramm homoki lucernát kaptak, amit két gazda vetett cl. Nagy a törekvés, hogj'j sikerüljön ez a lucerna, mert ezzel fellendíthetnék az állat-» tenyésztést. El akarnak látogat-“ ni a kisvárdai kísérleti gazda-* ságba is, hogy ott szemtől szem-t be ismerkedhessenek a homoki! lucernával és annak ncmesítőjé-» vei: Teichmann Vilmossal. Er-Í re a kirándulásra úgy teremtik! elő a költséget, hogy megtanul-i ták Móricz Zsigmondi Sári bír« című színdarabját, ezzel lépnek! fel a községben és a bevételt az! útra szánják. Amint látszik, ezek az ezüst*, kalászos gazdák minden igyekezetükkel azon vannak, hogy! a tavasszal megkapott bizonyító ványokat valóban meg is érricJ meljék, ez pedig eredményeik-» ben fog megmutatkozni. Kovács Isivé» mg, fel ügy előj Csupán figyelmesség PANASZOS SOROK AZ AKÖV-HÖZ A kisvárdai MA VAUT elég nagy forgalmat bonyolít le. Talán tíz irányba is szállítja az utasokat. Ilyen nagy forgalom zavartalan lebonyolításának egyik igen lényeges felétele, hogy az utasok pontosan tájékozva legyenek a buszok menetrendjéről. Azonban c téren hiba van. Sem az indulási állomáson — ahol az utasok a vonatból kiszállnak, — sem a busz-irodánál nem lehet találkozni kifüggesztett menetrenddel, ami pedig igen felférne a buszjáratok községeiben is, mert nemcsak olyan utasok vannak, akik tudják a faluban: „harangoztak, indulhatunk, a busz nemsokára jönni fog.” —■—>Wí Aztán előfordul olyan is, hogjs az utas várja a MÁV állomás-» nál — a megszokott helyen —j a busz érkezését és csak későn» tudja meg valakitől, hogy ez ai járat csak a Fő-térig közlekedik.» S ilyenkor az utas mit teheti mást, mint emlegetve a fel lemenőket, elindul, csomaggal gyalog, róni a kilométereket,! vagy vár reggel héttől déli isj óráig arra a járatra, amely aav állomástól indul. Mindez elkerülhető, s nem tol kell hozzá más, csak egy kis] figyelmesség, a pontos menetrend kifüggesztése. SAMU ANDRÁS Furcsa csúcseredmények S, ok minden elő- fordulhat a földön! Bizony! Sokféle rekord, sokféle elsőség lehetséges. Amíg egyik elsőség dicsőségre, addig a másik elsőség szégyenre, kétségbeesésre. kilátástalan ságra. mutathat. Most közlünk néhány olyan „csúcseredményt“, amelyekről általában keveset beszélnek. A statisztikák számon tartják ugyan, de mivel ..nem tartoznak a nagy nyilvánosságra", titokban tartják, vagy legalábbis ritkán közük. A statisztika szerint például a pálinkafo- eya.sztáshan a világon a svédek az, elsők, Belc,í»imb=n isszák a legtöbb söri. A ei*a- rattázáshan. a rvil- ’-r^sáehon és a válásban pedin az amerikaiak tartják a rekordot. Mit mondanak a sz-'mok? íme. Sörfcrry osztás: ff*- -enkénti forrasztás n+erbeh) Felgium: 138,6, Ausztrália: lb7: Üj-Zéland: 93; Egyesült Királyság: 90; Németország: 72,4, Dánia: 63,9; Kanada: 59,9; Egyesült Államok: 58,9: Franciaország: 28,8; Svédország: 27 9: Hollandia: 17,5: Olaszország: 3,6. Alkoholfogyasztás: (literben) Svédország: 4,86. Egyesült Államok: 4; Németország: 234; Hollandia: 2,16; Üj-Zéland: 2,07; Franciaország: 2,02; Kanada: 1,80: Olaszország: 1.57, Belgium: 1.40; Ausztrália: 1,17; Dánia: 1,12; Egyesült Királyság: 103. Borfogyasztás: (literben) Franciaország 94.77; Olaszország 83,70: Németország P: Ausztrália: 6,66 v-z-esült Állam-’" 9.83. Dánia: 2 “2 Rvéderszá*: 1 90; Ü*- Zélend: 1.84: Egyesült Kiráh’sáe: 1.48: Belgium: 1,44; Hollandia: 0.67. Gyilkosság: (százezer lakosra s-ámítva) 8,-z-e«ü1t Államok: AB: Dé»~ Afrika: (európaiak) 2.9: F’nno’—zág: 2,6; Japán: 2.4; Olaszország: 1,7; Ausztrália: 1,4; Kanada: l,lp Németország: 1; Ausztria: 0,9; Svédország, Üj-Zéland, Franciaország és Belgium? 0,3; Egyesült Király-! sag: 0,7, Dánia: 0 5; Norvégia: 0,4; Hollandia: 0,3. S hogyan állnak a nyugati országok a rendőrökkel? Hánv rendőr jut például) ezer lakosra” Bitre is; vannak adatok. Kanadában és Svédországban ezer lakosra 1.1 rendőr. Nagy-Britanniában 1 5, az Egyesült Államokban Í.7, Hollandiában 2.1 és Franciaországban S rendőr jut. Franciaországban rzázezer lakosra számítva <rsak 0.8 gyp-, kosság esik, de mán-. den ezer em Harre 3 rendőr jut. Ügyhisz- szük, hogy a rendőrök száma De Gaulle jóvoltából hamar •) fogja érni a négyet, vagy talán még nagyobb számot is, mert ezen a téren az ú| kormányfő a beláthat tatlan „íeüődás“ híva, Lí vizsga márciusban, hitelesítve: — ősszel Jöjjön létre a csúcstalálkozó, szűntessék meg | a nukleáris kísérleteket! I A békekongresszus második napján sok küldött felszólalt, s elmondotta: nem elég ha tiltakozunk a rossz ellen, hanem cselekvő módon kell felhesználnunk az atomenergia békés áldásait. Az ülésen felszólalt Kiss Károly elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, aki a Központi Bizottság nevében üdvözölte a kongresszust, majd Szajfuddin Kicslu, a Báke-Világtanács alelnöke, az Indiai Béketanács elnöke tolmácsolta népe meleg baráti üdvözletét. A kongresz- szus Péter János zárszavával ért véget. Az Országos Béketanács elnöke Darvas József, főtitkára pedig Hantos János lett. A stockholmi Béke Világ Kongresszuson Bugái* Jánosné, Darvas József, Hantos János, Kisfaludi-Slróbl Zsigmond, Mag Béla, Or tutaj Gyula, Péter János, Szakasits Árpád, Terényi István és Vető Lajos képviseli a magyar békeharcosokat. Az V. magyar békekongresszas felhívása Az V. Magyar Békekongresszus küldöttei két napon át tárgyaltak az emberiséget és benne hazánkat is fenyegető veszélyekről cs tennivalókról. Űjra, meg újra felmerül korunk clet-halál kérdése: döntenünk kell. hogy a tudomány nagy vívmányai a békét szolgálják-c, vagy a háborút? A kongresszus küldöttei az egész békeszerető emberiséggel együtt az élet mellett szavaztak. Elmondották, hogy a mi népünk is jól tudja, kik erőltetik a fegyverkezési hajszát, kiknek érdeke a nemzetközi feszültség. Az imperialisták szítják a gyűlöletet és táplálják a háborús félelmet, mert ■nem tudnak megbékélni korunk nagy társadalmi változásaival, nem akarják tudomásul venni a népek függetlenségi vágyát és a »háborútól sem riadnak vissza. Pedig a ma háborúja nemcsak a katonák millióinak életet követelné, de atomhalállal fenyegetné a békés lakosságot is, hamuvá por- lasztaná az emberiség kultúrájának közös nagy kincseit. Bármily jelentős is azonban az imperialista körök hatalma, nagyobbak, hatalmasabbak a béke