Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-08 / 134. szám
1958. JÚNIUS «, VASÁRNAP KELETMAGYARORSZAG 3 Csak a nagyüzemek tudják megtermelni a mezőgazdaságban is a szükséges javakat a gyorsan növekvő igények kielégítésére Dögéi Imre elvtárs mondott beszédet a nagyecsedi szövetkezeti napon "Nagy ünnepre virradtak tegnap a nagyecsedi dolgozók. A megye minden részéből vonaton, gépkocsikon, vontatókon özönlöttek ide a szövetkezeti és egyéni parasztok, hogy tanúi legyenek az ecse- diket ért dicsőségnek és meghallgassák Dögéi Imre földművelés- ügyi miniszter beszédét. Délelőtt kilenc órakor már többezer emoer járt-kelt a szöver- kezet udvarán. Megtekintették a Vörös Csillag TSZ gazdag sertésállományát, gyönyörködtek a szép hízómarhákban ts dicsérgették a nagyszerű rendet, a pompásan karbantartott épületeket, mindent, amit a gazdaságban láttak. A szövetkezetiek inkább a módszereik iránt érdeklődtek, míg az egyéniek azt firtatták hogy mennyit dolgoznak és mit visznek haza. Tíz óra elmúlt, amikor a szövetkezet kapuján befordult a miniszteri kocsi. Dogéi elvtársat a szövetkezet elnöke és párttitkára üdvözölte. A fogadás után a parkban lévő sportpályára indult a tömeg, ahol megkezdődött a szövetkezeti és Traktoros Nap. A helyi gépállomás és állami gazdaság is ezen a napon ünnepelte traktorosait. A dísztribünön az elnökségben helyet foglalt Dögéi elvtárson kívül Benkei András elvtárs, az MSZMP megyei első titkára, a megyei, járási és helyi párt-, tanács és tömegszervezetek küldöttei, a tsz. vezetői és számos vendég. A Hazafias Népfront helyi elnökének megnyitója után Dögéi Imre elvtárs emelkedett szólásra. Dögéi Imre elvtárs beszéde Beszéde elején ismertette a Vörös Csillag TSZ gazdálkodási eredményeit, amivel kiérdemelték, hogy az országos versenyben masodikok letten.. Majd arra kérte a szövetkezet tagjait, hogy meg bátrabban haladjanak előre a megkezdett úton, vegyék még fokozottabban igénybe a gépállomás gépeit. Kevesebb lóval dolgozzanak, hogy több takarmány jusson a tehenek részére, így még tovább növelhetik termésereGmenyeiket, és a gépi munka fokozásával olcsóbban is tudnak majd termelni. Dögéi elvtárs ezután ismertette hazánk mezőgazdaságának jelenlegi helyzetét. Elmondotta, hogy a külterjes gazdálkodás még ma is folyik hazánkban. A birtokok szétaprózódtak, kevés az árutermelés, termelési módszereink az egyéni gazdaságokban elavultak, a terméshozamok alacsonyak, a termelési költségek magasak. Az igaz, hogy mezőgazdaságunk a felszabadulás óta jelentős változásokon ment át. A leglényegesebb változás az, ami a tulajdon- viszonyokban következett be azáltal, hogy az 1945-ös földreform során a földesúri birtokok az ag- rárprclelárok és kisparasztok Kezébe kerültek. — A birtokviszonyok alakulásában 1949. óta kettős irányzat érvényesült a mezőgazdaságban. Egyik oldalon kialakultak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, tehát a termelő erők és a termelő eszközök egészséges koncentrációja következett be, ugyanakkor a mezőgazdaság nagyobb részét, több mint kétharmadát k'- tevő kisparaszti gazdaságokban 1949 után is tovább folytatódott a birtokelaprózódás. Ez hátrányosan hatott a termelés fejlesztésére. A földterületek szétaprózottsága nemcsak a mezőgazdasági termelés, hanem a városi lakosság élelmiszerellátása és az export-lehetőségek szempontjából is hátrányos. Tehát nem fejlődött ki olyan mértékben, hogy kielégíthette volna népgazdaságunk egyre növekvő szükségleteit. A mezőgazdasági termékek összértéke a fel- szabadulás óta, az igen komoly beruházások ellenére is, csak mintegy 3 százalékkal növekedett. Az életszínvonal emelkedése ennél lényegesen nagyobb arányú volt. Tehát láthatják, hogy a termelés fokozatos növekedése nincs arányban az életszínvonal emelkedésével. Éppen ezért nehéz új módon, igényesen, jobban élni a régi termelési formákkal, és eredményekkel. Ezt csinálni sokáig nem lehet, csak úgy, ha növelni fogjuk a termelést és megalapozhatjuk magunknak a jelenlegi életszínvonalat — mondotta Dögéi Imre, majd ismertette milyen irányban és milyen módon fogjuk fejleszteni mezőgazdaságunkat. — A mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése irányaként pártunk és kormányunk a belterjességet jelöli meg. Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés, mit értünk belterjesség alatt és miért kell mezőgazdáságunkat belterjes irányban fejleszteni? — Hazánk egy sűrűn lakott, ipari nyersanyagokban aránylag szegény ország, viszonylag kevés művelhető földje van, egészen nem esik egy kát. hold szántó egy-egy lélekre. Egy-egy keresőképes mezőgazdasági dolgozóra 3.8 kát. hold művelt terület jut, ami a jelenlegi vetési stukturát és a gépesítés jelenlegi fokát figyelembe véve nagyon kevés. Éppen ezért tovább kell haladnunk a bel- terjesítés útján, alkalmazni kell az alapvető és fejlett termelési módszereket, tovább kell javítanunk a növény- termesztés arányait, elsősorban a takarmányterületek növelésére, fokozott mértékben kell kihasználni a vetőmag-, zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztésben rendelkezésre álló kitűnő lehetőségeket. Éppen Szabolcs-Szatmár megye van olyan jó helyzetben, amely ezzel a lehetőséggel élni tud, itt van a gyümlöcstermelés hazája, itt termelik a híres Jonathán almát, amelynek a világon sehol párja nincs, s ugyanakkor termelése is kifizető. Amíg a Nyírség homokján a rozs 5—6 mázsa magot hóz, ugyanakkor az alma 00—70—80 mázsás átlagokat fizet évenként. — A növénytermelés arányai-' nak megváltoztatásával kapcsolatban felmerült a kenyérgabonavetésterület, illetve a kenyérgabonatermelés kérdése. Mi a kenyérgabona-szükségletünket hazai termésből akarjuk biztosítani. Bzt azonban nem a kenyérgabona vetésterületének növelésével, hanem a termésátlagok fokozásával kell elérni. Ha a közeli években a kenyérgabona átlagtermését kát. holdanként 10 mázsára tudjuk növelni — és ez nem lehetetlen — mintegy 2.8 millió kát. hold területről biztonságosan megtermelhetjük az ország kenyerét. — A sertéstenyésztésben meg kell szüntetni a rendszertelen keresztezéseket, és minél több exportképes sertést kell előállítani. — Fokozottabb mértékben kell kihasználni a baromfi és a juh tenyésztésben rendelkezésre álló lehetőségeket. Annál is inkább, mert a baromfihús előállítása nagyon gazdaságos. 1 kg. sertéshús előállításhoz 15—20 százalékkal több abraktakarmányra van szükség, mint 1 kg baromfihús előállításához, ugyanakkor külkereskedelmi szempontból is nagyon gazdaságos a baromfihús exportja, mert amíg 1 kg sertéshús 40—44 cent, 1 kg baromfihús 65—70 dollárcentért értékesíthető a világpiacon. Ahhoz, hogy belterjes legyen mezőgazdaságunk fokozni keli a mezőgazdasági beruházásokat többet keli áldoznunk a talajjavi- tásra, műtrágyára, minőségi vetőmagra, növényvédelemre, állat- egészségügyre stb. Biztosítanunk kell a tudomány vívmányainak széleskörű alkalmazását. A továbbiakban ismertette Dögéi elvtárs, hogy az egész világon a nagyüzem az uralkodó forma a mezőgazdaságban. Nyugaton ez a kisgazdaságok tönkretételével, földjük elárverezésével történik, a szocializmust építő országokban pedig a dolgozó parasztok szövetkezetekbe tömörülésével, a terméshozamok és az élet- színvonal állandó növelésével megy végbe a nagyüzemek kialakulása. — Milyen következtetést kell mindebből levonnunk? — Azt, hogy ha mi nem tartanánk lépést a fejlődéssel, ami az egész világon végbemegy, akkor ez az ország elszegényedését eredményezné. Ez nem érdekük sem a munkásoknak, sem a dolgozó parasztoknak. — Nálunk az ellenforradalom leverése után voltak, sőt még ma is vannak — bár egyre kevesebben — akik úgy vélik, hogy nálunk Magyarországon lehetséges beláthatatlan ideig fenntartani az egyéni gazdálkodást. Súlyos hibát követnénk el, ha nem mondanánk meg nyíltan, hogy Magyarországon éppen úgy, mint a többi népi demokratikus országokban, a jövö nem az egyéni l.isparceNás gazdaságoké, hanem a termelőszövetkezeteké — Éppen ezért pártunk Központi Vezetősége és a kormány legfontosabb feladatának tekinti annak elősegítését, hogy mező- gazdaságunk fokozatosan korszerű szocialista nagyüzemekké alakuljon át. Ezt mi nyíltan megmondjuk. Nálunk, ahol az ipar, a kereskedelem szocialista alapon fejlődik, a mezőgazdaságnak is szo- szocialista alapon kell fejlődnie. A mezőgazdaság szocialista átszervezése azonban nem öncél, hanem meghatározott célok megvalósítása érdekében történik. E célok: a terméshozamok növelése, a termelési költségek csökkentése, a kizsákmányolás lehetőségeinek megszüntetése, a dolgozó parasztság munkájának megkönnyítése. életszínvonalának állandó emelése. E célok megvalósítása csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése során lehetséges. Ezt azonban nem máról holnapra, nem kapkodva, hanem nyugodtan, megfontoltan, nem a dolgozó parasztság akarata ellenére, hanem a vele való megegyezés alapján, vele együtt kell megvalósítani. Beszéde végén további sikereket kívánt a termelőszövetkezetek tagjainak, majd átadta a Minisztertanács vándorzászlaját, a „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság” címet dokumentáló oklevelet és az 50.000 forintos betétkönyvet, amit a szövetkezet elnöke vett át ás fogadalmat tett a tagság nevében, hogy még jobb eredményeket érnek el a jövőben. Majd a nagygyűlés résztvevői előtt a szövetkezet párttitkára ismertette a csen- geri Lenin TSZ-hez intézett páros- verseny kihívásokat. Végül a gépállomás és az állami gazdaság igazgatója osztotta ki a traktorosnapi kitüntetéseket és a pénzjutalmakat, majd megkezdődött a nagysikerű kulturális műsor. c4 megyei párt bízott lúg üdvözlete a örakt&ms (Kap. alkalmából Trakteristák! Elvtársak! Ma ötödször ünnepeljük a Traktorosok Napját, ünnepeljük a mezőgazdasági termelés hős harcosait, akik munkájukkal a legtöbbet teszik a földeken a nehéz, verejtékes emberi munka megkönnyítéséért. A mai Traktoros Nap számunkra, egyben kettős ünnepet is jelent, mivel most ünnepeljük gépállomásaink fennállásának 10. évfordulóját. E kettős ünnepre jó munkájukkal rá is szolgáltak traktoristáink. Többségükben derekasan helytálltak a tavaszi mezőgazdasági munkák végzésénél; ezt igazolja a tavaszi terv teljesítése is. Gépállomásainkon javult a gépi munka minősége, a tsz-ck és a gépállomások kapcsolata, és a dolgozó parasztság általában elégedett munkájukkal. Az ötödik Traktoros Nap ösztönözzön valamennyi traktoristát, gépállomási dolgozót a további jó munkára. Az a feladat áll traktoristáink előtt, hogy szüntelenül javítsák a gépi munka minőségét, gondosan ápolják gépeiket, állandóan csökkentsék az önköltséget és jó munkájukkal szerettessék meg a dolgozó parasztsággal a modern mezőgazdasági gépeket. Törekedjenek arra, hogy minél több mezőgazdasági ágban, termelési folyamatban lehessen gépeket alkalmazni. Állandóan javítsák kapcsolataikat a termelőszövetkezetekkel és e szövetkezeteket munkájuk során úgy tekintsék, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének úttörőit, bátor harcosait. A párt számít a traktoristákra a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért folytatott nagy harcban. E bizalomnak akkor felelnek meg, ha jó gépi munkával, felvilágosító szóval, becsületes, munkás helytállással szószólói lesznek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. A sokirányú és nehéz feladat elvégzése a traktoristáktól, a gépállomások valamennyi dolgozójától megköveteli a szilárd szervezeti életet, a szocialista munkafegyelmet. Ennek érdekében erősítsék soraikat, állandóan növeljék politikai és szakmai képzettségüket. E nehéz, de megtisztelő munkához erőt, egészséget és sok sikert kíván A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA. Baráti gépállomásokon Indulásra készen az egyik bolgár gépállomás traktora. Már az aratásra készítik gépeiket a német traktoristák*
